Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

m i 9 J 9 február 4. 5 Jelentős vizita Nagy hullámokat vet a kiilközedet Hil­ler és Cliamberkun nagy beszeded szegé­ben és hosszában idézik, megvizsgáljak, mi-igya rázzák, elemzik és orv^ndetesne n mondják a hatást, amelyet keltettek. Rend­kívüli érdeklődés dagasztja ezek u-á.i a külközéletet: az a lehetőség, hogy Mu'S''li­ni beszéde szombaton hasonlokep n'gy,’- »kntőségü lesz és tálán Franciaország címe- r.z re- küldendő üzenetével szintén enyh. i majd a feszültséget. A világ kÁzvélem; iye még nem feledkezett meg róla, hogy Rib- bentpop külügyminiszter Varsóban )írt ts előzőleg C>ano gróf Jugoszláviát la.logan.-i- meg s bizonyára ezeknek az utazásoknak következménye, hogy' Rözep-kelet«uróná­ban kiderülitek a kedélyek s főleg a nagy vál­ságot sejtélő ukrán kérdés egyelőre hát e, ne szorult. Hivatkozhatnánk még számos hul­lámra, kisebbre és nagyobbra, m«ly a kül- j poiliiiika vizeit élénken fodrozza. Tömeges hullámzás ez. Megfelelően a viharos és eny­he szélnek, amelyek ia- tél utolsó szakaszá­ban és a kikelet közeledésének időszakában fújni szoktak- De bármennyire tömeges a külpolitikai 'tevékenység és a figyelem, bármennyire szétszóródni kényszerül, mé­gis erőteljesen lép az előtérbe -a bennünket leginkább érdeklő kül közelied esemény Ga fencu külügyminiszterünk latogatasa Bel- grádban. Személyi és tárgyi okokból eyv- nránt jelen1'ős ez az u-t és így érthető, hogy a világ kifárasztott közvéleménye is élénk érdeklődéssel fejezi ki ezt a jelentőséget és fontosságot. GTencu. mint « Timpul főszerkesz'Ői ', rt.ár 'lendiite'esen föléb rész tette kü'iüitgymi- nisztf-ţi áibumti kár korában keltett emlé­keit. Cikkei 'tárgyilagosan és meggyőzén, válpságérzésekkel magyarázták meg icg- utóbb a fontosabb külpolitikáit tényeket cs f véleménye „birtokon kivül“ is súllyal! eset* «.» 1 altba. Külügyminiszterré történt kineve­zését áhaiüános megelégedés és bizalom fo­gadta és kíséri mzólia, mert nyilvánvaló volt, hogy amit írásaiban főleg heftgsuivo- zott, a Dunamecknce további megbckó’e- *ésé‘i cs jószomszédi viszonyait előre fej­lesztő politikát fog folytatná. A magyar kérdésben és a vele szorosan összefüggő kisebbségi kérdésben kitűnő nyilatkozatot adóét előzőleg és csakhamar a külügymi­niszteri székben folytatta ez'ti a hajlandósá­gát Nem hallgatott! arról, amiről írt. Mo.» aztán a belgrádi» látogatás tárgyi szempont ból is különösen nyomatékossá 'leszi tevé­kenységét. Nem kelt különös következte­tési tehetség. vU'gy igyekezet hozzá, hegy megálTapói'Suk: ez ia belgrádi tanácskozás minden egyéb mellett, szoros kapcsolatba kerül1 Gia.no és Sztojadinovics nemrégen folytatott megbeszéléseivel és ágy a duna- medencei kérdéstömegre terjeszkedik első sorban. Régóta folytatódik már a kíilkcz- cktii tevékeny ség, mely egyre barátságosab­bá óhajtja tenni ta viszonyít Magyarország es Jugoszlávia között és igy érthető, ha régóüa föl föl bukkanó törekvés Magyar- ország és Románia teljes közeledésére szín­ién napirendre kerüli megint. Különben is, ümikor a nagy diplomáciai játék legkö­zelebb nyugat felé tolódik el, kitűnő a'Ka- lom van reá. hogy Románia szövetséges tarsa: Jugoszláviának példájára megerősít­se ősi hajlandóságáti ítáíliö felé és így a ha­gyományos román külpolitika szerencsés irányvonala' kiegészítse a barátkozás, gaz­dasági viszonylat és politikai megér;T u> Jbb elemeivel. A nagy földindulás, p.itc'v megrázta Dunamedencénket, most már nagyjában és egészében elüü és elcsön les” dik; igy megérkezett az idő és adódik az. alkalom, amikor » Dunamedencéből a még megmaradt feszültség és elilen'té! jókora há­nyadát elifávőlithatják, midőn az ittélő né­pek és ujjoianan in-íakult- országok békéjét, szomszédsági crin1'kezesét, gazdasági egvürí- müködését, pdldikai megértését alaposan kifejleszthetik. Bennünket, egy kisebbségi népet', nag/ mértékben és,több tekin'te ben érdekelhet- nek ezek a fejlemények és igy meleg, ha­tást gyakorol reánk Gafencu külügyminisz­ter belgrádi látogatása. E tisztuló, javuló, merülő légkörben ugyanis a kisebbségi kér­dés mindenüti! kedvezőbb megoldást remél­het. A dunavölgyi feszültség és bizor.yr.i lanság egyik főoka vök a kisebbségi ovii- I kák mindkét oldalán sajnálatosan fölgyiid g sikertelenségek. Természetesen a mü'é'l vérvesztés és lelki, gazdasági, szellemi te- kmí'etbcn kitiiközört' kisebbségi betegeskedés után mohó vágy élbe! bennünk -a meggyó­gyulás és megerősödés iránt. De ugyancsak érdekében áll ez a többségi népeknek es gazda államoknak is, mert nem közömbös, hogy egy egy jelentős tagjuk egészséges c vagy sem? Hai mosh bel és kü 1 pcil'îltika‘g jó 'lehetőség és alkalom adódik, ak.sor örö'mm'ídi kell üdvözölnünk az idők fordu­latát és minden tényezőnek rajai kell len­ni, hogy minden kedvező eseményt, > ne.y a lélektani panamátokat sokszorozza és kisebbségi clőreháldást elősegíti, figyelem­mel kisérjük és iránta általános érdeker éb­resszünk. Ezért örülünk, hogy Gafenu; belgrádi [látogatása nagy érdeklődést kelt világszerte s ezért jóleső kötelességünk, hogy ezt. a tényt ;a; magunk szempontjából és érdekéből is mélltányoíljuk és kiemeljük, így gyarló eszközeinkkel magunk is nénié részt veszünk a dunavölgyi helyzet alakítá­sában és az. itt il'chetscges nagyszerű r-Fn. nvények előkészítésében. Adja Isten, hogy Gafencu -tevékenysége, amelyet teljes b i ■- lommail- és reménnyel kisérünk, rnlnacn irányban sikert arasson. Abban az irány­ban is, amely felé a kisebbségi jogvédelem és a kisebbségi élteit; valódi biztosítása rej­tőzik. Elkészült az uj temetői szabályrendelet tervezete foglalkozik a szabályrendelet a Házsongárdi temető bezárásának kérdésével is KOLOZSVÁR, február 3.-Ivo'oz sivár lakosságának egyik legégetőbb proibliftrha ja a házson.gárdl temető rendezése és a sinkertihen lövő Iva'blt.-iik őreik. nyugaJ- Tnáhia/k megszerzései. Hogy ez a kérdés meny- nyűre nzgafja a városi laikosságátaak nyugal­mát .akkor .tűnt ki igaizáibanj, mikor a temető tiélügyeYbége follszó’iitoM>n a 30 évvé: ezelőtt megisá.súrolt sírok 'tirtajdoniosaút, hogy három. hónapi i<)ő alatt ujibó'l vásárolják meg a vá­rosi -tanácsitól a sírhelyeiket. Az Ellenzék kö­zölte le elsőnek ezt a h-irnclástt és uláno a. ok­nak az egykor nagyhírű 'városi polgároknak névsorát is, akiknek sarját a városi tanács újból meg vásárlás cin kerülő sírhelyeknek nér.ős telte. A kozhangu’eit egyhangú nyomása kövel- keztélien a városi tanács elejtette ezt a ter­vet, -— amint azt Borneaxi&a Sebastian; pol­gármester az ELen-z-ék munkritársúnak Qtn- nnki-dejiVi, kijelentette — elhatároz ta azon­ban, hogy uj s- a bál yr c mjc letet készít f mely a temetővel iknipr-soialos összes kérdéseket megoldja. Hosszú hónapok munkája után dr. Ned'^' GheoŢ.ghe. a köz-igazgaíasfi osztá'y vezetője, elkészítette az uj temetői szabályrendelet ter­vezetét , amelyet a város tanácsai legközelebb fog tárgyalni, miután előzöVg kikéri a jog­ügyi és i:i kbzeg'é izségiiigyi ügyosztály véle­ményét a» szöbályreudele ti el kap c sokt:I>an. A szaiuVyreeidelet 111 paragrafust tartalmaz és üt fejezetre őszük. A szabályrendelet lei vezet 1 3. sízakui izia a nirhelyek. megíSZCTzésáire vonat­kozik és 'irfcgai’-liu.pi'tjüi, hogy azokat vagy köz- vnblenü'l. vagy öröklés utján, vagy pedg -v.isiz- szavásárlás utján Jeliéit megszerezni. Érdekes a 4. 'S'zníkiaise, amely a temető térülőién .lévő éhogyott sirh-eiyekre tís siromiTékekre vonat­kozik. Eszerint az eűhagyobt siremlékiütct egy erre 0 célrci adäikiitot-t bizotíisá-g váiltaszitja ki, ozoka fel ájitékoli és gyű jlőr aktái r-ba szál lit j.;l, aliGninuu a törbánelimii emlékű erlrem'ékek et kiválasztják és m:g-őrzik, a többieket pedig ámha -bocsátja. Hőt héfcilajpiLg azoubau meg­őrzik, hogy ez ßf.iaibt az ich'.» ailiaitil 'iuiltajdonosoíl jeleeiCIkezlieisséniek, ment csők e határidő le­telte után kerülnél; a város tulajdonába. Ez a rendelkezés vonatkozik a: elhagyott és gazda nélküli kriptákra is. Fogölíkozilk a. sz:tbá'lyrendedet « temető zá­rolásának kérdésével 'Cs. ’ Mtlfr fe-Veiá oat a gondoteot, hOigyr a házsongárdi slrkertet le kell zárui, harminc énj-g jelenlegi állapotá­ban meg'hiagyni. Leszögezi az uj szabályrendelet, hogy disz- sirhelyet csők Kolozsvár díszpolgárai, vala- m'mt olyan egyének kclpihatreak akiknek ér­demei közismertek, de ezt a s'rhelyet hozzá­tartozóik csak abljian az esetben hasznLOlvat- ják fel tcmetkezéí'i helyült, hst a sirhe'ly árát külön k:fizetik. Ingyenes sírhelyre csak a városi tisizívise’ői itar-th'atn'ak irányt, vagy azok. akik szegénységi bizonéditvánnj-al igiai zoljáik. hogy hozzátartozók részére nincs; módjaik sáriid yet vásáTólni. A DÉMON Francois Mauriac színmüvének bemutatója Különös daralb. Minden mondatán, stílusán szavai szépségén, mondatai valói belső izzásán éiezziik, hogy kivételesen nagy írói egyéniség s/ól hozzié.nk a színpadról. És közlxm áliléén- dó an az az érzésünk, hogy nem annyira nb­fc'ity amit -a. szirtpadon látunk, hanem inkább mögötte történnek igazán érdekes dolgok. Maurr.-c, a nagy író, a kitűnő pszihológus. a lé'okiboncoló miivészj. lelkek és idegek játé­kát úrtu meg s igy tftlo miiszlikáissá külön­Az ELLENZÉK Az uCábhi ujahb panaiszosleveleket kaptuk: 1. Sihederbandák garázdálkodnak a belvárosban Tek'initeles Szerkesztő-lég! Ügyiá'tszik, hogy a merész betyárv.ilág Kolozsv áron nem eikar j ki veszni. Éjjcletikón- s főtér ine’le'.it levő Ca- ! roMna-teret váfQisiztják ki q, k-üJitdiki' hősök 1 hadsz.,árterüknek- és a1 -gvamutianu! olt járó kö- zönöége,t iuizuMálj-ák. Különösen a táncisko­lák - látogat óitj, um'lor onnan hazamennek. Ez qi merész -sihederbcoiidűi, amelytnek tagjai az Iris-telliep és a Bulgár-te'iep környékéről verődnek össze, botokkal és késeikkel' támad­ják meg a járókdöket. Vasárnap éjjel '9 ilyen attakot rendeztek. Rendőr nem volt se­hol, hogy a vadoncokait megfékezze, elfogja, vagy kioktassa. Kérjük ezért a rendőrsé­get: t sz Irtsa meg ezt a központtá helyet a küdelki betyároktól, hogy a közönség n>e V gyeéii kénytelen az Ó'várt kerülni. Tisztelettel!: A Carol irta-tér lakói. 2. Továbbra is sártenger van a Tudor Vladlmirescu'Utcában j Tetáhtetesi Szerkesztőségi Bornemisa pol­gármester ur, miint tudjukj város-unlk tovább- fcjlesizitését tűzte ki có jáu'í és- örömmel '’út­juk, hogy ezt a oélit teljes energiával igyek­szik is megiva-’iősiibami. -Ez a; fejlesztés Q>z.t je- lémti: jobbá, tökéletesebbé tenni n nieg'Vvőt. Amidé ennek az oliltonkezője történt (közvet- leoül1 ia-z ő pöligármesitersiége előtt) a Tudor Vlad. máres-cu -utcában. It.t a mailt év tavasza n feli-szedék az úttestről oiz cszfalito-t és elvitték rnásfeié, az utcát pedig, apró gránitkőokák- kfit bairkolták be. Ez olyan gyorsam ment, hogy mire a meglejpett háztuk'donosok ez eá- len óvást tettek volna,, a munkával mér a Zsidó kórházig bakid kik. Itt aztán a -város vezetősége -m égisz öntette a mu«nikláit. Niylván azért, mert belátta tévedését. Ez az utca volt panaszos-ládája ugyanis egyike azokanakj amelyet legljRJira- rabb eszfütozta-k, előbb mint a főutcákét, mivel keskeny és emellett óriási a forgtöma. Itt bonyolódik le a forgalom a vasait és» vá­góhíd felé. Tiiis-ztánifartása tehát elsőrendű érdek, úgy közegészségi, mmit közrtínid-és-zetJ szempontból. Amióta az oözfcilitot felszedték, nedves időben sártenger, száraiz időben por­felhő ez egész utca,. A polgármester ur több­ször tapasz lati bölcs belátására bizzuk ennek az utcának sorsát és- kérjüik. álEittassa vissz« a1 rélgíi állapotot és hoisznáiításisiai fel a gránit- kookúkat a mel’elte levő, nem annyira for- gtíilapuas L-onidrei-utcábam. Tlazitelottel: o Ţudor V!adimirescn-utca háztulajdonosai. A modern gyermek- n eveíés hé zik önyvei Székely Béla, A te gyereked. (Kézikönyv szülők és nevelők számára a lélektani alapokon nyugvó modern gyermekne­velésről) Ií-ik kiadás-------Lei 66*— Székely Béla, A gyermekévek sexualitása Földes Lajos, A fiatal anya — Lei 85*— Dénes—Schächter, A ma gyermeke. (A gyermeknevelés enciklopédiája a szüle­téstől egészen 15 éves korig.) — Il-ik kiadás---------------------------Lei 150*— Dr. Kármán, így tornásztassa gyermekét. (160 képben a gyerrnektornászt’atás gya­korlati kézikönyve.)-------- Lei 40*— Kaphatók az Ellenzék köny ^osztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utinvíttai is azonnal szállítjuk. ben hétköznapi emberek sorsát, M<-ri a ma- ganoaságban szenvedő fiatal özvegy, vallásos cs tjszlw'lejkü 17 éves fi'.;n.yá, a: 22 éve» üde ff-ngo] fin s a kéthégliecsctteni szerelmes nc- vílönö nagyon eanlx^ri «; hozzánk közc’áiLó alakok. Egyedül a déanca — egy különös, sápadt fJobogásu ördögi furcsa lérfi, aki hip- noíikus hatalmában lantja * a házat — tesz". szinibolákus»á év mélységessé a játékot. Mint a franciái legendák, ejáin-iai ördöge, aki felemuíi a házak fede’ét és belenéz a líáztori), kutatva, hogy m-i történik emberi sorsokkal a falak közötti, úgy Maurtac démooui nemcsak szem­lélője lesz idegen életeknek, h-ainem irány Hó­ja, hat'.'-tlimas- ivarázstlój-a is, néha érthetetlen befolyásával. Mert ez a démon, akinek bűvös a karakóra büil tkéciit mozognak a vidéki f rare ei« kasté’y lutkói-, csak egy szegény nevelő. A rendkívüli témá jú darab egyes jelenetei­ben olyan izzó an drámai év sZéjt, hogy csak I a legnagyobb esodá-'iaittcü, adózhatunk M u- ■riac drámáirói tehetségének. Mind a mellett úgy érezzük, hogy Francois Mauriac sokkal ■nagyobb regényíró, mint amilyen színpadi szerző. Színházunk igen szép keretben és gooidos előadártba-n hozfcaj ki a tészta irodalmi élve­zetet jelentő újdonságot. A nagykulturáju Szabados Árpád rendező tdljesen átérezte a darab súlyos uncndotniivalóit: nem az ő h - j bája, ha kisebb hézagok zavarják néha oz. c-lőadiLS gördülékcnysJégét. A szereplők, közül eleönek Erényi Böske finom asszonyi figu­ráját kell megemT'tenünk. Rendkívül intclE-- gens szimésznö, finom színészi eszközei egy-, -szerűségükbe haitfélsoeök.. Meggyőző és- ellxi- tető m i nden sza va, a magá n ossá gban vergő­dő asszony minden szomorúságát éreztetni tudja. Kitűnő volt,, nagy s'kerl a-ratott. Mel- ilebte Nagy István ílünlk fel az együttesből. Ü a iiernocilikus) nevelő, a darab léke. Egyet-' ’cn hibája (vagy tjailán a néző tévedése, aki, megszoktál hogy ez aj nagyon tehetséges szí-, mész mindig bátor, egyenes és egyszerű jel-: temeket alakit), hogy nem elég rejtélyes és- m'sztiikus, EÓipadt (maszkja ellenére is csak helyenként.tud hátborzongató,, igazán hipno­tikus hatalom lenni, tehát nem érezteti teH je.sen a játék misztikumát. Feli kell figyelnünk az ezúttal főszerepet játszó kos FTudy Márta iü-nom alakjára- s na­gyon egyéni szinséznői talentumára. Intelli- gons, ösztcnög tehetséges fiatal leány, szive és esze wn. Mi őbenne látjuk a színház egyik fő drámai ígéretét s ha> játéka sok sze­replés után biztossá csiszolódik, a’ka-m&s lesz a legnagyobb feladatok megoldására i% Mellette azonnal a kb'fius.zerepot .játszó Re­dő Éváról kell írnunk, aki u-jnet egy egészen! kiesi szerepben mulatta me2 kivételes szín­pad rátermettségét. Valósággal a; szerepe bő­rébe bújik mindig ez a kislány: szeretnénk' egyszer már nagy szerepben kibontakozni látni tehetségét. Lantos Béla játssza a. fiatat ar.goá fiút. néhány hamis hangtól eltekintve,. Lluz'óikeltően. Ug>unez t Írhatjuk Máriái, Éváról is: illuzl'ófckeltő volt a kétség-beesett/ szere’mes neve’őnő emberi szerepében! néha túl pat-ébik u-s és disszonáns hangon is. Tóth Bitek nyugodt öreg papja a szokott jó. Kedves a ki Falu végi G'-zeFai kislányalakja. — A közönség melegen tapsolt a komoly él­ményt jelentő Mauriac-darabnak. (M. L.í hogy e hó elején két nagyon érdekes. hangverseny színhelye lesz a római ka- tolikus gimnázium díszterme. Február: 6-án, hétfőn este Mendel llus, a nagyte- hetségü fiatal hangverseny éneke snő tart­ja koncertjét, amelyen a klasszikus és modern zeneirodalom legszebb, legna­gyobb művészi elmélyülést és technikai tudást igénylő darabjai szerepeinek mű­soron. Műsorát Fejér Sándor hegedűmű­vész számai egészítik ki. az ének- és ze­neszámokat Tatár Ferenc» a fiatal zon­goraművész kiséri. — Február 7-én Re­zik Alice, a legfiatalabb erdélyi zongora­művésznő ad hangversenyt ugyanott, ze­nekari kísérettel. A fiatal, nagytehetségü művésznő Schumann A-moll koncertjét és Liszt Magyar fantáziáját zenekarral s közben Scarlatti D-dnr szonátáját, Cho­pin F-moll Nocturnejét és Jorgan kon­cert-duettjét fogja játszani; hogy Mihályi Károly színtársulata négy napig Szatmáiron vendégszerepel. A kitűnő társulat többek között bemutatja Karácsonyi Benő—Nemes Ferenc és Schreiber Alajos nagysikerű operettjét, a Rut kis kacsát; hogy meghet-t Széchy Vlés. Varsányi Irén nagy magyar színésznő férje. Széchy nyugalmazott gyárigazgató volt. akit fe­lesége halála, teljesen megtöri. Két árvá­I ja gyászolja. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában Cluj» Piaţa Unirii.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom