Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-08 / 6. szám

10 I: L L UN Z ÉK 19 39 fmnuúr fi. IRKA-FIRKA! Vigsolü* t.i I - Iii i'imou-tU‘1» «'ini'*' | ><‘k ivt'i ukvok oUks in- ON.s »• mindig les/ol vo * /iHMi h\it, ii Ih *.s/I I \^vt rs» i sü'k \»>nt.i'tol 'u tan. l.i.v'tiDi indul im'i;, l'iulMMX’k, tiAv'iik «.'hfl- j ■s/»r latjuk «-gviuasl, neho/eii tnliljak inrg *i $ JiKţltoU*!«» t<-nI:i t. \ «m>\ .1 fogll-ilko/ás, cs a ij kuli korúim. 11 \ok 11 in v;n» kérdczöskÜHlés k • '»'in i, tegrldonmsnbb .M/i>kas isiineretfleu rgve.nvk k« > * »t I «'s kö/clebhi adat Ina 11 Val hum U«ţxvţţ:i(6jfv;i ke z deliek beszélgetni. fols.zu«iieS'és nioUdkes kérdésekről. F.gy tarwiiiNágbelii uri- a-vSAiuv mod szerencsés ötlettel |>ról>ál|iju ele pe-t venni ennek a Ic>11 1 k heiyz<* «nok. A/ ötlet abból all hogy a lár.saság tninden t'.igju tányérja iiu'lVtl „Iá jókozta'tö“ kártyái altul .s ezen póldául■ci ‘kavclkcvokcl olwusiliat j«i: ..A/ oc' lial oldalj szomszédja dr. X. Y.-rue I' ár jo |OiH'vii ügyvéd, a Közérdekű Szövetkéz! jog tanácsosa. Boldog házuséletet élnek. A/. sizony SAwhud j<i<*jébeu a napoleoni kor tör­ténetével fog'oJ kozák, űzőnk évüli s/eevodl1 'lyes bélye^yüjtö. Sokait utazott ás. utikailandjnii- -ról ani.lsvtság*\s történeteket si/.okoU i nőséin i. Egy t'iu és egy leánya v»nn, luhidkcttw Iiá xasok.“ A névjegy másik oldalán vicseoiit ez olvaislhattö: „Az ön johbolldwlti stzomisizód ja, Z. L. kisasszony, egyetlen. ileánya Z. K. 1 nmeik, a< Gomb-tröszt elnökének Egyetemet végzett. Régészeti k utóda sokkul foglalkozik; ezidősze- rint «/«nwliyiesen vezet egy ásatást. L. kisasz- szonv a társaságijain főleg jó tűkönyikodáisról és sportról szere! bes/étani. Ha rvöikuki e két kedvet«*. tenta járó] más térre tenejlb a társal­gást, vagy udvarolni kezd neki, rögtön ve­szedelmes hozománv vadász! sejt benne. Tűr­hetően bridzsel." llatsneiiló kártyáik tájékoz- tánnk tt férfiakról, pontosam megjelölve a rangokat. kitüntetéseket, a különböző cinné két, bogy a megszólatiusmál se tehesseci sér­tődés. A tórsaiscíglielli uriuNiszony. aki ezt az ötletei kitalálta. őrömmel újságolna. milyen kitűnően bevált ez. ti gyakori«.than. Ismeret­len emberek néhány pillaműit ailatt összeme­legedtek, intim Ívsz -Igetésihe merültek el, min'1 hu. régi barátság fii/.né őket egymiáshoz. Úgy hrésiszTÜk, a gomiolat valóban kittirxő. — ha talán' nem is egészen uj — de mégsem számol minden eshetőséggel. Mert vájjon mi történik akkor, ha egy tréfaskenivü vendég a vacsorái előtt felcseréli u. kártyáikat? * '■ Nem is gondoljuk, mennyire vigyáznii kell az amerikai elnöknek, hogy kát hív meg az asztalához. Nemcsak ama kell figyelemmel lennie, hogy valăimenrtyLen bxidheletlen elő­életű, tisztes polgárai ‘legyenek az Fgyesniit- .ÁHairtaknak, hamem arra is, hogy h*ii az el­nök hivatalos vacsorát ad, amelyen vala­mennyi kongresszarsri és szenáins: párt ará­nyosan vucn képviselve, akkor a vendéglá­tás költségei a>z álliaimot terhelik. Ha azon­ban csak néhány politikust hiv meg s nincs tekintettel azok pár hl Húsára, níkkor a vacso­rát a saját zsebéből kel] five ne. Rooseved­nek tehát Migyázniu kell arra. hogy- a szená­torok és kongresszusi tangók, akiket asztalá­hoz My, ne egy politikai nézeten legyenek, ment különben saját megának kell a vendé­geskedés költségeiI fedeztri. Az amerikai al­kotmány igy gondoskodik arról, hogy az el­nök időnként meghallgasson olyan politiku­sokat is, akik nem tartoznak az uralkodó kormányrend szer