Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-24 / 69. szám

Ara 3 Szerkesztőié* is kiadóhivatal: Cluj, Ca Ica Moţilor 4, Tcicfon: u—09. Nyomda: Str. I G Dúca No. 8 F:ókkiadóhivat*l és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatói DR, GROTS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS k. f* Törvényszéki fíjstromozísi szám: 39 fDo«. 886/ 1938, Trb. Cluj.) Előfizetés: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 Ef. LX ÉVFOLYAM, 69. SZÁM. PÉNTEK CLUJ, 1939 MÁRCIUS 24. (dllncs tu mlnlsdcrelMk sojftngllatko- iM aűoü a vMelui inttzkedtsckrOl Remélhető, hogy 10—15 napon beliál hazaküldlk a behívott tartaléko­sokat. - Teilesnyugalommal kell fogadni az eseményeket Hitler vezér és hancehára Németországhoz visszacsatolt Memelbe utazott Ár gól-francia fáradozások a közös tfiitfakozó nyilatkozat érdekében. * London reméli, hogy Anglia, Franciaország,Lengyelország és Szoyfetoroszország közös arcyonaEai fognak alkotni minden további támadó lépéssel szemben. - A nyilatkozat szövegére teljes a megegyezés Páris és London között Anglia nála fínnici üsaepl Leäraa irantía koilârsasâgl elnököl BUCUREŞTI. (R^dor) március 23. Armand Calínescu miniszterelnök fogadd a román és külföldi saj ó munkatársai, akik előtt nyilatkozott a kormány által életbe­léptetett katonai intézkedésekről. A miniszterelnök :? következőket mondotta: — Az ország egyes részeiben néhány tartalékos korosztálynak behívása tisztán elővigyázatossági jelleggel történt. Éppen ezért a csapatok nem közelítették meg a határt. Ha 10—15 nap múlva a nemzetközi helyzet enyhülni fog — amint azt mi reméljük — akkor azonnal hazakuldjük behivott tartalékosainkat. Addig is úgy haj­tottuk végre ezeket a katonai intézkedéseket, hogy a gazdasági élet normális műkö­désében ne történjék fennakadás. Nem fogják visszatartani a katonaságnál azokat, akik a gazdasági életnek ezt a működését biztosítják. Hasonlóképen a hadsereg ellá­tása nem ícg a piacon a kiskereskedelemben semmilyen változást okozni. A vasút menetrendjében semmilyen változtatás nem történt. A kormány nem hozott sem­milyen rendkívüli közgazdasági vagy pénzügyi intézkedést, mivel a fenti műveleteket normális keretek között kell végrehajteni. íme ezek azok a körülmények, melyek mi­éit teljes nyugalommal kell fogadni az eseményeket. Meg kell állapítanunk, hogy a tartalékosok megkapó lelkesedéssel tettek eleget a behívásnak és hogy az állami gé­pezet hibátlanul működött. Ezek a tények büszkeséggel és teljes nyugalommal kell eltöltsenek mindannyiunkat. A Semmim dühe a Míoml infóikedésckrő' BUCUREŞTI. (Rad'or.) A Semrualul a miniszterelnökség hivatalos közleményé­vel kapcsolatban a következőket tej a: A n ű nlisztereOtnökség az egyes tartalékos korosztályok behívásáról szóló hivatailos közleanényét nyugalommal és méltóság­gal fogadta a közvélemény. Azok, akiket behívtak, u legteljesebb fegyelemmel és csodálatos hazafias érzéssel siettek bevor nulni csapatt-esteikhez. Amint azt az aniy- nytea megnyugtató hivatalom közlemény momdlja. nmes szó egyébről, mint egy­szerű katonai intézkedésekről, amelyek egyes védelmi csapatok tényleges állomá­nyának kiegészítése érdekében történtek. Nem szabad ezeknek az intézkedéseknek más értelmet adni és a polgári lakosság­inak nines oka semmilyen különleges ag­godalomra. Vezető köreink bizalommal tekintenek a jövő eseményei elé. Azt áh 1 irthatjuk egyes biz-tos és reális jelek alap­ján, hogy a helyzet enyhült az ezelőtt három/napi helyzettel szemben- A mi ve­zető köreinknek nyugalma és optimizmu­sa reális tényeken alapszik, úgy az or­szágunkat közvetlenül érintő helyzet, miint j a nemzetközi események tekintetében. Te­hát nincs semmi ok a nyugtalanságra, semmi ok az aggodalomra Figyeümez- tetjük a közönséget, hogy ne higyjen azoknak a felel öten híreknek, amelyeket felelőtlen emberek olya/n könnyen ter­jesztenek- Vannak egyének, akik felelőt­len híreikkel gyengíteni akarják a mi né- j púnk csodálatos lelki egységét, nyugat- i mát és bizalmát. Pozitív tények alapján | hisszük és reméljük, hogy néhány nap mu'Va minden visszatér a normális ke­rékvágásba. Tegnap mmrosszabfiodoff a feclgieí A helyzet tegnap nem súlyosbodott s az adott viszonyok közt ez már ered­ménynek tekinthető. Pedig olyan je= leníős esemény történt, mint a Méh mel-vidék visszacsatolása Németor- szaghoz. Erre az eseményre azonban Európa külpolitikai körei már régen készültek és szinte előre megállapí­tott dolognak lehet tekinteni, hogy nem is lesz tiltakozás ellene. A Me- mel-vidék előzőleg Németországhoz tartozott. Az újonnan alakult Litvánia a háboruutáni német összeomlást haszi- nálta föl, hogy a túlnyomóan német többségi! területet azon a címen, hogy ( gazdasági okokból! tengerpartra van I szüksége, megszállja. Ezt a megszál- j lást, a terület önkormányzatának kikö= ! tése mellett, késlbb szankcionálták a j győztes nagyhatalmak is, tartósnak azonban a volt német terület elszaki- tását a nagy német birodalomtól a kis Litvánia által senki sem tekintette. Memel visszacsatolása igy szinte kül­politikailag ellentmondás nélkül törté» nik meg, a Németországgal szemben*, álló hatalmak csoportja is láthatólag anélkül igyekszik elhaladni a kérdés mellett, hogy különösen észrevegye azt. Annál nagyobb eréllyel folytatják az angol és francia kormányok fáradozá- sóikat, hogy egy államközi nyilatkoza­tot adjanak ki, mely határozott kötele­zettségek vállalásával elejét akarja venni az európai országok közötti min- j den további fegyveres fellépésnek. Lon­don kezdetben egészen széleskörünek tervezte ezt a nyilatkozatot, melybe a német expanzió által érdekelt kisebb országokat is bele akarta kapcsolni. Rövid tapogatózások után azonban ki*, derült, hogy ezek az országok, ha egyikük-másikuk rokonszenvvel is né­zi az angol törekvésket, nem hajlan­dók a London által kívánt értelemben nyilí kötelezettségeket vállalni. Az an- I gol diplomácia erre mérsékelte tervét s a nyilatkozat vállalását először négy nagyhatalomra: Angliára, Franciaor­szágra, Szovjetoroszországra és Len­gyelországra akarta kiterjeszteni, az­zal a föltételezéssel, hogy ha ez a ha- ; taimi csoport kellő erőt képvisel, a I kisebb országok csatlakozása később ! amúgy is bekövetkezik. Ennek a tervy I nek szintén Moszkva külön követeié- ‘ seive! és Lengyelországnak földrajzi I helyzetéből folyó óvatosságával kellett : számítania. Lengyelország álláspontjá­nak tekintetbevétele különösen azért fontos angol és francia szempontból, mert a lengyelek csatlakozása nélkül a szovjetorosz csatlakozás is többé-ke- vésbé plátói, minthogy Szovjetoroszor= szágot a lengyel terület választja el Középeurópától. Ilyen körülmények között indultak meg a tárgyalások, melyekről Londonból most azt jelen- tik, hogy elvben megállapodáshoz ve* zettek. Teljes mértékű megállapodás azonban egyelőre csak Anglia és Fran­ciaország között van. A szovjetoroszok valószínűleg Lengyelország magatar­tásától teszik függővé beleegyezésü­ket, a lengyeleknek pedig külön kikö­téseik vannak, melyeknek mibenlétéről dipiomáciai központokban ellentétes hírek keringenek. A lengQei álláspont es francia-angol mcíegnezcs Eddig úgy látszott, hogy lengyel részről mérséklő értelemben akartak közbelépni a közös nyilatkozat meg­szövegezésénél, melynek szövege Var,- só óvatos külpolitikájának kellett vol­na megfeleljen. Az angol kormánykö­rökhöz közelálló „Press Association“ jelentése szerint azonban éppen arról volna szó, hogy Lengyelország a terve­zett közös nyilatkozatot nem tekinti elég határozottnak és bizonyos kato­nai kötelezettségek kétértelműség nél­küli megállapítását kívánja a nyilatko­zattól. Ez a magyarázat azonban egy», előre kételkedéssel találkozik. A közeli napok mindenesetre világosságot fog­nak hozni ebben a kérdésben. A közös nyilatkozat kiadása most már hosszú ideig nem késhetik. Londonból érkező Havas-jelentés szerint Chamberlain, Halifax és Bonnet tegnapi tárgyalásai, noha hivatalos jelentést arról nem ad tak ki, kétségtelenül a közös nyilatko­zat kérdése körül forogtak. Az angol —francia megegyezés teljes. Lényege az, hogy Franciaország és Anglia a /ö= vőben elkerülhetetlen szükségét látják annak, hogy Németországnak európai egyeduralomra törekvését fékezzék. Az ehhez szükséges lépésekre angol részről tették meg az indítványt, mely­hez Franciaország föltétel nélkül hoz zájárult. Arról van szó, hogy a két or­szág ebben az irányban határozott és írásban lefektete,* kölcsönös kötele­zettségeket vállalton, melyek adott esetben, minden íbbi tárgyalás nél­kül azonnal életbelépjenek. (Cikkünk folytatása az uíoe’jJ oidal

Next

/
Oldalképek
Tartalom