Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-16 / 38. szám
ELLfi NX AIt 19 3 9 f r h r u Á r I ft. Ím/[ Vs&A'L&d' Fogyókúra 1'./ most Irina, állandóan iVlszincn tiu*- L.ft aklua ilá.s, sol probléma. Nein hi* .s om,, hogy száz évvol ezelőtt valaki is fogyókúrázott volna. De még ölven óve sem, a telt keblek, és dús bájak omladé) és bf'dog korszakában. Viszont muzeu - mok és ásatások tanúsága szerint, az. antik korok szépsége fogyókúrázóit. Koronként vá toztek a kövér és karcsú nfff szépségek a világ színpadán. De ez a mai, 1959-as fogyókúra hajsza példátlan. Mert most nemcsak a nők, hanem a tértink «s fogyasztják magukat s kilóik szamát olyan vószes komolysággal ol'cnörzik, mint katonái számál a szigorú őrmester. Ez az állandó kiló-dJcnörzés és gondosság a modern ó-let éppen olyan tünete. mint a sport, a hangosmozi,, a lelki gyógymód ó.s a társasutazás. Vau. mert kitenne1 te az idő és a modern tanok. Iiizni nem szép, nem ekés, nem egészséges. Elhízni: bűn. A felesleges há j man esztétikus. A kövér ember hamarabb elnehezedik, megöregszik, elbetegcsedik. Ma mindenki tudja, hogy az emberek 90 százak-ka háromszor annyit eszik, mint amennyire szüksége lenne. Viszont, menynyire van szüksége? Azt mondja az or- \as, hogy mint minden a világon, ez is individuális. Aztán vannak szii eteti kö- vérek: ha ezek fogyóku ráznők, rosszu1 táplálkoznak, nemcsak az egészségüket, de életüket is kockára hiszik. Természetesen, nem szabad sokat enni. Amint morula,ni szokták: (lírásig Nem szabad annyit enni. hogy az ember kellemetlenül telítettnek érezze magát, mint egy tömött zsák... Az orvos (aki öreg és kedves) ilyen régi és bölcs dolgokat mond még: Akkor kdl abbahagyni az evést mikor még izük. Meg, hogy: mindenki maga érzi a legjobban, mire van szüksége.. Némely r-mlMTiieik hihetetlen kevésre Másnak pedig rengetek sokra. Ezek aztán köles ön ö sen csodál Utaznak egymá on, hogy az egyik milyen sokat, a másik meg mí pn keveset aszik- Pedig nem kell csodálkozni, tudni keik hogy nincs két egyforma szervezet s igy két embernek nem lehetnek egyen'löek n táp álékszükségletei. Ugyanígy vannak sovány, csontos, szikár emberek, kik bili etet len mennyiséget esznek s mégse híznak egy dekát sem. Ahogy viszont kiesi és molebíi emberek között akad madárszeriien csíp egei ő ti- pus, aki egy szem mazsolától is megfázik. itt már mirigyzavar ál] fönn s orvosilag ezen. is 'ebet segíteni. A túlzott fogyókúráról lesújtó véleménye van a doktornak. Mánia — mondja és legyint —, majd elmúlik oz is. • Ismerek nőt, aki mindennap mé-ri magát otthon, a fürdőszobája mérlegén. Ha öt deka var többel mutat a mérleg, az egész napja el van rontva. Mániákusa a saját súlyának. Egyetlen szem bonbonnal sem lehet megkínálni, mert az biz al. Általában minden hizlal. Legszívesebben nem enne egyá talán. Egy7 másik nőismerősöm — akinek nincs a fürdőszobában mérlege— naponta méreti magát a gyógyszertárak mérlegein. Mindennap más gyógyszertárban* mert szógyelli a gyógyszerésztől a mindennapos mérést. Szépen beosztja a pa- tikákaö magának, igy fel sem tűnik a dolog. Gyógysizérészkisasszony ismerősöm meséli, hogy hozzájuk viszont mindennap délelőtt és délután bemegy egy férfi és leniéreti magát. Ezt úgy nevezik maguk között, hogy7 a dekás. Mert az az ur már nemcsak a kilóira, de n dekáira is kiváncsi. Mint valami drága gyémántot, a íné! y folytonos essz olás alatt van. úgy ellenőrzi önmagát, ő a legszorgalmasabb mérlegre álló, akiről valaha hallottam. Mérleg-vilá gba jnok. v Többféle tipusu fogyókúrás van.. De főleg két fajta, két nagy csoport. Az egyik meg tudja á Ini, hogy ne egyren, ami hizlal, a másik nem tudja megállni. Az első nem érdekes. Nem eszik zsíros, lisztes, édes dolgokat, cukorfélét és efogy. Titka, hogy a fenntemlitett dolgokat nem is nagykőn szereti. Ha pedig szereti, egy középkori szerzetes erényeivel, ékes és báwr Őfelsége rádiószózatának közvetítése előtt rövid bevezetésben ismertette a rádió a világkiállítás romániai előkészületeit BUCUREŞTI, február 15. Lapunkban teljességében közöltük őfelsége II. Károly királynak a new- yorki világkiállítás alkalmából az amerikai néphez Intézett rádióiizenetét, melyet Amerika valamennyi rádióadója, kó/el négyszáz rádióállomás továbbított a világ minden tája felé. A „Román óra“ műsorát a következő szavuk vezették be: „Őfelsége II. Károly király, bogy hozzájáruljon a célok beteljesítéséhez, melyek a newyorki világkiállítás szervezőit inspirálták, a holnapi világ, egy n népek közötti jóegyetértésnek és barátságnak szentelt világ érdekében, túlnyomó szerepet vállalt a román pa- ■g v illon terveinek elkészítésében s a bemutatásra került nemzeti jellegzetességek kiválasztásában.“ „Dini. Gusti professzor, Romániának a newyorki világkiállításon való részvétele főbiztosának közvetítésével Őfelsége II. Károly' király7 a óceánon túl, Románia pavillonjában be akarja mutatni a gazdag román kulturális élet egyik arcát, valamint művészi és zenei megvalósításainkat, gazdasági és ipari eredményeinket és mindenekfelett a román nép reményeit, törekvéseit és élő vágyát, bogy a fejlődés gyümölcsöző áldásainak, a biztonságnak és egy ini ítél tnrtósnbb békének örvendjen...“ E bevezető szavak után a rádióze- 1 nekar eljátszotta a királyi himnuszt, majd Őfelsége rádiószózata következett, melyet tegnapi számunkban teljes egészében közöltünk, őfelsége, a király szavai után a rádiózenekar az Egyesült-Államok nemzeti, „The Star Spangled Banner“ t játszotta el, amit gazdag zenei program követett. Előadásra került: Valentina Tassian Cre- toiu asszony el adásában* Brediceanu „Cucul“ cirnii müve, melyet a rádiózenekar kisért; Gh. Folescu I). Kiriac ,,S‘aide mandruto“ cirnii müvét adta elő a Carmen kórus kíséretével; Alaria fanase asszony népáriákat énekelt; a Grigoras Dinicu-zcnekar két román ho- rát és a „Ciocârlia“ t játszotta; Evan* íia Costinescu asszony C. Brailoiu „Tufa de stejar“ cirnii müvét adta elő; maid Theodor Rogalski vezetése alatt a rádiózenekar George Enescu „Poema Romana“ cimii müvét játszotta el. | A közvetítést alapos technikai előkészítés előzte meg, melyben az utolsó tiz napon résztvett Robert Wood, külön e célra Bucurestibe küldött amerikai mérnök is. Mcghczdedötí a Nemzeti lliidszfiletés f ronlia magyar iagozafânah fordái szervezése KOLOZSVÁR, február 15. Mióta a magyar vezetők felhívása megjelent a lapokban, Torda magyarsága is megkezdte Finta Andor nyugalmazott szolgabiró, EGE felügyelő vezetésével a magyar tagozat felállítását és a beiratkozások keresztülvitelét. A felhívásra megmozdult a város I és a megye magyarsága és máris túlnyomó számban beiratkoztak. A szervezés megkönnyítése végett, értesülésünk szerint, egy szervező iroda fog Tordán is működni, alioi mindenki megkaphatja a szükséges felvilágosításokat a szervezéssel és beiratkozással kapcsolatban. i A február 18-án megtartandó gazda- napon, mely a most folyó gazdasági tanfolyam befejezése is lesz, dr. Szász Pál, az EGE elnöke is résztvesz és j Torda magyar közönsége nagy várako- I zással tekint megtartandó beszéde elé, j amely egyúttal tájékoztató lesz az ! Újjászületés Frontjával kapcsolatos , magyar teendőkre nézve is, annál is in- j kább, mert a magyar nők beiratkozása körül ellentét áll fent a városi hatóság és a Front magyar tagozata között. Ismered önmagádat ember? Elméletek a kor zűrzavarában magunk rejtélyének megfejtésére KOLOZSVÁR feuruár 15. Nyilván a folytonos bizonytalanság, hogy holnap, holnapután mi riaszt meg, n hirek szeri elén örvényjátéka, amelyben mosódott, ijesztő képpé torzul értelmünk oőlt a világ, a sok riadalom, mely meg* ki sértett immáron jó néhány esztendeje, a kor levegője, hangulata s a rettegés oz anyag szellemétől, amelyet önvesztérp fel idézett, teszi, hogy a föld szód üt embere most folyó» századunk kamaszkorábnn feltartóztathatatlanul sodródik a m'szti- kus meglátások felé Freud tanár lélekelemzése óta. ame y talán első reakció ja volt nagyapánk pozitivizmusának, hány uj tudomány irt-a zászlajára a lélok-mog- ismerés jelszavát! Ma nagy divatja van a fakiroknnk. csillagjósoknak, grafológusoknak, tenyérjósoknak s ki tudja a létek titkát még milyen cimen firtsa. lóknak, akiknek bosszú sora egyre nő. .4 pszihormalizis uj d’oatja A lélekelemzés, írás jellemzés, csillag- jóslás túlságosan ismert ahhoz, bog}7 részletezni kellene. Freud pszohoanalizise azonban Amerikában uj aranykor: él most, sőt Hollywood „lélekelemző filmet“ jelent, amelynél, mint tanácsadó, közreműködik maga a tanár is. Az iráseenr ! tor önmegtartóztatása igazán tiszteletre3 [ 1 méltó. '1 A másik típus kizáról ag azt szereti, ami hizlal. Sőt) imádja. Arról lehet megismerni, hogy álmodozó pillantásokká- szokta nézni cukorkaüzletek és cukrászdák kirakatait. Költő nem nézheti olvadóbb szemekkel a virágüz et orchideáit, mint ő a krómesbélest. Másodszor arról lehet megismerni, hogy habár és hangsúlyozottan fogyókúrázik, közben mégis állandóan és hang- suyozoltan hizik, hízik. Mert az ilyen fogyókúrás, a koplalás Pató Pálja. Ö is ráér és mindig másnap akarja elkezdeni a fogyókúrát, Ma még megeszik két kré- i zés a legutóbbi évekl>en meghódította Japánt is, hol egy grafológus nemrégiben „cselt hivatásának áldozatául“, ameny- nyiben becsukták, mert egy ismert Katonai vezető írásából kellemetlen dolgokat o"vásott ki S ami a csillagjóslást illeti, olvan nagy divat ma Amerikában, hogy tetszés szerint, nemesük a saját, volt, vagy leendő életpárjának boros/ kopjál kaphatja meg akárki, de arra Ls be vannak rendezkodve. hogy kedvenc kutyák, macskák, papagályok, stb. osU- lagk ép ét k ih: >go / z á k. lJU]cr a Isi románná híve — RooscveUné a knrlomrrncinrnl ír És a „három nagy okkult tudomány“ móléit az egész világ ismeri a tenyérből olvasás tudományát, melynek állítólag Hitler kancellár is hosszú ideje lelkes hive; s mindenki hallott a kárfyavetésről, tetszetős néven kantomé ne iáról, amelyről Roosevelt elnök felesége aüg pár esztendeje könyvi irt. A physingnomonúa pedig, az arc vonásaiból olvasás, olyan öreg talán, mim a világ. De most divatosabb, mint bármikor, ugyannyira, hogy például Newyorkban, mikor valaki állást kereső ajánlatával kért fényképet is küld, biztos lehet fedte, hogy a képét physiognomomest és egy tortaszeletet a cukrászdában, mert holnaptól kezdve úgyis fogyókúrát tart. De a ho> nap a végtelenbe nyúlik, mert mint egy szerelmesnek, neki sincs ereje szakítani imádata tárgyával, a kré- masbéiessel. Van aztán egy harmadik fogyókúrás- Ennek van lelkiereje időszakonként ön- megtartóztatóan enni s ilyenkor le is ad pár kitót. Viszont időnként olyan erős és vad vágy lepi meg cukros, zsíros, szóval tikos eledelek után, hogy nekivadul — s mint ahogy az iszákos leissza — ő leeszi magát í yenkor visszahúzza a keservesen leadott kilókat és uira kezdi az egészet elölről, (A/. L.) nistához küldik, aki aztán ni evőim ónak „tudományos elemzését“ elvég/.i. >,Lé[>j harminchamuit előre, majd ludra.F E. M. Alexander, egy hollywoodi ének- tanár világgá röpítette J>ár éve a voxiz mus je szavát. Szerinte a hangunk árulja d jellemünkéi, ösztöneinket, követke/ lelhetünk belőle meglevő) képességeinkre és igy tovább, hangunk alapján ismerjük meg a legnagyobb titkot: esendő önmagunkat- Alexander énektanár hét kategóriába osztja a hangot és ezek alapján kutatja lelkünk titkait. Kernelt sanfrancis- kói néger viszont azt állítja: a járás árulja el bensőnk rejtélyéi. .„Itópj csak hai" minchármat előre s ugyanannyit vissza-, feé: megmondom kiderikus vagy-e, flegmatikus, művész e, számlanista, repülő, vagy gyilkos, vagy kötéltáncos...“ De miért éppen barminchármat? Miért előre s bálra aztán? Kérdések — talán jobb fel sem tenni —, hiszen csak kél lehetőség van: vagy elhisszük fenntartás nél* kii , vagy sutira dobjuk az egészet. Más választás alig lehet. 1938. VU. 7... A számokról szóló teóriákat, melyek' multija párezer évre nyúlik, alig ehetne egyetlen kötetbe összegeüjlern, olyan sok az ilyen. Két nevezetesebb ilyen elmélet, mg y a beles és tizes számra épül; aszerint, hogy ezek a számok egy bizonyos esemény, születés, találkozás, tetszés sze* rinti bármi történése évének, hónapjának, napjának összeadásából eléggé sűrűn kijönnek-e, vagy som, hal dugulást, vagy kudarcot jeleznek. MuU nyáron európai lapok úgy mondták: 190S juüus 7-e boldog nap lesz, mert a 18H ik nap (1+8 +8=17), me y mögött még 117 marad s mi több, <• juüus 7 c 1988. év 27-ik osii- lörtökc volt, mely mögött 25 (24-5 = 7) csütörtök marad még az évben s végül, juhos a hetedik hónap... Es a nagy reményekkel várt nap olyan lelt, némi a többi is. .4; ajaj; rs a s~<n clmé-cte Argentínában született meg aztán az ajakról olvasás tudománya, ha úgy tete szik, a levropalhia Ennek tétele szerint, negyvenhárom ajak tipus van s mindegyik, külöidíözö jellem ismertetője. Ugyancsak (ki amerikai találmány a s/ini'k elmélete, me.lv nzt állítja, hogy minden embernek meg van n „maga“ egyéni s/.ine, ami fu- lajdonképpim nem egyéb, mint szeme, linjfl', Ix'ire, vére színének a keveredése. Öntudatlanul, egész életen át viseft az <\gyén e szint, nme y ugyanakkor hűséges lükre a kérdéses egyén lelki arcának. Mintegy 10 év (‘lőtt a német Ringart doktor adt.a ki akkor nagy port felvert elméletét. mely szerint minden ember arca. hasonlít egy á‘latpofához. Ennek alapján következtetett Ringart doktor az ember jellemére. És igy tovább.; mindegyre megterem egy-egy uj „léleki.smerő tudós“, megterem, s híveket talál, ékes bizonyságául annak, hogy a po'gár már belefáradt a zsivajos vetélkedésbe., uj játék után kutat, vagy, talán szalmaszál után. az aggodalmak: 'tengerében. (—) A NŐI RETEfkSÉGEJv GVÓGYKEZELÉ-, SÉF1EN u tennés!7otcs ,,1'EHEXC JÖZSEF“ keserűv)izet gyakreni ai’ikídin-azzjili, ínért reggel él »gyomorra egy pohámali könnyen beve-i hefcő, rendkívül enyhe hashajtó teiitsisa pedig gyorsain és minden keilemel'lonség cé küJ jelentkezik. Kérdezze meg orvosát. Sok b^j van o szesszel Amerikában, Newyorkból jelenítik; Amerikai méretű szeszadó csőn ki tási bűnügyben helyezek vád alá a newyorki vádtanács negyvenöt, gyanúsította,!., uk>k Newyork államba-; c- vő 'tizenegy óriási, titkos szeszgyárukban, több mint iS mihió iáér titokban gyártott szeszt ad'ak el és x8oo mihió lej fogyasztási ik,eték elvonásával kárositorták meg az államkincstárt,. — A bűn- szövetség a Hudson-folyó mdiletti régi' hajógyárbbn tartotta raktárait. ob.on- nan az Egyesült Államokba és Kanod i • a csempészték saját hajóikon készítményei' két. I I ■ I