támagtód so nába, * Vigasztalásul azok számúira, akik aggódva- néznek aiz öreg kor sok lemondást követelő napjai élé. egy angol író azt bizonya'1 ju. hogy előrehaladott korhars is manadándó alkotá­sokra képes az emberi efene. Elmondja, hogy Kant hét ve un egyéves ko rabom irtó An- tolögiá ját, továbbá Az e^ika metafizikáját. Tintoretto hetvennégyéves korában festette a Paradksomoit. egyik leggyönyörűbb festmé­nyét. VetnderbiU hetven- és nyólcvanhárom- éves kora közt százuniHióvaJ gya'rapitóttá va­gyonát. Verdi hetvennégyéves korában sze­rezte mes berrrr üí vét. OBhelilot, nyolcvanéves koráiban Fatis-lmffot és nyolcvanötéves kor­ben tíz Ave Mariát, a Stafoait Maiért és a Te Eteumot. Caito nyolcvanéves korában kezdett nyelveiket tanulnia Goethe nyolcvanéves ko­rában fejez:e be a Faustot. Tennyson nyolc- vaTUbájroméves korában irta legjelesebb mű vét, a Crossing the Bar-t. Tizian kilencven- nyolcéves koráiban festette legnagyobb tör­ténelmi. 'vásznát, a lepantói csaták Valóban cstspa1 olyan eSkotás, amelyre büszke lelhet fu egésy emberiség. De bizonyára lesznek sekap, akik azt vallják, hogv minden örök- életü munkánál szebb — a fiatalság, * Egy nagyvárosi szimbázbam történt az itt következő eset. Az első felvonás szünete 1 után jól megtermelt vidéki házaspár keresi | n helyét az elsöté'ü'lő nézőtéren. Sehogy se találják meg. Végül is a 'férj megszól it egy ■nézőt a sor szélén: — Ugyan kérem, nem önnék lépteim a lá­bára az első felvonás előtt? —* De igen), — hangzik a. mogorva válasz. — Akikor ez a mi helyünk, Mat HM. Ülj esek le. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. 1 " Robogó vonatf-palotfában leszi meg az angol királyi pár 13 ezer kilomé- leres látogató boruljál Amerikában Elkészült VI. György és Erzsébet királyné újvilági látogatásának hatalmas programja LONDON, december hó. Most került napvilágra a? angol királyi pár kanadai látogatásának pontos pro»* gpAmja. Lzek szcrnul a brit birodalom uralkodója május 15-én érkezne a kana­dai Quebeckbe és innen indulna cii arra az itira, amelyet eddig angol király még nem tect meg. Ez a 'látogatás nemcsak az. anya, ország és a domíniumok közütC szoros kapcsolatok melletti spontán tüntetés lesz, hanem külpolitikai szempontból >s igen nagy jelentőségű. Ugyanis a történelem fo­lyamán .szintén e<lső esetben 'tesz majd lá­togatást a Brit birodalom ura az Egyesült- Alllamok elnökénél is. Naponta ţoo kilometer Úgy a kanadai, mint az Egyesült-*Alla- mok kormányának sok fejtörést okozhat a királyi pár fogadtatásának előmunkálatai- Ezeket az útiterveket) úgy akarták összeál- Ijiani, hogy a magas vendégek minden fontosabb várost lássanak és hogy ct. a hosszú ut még se legyen fáradságos. Mert, ha a tisztán megteendő távolságot vesszük figyelembe, már maga az utazás is nigy teljesítmény lesz. Az angol királyi pár egy hónap alatt megközelitően 18 ezer kilométernyi körutat tesz Kanada és Észak-Amerika területein. Nagy általánosságban naponta ötszáz kilo­métert kell maguk mögött hagyniok, hogy a tervbe vett látogat ásókat elvégezhessék. Ezt nem lehetett másképen megoldani, minthogy a királyi pár a fogadtatások be­fejezése után azonnal, vonatra ül és tekin­tet nélkül arra, hogy éjjel vagy nappal van — továbbutazik. Ezen a fáradságos út­jukon végigkísérik a királyi párt Macken-* zie King, Kanada miniszterelnöke és Lord Tweedsmuir tábornok, Kanada kormány­zója. A királyi pár a következő útvonalon megy végig: Quebeck, Montreal, CRtava, Toronto, az öttó mentén föl Winnipeg­nek, majd Edmoníonba. ahonnan a Cse 1- des-óceán menti Vancouvert érintik. In­nen vissza Galgaryn, Winnipeg, Sudbury, Toronto, majd a Niagara-vizesés megtekin­tése után Washingtonba mennek, ahol az Egyesült-*ÂÎ'lamok elnökének vendégszere­tetét élvezik majd. Washingrtónból New- yorkba, majd onnan hajóval az Edward- szigetekig hajóznak és végül Halifaxon ke­resztül elhagyják Észak-Amcrikát­A nagy vonalakban ismerteteti» útiterv s/.