Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-29 / 72. szám
2 19 3 9 al á r c I u a 2 0. 7:1.1. E N 2 I K Miért létesült a társadalom? Szigorukra iR^gbiinieiik & maximálás árakaí túllépő kereskedőket Az ősember nem élt lársadulombíin. luxért egész élele nőm voll egyéb, mint » reilegésiíek egy folytonos láncolata. Megfelelő ruházat, fedél, védekező és termelő eszközök hiányában, nemcsak a természet viszontugságíiitók léhát hidegtől, melegtől, slb., aztán a rá leső tenevadok- tól és az éh hal áll őt kellett félnie, hanem hasonmásától is. Hiszen a: ember is épp agy vadászott embertársánr és a: óhala Összegyűjtőit táplálékra, vagy induljuk javakra, akárcsak a hiéna, farkas, vagy tigris. Vagyis az ember úgy éli, akár egy hajtott vad. Sohasem volt egy nyugodt pilla mai ki sem. leletéért és megélhetéséért állandóan rettegnie kellett, Minthogy idővel rájött arra a meggyő* zőtHésre, hogy ez a helyzet nincs javára, mcgfaganizobt benne az az eszme, hogy jó volna ezt az egymásra vadász ást abbahagyni, megszüntetni. Hiszen ezen állapot hdlyebt, sokkal böJcscbb dolog az, ha egymással kezet fognak, az erőket egyesitik a természet mtostohasága ellen és aztán közös erővel küzdenek a létért. Es amikor ez az elképzelés testet öltött, létrejött az emberi társadalom. Azok az elsők, akik az emberi társadalmat megalapították, abból az clgondoiás- ImSí indultak ki, hogy a társadalom nem lesz és nem lehet egyéb, mint egy nagy család. Az embernek nevezett lények családja. E családon belül pedig ;1 szeretetnek, a kölcsönös megbecsülésnek és megértésnek keil uralkodnia. Ellenkezőleg ugyan mi érlel me a társadalomnak? Mi értelme annak, hogy a társadalom cégére alatt fenntartsuk a társadalom előtti viszonyokat egymás áltatására, hitegetésére, meghazudtolására cs becsapására? A társadalom megalapítása óta évezredek tellek eh A valóság azonban, amely szemeink elé tárni és amely letagadhatatlan, mert hiszen minden idegszálunkkal érzékeljük azt, az, hogy a tulajdonképpeni cél, amelyért a társadalom megalakult, az idők során elkallódott. Abból,, ami a lényeget illeti, aüg-a'Kg maradt meg valami. Legfeljebb az egyes formák, meg a társadalom Igazi arculatát eltakaró lepel felett csalfa felszín emlékeztet még az eredeti, az egyedüli természetes, logikus és észszerű eszmére, elgondolásra és célra, amelyért a társadalom létet öhött. Pedig hát nem lehet állítani, hogy az ember nem adta volna és nem adná ta- nujelét annak, hogy tud eszmélni, gom dalkbdni, mérlegelni, hogy ha nem is minidig, de meg tudja különböztetni a jót a rossztól, tehát, hogy nem bizonyította volna be azt. hogy igen is,, méltán reá mondhatjuk, hogy észlény. Mint ilyen, aztán tudatában van annak a ténynek, hogy nincsen még egy olyan érzés, amely az embert emberi mivoltában jobban lealacsonyítaná, mint a nyomor és az ebből kifolyó éhség érzete. Nincsen nagyobb testi és lelki szenvedés, mint mikor az ember a nyomorból fakadó éhségtől vér- beberutt szemmel kell végignézze, amit szerettei táplálék, ruházati cikkek, megfelelő födél, vagy orvos és gyógyszer hiányában szenvednek, sorvadnak és végül elpusztulnak1. A vásárió közönséget is közreműködésre kéri fel a polgármesteri hivatni. — Megállapították az aj maximális árakat KOLOZSVÁR, március 28. |Az árvizsgálóbizottsng legutóbbi illésén a kolozsvári mészárosmesterek nz árubeszerzés és szállítás nehézségeire való tekintettel, arra kérték a városi tanácsot, hogy úgy a sertés, mint a marha, szopóborju, /.sir és zsirnakvaló maximális árát a tényleges helyzetnek megfelelően emelje fel. Az árvizsgálóbizottság előterjesztésére a városi tanács tegnap foglalkozott a kérdéssel. Ej maximális árakat állapított meg, tie csak részben teljesítették a mészárosok kérését, amennyiben csak a sertéshús árát emelték fel 4 lejjel, a zsír és zsirnakvaló árát pedig 2 lejjel. Az uj maximális árak, amelyek ma léptek életbe, a kővetkezők: Marhahús 1. o. liátulsórésznek 26, elsőrésznek 24, II. o. hátulsórésznek 22, elsőrésznek 20 lej, 10 százalék nyomta, tékkal. Szopóborju hátsórésze és karaj, csont nélkül 40, elsőrésze 36 lej. Növendék hátsórésze 30, elsőrésze 28 lej csont nélkül, 10 százalék csonttal 28, illetőleg 26 lej. Sertéshús: egy kiló sertés 10 százalék csonttal 38 lej. sertéskaraj 4.J lej, nyers szalonna 42 lej, báj -j3 lej, zsir 46 lej. Bivalyhus kilónként 18 lej, szopóbivaly borjú 22 lej, növendékbivaly 24 lej. ,Liszt és kenyér neműek : 0-ás liszt 10.50 lej, 4 es liszt 10 lej, 5-ös liszt 9.50, 6-os liszt 9 lej. Fehérkenyér 9.50, félbarna 9, barna 8 lej kilónként. Az I. o. éttermekben kiszolgáltatott menük ára 30, 11. o. éttermekben 25, ill. éttermekben pedig 20 lej. Minden menü egy levest, egy húsételt és kom- pótot, túrót vagy sült tésztát kell tartalmazzon. Az uj maximális árak megállapítására szükség volt, de még nagyobb szükség van arra, hogy ezeknek a maximális áraknak betartását az arra hivatott hatósági tényezők a legszigorúbban ellenőrizzék, mert hiába van kilónként 46 lejben maximálva például a zsir, mikor azt 52 lejnél olcsóbban sehol sem árusítják. Egyébként a városi tanácsnak lesz majd gondja arra, hogy azokat, akik a maximális ára kát nem tartják be, szigorúan megbüntí»* sék. E tárgyban különben a mai uaji folyamán a város polgármesteri hivő»* I tala az alábbi közleményt adta ki: A város területén lévő tissz.es kérőim kedök kötelesek a maximális árak betartására vonatkozó rendelkezésekül hetartani. A maximális árak megállapításáról szóló hirdetményt kötelesek üzlet helyiségükben szembetűnőén hl- függeszteni, nemkülönben azoknak aa áruknak a jegyzékét is, az árak féltül* tét ésével, amelyek nincsenek maximálva. Azokat a kereskedőket, akik árakat semmisítenek meg, elrejtik, vagy megtagadják az üzlethelyiségükbe vagy raktárukban levő áruknak kiszolgáltatását, 3 naptól 9 hónapig terjedi elzárással és 5000 lejtől 30 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. A város polgármesteri hivatala kéri a váró* lakosságát, hogy megfelelő büntetém kirovása érdekében közöljék azoknak a neveit, akik a maximális árukra vonatkozó rendelkezést túllépik. „Gyakorlott“ városi betörők garázdálkodnak a kolozsmegyei iaívakban KOLOZSVÁR, március 28. Szók »Lain ügyben érkezet': jelentés tegnap az ügyészséghez 'löbb kolozsmegyei község csendőrségétől. A jelentés szerint az utóbbi hetekben titokzatos betörőbanda garázdá'Aodik a falvakban, amé'.y több távollévő gazdálkodó házából nagyobb pénzösszegekéi és egyéb értéktárgyakat rabok el. Az első ,,falusi betöVés“ mintegy 7—8 nappali ezelőtt történt György- ifailva községben, amikor is tegy Szilágyi Mihály nevű gazdálkodó házából loptak el ismeretlen, töltések 6oco lej készpénzt, továbbá elhajtották két sertését. Két nappali ezután Pata községben, majd Feleiken ismétlődtek meg a lopási esetek, olymódon, hogy a betörők szinte egy és ugyanazon időpontban hatoltak be éjszaka idején a két faluban néhány gazdálkodó házába. A falvakban garázdálkodó betörők ugyanakkor azzal is tisztában voltak, hogy az áldozatul kiszemelt gazdálkodó családja nincs odahaza, mert oi családfő Kolozsvárra jött be katonai szolgálatra s hozzátartozói is el kisérték, úgyhogy ilyen körülmények között az agyafúrt szélhámosok úgyszólván szabadon működhettek. Rövid 6—7 nap leforgása alatt kilenc helyen ismétlődtek meg a betörések s a kilenc falusi gazdálkodótól az ismeretlen tettesek mintegy 40—5c ezer lej készpénzt, hat sertést és női és férfi ruhaneműt loptak cl. A károsult gazdálkodók hozzátartozóinak feljelentésére a csendőrség széleskörű! nyomozást indított a tettesek ké/rekerüé- ^>ére s ugyanakkor az esetről az ügyészséget is értesítette, mivel a cwendőrségnek az a véleménye, hogy ,,gyakorlott“ városi betörők tették át rövid időre a falvakba működésűk színterét. Az edd'gi nyomozás során két gyanús egyént a csendőrség őrizetbe vett, kihallgatásuk alkalmával azonban mind a ketten dagadták, hogy a falvakban működő betörőbanda tagjai volnának. Kihallgatásuk után, mivel egyiküknél íöbbbzer lejt találtak, amelynek eredetéről az őrizetbe veit gyanús egyén nem tudott számot adni, mindkettőjüket átadták az ügyészségnek. A községekben garázdálkodó bdörőbanda- kézrekeritésére tovább folyik az erélyes csendőrségi nyomozás. Fdctts-e a (scndoraiüsif megtéred i alantasa M&iUuKsagatrt? KOLOZSVÁR, március 28. A VI. hadtest katonai törvényszéke Negulescu Dumitru hadbiró<=alezredes elnöklete alatt, tegnap tárgyalta Ciur- lete Alexandru altisztnek, a máramarosmegyei Felsökálinfalva csendőrőrs vezetőjének bünperét. , A vádirat szerint Ciurlete Alexandru csendőraltiszt mult év őszén háromiz- ben is íopáson érte tetten Hantié Vasile csendörközlegényt, aki bajtársaitól különböző ruhaneműt és más értéktárgyakat akart eltulajdonítani. A csendörörsvezetö — a vádirat szerint — miután kihallgatta a tétlenért katonát, súlyos tettlegességre ragadtatta magát, többször arculiitötte alantasát, majd azzal fenyegetőzött, hogy katonai törvényszék elé állítja a magáról megfeledkezett csendőrt. Néhány nappal e kihallgatás után liantic Vasile szolgálati fegyverével íöbelötte magát és meghalt. j j Az öngyilkos csendörközlegény búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben felettesét, Ciurlete Alexandru csendőrörs- vezetöt vádolta meg bekövetkezendő haláláért. Ugyancsak ebben a búcsúlevélben terhelő vallomást tett a felső- kálinfalvai csendörőrs Dumitru nevii szakaszvezetője ellen, aki — állítása szerint — nagyban hozzájárult elkeseredéséhez, hogy mihamarabb végezzen életével. A tragédia megtörténte után megindított hatósági vizsgálat során illetékesek kezébe került az öngyilkos Mantie Vasile búcsúlevele, melynek alapján aztán bűnvádi eljárást indítottak Ciurlete csendöraltiszt ellen. A tragédia ügye tegnap került a katonai törvényszék elé. A vádbeszéd elhangzása után a vádlott védelmét ellátó Popescu Ilariu ügyvéd jogi érvekkel alaposan alátámasztott nagyhatású védőbeszédében igazolta, hogy az om gyilkos Hantic Vasile csendörközlegény elmebeli állapotát károsan befolyásoló súlyos betegségben — előrehaladott vérbaiban — szenvedett és a tragédiát megelőző időpontban már nem volt beszámítható állapotban. A védő állítását a katonai törvényszék beigazolt- nak látta a boncolásról felvett jegyzőkönyvben, de szükségesnek tartotta újabb tanuk beidézését s így a tárgyalást hivatalból kitűzendő határnapra halasztotta. Tudományos szempontból nem vonható kétségbe az az igazság sem, hogy a javak megszerzéséért az egymás között folytatott ádáz és kérlelhetetlen gyilkos -esfvérharc, lamely nem kiméi ;sem aggot, rém gyereket, sem szüzet, sem anyát, az embert méltatlanná teszi az észlényről megalkotott eszményünkhöz. Mert hiszen a humánom, vagyis az ön és az ember- társi megbecsülés volna az a valami, ami az embert a föld többi lényétől megkülönböztetné és áztok fölé helyezné. Mindenek tudatában 'tehetetlen, hogy fel ne vetődjék az a kérdés, miért van az, hogy le.zideig minden, még a legszebb, a legFenségesebb elgondolás, eszme %, ha sikerült is annak testet öltenie, rövidebb vagy hosszabb idő múltán, de végül is el- árukiáltott? Igen, kivetkőztetek, kif-orgatta- •iotí eredni alakjából «szűkkörű egyéni érdekek kedvéért. yaiion ez a tény; azt jélen.ti-e, hogy az emberben küzdő keit szellem köizül a rossz erősebb a jónál és ezért győzött még mindig a rossz és ennélfogva mondjunk le minden reményről, mert hát ezentúl is mindig igy lesz? E fannak vannak a legtöbb hirdetői. Nem szabad azonban szem dől eltéveszteni azt a tényt, hogy ezek az1 apostolok, a haszonélvezőik soraiból kerülnek ki, vagy pedig a tudatlanok köréből és ezek szerelnék, hogy e fölfogás legyen az ur az összes lelkieken, mert iáikkor minden megmaradna a mai khaotíkus állapotban. Vagy pedig az ai követikietzíetés a helyes, hogy eddig minden szociális megmozdulás és igy lailkotás, inkább ösztonsze- trüen jött létre és nem a realitáson alapuló meggyőződésből faíkado — amely feltétlen kelléke a tartósságnak — és igy aizttán könny'ü volt kivetkőztetni eredeti formá- iából, megfosztani tkiinduló céljától, elsik- kaiszilani lényegét? Ha e két feltevés közül az elsőt fogadtuk el a helyesnek, akkor ez azt jelentené, hogy nem hiszünk az emberi nem egy magasabb célkitűzésének, kiküzdésének ,éleit- rehivásának és adásának a lképességében. Már pedig az ember bebizonyította, hogy igenis tud eszmét megfogalmazni, annak tud alakot, (festet is adni, vagyis képes elgondolását formába önteni, tud abba életet ilehellni, csak még azt nem bizony itort a be, hogy a napfényre hozott alkotást ‘fenn is birja tartani, nem engedi eredeti céljától eltérittetini mindaddig, amig csalk: az az all* kotás ara emberiségnek javára, hasznára van. Ennek oka azonban nem az arra hivatott képesség és lángész hiányában keresendő, hanem ara önzés ösztönének, az 'ember e rossz szellemének a tultengésében, amely béklyókban tartva a józan észt, nem engedi, mm tűri, hogy valamely szociális alkotás valódi célja, tudatos -tÜmeg- rmggyőződéssé váljék, ' * Ennek hiányában volt lehetséges a -társa- dalom tulajdonképeni célját is elsikkasztani. Ezért nehezen lehet majd a -lársadal- mati az eredeti, az egyetlen természetes és észszerű rendeltetésének visszaadni, amíg a valóságon -ailaputó tömegmeggyőződéssé nem fog válni az aíz igazság, hogy a yár^ eadaílom egyetlen nagy család és ez a szervezet köteles minden egyes tagja- emberi méltóságának megfele'ő megélhetéséről gon-1 doskodni. A társadalom nem «engedheti meg, hogy' tagjainak a megélhetése a véti etilénen múljon. Amig -tudatos tömegmeggyőződéssé n«m fog válni az a másik igazság is, hogy uihhcz, hogy' a társadalom valamennyi tág-, ja érvény'esithesse képessségéti az élet nagy versenyében, feltétlenül szükséges, hogy a társadalom gondoskodjék arról, hogy a verseny kiindulási feltételei valamennyi tagra nézve legyenlők legyenek.- . - •- Pope] Victor.
