Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-03 / 27. szám
8 hLLCNZt.K. wm Roosevelt bejelentette, hogy európai háború esetén az EgyesültÁllamok nem őrizné meg semlegességét Az amerikai elnök brje’entése óri isi fe tűnést kelt külpolitikai körökben. ~ „Az Egyesült-Állá nők hat írni szintén a Rajna mellett vannak“. — Erélyes német ti.takozás Roosevelt állásfoglalása ellen 9Ver v!)li közíűrsasácji elnök szerint Moose ve i politikája Jiáíboria'ioz vezet Ko A külpolitikái élet szenzációját Roosevelt amerikai köztársasági elnöknek a washingtoni szenátus hadügyi bizottsága előtt tett kijelentése képezi, Ez a kijelentés, mely csak u lapokba kiszivárgott hírek alapján került nyilvánosságra, hivatalos szövegét nem tették közzé, feltűnően és kétségtelenül tudatosan elüt azoktól a szintén tudatosan bizakodó és békéshangu kijelen tűsektől, melyek Chamberlain angol miniszterelnök beszédeit jellemzik. Roosevelt elnök, mint a washingtoni kormányhoz közelálló „Newyork Herald Tribun“ jelenti, a hadügyi bizottság előtt tartót kijelentéseiben sejttette, hogy az Egyesült-Államok és az európai demokrata hutalmak között határozott megegyezések, pontosan körvonalazott egyezmények állanak fönn és kijelentette, hogy az európai demokrata hatalmak vezető államtér- fiai jól ismerik Amerika álláspontját, mely szerint — ezt már egy másik newyorki lap, a „Newyork Times“ irja — az Egyesült-Államoknak készen I kell állania, hogy európai háború ese- I tón Anglia és Franciaország segítségé- ; re siessenek, föl kell tehát készülniük a demokrata államok segítségére, ha azokat a Róma—Berlin—Tokió háromszög államai megtámadnák. Roosevelt a külpolitikai helyzet áttekintésével kapcsolatban tűrhetetlenül veszedelmesnek vázolta az Egyesült-Államok részére az európai diktátorok esetleges győzelmét, meM szerinte az európai demokráciái; leverése után föltétlenül az amerikai demokrata ál< lamokra kerülne a sor. Ennek tnegfe- lelöleg ma — folvtatta Roosevelt — Ugyanúgy, mint azt Angliára nézve valaha Baldwin ki jelentette, az Egyesült- Államok határai is nem a nyugati ! partvidékükön, hanem a Rajna mellett I állanak. Remélem, — tette még hozzá föltűnő nyilatkozatához az amerikai lapielentések szerint Roosevelt — hogy amerikui csapatokat nem kell ezután sem külföldre küldeni, Anglia és Franciaország megmentése érdekében azon. ban Amerikának mindent meg kell tennie. Az Egyesült-Államoknak ezért fegyverkezni kell és Amerika légi hadereje egyelőre nem lehet kisebb hatezer repülőgépnél, amit a lehető leggyorsabban el kell érnie. Egyént kezdeményezés, vagy háromha^atmi közös lépés Roosevelt nyilatkozata? Roosevelt kijelonkSsei, amelyek szinte közvetlenül Hitler és Chamberlin beszédei után következtek, érthető szenázeió- ját képezik a küpo'ilikai életnek. Még nem lehet világosan látni, ami pedig a helyzet megítélése szempontjából igen fontos volna, hogy az amerikai kü politika külön kezdeményezéséről van e it* ten szó, vagy pedig az Anglia, Francia- ország és Amerika által képezett demokrata csoport kü’poitikai lépésének tekinthető az Egyesült-Államok elnökének nagyje en'őségü nyilatkozata. Londonból és Párisból ugyan inár megelőzőleg jelentették, hogy Hitler beszédével egyidejűleg Angia, Franciaország és Amerika külpolitikájának vezetői is meg fognak szólalni, ez azonban még nem jelent any- nyit, hogy a washingtoni nyilatkozatot közösen é határozott lépésnek kell tekinteni. Chamberlain miniszterelnök tegnapelőtt tett mosolygóan bizakodó nyilatkozatától ugyanis Roosevelt szavai határozottságukban annyira küőnhoznek, amennyire eddig csak a tekintélyuralmi államok vezetőinek nyilatkozatai különböznek átlói. Mégis meg ehet, sőt tu Ián valószínű is, hogy a francia—angol— amerikai csoport közös megnyilatkozásának kell tekinteni a washingtoni kijelentéseket. A másik lehetőség az volna, hogy Roosevelt elnök éppen Chanil>crlnhi bizakodó külpolitikájával szemben akarja határozottabb á!Sávfoglalásra kényszeríteni a két európai demokrata hatalmat. Ezt a feltevést teljesen kizárni szintén nem lehet. Londoni jelentések már többször hírül hozták, hogy az angol közvéleményre óriási hntássail vannak Roosevelt kijeleniésci s az amerikai elnök egyik utolsó beszéde alkalmával Chamber* a in ■miniszterelnök kőzet len ü1 rámái útja előtt is kénytelen voh kijelenteni, hogy Roosevelt álásfoglimlósát a maga részéről is minden tekintetben heüyes’Ji. Német hivatalos részről Roosevelt beszédét úgy is fogják föl, mint aminek az a célja, hogy lcrombo ja a IliMer beszéde és Chamberlainnek ezt követő nyilatkozatai állal keltett kedvező benyomást. A német sajtó pdig egyenesen azzal vádolja az emberikai elnököt, hogy Hitler békebeszéde után izgató kampányt akar indítani. Roosevelt szerepének újabb eljátszására készül és Washingtont a tekintélyuralmi államok e'lcni háborús izgatás központjává te.zi. Hoover éles bírálata Roosevelt-rői Roosevelt merész r ép ősének hatása természetesen attól is függ, hogy Amerikában hogyan fogadják. Első jelentések szerint. Washington parlamenti köreinek nagyrésze s a sajtó nagyrésze kedvező kommentárokkal kiséri Rooseve't kijelentéseit. Valószínűnek látszik azonban, Az Llknzék R. T. »Concordia“ müiiHezetanck nyomása. hogy rllonfck-kre fog tá'ólni az elnök vn I ját pártjának, az elszigetelési politikát • kívánó képviselői között is. Viszont u köztársasági párt á!tal képezett ellenzék szintén megoszlik Roosevelt külpolitikájának meglepetésében, l.ardon szenátor. Roosevehnek volt ehiökvá osztási ellenfele, minden bkántetben helyesli Washington mai kulpö itikáját. Hoover elnök, Roosevelt elődje azonban az amerikai elszigetelődés külpolitikáját kövei*. Ennek megfő előleg, tegnap már nagy lx*szédet mnndoM. — Roosevelt külpolitikája — mondta Hoover — sorsdöntő fordulatot jelenthet Amerikára nézve. Ennek a politikának elkerülhetetlen következménye a gazdasági megtorlás é‘ egyéb érászakor eszközök. Aki pedig ilyesmire gondol, an- rtak a háborúra is kell yondo nia. A totalitárius államok id cológái járnak beszivárgása eiten másképp is lehet védekezni, mint hadihajókkal Amerika ol.sŐ feladata — mondta Roosevelt —. íuz amerikai szabadság fönntartása, viszont egy amerikai mozgósítás g bábom érdekében, lé n végi leg egy ntásirányu amerikai fasiz- miis Me j öilését segítené e’ö A szabadság megmentésért* induló kü/deh\m »így iga- zábam megölné g szabadságot.. Megenililésre méltó küIpo!11ikai joorr tések kö/é tartozik a londoni távirat, mely szerint Buttler külügyi államtitkár Mander liberális képviselő kérdésére kijelentette, hogy Anglia kü ügyminiszterének nincs tudomása semmi dyan ese- ménvröl, mely arra mutatna, hogy K<r leteurópn köz ve Menüi a békét vpszélyez- tetö esemény előtt állana. Mander lováb hi kérdésére, hogy Hitler legközelebb Ukrajna ellen, vagy a nyugati ólomok ehen szervez-e támadást, külügyi ál ‘Qantitkár nem adóit választ. Capitol Mozgó A legnagyobb film iker. V^g'g színes. Pénteken premier. Holnap, p’nfeki kezdéssel bemuta^a Walt Disney csodálatos filmjét, me y minden képzeletet felülmúl B Kófeliérke és a fáéi törpe ^ Ez az a film, amely milliókat varázsol a nézőtér^ s m Iliik tapsollak Hkese- déssel mind az öt vi ágrészen. — Kedvezmén es jegyek nem érvényesek. Számozott hJyek. A gyermekek is esik jeggyel nézheiik meg ezt a páratlan Ütmet. ii■ "> ara : AZ OLYMPÍÁSZ ÍMk RÉSZE Roosevelt állásfoglalásának indító okai PÁRIS, február 2. A Havas wmshing'o- m tudórilója szerint Roosevelt c’nöknek a szená'kis katonia bizottsága ellőtt elmondott beszédét — mely tu Franciaországnak és Angliának nyújtandó maximális segítségre vonaji kozori — valószínűleg következő meggondolások váltották ki: 1. RooseveP eénc'knek a totális államok terveire és felifegyverkezésére vonatkozó 'információi. 2. Hitler beszéde, mely ha mérsékelt is volt, mégis nyilvánvalóvá telte a német birodalomnak azt a szándékát», hogy a totális államok és a demokráciák között eró" URÁNIA MOZGÓ ■EHHBHRHnaRSHHi Csak nehány napig LÁTHATÓ MÉG!! Az utóbbi évek egyik legszebb francia filmje izgalmas cselekménnyel. — Fösz.-ben; Vivien üo mi ance, ftoTe*1 és EficS v. Slrslieim. GIBRALTAR teljesebbé tegye az egész világon a világnézeti harcot. 3. Az a meggyőződés, hogy az amerikai közvélemény ‘teljes egészében magáévá tette RooeveU elnök politikáját, moly ab* ban áld. hogy a lehetőséghez mérten segi* ti a demokráciákat. Rooseveilt fejtegetései — jelenti a H^vas — a szenátus hadügyi bizottságának ritkos ülésén nem uj kőleüek, m©rt az Egyesülc- Allamok elnökének már régóta az ■» meg* győződése, hogy a totális államokat nem lehet megállítani előretörésükben csak a fenyegetett államok összefogásává], Kieme19 39 füb,uár 3. lendő, h<>gy Roovevcli személyi ickin'élyít vetette latba és töltenek helyességéről ok miatt van meggyőződve: I- Kényszeri i uz ellenzéket * külpoiöh kai állásfoglaJis hízögezésérr. 1. Válaszol bírálóinak, akik nz/.al vii ’áT ják, hogy szemé yi politikát iiz, mdvncK éneimét és célját n<m Ismerik. AltöLio* vélemény szerimt az c'-nök kijelentései mén nagy vihart fognak kelteni a kongrcsizuiHi és az országban. Berlin visszautasítja az amerikai áUié- foglalást BERLIN, febr. 2. Roo9eveh ©'nőknek <ft rimerikai sajtó á'tal közölt beszéde, mely*» az Egyes üiít - Államok elnöke a széni1 u» hadügyi bizottságában mondod, he- e* kommentárokat váhoii ki a ném«t sajtóban Azzal vádolja az elnököt, hogy kihívd* polkúkát folytat cs véglegesen szakítani »kar a semlegességgé!. A „Völkischer Bé* obach cr“ nagy cime ezt irta: ,R 001 evett ftlrugjii az Egyesüh-ÁHamnk törvényei* \ — A frunciaországnak szállitotl repülőgépek ügye báránnyá fajult“. —A „N i©h tausgabe“ ökölnyi bejükkel ta következőket írja: ,,Amerika határai a Rajnánál vannak“. „Hitler békebeszede után Roosevelti hihet© lenül kihívó mozgalomt>‘ kezdett“. A Lp hozzá eszi: ,,A vüighá- ború óta Rooseveltt elnök tevékenysége példátlan a maga nemében. Semmi kétség, hogy Rooţeve't o második Wilson, aki tudatosan halad előre <»z elődje álltai kitaposod ut<>n. Németország és a baráti lekin- télyálhnok számára o-z amerikai szená'u* hadügyi bizottságának ülése alupvető jelentőségű. Tegnitpótíl kezdve Washington a *ek'Vité!yáHam-ok ci/Umi háborús izgat*» fészke let “. A b-p szerint a beszédre nagy hatással voh ez amerikai zsidóság, majd igy fejezi be cikkét: „ílyenkép a Moszkva és Newyork közötti szerződés véglegese* létrejött.“ Londonban európai kerekaszta! értekezletre gondolnak LONDON, febr. 2. Az angol kormány tagnap tartotta szokásos heti miniszter’** nácsár. Ennek keretében a nemzetvédelem igen fontos kérdésével foglalkoztak. Az angol miniszterek tanácskozásaikat ma \ ábbfolytatják. A gazdasági természetű kérdések tárgyalására ma fog sor kerülni. Nincs kizárva azonban- hogy a kormány tagjai a Hitler német birodalmi vezér es kancellár, valamint Chamberlain beszédei' nyomán keletkezett véleményekkel és J- lcnvélemények taglalásával is fog foglalkozni. Az angol saj'ó nagy figyelmet szentel* Chamberlain angol miniszterelnök keddi beszédének, melyről tegnap részletesen be- számobunk. A lapok általános véleménye szennt Chamberlain beszédében nem zárkózott el 3 fennálló ellenté'ek elsimítására irányuló tárgyalások megkezdésétől és valószínűnek tartják, hogy erre vonatkozótag európai kerékasztal konferenciát hívnak egybe. A kerckasztal konferencia uj ,,bcke*árgvalás-:zerü“ lesz és azon minden európai vitás kérdést alapos tanulmányozás alá vennének. Fnnek elofeí’é’cle azonban az lenne, — Írják a lapok — hogy a német fegyverkezést korlátozzák, hogy ezzel egyidejűleg rz angol fegyverkezés iramát is csökkentséák. HALÁLOZÁS, özv. Folg ovi eh Alber1 né f. hó t-én elhunyt. Temrlésp p hó 3 ón délelőtt 10 órakor le*z n temető halnftrf^ kópolnójóból FoJtfOvieh János volt városi főjegyző az édesfNnjiát gyásztkjfR nz elhunytban. K. a. 7. Fontos katonai okmányokat loptak el a hendeni repülőteleprőí. Londonból jelen- t k: A hendoni katonai repülőtérről fnntos katoonai okmányoka-'1 loptak el. Az ügyben az Intelligence Service és a rendőrség kö* zö-sen fcfry.'at nyomozást. Úgy vélik, h^y a lopást eg>- jóíiszervezftt kemtársaság kö- ve*t« eh LEGÚJABB SPORTHÍREK A KKE ós ító SSE kőzáp’nga mull hóról ekmrad! jó^koronigmérközóiél q Marec.lial Foch-intoa 46. s.’árrtu jópp-á 1 yán mm este 9 órai kezdettel tartjAk meg. A m<érkőzéfe egyben egy mőisiilk csopait döntő mérkőzése 'esz és oi győz'tes a carikszeredíii csapattal fog mérkőzni az országos l>ajnokságha v-sló ju* tásiéf ■. A mérkőzésire kiilöev jegyeket nem adtak »ki’ é'i » rendes jegyek érvényesek A mérkőzés é'ött és után a jég]>úly-a a közönség rondeltke zésére á’il, _____________________ • BÚN D£ LMPfUAiJi.£* > B