ün't.il in várost érint és átlag naponra hi­vatalos fogadtatáson kell jelen ienniók. A Niagara vízesésnél találkozik VI. György és Roosevelt Talán egyik legérdekesebb program­pont ja .1 hatalmas kirándulásnak Galgary- ban lesz, ahol az urfkodópár réslvesz jú­nius i-én egy nagy indián ünnepségen­Az eddigi tervek szerint az, angol királyi pár és az Egyesült-«Államok elnök»- a Nia­gara-vizesésn ól 'találkoznak, még pedig jú­nius 6tán. Innen együ't't utaznak Washing­tonba. Az angol királyi pár meglátogatja az 1939-es esztendő legnagyobb amerikai látványosságát, a ncwyorki világkiállí­tást is. Hogy ezt a bőséges programot minden zökkenés nélkül elvégezhessek, a Canadian Pacific és National Railway vasutak mér­nökei és munkásai már most megfeszített erővel dolgoznak. A királyi pár vámára külön mozdonyt, társalgót, étkező és háló­kocsit építenek. Akik az előmunkálatokat ismerik, azt mondják, hogy a királyi pár robogó-palotában uituzik majd Látogatás az ötös ikreknél Az eddigi elgondolások szerint a király négy beszédet mond kanadai utazása alatt, még pedig Quebeckben, Ottavában. Vf to-* riában és végül Haiiifaxban, közvetlenül az elutazás.! elöw. Halifax-nek egyébként az az érdekessége, hogy a város lakói nem a (legnagyobb lelkesedéssel és érdeklődéssel tekintenek a nagy esemény elé. Nem tulzunk, ha azt állWjuk, hogy Ka­nada most erre a látogatásra összpontosítja minden figyelmét. A városok diszitése, szépítése nagyon sok munkaaJkaim at te­remtett. A szabók túl vannak halmozva munkával. A politikai eseményeken kívül talán a királyi pár látoga+ásai közűi a legérdeke. sebb az lesz, amikor meglátogatják Kanada büszkeségét, az ötös ikreket. A tengeri uttat az uralkodópár az angol flotta egyik legszebb cirkálóján teszi meg Angliából Amerikába. Ha semmi nem jön közbe, akkor a király és a királyné egv* hónapi távoliét urán ismét Angliába érke­zik, miután olyan látogatóké rutait ért meg, amilyet eddig a világtörténelemben semmilyen uralkodópár 9em tclM- (R.) Babonákat vásárol Amerika számára egy magyar fiatalember SZÉKESFEHÉRVÁR, január hó. J Pormi és S'âtrraJi borított kis stportaartó állt raeg az egyik fehérvára, szálloda előtt. A ko- I esi üléseit hőrdobozok. bőröndök, csomagok boritofl'ák, amelyek közül csak nagy ügy- g vei-bajjal bujt ki egy magas, vállas- fiatal­ember. Ez a fiatalember Horváth J. Elemér, a világ egyik legfurcsább 'foglalkozását foly­atja: ő az első és egyetlen hüvatásor? babo­na gyűjtő, aki nem tudományos szenvedély­ből, hanem üzleti szempontból: dolgozik. Ez a furcsa üzleti vállalkozás, saját bevallása szerint, szépen jövedelmez. Horváth J. Elemér mórt bányászfamüáá- ból származik. Édesapja még a vi'lágháiboru előtt kivándorolt az Egyesült-Államokba. Egyetlen fiát gyakorlati, eme rókád, szellem­ben nevelte. Néhány esztendővel ezilőtt édesapja vksz- szaibént és vele jött a fia is, aM bi pécsá egyetemre iratkozott be, de tanári oklevelét már nem iszerzte meg, mert anyagi bajok kenyérkeresetre szoritobták. Horváth J. Ele­mér nem