Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-04 / 28. szám
ÁRA 3 Szerkesztő?ég és ki®dóhivatail: Cluj, Olea Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Ser. I. G Duűí No. 8 Fiókkiadó hivatal és könyvoszrály: P. Uniri: 9 Telefon 1199 —ata—a ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató * ÜR. GROIS LÁSZLÓ“ Kiadóíolajdceos: PALLAS R. T« Törvényszéki bjsKomozás: széni: fDo*. 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonc* negyedévre 240, félévre 480 cgc«z évre 960 lejLX ÉVFOLYAM, 2 8. SZÁM. SZOMBAT CLUJ, 1 939 FEBRUÁR 4. Hivatalos jelentést adtak ki Gaiencu külügyminiszter belgrádi tárgyalásairól „A két országot az a kívánság halja át, hogy valamennyi többi állammal, de elsősorban szomszédaikkal békés és épitő együttműködésre alapozott viszonyt teremtsenek meg és tartsanak fönn“ „Gafeisc» fá!o§afása nagyban hozzájárult az sifócf- állam®k és Magyarország közötti helyzet tisztázásához •a BEI.GRÁD, február 3. A jugoszláv fővárosban tartózkodó Gafencu román kül ügymimiszter tegnap déle ott 11 órakor koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona emlékművén, majd délben félkettőkor n román követségen részt vett a tiszteletére adott wMsreggelin. A villásreggelin megjelent Szidod in ovi cs jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter és felesége, va amin! a kormány több tagja s megjelentek e'o.r.kivül a török, görög, lengve11 és cseh követségek vezetői -s. A két állam politikusai délután tovább fo-y látták tanácskozásaikat, de már csak a kiadandó közös iiv h'k.-vat megszövegezése képezte :i ta á’k *zö főtárgyát Ga- fenru h'üügyminisztcr tegnap este 10 ára r>0 perckor cl is hoggta a jogoszláv fővárost ás visszatért Bucurestibe. Megbeszéléseik befejezése után Sztpja- d'inovics miniszterelnök és külügyminiszter és Gafcncu külügyminiszter nyila t- ko/i'ak a belgrádi kü ügyxninisztér'umba összehívott jugoszláv és külföldi újságírók előtt. A hivatalos jelentés szövege Sztioj&dinovios miniszterelnök az újságírók elölt a következő közleményt olvasta fel: ,.Öexcelíenciája. Gr. Gafencu román küügyiminisztemek a jugoszláv miniszterelnöknél, dr . MHan Sztojadinovios őexcelenciá iánál február 1. és 2. napjain tett belgrádi látogatása, hogy közvetlen érintkezésibe lépjen vele, alkalmat adott a két államférfinek valamennyi, R--mámát és Jugoszláviát érdeklő kérdés tanulmányozására. Eszmecseréjük folyamán megái apitották nézeteik teljes azonosságát s kölcsönös akaratukat arra, hogy továbbra is fenntartsák a ké! baráti és szövetséges ország között megtevő szoros kapcsolatokat Ugyanekkor megerősítést nyert« hogy a két országot, Romániát és Jugoszláviát az a k’vnmág hatja át, hogy valamennyi többi útiammal, de elsősorban szomszédaikkal, békés és építő együttműködésre ({lapozott viszonyt teremtsenek meg és tartsanak fenn". Gafencu külügyminiszter nyilatkozata Gafencu küügyminiszter ezután a következőkén mondotta az újságíróknak: — Be kell vallanom mélységes megelégedésemet, melyet a Belgrádban eltöltött két nap fölött érzek. Különösen hálás vagyok Pál régensherceg Őfenségének a rendkívül kedves fogadtatásért Hason'óképpen, élénken köszönöm Szto jadinnvicsnak irányomban tanúsított ba rátságát, amely barátság az ő politikai tapasztalatával és értékével bíró férfi ré szóról különösen becses számomra. E két nap alatt megái-apitbafttuk a jugoszláv és román külpolitika felelős miniszterei közt uralkodó tökéle', es. egyetértést: egyet- j értést a felfogások és egyetértést a poU- j tik a tekintetében. Politikai akciónkban S tekintetbe kell és tekintetbe akarjuk venr ; né a valóságokat. Reálista politika követese nem azt jelenti, hogv a magad és a i hagyományos barátságaid törvényes ér ! dókéi és törekvései el'enére, feltétlenül alávessed magad minden valóságnak. Csak azt jeleni«, hogy cl határozásaidbam. erőfeszítéseidben, akciódban tekintetbe kcfll venned a nemzetközi helyzetben ma uralkodó nagy va'óságokat. Mint ahogy ezekben a napokban egy nagy ország vezetője részéről hallották, a népeknek és államoknak vannak élei, lét, munka és csere-szükségleteik és követelményeik. E szükségletek figyolembevevese és a segítségükre jövés megkísérlése, az európai szolidaritásból eredő kötő esség tel jesítését jelenti. E szolidaritási kötelesség tel - jesifőséinek gondolatától áthatva, Románia és Jugoszlávia őszinte és baráti szélemben azon fáradoznak, hogy megértést mulassanak az őket körülvevő valamennyi nép érdekei iránt. A megértés és gyümölcsöző béke légkörét akarjuk igg megteremteni a Dunámé- dencében és a Balkánon. Es boldogok vagyunk, valahányszor azt látjuk, hogy egy nagyhalatom barátságoson érdeklődik erő feszítéseink iránt, könnyítve megvalósulásukat. Nyilvánvalóan, egy ilyen nagylelkű és tisztán totó pc.Etika nem alapozód h átik a gyengeség érzetére, hanem csak az erő öntudatára, melynek védelmében érintetlenül meg tudjuk őrizni integritásunk és nemzeti fii grellen sémink legszentebb jogait. Ezért való értékükben becsüljük barátságainkat: egy közös cél szolgálatába állítjuk egyesült erőfeszítéseinket. Egyetlen mondatba kellene összefoglalnom politikánkat. hogy szövetséaünk sze'leme vezeti poiifik (inkát s politikai akciónk minél szorosabb szövetséget kivan és tesz szükségessé... mA megértés politikáját fogjuk követni!" Gafencu külügyminiszter a továbbiakban még a következőkel mondotta: — Azokkal a megbeszélésekkel kapcsolatban, amelyeket Sztojndinovics mi n is z terein ők és kü ügy miniszterrel folytattam. kijelenthetem, hogy ezek a megbeszélések a következő kérdésekre vo- na<tkozliaik: 1. A politikai horizont legszélesebb körében megvizsgáltuk az európai helyzetet, a legfontosabb napirendi kérdéseket és megá lapítotiuk, Jugoszlávia és Románia annyira hasonló érdekeire való tekintettel, a tökéletes vélemény azonosságát 2. Nagy figyelemmel vizsgáltuk meg a dunai áltomok és a Balkán közötti kapcsolatokat és megállapodtunk abban, hogy a szomszédos államok közötti kapcsolatok erősítésére és javítására, közösen o megértés politikáját fogjuk követni 3. Mégegyszer leszögeztük, hogy Románia cs Jugoslavia között a dinasztikus kapcsolatokra, közös érdekekre és érzésekre, a barátsági és szövetségi szerződésekre alapított kapcsolatok rendikből szorosak. 4. Érdeklődtünk országaink szállítási és közlekedési kérdései iráni és különös figyelemmel vizsgáltuk meg egy, az Adriai- tengertől a f ekete-tengerig építendő> nagy modern ut terved, ame-y Triesztből kiindulva, Posztumián át, érintené Ltjubjá- nát, Zágrábot, Belgrádot, a pancsov°i hidat, a Vaskapui, Turnu-Severint, Cra- iovat, Bucureştii, hogy végül is Con.st°n- lában végződjék — fejezte be nagyjelentőségű nyilatkozatát a külügyminisz- tér. RÓMA, február 3. Olasz hpok nagy figyelmet szentelnek a belgrádi ca'álkto.'.ó- nak, miután azt Ciano gróf olasz külügyminiszter készítette elő és kérte fel Szroja, dinovics miniszterelnököt arra, hogy Ro- mánia képviselőjével Olaszország intened* szerint vezesse a tanácskozásokat. A S ampa „A román külpolitika Magyar- országgal szemben“ cikkében többek Között a következőket irja: „Nem vtti juk. hogy a belgrádi értekezlet! összehozásában nem kis része vált Ciano gróf külügyminiszterünknek, de az sohasem jöhető t vol- na létre, ha annak szükségességét az idő nem érleli meg. A Zágrábban megjelenő „Novisti“ igy ir: „A látogatás közvetlen folyománya volt Ciano gróf látogatásának és rendkívül fontos a magyar-jugoszláv viszony szempontjából. Gafencu lá)og°tásrt jótékony hatással lesz a keleleurópai béke megteremtésére és nagyban hozzájárult az utódállamok és a Magyarország közötti helyzet tisztázásához**. Háború esetén az angol birodalom központiját Londonból Kanadába tiennék áti Anglia kanadai főbiztosinak szenzációs nyilatkozata. — Izgalmas viták Roosevelt elnök nyilatkozata körül A külipoli tika i érdeklődés köz pót jóban még 1 «nvr.d'ig Roosevelti etnöknek tcgnr.ip ny lvó- ; nosi-ágra kerüli! nyiíu'lkozflta áll. Az angol és j franco sajtó, «minit várni lehetett, örömmel í üdvözli Roosevelt (kijelentéseit. A német és j o'osz sajtó viszocrat fokozott erővel tárnod ja ! az EgyélűM-Aló c'mökét. Egyik nagy j bérűin i lap szerint Roosevelt megad In* a hó- ; bonis jc'<t, hogy eteizabodiiHa o demokádák i kcresatcshadjónutót a totail4ánMis> ái’umok e.l- I len.. Beszédeivel íatssain-tosfínii orra akarja ! kényszerű tenii FrainciaorszógoJ és Angliát, hogy NémeIorszÁggitil és Olaszországgá.] szemben mondjanak le o megegye zíi'ís poétikájáról. Mí'r lapok szerint Roosevelt föllépésével elsÖsopbrn Szovjetoroszors-zág értlek óit .szolgálja s. a- komiramiizirms katona- bujEwJta let t. „Németország és a többi európai] átom-ok — írják Ber liniben — nem tűrhetik, hogy velük szenved lessék meg aor amerikai kormány gazda sági és szociális kísér tetőinek vés zélyek - kel tele következtnl'tvye4 s ezért külFiinöseai erélyesen kell szembcszáiTní a tengeren tóiról jövő minden zavaró kisórjie^tM egv olyan pilíiani'»t.hűn, ionkor Európa áFcurroférfíoi uj szociá lis rend megépítésén, fóradoznmk.“ Roosevej elnök nieg’epő állásfoglalása, amiin! a.z ango1 ssjt-ó Wash ngfoniból je'enti, fölveti az sííkotmányos kérdést, hogv az el- nökneJt n m ® hatoilmi körén he'íil joga voll e a kérdít'«ses nyila tkoz "’tok megtevésére. A Renler-üg\Tiiökség je’entése szerint Roose- vel't elnök eziiránvu joga az címer kai alkotmány szempomt iából rnegtűimadha'oit'i.aii, mert nem szerződéskötésről van szó, nmeH’ esetben! a szenátus gvi'koro'baitná eMentmondátsi jogát, hanem mdössze végrehajtó hatalom egyik jogának ba^zná'óláról, amibe a szenátus beavatkozása korlátozott. Roosevelt lépésének címer Ilka i hatásáról a londoni .Times“ 074 áiMiitjai. hogy az elnök az amerikai közvélemény áíiVusfog'iai’ássirnak biztos, ismereté* l>en lette a z.t meg. „Az. Egyesölt-Államok népének — irp'j a ,,1'imes“ — ina .jól megha- eírozott rokonszenvej vi nnak, ami nem volt inog 1914 hon « ami még fontosabb, ennek a «lépettek «na nem tkovébé famliírozoti ellen* szevei vannitk s azok, akik ;iz. oVcnsizenveíc tórgyú.t képezik, nem látszarwít képesetek vagy .nem íátszanRÖc kiván-nli, hogy eloszlás- .s..tk ezeket az clikm'szesiVeket.“ A Roosevelt ten ve’ Ik^z saükségesi közhangulatot sok tekintetielősegíti Anglia ka- nodai főbiztosának, S’r Gorád 0«nipbé'ciek tegnap Torontóban telt szenzációs ny tolko- z.ata. C'inxoibe'i! kijolioniette. hogy Jva újabb v‘iágőgés törne ki, aikkor az « ngol brrodaíom központ jái IvondouJíó! áltennék Kanadát«, A helyzet komo'y — je’ente'té még ki Sir Ge- rni’d —- n dontoknác'Anaik le kéül sstáMmi a nvaiga.s lóról és nusg kei' lenuiök ni ndont » maguk véde'imére.“ A washingtoni kormány különben jielróleurnegyezaivétivI hozott létre Mexikóvá«!, aminek követtke»télien, fegyveres viszály eset (tv. a vilög petró'eumtermeVtté- nek csaknem fele fölölt gyakorolna e"enőr- zést. A helyzet nkakuVcára jellemző, hogy Roo'evek elmök köze’ebbrő! üi „Houston“ cirkáló fedélzetén végignézi az amerka haditengerészetnek aiz Atlanti -óceánon tartandó nagy h dgyakoir’iatât. A gyakoritok a< Karibi- szigetek körül folynak le é- azt akarják megá'top lan1., hogy az nmer'kn hajóraj mervnyllxMi képes elaárnii az amerki'ii szárazföldet egy Európa felöl' jövő esetleges tárnad.',issaL szexobea,
