Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-14 / 36. szám

ÂKA-3U5J > ' Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, OdeU Moţilor 4. Teícfon: ii—09. Nyomda: Ser. I G Duói No. 8 Fiókkiadóhivatal és k ö n y vosz t á 1 y: P. Unirii 9 Telefon 1199 LX ÉVFOLYAM, 3 6. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató s OR. GROIS LÁSZLÓ K. i a d ó in a 1» jdoB©# * PALLAS í. *®jj* Törvényszéki bjslromctfdti szám: 39. (be** •r 3938. Trib Cluj.) Előfizetési inak: havonta *»- negyedévre 240, félévre 48° ^ 9«® k*­KEDD CLUJ, 1939 FEBRUÁ R 14. BiMJmLBJKWMaBWWiaiiri hihiiwii«——a Őfelsége ráJiésiéiaia az amerikai népbe Négyszáz rádióállomás közvetítette az Uralkodó beszédét* *» VHég&zewíe nagy rókanszenvei v állott ki az Uralkodó beszéde BUCUREŞTI, február 13. Tegnap este lel 9 órakor a román óra keretében a new vorbi világkiállítás ro­mán szervező bizostlságának, ,a rád iátársa- súgnak és a sajtó ás propagandiaügyi mi­nisztérium felkérésére, Őfelsége II. Ká­roly király nagy beszédet mondott a ro­máin rádió mikrofonja előtt. A beszédet a genuai adóállomás Amerikába közve- titetíe, ahonnan továbbközvetitették Ázsiá­ba, Ausztráliába és Afrikába is. így a királyi szavakat 400 adóá;lomás mikro­fonján át, az öt világrész összes lakosai hallhatták. ©felsége rádiószózatfa Őfelsége, a király a következő beszédet moiiuiotl'ji: Románia önként és a legnagyobb leikesedésusel fogadta el az amerikai Egyesült=ÁlIamoknak a newyorkî vi­lágkiállításon való részvételre való meghívását. A meghívás elfogadását mély csodálat sugallta, mert a román nép meg van győződve arról, hogy ez a nemzetközi megnyilatkozás hozzá fog járulni a népek közötti j'ó megértés kialakulásához és mint olyan, lehetővé fogja tenni a különböző nemzetek kő» zutt a kapcsolatok javulását. Románia álhaíatosan a jó kapcsolatok, a baráti megértés és az emberek közötti béke útját követi és így kész arra, hogy bármikor résztvegyen bármilyen ha* sonló megnyilvánuláson, amely fejleszt* heti ezeket az emberi erényeket. Az emberi szokások és a kultúra eredmé* nyelnek mélyebb megismerése által le» hét elérni, hogy a világ tisztelettel és rokonszenvvel viseltessék országunk Irányában, Ilyen meggondolások alap* ján határozta el országom, hogy részt» vesz ebben a nemes és nagy man if esz- tációban és büszke vagyok arra, hogy a Romániát újjáépítő munka, amelyet jóakarata emberek annyi bátorsággal és határozottsággal indítottak meg, legszebb gyümölcseit kezdi érlelni és ezek a gyümölcsök megengedik, hogy Igaz tisztességgel vehessünk részt a nemzetközi kiállításon. A newyorki ro­mán pavilion az ország általános tár* sada Imi fejlődése felé irányuló folyto* nos törekvéseink kifejezője lesz. jyieg fogja mutatni ez a pavilion, hogy ennek a Romániának, annyi ci= vilizáciő útkereszteződésénél, nemze<= ti védelme érdekében folytatott szá­zados küzdelmei ellenére, sikerült olyan különlegesen nemzeti jellegű civilizációt alkotni magának, amely- re, igazán szólva, büszke. 1 Erre a múltra alapozzuk a haladás felé irányuló folytonos erőfeszítéseinket és azt akarjuk, hogy kifelé, az egész vi­lág felé, kimutassuk ezt a megszakít* hatatlan fejlődésit, Az a tény, hogy a kiállítást az amerikai Egyesült-Álla­mokban rendezik meg, uj alkalom szá­momra és országom számára, hogy fel­újítsuk a nemzeteinket összekötő ba­rátsági kérdéseket. Soha nem fogjuk elfelejteni, hogy az amerikai állampol­gárok sorában nagyon sok román ere­detű él és hogy ők képezik azt a kap­csolatot, amely bennünket összeköt és növelik érdekünket, hogy résztvegyünk a newyorki világkiállításon. A román pavilion nyilvánvalóvá fogja tenni azt a rokonszenvet, amelyet országunk táplál az Egyesült-Államok iránt. Ugyanakkor az amerikai és a román nép közötti állhatatos béke ékesszóló tanúbizonysága lesz — mondotta Őfel­sége, majd így fejezte be szavait: — A legnagyobb elégtétellel üdvöz­löm a világkiállítást és leglelkesebben kívánom, hogy a népek között* testve« riség nemes eszméje ezáltal teljesen i megvalósuljon. 1 A királyi szózat elhangzása ulán a rá­diózenekar az amerikai himnuszt játszot­ta el, majd a műsor többi része követke­zett, amelynek főszáma volt George Enes­eunak, a világhírű román, hegedűművész­nek és zeneszerzőnek ,,Poema Romana" című dalműve. A dalművei! Grigaras Dl nieu ás hires zenekara játszotta. Őfelsége rádióbeszédének hatása őfel sége rádióbeszéde az egész világon osztatlan nagy rokonszenvet váltott ki. Az Eszakamenkából érkezett kábel- iáviratok közük az első kommentárokat a királyi beszéddel kapcsolatban. A ká- beltáviratokból kitűnik az a mey rokorr szenv, amellyel amerikai körök Őfelsége szavait fogadták és az az elégtétel, hogy Románja kiró yát és népét ugyanazok a konstruktiv és békés érzések vezetik mml a nagy amerikai népet. Őfelsége havai lása, hogy Románia spontánul fogadta e az amerikai kormány meghívását a részt vételre, abból a meggyőződésből ered hogy az Egyesült-Atomok egyike ma azoknak az országoknak, melyeket az em beriesség, a civilizáció és a fejlődés vezet, a lehető legkedvezőbb kommentárokra talált. Egyébként a newyorki világki áUi tás vezető köreiben meggyőződésüket fe­jezték ki, hogy Románia Newycrkban is, akárcsak Párásban ezelőtt két évvel, te ­jes sikert fog aratni ,,A világ nagy, al­kotó, kultluráHamai között“. Fölszentelték Márton Áron római katolikus pü Á kormány képviselőinek és az erdélyi magyarság kiküldötteinek jelenlétében az ősi Szent Mihály-tem plombán püspökké kente fel Márton Áron püspöki helytartót a pápa követe. —» Dr. Tataru CorioSan és Papp Daníla tábornok királyi helytartók üdvözölték a kormány képvi­seletében az uj püspököt Marion Áron szózata Erdély magyarságához: ,Azt a terhet, amit Isten keresztként váltóimra tett, ha roskadá, vérző térdekkel is, de vinni ». KOLOZSVÁR, február 13. Mintha az ég is ünnepelne. Játszi felhők könnyű táncot járnak és az ódon Szent Mihály-templom tornyá­nak töredezett kőcsipkéi között halkan orgonái a szél. Magasan, emberek, há* zak, bűnök és erények fölött aranjdón csillog a kereszt. Ünneplőruhás embe­rek tömege szorong a templom bejá­rata előtte Rendőrök dirigálnak, kar­szalagos rendezők szaladgálnak, fehér karinges papok gyülekeznek, a templom hűvös hajójában kigyulladnak a lám­pák és az oltár ezüstös fényben ragyog. Kilenc óra 30 perc. A templom már televan. A székeken mindenki elfog­lalta helyét. A főoltár még üres. Egy­másután érkeznek meg az előkelősé­gek, Dr. Tataru Corioian királyi hely­tartó világoskék ruhában, a Nemzeti Újjászületés Frontjának egyenruhájá­ban száll ki a gépkocsiból. Felemelt kézzel üdvözli a templom bejárata előtt összegyűlt közönséget. Ő a kormány képviselője. Később jönnek Papp Da­nila tábornok, Müres-tartomány hely­tartója, dr. Hodor Victor tartományi főtitkár, dr. Bornemisa Sebastian pol­gármester, a VI. hadtest képviseleté­ben egy ezredes, Enescu Manóié ezre­des Kolozsmegye prefektusa, a magyar előkelőségek és a testületek és egyesü­letek képviselői. I Kilenc óra 40 perc. Két öreg botor­kál a tömegben a templom belseje felé. Harisnyás székely bácsika és kendős nénike, aki rózsafüzért morzsol kezé­ben. Lassan mennek, nagyon lassan, messziről jöttek, Csikszenitamásról, hogy lássák fiuknak püspökké avatását és talán bizonyára már el is fáradtak. A sötét ruhába öltözött urak és fehér karingek sorfala megnyílik előttük. Rájuk tűző ezer és ezer szempár suga­rában csendesen ballag egymás mellett a ragyogó oltár felé az öreg harisnyás székely és a kendős néniké. Az ősrégi Szent Mihály-templomban első eset, hogy püspököt szentelnek. A felszentelés szertartása hosszadalmas, szigorú és előírásokhoz kötött. Nagy- jelentőségét a pazar külsőségek is bi­zonyítják. Négyszáz vidéki pap jött be Kolozsvárra a felszentelésben, ha nem is gyakorlatilag, de lelkileg résztvenni és a szertartás nem kevesebb, mint 160 pap közvetlen vagy közvetett rész­vételével történik meg. Megjelent az ünnepségen a vidéki katolikusság is. Erdély minden sarkából érkeztek vendégek és a felszentelés nagy napján olyan nagy volt a számuk, hogy csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült elhelyezni őket. A kórusban a főisko­lai heílgatők kórusa helyezkedett el Zsizsmann R. karnagy vezényletévé A kiküldöttek és vendégek elhelyezése A szentély két oldalának emelkedőbb helyén foglalt helyet a gyulafehérvári káptalan teljes kanonok! kara. Továbbá Robu MiháJ y iasíi róni. katolikus püspök, Hossu Gyula kolozsvári gör. kát. püspök, dr. Macava, a balázsfalvi érsek vikáriusa, dr. Juga görög kát. prépost és gör. kel. egyház kiküldöttje, L. Curtea, dr. Durcho- vi-ts, Gisar bucureştii érsek vicariusa, az érsek, más elfoglaltsága miatt, nem jöhetett ed- Dr. M. Jenciu, mint a kor­mány képviselője, dr. Tataira Corioian, a Szamost vtarionmny helytartója, Pap Da­nila gyulafehérvári helytartó, gr. Bánffy Miklós« dr. Szász Pál, Telegdv László, dr. Óváry Elemér, gróf Teleki Ernő, Inczédy Jocksman Ödön, dir. Gál Miklós, dr. Je­len Gyula, hr. Both mer Károly magyar kon,zár' és a többi kolozsvűron levő kon­zulátusok képviselő, a hadtestparancs­nokság kiküldöttei, dr. Bornemisa Sebes­tyén polgármester, dr. Kiss Elek unit. püs~ pökhelyeütes, a luteránus egyház és a zsidó hitközségek képviselői. Itt foglalt héyet az öreg székely pár: Márton Áron és ne­je, a püspök apja és édesanyja. A háírábbi széksorokban az igazgató tanács tagjai, a kolozsvári egyházközség választmánya, a különböző egyesületek és nőegyletek kiküldöttei ültek. A padsorok’ szóén elhelyezett székeken karinges pa­pok. A templomi padsorokban a hely­beli és vidékről érkezel* küldöttségek és vendégek foglaltak helyet, úgyszintén a kétezer áUóhö'yen is. (Cikkünk folytatása az utolsó oldatom}.

Next

/
Oldalképek
Tartalom