azért nőtt fel Amerikában!, hogy megijedjen egy Ms vállaillkozásfcól és szét­nézett a magyta „piacon“ — mivel lehetne biztosan megkeresni a kenyeret. így .jutott el fantasztikus ötletéhez. A gyakorid t iga­zolta, hogy a fantázia gyakran a szerencse forrás», i Az első megrendelések Első megrendelői a filmgyárak voltak, amelvek. felésiaenték « ..fiatel Amerika“ ba­bona szegénységfő s. spec'álisan atmerikei] Íz­lésre készült filmjeikben használták fel a megvásárolt babonákat. Tucatnyi amerikai finnre szállított a babonaexportőr élő. év­százados hiedelmeket & hatujju gyerekről, aki hetedik születésnapján meglátja a halál láváját, a holdfényben szedett kutyatej fűről, ami gyikvérrel keverve bizionyos igék kísé­ret eben elmulasztja a fülzugást és egynapos özvegy hajszáláról, ami biztosan megóv -min­den adósságicsintálástól. A filmgyáraknak egyetlen kikötése az volt, hogy a babonáiknak élő babonáknak kell tenni, szóval olyanoknak, melyek ma is gya­korlatban vannak. Horváth J. Elemér tehát vette a sátorfáját és jármi kezdte az orszá­got. Felkereste a pásztorokat, a tiszai tpá- kás®v*lógót. A gyűjtés maga 'persze roppant körülményes volt. Nemesek a -babona „sző- »reget“ kellett' pontosan feljegyezni, hanem meg kellett állapítani a babona életkorát is, mert ez az ,,exportcikk“ anmá-1 értékesebb, minél, 'öregebb. A kiviteli életkor háromszáz esztendőnél kezdődő1!. Komoly pénzt fizet­tek egy-agy törökkori ba bonáért, még töb­bet, ho' gyökere öt-hatszáz, vagy még több évre nyuflotti vissza. A szöveg és az életkor mellet1 igyekezett Horváth J. Elemér valami tárgyi függeléket csattogni a- küldeményéhez s nem volt szűkmarkú, hiszen minden költ­ségét fedezték a megrendelők. Egy ezerdolláros babona Horváttfi sem győzte harapuéyocni, hogy 11 akid utó és <-i|x»rl/»r uiii/il. .111 I Fny \ é (IjVZkré Hovsvms Uvffffsri/i . u im <-í iii«»ii dot!« **g\ rk ii/'í lFixik törtéíMrlét, imul.iu *-gy t'Agyr,k<-n-i y.-dto halxniát a<lott ■ »:*• •* I aim-r Jtai banká 11 a-imli.i i .!.1 lü< \ iá nyö'gjáiiák. ,\ ímlI>u*i;i 1i<>.<- *-gy fu *• > /.d ■' , javHisaftfiszony, a-ki 1700 körül • 11. I,/ 1 jav.. . avs/oíiy a laiIxMia vzi-rnnrt *-gy u 1 a in., I. ln«H grófi < --.illádból s/árin»«-'oll, al ionii a n száműzlilí, mert txiszorká*y hirélx l.rveii­A fiuktl giófkisavs/>my vtluigyla :i ka télyt pórPUliáV, öltött c»s Vl-kiIi V«-l'lua n-k.t-ll birtiáj<^, dolgokka l. k<;z<tel t foglal közi A n<- vezeN-.s Jxis/orkány K< vthely kömy'-kf-u la köti, ha Kulimé vai| iiw-gojiitoHa a grófi < s.i’/i rlot, nővérei1, akik kiü Ldö'/i'tk, aiegátkozt« hogy .születendő gyenm-k-elk nu-Méhil azon a iKijxm, <11 idkor ix-töltik 18. éviik*-!. nőjjön. jixiii-ii véres 1 Kígyók teremnek. \ ha íj*zna i. ól ra j/a s/.*-ri*it u szörnyű ától. m< i.* foga'nt, Vbel'. Velnirn imokahilguii és a» é: lesziánrrti/oUai 18. éviik betö'Aését im-ş űző leg eltűnünk u külvilág elöl, csak hetek inul va kerülüik elő lesoványodva lx-U-gen. Egészségüket csak egv év imi*vsi nyerték vissza, <le aztán mTíndegyifk jxihkVtjkmuI hovz- sztlétetü Jett. — Utáiiurnéztem, — mondja a Jjabona - gvüjtő — való igái/, hogy a kühralt grófi csa Iád riőtagjai min<l Oá—106 éves kornkb n hailhuk rneg. Ennek (xersze -semmi összefűg- gése sincsen a babonával, de megresidelő niet hiíheUit'ten hüszk«iséggel töl ött*; el s vé te-láiikénl 1000 dollárt fizetetk Savanyu Jóska tükre Az alföldi és tiszaháti gyűjtés legnagyobb része u filmgyárak kezébe került. Igazi, sze oaékyi ha>aná-l«!i ra «zán-t babonák igazi arany­bányájára a Dunánkul dombjai között búk- 1 kant Horváth J. Elemér. A magyar ember úgy formázta, alaikil-gatUn évszázadok során a IjXiibonáat, hogy azokban valóságos i rodul- oii mü született. Tei mésze'esen tudományos érfdke ‘is van a gyűjtésnek, aiz egysaerü pa- raisizti babona igen sok helyütt észrevétlenül ka jjciolód ik mitologikus adatokkal. Horváth gyűjtése nagyüzemmé fejlődök A tea Into ni kecskekörömből például kiló- számra vásárolt s az>t minit talizmánt bocsát­ja áruba. Minden kecskeköröm mellé nyom­tatva mellékek angol nyelven a legendát. A nyomtatványon rajta vwi a Balarton lát­képe is. Nrrmogyi, /wtaL. vasi gyűjtőút irtán a Ba­kony vdékére kanyairodott fel és egüsz sorát gyűjtötte össze a rigényes betyárbuibonák- nak. Tühanybun hallott egy tőr énelet Sava­nyú Jóskáról, a grófi bedyárrók A tihanyi 5>a van y u -barlang 1<-f én yképe z.é-sé ve] kezdő­dött a nyomozás, majd lefiiimezte azt a vén tihanyi halászt, «ki az első nyomot adta. Egy» Zircz melle"ti pusztán akadt az öreg tanyásra, akinek apja személy sror.nl is­merte a nagy iiaramiát. sőt őrizett egy k irá­gott;, tokos tűikről, bakonyi „tükrös1“, ami eí öreg sszerint Savanyú tulajdona volt. F.z : a „tükrös“ a hanutmia kabalája volt. Állan­dóan a nyakában hord a, kis vásizonzacstkóba kötve s anrig az az inge alei't volt, add g — saját hiedelme szerint — nem fogta fegy­ver. Való hogy Seivanyu sohasem sebesült meg, de egyszer a szeretője elárulta a vesz­prémi pandúroknak. éjs®n'ka lelopta nyakáról a tükröst és Savanyu másnap fogságba esett. Aru-íó szeretője a vén tanyás apjának húga ■volt, akit a betyárokkal tartó család kivert. A tükrös megmarad! és súlyos pénzekért si­került meg is vásárolni. Most ott nyugszik a sportautó egyik bőrdo'bozában, mint a gyűj­temény egyik legnevezetesebb darabja. , A legszebb példány nyomában Bucsaizáskor elárulta Horváth J. Elemér, hogy gyüjtőutjának egyik legszebb eredmé­nyét hajszolja most, ha az meglesz, akkor összepakkol és ae egész gyüj'eMÓnnyel ki­megy A merikába. Ez az utolsó díszpéldány babona valahol Csókakő község körül rejtőzik. Szövegéről már annyit tud, hogy a csókái várromhoz fűződik, amelyben nem sokkal a tatáridők után egy jóságáról nevezetes’ grófnő lakott, «kit szerelmével üldözött egy neme; vértes­tiszt. A német nehéz katonák még a honfog látás után, a pogány villongások idején jöt- j lek be, majd a béke helyreállása: után a mai j Vértes hegységben telepedek te és afféle 1 rabló lovagok gyanánt éltek. Ez a vértes tiszt, «ki a csókái grófnőt ü'Időzte, minden esz­közt megragadott, hogy a közelébe jusson. A sízép grófnőn kívül annak vagyonára is fájhatott a foga s egy alkalommal be is tört <1 csókái várba. Az atsiszonv azonban elme­nekült előle és bevette nragát a csókái vár afata húzódó labirintusba, kincseivel együtt. A vértes- haragjában tenomöoltaf a a várat és a szép grófnő odaveszett Kincseinek a helyén, a babona szövege és régi babona - hagyományok stzerin! minden Szilveszter éj­szakán lángok csapnák föl. A kincsek azon­ban megvannak, mondja a babona, azt min­ei g egy féleszű kondás őrzi. Csóka környé­kén emberemlékezet óta mindig volt féleszű kondás. Egy évvel ezelőtt meghal1 az utolsó és étppem a napokban vett hirt Honváth J. Elemér, hogy Kápolnáról odaköltözött egy epileptikus, gyengeelméjű kondáslegény, aki naphosszat a csókái vár körül kóborol. Ezt a legényt keresi most a babonakereskedő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom