Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-16 / 38. szám

Ara 3 £fcj Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Olea Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. í G Duói No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1299 ALAPÍTOTTA SARTHÂ MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgafá 1 DR. GROIS LÁSZLÓ LX ÉVFOLYAM, 3 8. SZÁM. esiizaxmczxtsttíxzíui*. aspBSHBamjemummsa ^jauantatt'Xia CSÜTÖRTÖK K i a dó sül a jdoooa í PALLAS it, ** Törvényszéki fafSţ>romO’Z&: szám: 39. (R°®- .»’ff 1938. Trb. Cluj.) Előfizetés) irttfc: havonta »*« negyedévre 140, félévre 480 tgesa CLUJ, 19 39 FEBRUÁR 16. VBEtzziizx-sassinnm A párisi kormány Spanyolország tényleges kormányzatának ismerte el Fr anco tábornok kormányát Heves diplomáciai küzdelem a spanyol helyzet újabb alakulása körül.-» A minorcai incidens miatt sajnálkozását fejezte ki Londonban Franco kormánya. — Francia és angol ajánlatok Rómának HITLER: „A német haderő Mziosiiţm a birodalom épségét“ A spanyol-kérdéssel kapcsolatban to vábbfolyik a nyugati hatalmak és a Róma—Berlin hatalmai diplomáciájának rendkívüli aktivitása. Ma reggeli jelen­tés szerint Franco kormányának de- facto elismerése francia és angol oldal­ról küszöbön áll. A francia kormány tegnap 3 és félórás minisztertanácsot tartott erről a kérdésről s a lapokba kiszivárgott hírek szerint elhatározta, hogy Berard szenátort, aki a múlt hé­ten már Burgosban lárgs alt Franco tábornokkal, most hivatalos megbíza­tással küldi ismét Burgosba, hogy foly­tassa a tanácskozásokat a diplomáciai viszony fölvétele érdekében. A Havas- ügynökség ennek az elhatározásnak bejelentéséhez azt a magyarázatot is fűzi, hogy a francia kormány tegnapi . határozata lényegileg már magában I foglalja a spanyol nemzeti kormány de- í facto elismerését Paris részéről. A I többi országok kormányai szintén sor- ' ra ismerik el Franco tábornok kor- I mányzatát. Diplomáciai körökben Seg- I különbözőbb magyarázatok keringenek a burgosj kormány tárgyalásairól Ang- j fiával és Franciaországgal. Megbizha- I tó jelentések szerint Franco tábornok ! ezekről a tárgyalásokról jegyzékben ' adott fölvilágosiíást a római és berlini I kormányoknak. A két jegyzék ellenére i azonban biz.onyos nyugtalanság mutat« ! kozik a tengelyhatalmak fővárosaiban i a nyugati hatalmakkal folytatott spa- ! nyo! tárgyalásokkal szemben. Ellen- I örizheíeíJen hirek arról is akarnak ‘ tudni, hogy Minorca szigetének Franco megbízottai által való multheti átvéte« 5énél, mely, amint megírtuk, egy angol csatahajó segítségével történt, a nem­zetiek szolgálatában álló olasz repülő­gépek bombázták a szigetet és veszé­lyeztették a szóbanforgó angol csata­hajó épségét is. Ez a bombázás nagy felháborodást keltett Londonban, ami­re a burgosi kormány azonnal mente­getőző magyarázatokat küldött az an­gol fővárosba. A kérdés állítólag meg­beszélés tárgyát képezte Ciano olasz külügyminiszter és lord Perth római angol nagykövet között is. A burgosi kormány pedig, mely Londonnak már szóbeli magyarázatot adott, most jegy­zékben is az angol fővárosba juttatta magyarázatát és egyben őszinte saj­nálkozását fejezte ki az incidens fölött. Ajánlatok ©laszország leié A spanyol kérdés körüli ellentétek újabb kiélesedésével egyidejűleg azon­ban újra látható fáradozás indult meg a nyugati hatalmak részéről, hogy ne­kik megfelelő módon simítsák e! a Pa­ris és Róma közötti ellentéte!. Bonnet francia külügyminiszter, francia lapok jelentése szerint is, nem hivatalos ki­küldöttek utján tudatta Rómával és Berlinnel azoknak az engedmények­nek mértékét, melyekre Franciaország Olaszországgal szemben hajlandó. Az engedmények azonban, ugyané hirek szerint, nem mennek íuí egy szabad kikötő engedélyezésénél Dzsibutiban és az olaszok részvételének elfogadásá­nál a Szuezi csatorna igazgatásában. Ugyanakkor hol fölbukkan, hol cáfofó- dik a hir egy nagyszabás» angol köl­csönről, melyet a londoni kormány vol­na hajlandó engedélyezni Olaszország számára. A kölcsön egyes angol Hpok szerint heívenmillió font volna, a párisi „Matin“ legutóbbi jelentése szerint ti- zenkétmilliárd frank. Más angol lapok viszont, ugyancsak illetékes forrásból eredő jelentés szerint, tévedésnek tart­ják a kölcsönről szóló hirt, már az összeg kivételes nagyságánál fogva is. Állítás és cáfolat vaíősziniileg ugyan­azt a célt szolgálja. Kísérleti léggömb, bizonyos lehetőségek kikuíatására, me­lyeknek kedvező alakulása esetén a nagyszabású gölcsönterv valósággá vál- hatik. A kölcsön megvalósulásának elő­feltételét azonban angol és francia ter­vekben kétségtelenül egv föfdköziten- geri megegyezés képezi Róma és a Lon- don-Páriis csoport között. ) Beszéd- és sajtóharc Amerika és Németország között Németország és az Egyesült-Államok között továbbtart a sajtó és az illeté­kes egyéniségek politikai beszédei ut­ján folyó harc. Hitler vezér és kancel­lár a „Bismarck“ cirkáló vizrebocsá- tása alkalmából mondott tegnapi beszé­dében ugyan elkerülte ennek a kérdés nek érintését, Oöbbels propagandaügyi miniszter azonban alább közöst beszé­dében annál erélyesebben utasította vissza az amerikai határok Rajnáig való kiterjesztésének Washingtonban elhangzott álláspontját. Roosevelt el­nöknek a német válaszra alkalmat adó politikája ugyanekkor újra győzelmet aratott a washingtoni szenátusban. A szenátus hadügyi bizottsága nagy többséggel visszautasította a bizottság egyes tagjainak azt a követelését, hogy Rooseveltnek a bizottságban elhang­zott nyilatkozatait teljességükben kö* zöljék a nyilvánossággal és hogy az Egyesült Államok kormánya hozza nyil­vánosságra a demokrata államok szá­mára történt fegyverszáliitásokat és közölje a nyilvánossággal azokat az in­tézkedéseket is, melyeket ebben az irányban tenni készül. Ugyanakkor Hull külügyminiszter, akit az utóbbi időben szintén éles támadások értek német részről, egy hozzáintézett kér­désre, hogy Washingtonba nemzetközi leszerelési értekezletet hívjanak össze, azt válaszolta, hogy ennek nem sok ér­telmét látná, mert eddig minden ilyen­irányú tanácskozás csúfos kudarcba fulladt. Az amerikai kormány — tette még hozzá ehhez a válaszhoz Hull — azért foglalkozik ezzel a kérdéssel, ad­dig azonban mindent el fog követni, hogy a fegyverkezés terén tegyen meg mindent állampolgárai védelmére. Mid ey beszéde a „Bismarck** hadihajó vizyebocsáiása alkalmából BERLIN, február i>. \ Hitler vezér és kancellár jelenlétében — mint rövidesen jelentettük — Ham­burgban tegnap délben háromnegyed a i órakor bocsátották vízre Németország ug j 35 ezer 'tonnás cirkálóját, melyet „Bis­marck“ névre kereszteltek. A cirkáló ke- j reszOa-nyja Löwenfeld asszony, Bismarck kancellár unokája volt. A vizrebocsátáson részeveit Hitler, Goring, Himmler Ren­der tengernagy. Keitel tábornok és több katonai és polgári előkelőség. A vizrebocsátás után Hitler kancei'ár beszédet mondott. — A német birodalom szilárdságát — hangozhatta — a haderőknek kell biztosí­tania. Meg kék adni a lehetőséget a né­met kormánynak arra, hogy Németor­szág jogos érdekeit a háború harci eszkö­zeivel is megvédhesse. A német birodaVim haderejének keli megmentenie a béke' Ezt az uj 35 ezer tormás cirkálót, egy uj német hadiflotta harci óriáséi az uj Né metország bocsájtoWa vízre, A szégyen;*- tes megalázottság után a nemzeti szocializ­mus felemelte a nemzetet és tovább vezeií újabb eredmények felé. Ezekben a pilla­natokban azonban azokra kell gondol­nunk. akik lerakták a mai nagy Német­ország alapjait. Mindezek között egyetlen emelkedik megrázó egyedüllétben, felül a tör'énelmen: Bismarck. A hős férfi egy egész kor történelme. Az ő harcai a belső ellenállási erő ellen indított h irc vo!' A liberálisok és a demokraták gvülöték a Junker1 s a konzervatívok 3Zt tanácsol-ák a császárnak: 'ávoíitsa el o>t az ország élé­ről. Tiszteitté tette Németország nevét az egész világon, aki erőt és hatalmat ado»*t r birodalomnak azzal', hogy gyirma okai szerzett, hálátlanul kijátszottak. A nem­zeti szocializmus azonban örökre meg­semmisítette a birodalom elfen ''égéit. Hi tiler azzal végezte beszédét , hogy Né* metország 'legnagyobb cirkálójának nem adhat méltóbb nevet, mint a legnagyobb német nevét. ; 1 Franco kormányát egymás után isme­rik el az államok BERN, február 15. A svájci szövetségi 'tanács tegnap délelőtt tartott ü'ésén elha­tározta Franco tábornok kormányának el* ismerését. A határozat nyilvánosságra ho­zatala után a szövetségi kormány felszólí­tást íni’ézeo' a köztársasági kormány berni köve'éhez, hogy hagyja el Svájc területét- A spanyol köztársaság berni követe ma hagyja el Svájc fővárosát. BERN, február 15. A svájci képviselő­házban egy szociáDista képviselő azt inií‘> ványozea, hogy mielőtt a kormány éli*, merné Franco tábornok kormányát, előbb kérdezze meg a parlamentet. Motta kül­ügyminiszter azt válaszolja, hogy kü’pá­lcikái tekintetben egyedül a szövetségi kormány külügyminiszte/re viseli a fele­lősséget. AMSZTERDAM, február 15. Hivata­losan köziik, hogy miután a nemzeti spa­nyol kormány egész Spanyol országban át. veszi a haitajlmat, Hoülandia kormánya de iure el fogja ismerni. Minden más kombi­náció korainak tekintendő. Lebrun köztársasági elnök londoni látogatása LONDON, február r$. Albert Lebrun, francia köztársasági elnök és felesége Ion doni hivatalos látogatásának programja1 közzétették. A látogatás március 21-' 51 23-ig fog .tartani. Az első napon az angol urailkodópár a Buckingham-palotában bankettet ad a francia köztársasági elnök és felesége tiszteletére. Második napon * vendégeket London polgármestere látja vendégül ebédre, este pedig Lebrun elnök és felesége adnak estebédet az angol ur«l* kodópár tiszteletére a francia nagyköve1- ségen. A látogatás uitolsó napján a West­minster Hallban a pátriámén^ tagjai ren­deznek fogadást, majd a vendégek az an- gól királlyal és királynéval W'-ndsorban ebédelnek .este pedig rész'wesznek a Fo­reign Officeban rendezett vacsorán. Göbbeüs válaszol az amerikai fenve-, gető kijelentésekre BEPvLIN. február tf. Göbbe>ís német propagandaminiszter a Sportpa.las:ban be­szédet mondott, molyben többek között kijelentette: „Ha egyes államokban kije­lentik, hogy határaik a Rajnánál vannak, ne feledjék el, hogv a Rajnát a mi erődít­ményeink védik. Ha valaki a kalandra gondolna, hogy országunkig tolja határút, figyelembe kell vennie, hogy nem szón oki virágokról van szó, hanem olyan kérdés­ről. amelyben részük van a fegyvereknek. ( A német nép sosem fogja megengedni, ! hogy él'etjogait sérelem érié. Ezzé' a kér* . eléssel kapcsolatban Németországban csak egye'len vélemény és egyetlen magatartás van“. őfensége Mihály nagy* vafd& jelenlétében bemutatták az olimpiai filméi BUCUREŞTI, február 75- Az Aro mozgóképszínházban tegnap este tartották meg Őfensége Mihály nagyvajda jelenlétében az olimpiai film bemutatását. A bemutatón részivelt Leni Rijenstahl, a neves német filmszinésznő is, akit az előkelő közönség lelkesen ün- népeit^

Next

/
Oldalképek
Tartalom