Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-23 / 68. szám

ULLENZÉK RI .1 J 9 39 ni i re I u a 2JL A litvánok iáiisfi'Háik a llemelviJékei (F IsöohlaU cikkünk foj/talásn) Ax európai vuVság nwgv kórdósoiihe/. most váratUmu'l csatlakozik a meinelL kérdés is. Lgy látszik azonban, hogy ez aránylag sflmán fog megoldódni Német­ország és Litvánia közötti megegyezéssel. Legalább is erre mutul a Kmvnoból éi" kező hü\ hogy a litván korinam/ a Me~ me^vitték katonai kiürítését és a MerneI területről kivont csapatokat Litvánia és a Memel-vidék közötti területen vonultat­ja fel. Ugyané hir szerint, a kownói knr • uiány a miaii napon égés/ Litvánia terü­letére elrendeli tftiz ostminálinpotot. Ez a két utóbbá hitézkedés a hl van eitlen zek esetleges erőszakos föllépése öUen üiár nyiö. A kownói kormány, mely ugv hit- szik, megegyezésre jutott Moinei kérdé­sében Berlinnel, értesült arról, hogy az ellenzék a litván parasztság közösít torra* dafrnat akar előkészíteni. A ütván parla­mentet táviratilag összehívlak. A K( !'Wivó*- ba érkezett képviselők között azonban meineli képviselőket nein lehet látni, unni arra mutat. hogy a terület végleges el­szakadására számítanak. A párisi „Excelsior“ szerint, a látván kormány hajlandó nyilatkozatot kiadni arra nézve, hogy elismeri a memel vidéki népcsoport önrendelkezési jogát. Litván részről rámutatnak arra. hogy bármeny­nyire is német többségi varos MerreeV Lit­vánia nem mpndhat le róla, mivel gaz­dasági fejlődésének előfeltétele a memeáá kikötő birtoka. OLASZORSZÁG ÁLLÁSFOGLA­LÁSA Rómában tegnap este összeült -a fasiszta nagytanács, hogy állást foglaljon a külpo­litika eseményeivel szUmben. O aszon&zag állásfoglalása felé érthető módon nagy fi­gyelemmel fordul ma az egész ví ág. — Amint Rómából jelentik, az otasz köz­hangulat ma a feszült várakozást jellemzi. A római kormányzat vég’eges álláspontját Mussolini vasárnapi beszédében fogja 'Ív- j szögezni. Olasz kapok szerint nzonb n nem , biztos, hogy ebben a beszédben kitér-e o i francia—olasz viszonyra, mert amint hi­vatalosan nemrég jelentették, erre a kérdés­iére csak a spanyol kérdés végleges ren­dezése után kerülhet sor. Olaszországot, fimint római lapok írják, a nemzetközi politika kialakulásában főleg két tényező érdekli. Egyik Franciaország háborús elő­készületei, másik az az angol törekvés hogy a megerősödött Németországot visz- szaszoritsák. Ez a törekvés — írják a ro­mmá lapok —Angliában ma már annyira ál­talános, hogy az eddig Ném el országgal szemben igen barátságosan viselkedő „Daily Express“ című nagy ‘kp is beisme­ri és helyesli, hogy- a londoni kormány Németország bekerítésére törekszik. A S&efam-ülgynökségnek a Rador átal adott egyik jelentése szerint külpolitikai körök­ben élénk mozgalom indult meg ta fran­cia.—olasz közeledés utjának egyengetfésí érdekében is, ami a béke megmentése ér­dekében elkerülhetetifennek ilátszik. HIVATALOS JELENTÉS A FA SISZTA NAGYTANÁCS ÉRTE KEZLETÉRÖL Ebbe a hangulatba most iránymuta tóképen szól bele az a hivatalos közle jnény, mely a fasiszta nagytanács ülé sezéséről a hajnali órákban jelent meg A közlemény szerint Mussolini i nagytanács ülésén részletesen beszá mólt a külpolitikai helyzetről, maj< Ciano külügyminiszter, Baibo, De Bono, Grandi és a kormány tagjai szó flottak hozzá a beszámolóhoz. A ta nácskozás végeztével a következő hi yatalos jelentést adták ki: A fasiszta nagytanács, tekintette arra a veszélyre, hogy demokrata egy ségfront alakult ki, szövetkezve a bot sevizrnussal a tekintély-államok ellet ami nem a békét, hanem a háború szolgálja, kijelenti, hogy ami Középeu répában történt, annak oka a versah lesi szerződésben keresendő és ugvan akkor leszögezi ragaszkodását a Róm —Berlimtengelyhez. 1 ' LEBRUN ELNÖKÖT NAG MELEGSÉGGEL FOGADD 1 ANGLIA LONDON, március 22. Lebrun frar cia köztársasági elnök és felesége meg érkezett Londonba. A csatornán átvf zetö utat a „Cote d'Azur“ gőzösön tel ték meg. Mikor a hajó a csatornán vt gighuzódó képzeletbeli határvonalo ól-oí Viflt anonl tnrnddárnmhnl diszlövcst adott le, a levegőben pedig repiilöraj tisztelgett. A Cote d’Azur angol hadihajók és repülőgépek dis/ki- séretével déli 12 óra 55 perckor érke­zett Dower kikötőjébe, hol a második angol cirkálóraj diszlövésekke! és hat bombavetőraj zárt alakulatban tisztel­gett előtte. A gloucesteri herceg, aki polgári és katonai hatóságok képviselői élén a kikötőben várt Lebrun elnökre, a Cote d’Azur érkezése után a gőzös fedélzeten üdvözölte a francia köztár­sasági elnököt, kinek bemutatta a disz- kiséret tagjait. Dower disz.be öltözött polgármestere, a tanácsurak és előke­lőségek a parton vártak Lebrun elnök­re és feleségére. I Dowerböl Lebrun kíséretével udvari kiilönvonaton folytatta útját Londonba s útközben a vonaton villásreggelizetL VI. György angol király, a királyné- val és a királyi család tagjaival n londoni Victoria-pályaud\ ar udvari várótermében várt a francia köztár­sasági elnökre. [ Jelen volt Chamberlain angol minisz­terelnök, Halifax külügyminiszter, a kormány több más tagja, a lordmayor, a londoni megyetanács elnöke, valamint számos más előkelőség. A pályaudvar csarnokában a skót testőrség diszszá- zada állt diszőrséget. ( Az üdvözlések után a pályaudvarról a menet a Buckinghnm-pnlotába indult. Az első udvari diszhintóban Lebrun elnök. VI. György király, a gloucesteri és a kenti hercegek ültek. A második hintóbán Lebrun elnökné, az angol királyné, valamint a glouces­teri és n kenti hercegek felesége ült. A következő négy hintóbán az udvari méltóságok cs a diszkiséret tagjai fog­laltak helyet. A menetet szénfekete pa­ripákon lovagló, ezüstveretes testőrök szakasza zárta be. PARIS, március 22. (Rador.) A fran­cia hivatalos lan a következő katonai természetű rendelkezéseket tartal­mazza: I 1. A tényleges állományú tisztek és altisztek létszámának emelése. 2. Egyes tartalékos és rendelkezésre álló kere­tek, főleg specialisták mozgósítása. 3. Metz vidékének két részre osztása. 4. Hadfelszerelési rendelések elsőbbsége. 5. Munkaidő emelése. 6. Katonai mér­nökök elölépt etése. 7. Külön hadfelsze­relési igazgatóság létes^ése. 8. A had­felszerelési üzemekhez tartozó techni­kai és adminisztratív személyzet behí­vása. 9. A repülésügyi személyzet cso­portosítása. I Katonai természetű intézkedésekről tudósítást nem közölnek a lapok. I LÉGBŐL KAPOTT HÍREK EGY RÉSZLEGES MAGYAR MOZ­GÓSÍTÁSRÓL l A magyar távirati iroda jelenti: Azok a légből kapott hirek, amelyek részle­ges magyar mozgósításról szólották és amelyeket a párisi magyar követség már hétfőn kénytelen volt megcáfolni, amint megállapítást nyert, a Havas távirati ügynökség budapesti tudósító­jától eredtek. A híresztelés alaptalan­ságát a budapesti francia külképvise­letnek is módjában állott megállapí­tani. , A magyar távirati iroda egy másik közlménye a következőképen szól: Több külföldi lap olyan teljesen légből kapott híreket közölt, mintha Kárpát­alja magyar megszállása niég nem fe­jeződött volna be és ott harcok foly­nának magyar csapatok és valami, va­lóságban nem létező ukrán hadsereg maradványai közt. A magyar honvéd­ség csapatai egész Kárpátalját a nehéz időjárási viszonyok mellett és az oda betelepített idegen ukrán terrorista bandák kétségbeesett ellenállása dacá­ra is három nap alatt teljesen birto­kukba vették. Ez csak úgy volt lehet­séges, hogy a honvédeket az őslakos­ság a legnagyobb szeretettel és öröm­mel feladta. . URÁNI \ MOZGÓ Csak néhány napig láíh tó még GMIGA DIM fiimór ás, Rudiard Kip­ling regénye nyomán ké­szült hatalmas mü. — Főszerepekben: Cary Gran% Douglas Fairbanks jr., V. 7VIc. Lacflen IfemeS ufra előtérben jék, mint ezt.“ így hát ebből a urtm* pontból nem lenne ok az aggodalomra. Azonban ezekből a/. Informatív tényn* zőkből nem lehet olyan következtetfiA levonni, mely kormányakciót jelent****» Ezért a világ valamennyi államai, néni« csak Európa! — állást foglalnak a nó* met expanzionizmusgal szemben. S • tekintetben meg kell említenünk kóí: ténvsorozntot: egyik, amely a nyugati hatalmakat, Szovjetoroszorazágot éB Amerikát illeti s a másik a Balkánt félsziget államainak politikai magaL»** tusával kapcsolatban. Európa keresztuton áll és ez a hely* zet szigorú megvizsgálását követeli *& öreg Európában, hol a népek mindig tä szabadságért és a hegemonia ell*# harcoltak, bárhonnan is jött az.“ Panifil Seicaru irja a „CurentuD-baru A harcok elöntő tényezője az irányitók nyur galma és előrelátása, amely még a várat!a® veszedelmeket w megelőzheti. Nemcsak katonai vezetőktől követeljük m«g sulyok időkben ezt a fegyelmezett nyugalmat, b*- nem egy ország védelmi politikájának i/A nyitóitól is. Mc-gállapiihatjutk, hogy kormányunk boil’jes nyugalommal én felkészültén fogad*« Európa (érképének az utóbbi napokban le­zajlott hirtelen változásait és nem veszitxt- te cl biztonságát, bár olyan állam tűni -á Európa térképéről, amelyhez országunké számos biztonsági és érdekközösségi kötc- ‘lék fűzte. A kormánynak ez a nyugodj! biztonsága az egész országban jó hátáé keltett és az események sehol sem okoztak riadalmat. A kormánynak az ország biztonsága ér­dekében s hogy Románia valóban nyugodt szemlélője lehessen a habárain kivü! végbea menő eseményeknek, katonai in! ézk ed éhe­ket i« kellett foganatosítson. Ezeket az irs- <ézkedéseket azonban nem jellemezte fej- veszrteMség, ideges kapkodás és nem voíRak annyira méretezetted, hogy bennük bárki is fenyegetést láthatott volna. Ezeknek a katonai intézkedéseknek 3 Ugnnaí-ositá^a során még tapasztalhattunk valamit: Erdély románságának feltétlen hűségét az anyaországhoz. Azok a föJdmü- ve.'-.k, akikéi katonai szolga .útra szólított be a parancs, nemcsak a parancsnak enge­delmeskedve jöttek, hanem lelkesen és ég­ve attól a vágy-lói, hogy ha kell, megvéd­jék az erdélyi barázdákat. Elmondották nekem, hogy egyes he'y-f’kről olyanok is jelentkeztek szolgáltra, akik nem kaptak rá felszólítást. „Tidán elveszett valahol a behívó — mondották —, de mi is harcol­ni akarunk Erdélyért“. Pedig mindössze annyi történi, hogy visszahívlak néhány szabadság-óé katonái! Vezére ikéi hozol a kormány hha alos lapja az utóbbi napokban történi katonai intézkedésekről BUCUREŞTI. (Rador.) A Romania, a kormány hivtarulos lapja „Biztos őrség1' címmel, vezércikket közöl Petrésen Cezar tollából, amely többek kö­zött az alábbiakat írja: Néhány tartalékos korosztály fegyverbe hivás/ci, mint előoigyázati intézkedés a vé­delmi osztagok megerősítésére, megtör­tént és ezek gyakorlatot folytatnak a ha­tárok mögött, fedbecsidhetö távolságban. így Románia egyidejűleg bizonyltja azt is, hogy a legutolsó óráig is békés szán­dékai vannak, amelyekből hiányzik min­den támadó jeTeg. Bizonyítja a megegye­zéseknek és szerződéseknek t i sztélét be it­ta rtását. amely elvben Európa sokiáiig és feltétlenül hátit. Ugv látszik, hogy nem minden szomszéd állam vette ezt hason­lóképpen ilyen természetesnek. Előrelátó intézkedések történtek. — Lehet, hogy ezek a mozgósítások és csapatmozdulatok csak megfélemlítő gondolatot szolgáltak, de lehet, hogy határozott támadó jellegük volt. M'nket azonban védelemre intettek. Lehet, hogy az fog következni, hogy a szomszédok kölcsönös lojalitással a legrövidebb időn belül hazaküldik tartalékosaikat, állandó csapataikat pedig építő és nem romboló munká= ra fogják felhasználni: amire mind- nyájunknak szüksége van most, ta­vasz kezdetén, amikor a föld baráz­dái a jövő termés magvait várják. Lehet, hogy a riadalom még egyezer elmúlik és az emberiség megmene­kül a vérontástól. |A vezércikk a következőképen foly­tatja: Ha azonban az események mér­legében a kard nehezebbnek bizonyul­na és kénytelenek lennénk az utolsó végletnél — amelyet mi nem akartunk — a jogos önvédelem álláspontjára lépni, tudni fogunk szembenézni ha­sonló véres sorssal úgy, ahogy szem­benéztek vele évszázadokon át őseink, akik sírjaikkal hintették teli országunk összes határait. Ezt tesszük annyit al is inkább, mert az őseinkre való emlé­kezés örökségében álhatatos erőssé­günk van. Cezar Petrescu vezércikkét azzal fe­jezi be, hogy emlékeztet arra a békés szellemre, amely a román népet min­dig vezette és miután felemlíti a leg­utóbbi gyulafehérvári gyűlés nagysá= gát, ahol a két államegyház fejei a néppel egy gondolatban és érzésben testvériesültek, a következő szavakkal fejezi be cikkét: Van-e még más bi­zonyítékra is szükség? Mi nem kíván­juk, de jó, ha tudják, hogy mi nen. hagyjuk magunkat eltávolítani. Ez készek vagyunk bizonyítani bi» mikor« bárhol, bárkinek. _____________________ to. Lüenzck R. Ţ. „Concordia” muinteîe tének nyomása, Serv, Ccm. C, VL A, Ouj. SUN Q£ lá*WUMA£ ■ í BERLIN, március 22. Hitler két órán j i át tanácskozott a német hadsereg va- j ; lamennyi fegyvernemének legfőbb pa- I I rancsnokaival. Hir szerint Merne! j ! ügyét a hét végéig békésen megoldják. > A Telca-Press jelentése szerint i j Neumann meineli nemzeti szocialista vezetőt Berlinbe várják. A Daily He- I raid tudni véli, hogy Neumann látó- I gatása kapcsolatban állana a Alemel- I vidéknek a német birodalomhoz való közeli csatlakozásával. (KAUNAS, március 22. A litván par- I lament kedden délelőtt tizenegy óra­kor ülést tartott, melyre táviratilag hívták meg a képviselőket. Az iilés nem volt nyilvános és két órakor ért véget, lefolyásáról azonban nem adtak ki jelentést. Kaunasban feszült a han­gulat, mert valamennyi külföldről ér­kező hir szerint a merneli kérdés dön­tés előtt áll. Urbsys külügyminiszter Kaunasba visszaérkezése után, kedden délben fogadta a német követet, majd j résztvett a minisztertanácson. A ROMÁN SAJTÓ ÁLLÁSFOG­LALÁSA ; A Seara a nemzetközi helyzettel kapcsolatban „Európa keresztuton“ 1 címmel a következőket írja: („Súlyos helyzet előtt állunk, mely I f nagyon korán veszélyes lehetne“ — je­lentette ki Daladier, Franciaország mi­niszterelnöke, a szenátus ülésén. És Ş valóban, e szavakban lehetne definiálni 1 a nemzetközi helyzetet a legutóbbi I középeurópai események nyomán, me- \ lyek Csehországnak és Morvaorszlág- I nak a német birodalomhoz való csato- i Iásához, a Szlovákia feletti német pro- I tektorátushoz és a Kárpátaljai Ukrajná- I nak magyar csapatok általi katonai \ elfoglalásához vezettek. Bizonyára ez I az uj középeurópai politikai helyzet ! élénk aggodalmakat és élénk visszaha- \ tást váltott ki az egész vi’ágon és kü- Ionosén a Balkán-államokban, melye­I ket közvetlenül érint a nemzeti szocia­lista Németország expanzionista dina­mizmusának . ez utóbbi megnyilatko­zása. De az információkból, melyeket ■ • Róma és Berlin küldött, közvetlenül > Csehszlovákia szétdarabolása után, ki- I tűnik, hogy _ J » Olászország véglegesen meghatáro­zottnak tekinti a politikai térképet a fjBalkánon — egészen az Északi-tengerig, Németor­szágban pedig az „a vélemény uralko­dik, hogy egyetlen más európai nem­zetre nézve sem áll az eset, hogy ugyanarra az alapra helyezzék, mint a régi Csehszlovákiát, vagy úgy kezel- -------— ■ wwar>^iezgi3^^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom