Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-08 / 6. szám
1939 január 8. ELLENZÉK If sS IMWIM—IHHIÜIi lilnl'i illlllllBWWnWiHM«*wş>iiiwW|; Kisszakasz Késő es-r fiolái muthkásas&'ony szót'] főt Q villamosra, erőben kebléhez szánt fa két csomagját, hogy botjuk ne essen. Spárgánál van átkötve az egyik. a kisebb' nem tehet kitalálni, mi van benne Meleg, nagy kék kendőbe burkolva a másik. Ennek n tartalma nem vitás; kisgyerek. Talán esztendős csak; fülére húzott fehér sapkájának a hegye látszik ki csak a kendőből, két fekete szeme és hideg pirosította pici orna, akkora csak, mint a mogyoró. A máma elhelyezkedik, ’még jobban magához szorítja a két csomagot, Itehunyja szemét, fáradt, álmos. A gyerek nem az. A kendő és az ölelő kar meleg rejtekében, anyjának a válla fölött kiváncsion nézelődik, a szakasz gyér utmait nézi és az ablaküveg mögött az utca fényeit, az ut lámpáit és a boltok tüzes cégéreit. Igen tisztek olvasó, emlékszel még arra, hogy ekkora korodban te is szeretnél a lámpába nézni és mohón kinyújtottad kis kezedet afelé a titokzatos, gyönyörű és megfoghatatlan valami felé, aminek a neve világosság? Én még a gyertya lángjában, meg a petróleumlámpa fényében gyönyörköd lem csak, neked gáz és villany jut oft, azt «? ka. rofttflő kis gyereket pedig a neon kápráztatja már. Mi világit majd a kisgyerek fiának9 fc* az uj. nagy, az eddiginél is pozorobb vi- lágitás nyomárban fakad-e majd egy kis világosság is9 Mi lesz ebből o kisgyerekből? Ki lesz belőle? Amikor az újságírást kezdtem, minden éjjel, lapzárt(t után kollégáimmá] a belváros egyik nagy kávéházában vártam meg a hajnalt. Kedves játékunk az volt, hogy ismeretlen szomszédainkról megállapítani iparkodtunk ki kicsoda mi a mestersége, házas-e vagy nőtlen, mennyi pénz van a zsebében, hi.nnan jött, hova megy a kávéházból, miben lor,- fejét stb, Seherlock Holmest játszottunk sok évvel o világhírű defektiv születése előtt. /\ szöget fején találni nem vált könnyű, négy megfigyelőtehetség, leleményesség, logika Lehelt hozzá Nagy volt n diadal, ha egy- szer-mósszor mégis ráhibáztunk az igazságra. Egy-két hires esetre ma is emlékezek. Egy éjjel korábban vető (fém be a kávé- házba mint kollégáim. Asztalunknál egyetlen ember ült csak, az újság rendőri riportere. Sötéten meredt maga elé nem felelt, amikor megszólítottam, láttam, rettenetesen tepelődik valamin. — Mi bajod 9 Kétségbeesetten nézett rám: — Borzasztó! Látod a szomszéd asztalnál a-t a nagy darab, kövér emberi'9 —— Mi van vele? — Ismerem Fakereskedő. Mos? azt játszom, hogy ha nem tudnám, hogy falceres- kedö. miről találh'űnám ki, hogy fakereske- áö ? Egy órája töröm már a fejemet és még mindig Mába. Nem tudom kitalálni! A szeflős, fagyos kocsiban a régi kávéházi jáiék jutótt eszembe, amikor azt kérdeztem magamtól ml lesz ebből a kisgyerekből, ki tesz belőle? Fakereskedő? Költő, tudós, politikus? Kritikus, aki születésem századik évfordulóján meg fogja állapi tani hogy kár volt megszületnem? Reménytelenül néztem kerek, közönyös arcocskáját, amelynek puha semlegességébe az élet nem vágott még útbaigazító feleltet. Ha közismert amerikai milliárdos volnék, most fölébreszteném a szundikáló anyát és többezer dollárról szádó csekket nyomva markába, azt mondanám neki (természetesen angolul): — Finnek a gyereknek a nagykorúságáig ént minden hónap tizenötödikén kétszáz dol'drf ka fi bankomtól, ugyanakkor ön ponto, a an és részlet esen bestiámat arról, hogy a gyerek hogy van és mif csinál Ne hálálkodjon, én nem vagyok jótékony én kiváncSf vai tryak. Az anya mintha megérezte volna, hogy róla és gyermekéről van szó, kinyitől,La szeméi és fürkészön nézett rám. Jobban magához ölelte a kicsit, mintha valami veszedelemtől féltené. Hogy megnyugtassam.. rámo- solyogfam a gyerekre és azt mondtam: — Szép kis fiú. Az anya büszkén mosolygóit: — igen. Szép kis fiú. De leány. — Szakaszhatár! Ezt már a kalauz mondta. Leszálltunk. És ezzel befejeződött ez a... hogy. is mondjam csak . . . ez a kisszakasz Heben Jenő. Vendéglők! Cukrászdák! Háziasszonyok! gyár áron S7 Ellenzék könyv oszt algában, Cluj, Unirii. Vendéglőknek és cukrászdáknak vüo negvedes fehér szalvéta ára: 1000 darab 45 tej, 500 darab 25 lej. Háztartásokba veid egyszerű, fehér, cakkozott szélű 32X33 cm. nagyságú 50 dara!) 12 lej. Egyszerű fehér zsurszalvéta 17X17 cm. nagyságba« 100 darab 15 lej. Mintás szalvéták ízléses ösaseátb ii fásban csomagonként már 14 tejutt kezdve. Gyönyörű zs-ursaalvélák ccwauttgonkeiit m.»*- 1.2 lejtől kezdve. PapirI l  világ legnagyobb pénzügyi összeomlásának regénye Hogyan veszeti el má síéi mii.iárd aranyfrank. —1888 december: a Panama Társaság fizetésképtelen! Lesseps Ferdinand a Szuezi-csattorna sm keres megépítése utón veteDt'e feil a nagyobbik 'terv: a Panama átjáró gondolatát. Erről a tervről már korábban is beszéltek. Akkor azonban elalud/t’ a gondolat, mert kivihetetlennek tar torták. A Sziuezi-csator- na megépítése azonban fényesen igazolja a tervezőket. 1879-ben nemzetközi kongresszust tartottak a Panama-csatorna ügyében és Ft végül egyhangúig a haladéktalan megép1* tés m öli étit foglaltak állást. Minit szakértőt meghallgatták Lessepset is. Amikor szólásra emellkedetlt, minden szem feléje fordult. Lesseps pedig határom zot'tan kijelenrtiette: — Én igennel szavazok, sőt hajlandó vagyok a vállalkozás élére állni. Leszerelik a kételkedőket Meginduljak a számadások. Felállították az előirányzatod). Eszerint Összesen X174 millió frankra van szükség a munkák teljes befejezéséig. Hatalmas összeg, szinte csillagászati szám, még az akkori viszer nyok közölt is. Különösen, amikor arról volt szó, hogy ezt az összeget olyan vállalkozás céljaira teremtsék elő, amely a legtöbb ember számára semmit sem jelentett. Panama. Mi ez? És hol van ez? — kérdezték mindenfelé. Ekkor azonban Lesseps már a legnagyobb haJtározcutllsággall a terv mellé állt. A kételkedőket egymásután leszerelte. — Olyan tábornokon még nem láttam — mondta —, aki egyik győzelme utón lemondaná a következő csatában való részvételt azon a címen, hogy elég neki egy diadal. Lesseps állásfoglalása el is dönti tulaj-* donképen a kérdést, bár a kételkedők változatlanul az* hangoztatják, hogy ennek a vállalkozásnak nem lehet jövője. Még ha el is fogadják a legoptimistább számítás szerint kilátásba helyezett 7 és negyedmillió tonnás hajóforgalmat', akkor sem válhat rentábilissá ez az rzoo milliós be*» fektetés. De az aggodalmaskodóknak nincs igazuk, egyszerűen azért nem, mert mez sem hallgatják őket. Hiszen, ha meghallgatnák, aligha indulna meg az építkezés. Az els® eíeJmény: az első bukás Ezek utón természetes, hogy Lesseps kerül a vállalkozás élére. Egyetlen percet sem veszteget el, hozzálát a munkához. A nehézségekkel — legalább is azok egy ré-* széveí — ő is tisztában van. Ezeknek a nehézségeknek egy része természeti vonatkozású. Sziklák és egyéb akadályok tornyosulnak a munka altijába. Azután a pénzügyi problémák. 1879 augusztusában elhatározzák, hogy 400 millió frank tőké-*1 vet részvénytársaságot! hívnak életre. Egy pénzcsoport, amelynek értén Reinach báró áll, az a Reinach, aki mar a szuezi ügyben tómogjattta Lessepset, kétmilliót előlegez, hogy a részvénykibocsátás költségeire legyen fedezek Sokatmondó prospektuso** kát küldenek széjjel a világ minden tájára. Az eredmény — hihetetlen bukás. A remél* 400 millióból alig 30 millió!1 jegyeztek. A kezdet vallóban nem biztató. A kezdeti balsiker ellenére, 1880 január»* jában megkezdik a munkát, a problémák megoldását pedig a jövőtől várják. Lesseps rájön azonban arra is, hogy a kistőkésr a túlzottan nagy összeg ijesztette meg Le kell ezt az előirányzatot mindenképen csökkenteni. Megkezdődik tehát a lefara- gási müvele*. Az eredeti költségvetésben 410 millió szerepel ,,kamatok, mellékes kiadások“ címén. Ezt egész egyszerűen törli. Azután sor kerül egy másik tételre. ,,Előre nem látott kiadások“ címén 25 százalékot áffitottek be. Lesseps egyetlen 'tollvonással 5 százalékra szállítja le, majd ezt is kihúzza. Ugylátszik, azrthiszr- ez lesz a világ teremtése óta az első közmunka, amely nem jár többletkiad ássa! . . Ekkor már az eredeti 1200 mibió helyett 6s8 mMiónál tartanak. Lesseps kikutat egy kisebb belga építő céget, amely Antwerpen kikötőjének megépítésén éí nagy szerepet játszott. Ettől a cégtől kér költségvetést a Panama-csatorna megép ccsére. Bizalmasan azonban a belgák már tud-* ják, hogy a költségvetés csak formaság, hiszen a munkát úgysem ők kapják meg. Igyekeznek tehát megbízóik felfogása értelmében összeállítóim a tételeket. Meg is van az eredmény. Kijelentik, hogv a csa' tornát 312 millióból meg lehet építem. Lesseps diadala teljes, $00 millió már nem olyan szédületes összeg és ennek előteremtésére meglehet mozdi'ani kistőkéseket ií. Különösen, ha megmagyarázza nekik a csatorna jövedelmezőségét: évente 90 millió haszon 500 milliós befektetésre vüób.m csábítóé Azt azután senki sem firtatja, hogy az 512 millió elegendő lesz*e. Hiáelkérés — vég kimerülésig így végre-valahaim összehozzák azt a 330 műi öt, amelynek jegyzésére a fölhívásokat kibocsátották. Azután megkezdődik m munka. Hamarosan a legkülönbözőbb nehézségek, váratlan és előre nem látható kiadások merülnek fel, de jönnek egyéb meglepetések ás. Az 'éghajlat idegien munkásak számára ki- hirha tutiéira. Fehér emberek tömegesen mennek tönkre. A halálesetek úgy a munkások, minit a vezetőség körében napirendien vannak. Most azután megindul az a játék, amelynek részléteit kár volna részletesen felsorolni. Egymásután hívják össze az igeizgeitósá- got, majd a 'közgyűlést és egyre újabb és újabb hiteleket kémek. Egy damalbig még nincsen baj, hiszen ekkor áll] Lesseps dicsőségének tetőpontján. A Francia Akadémia tagjai sorába1 választja és maga Victor Hugo vezeti őt be a, halhatatlanok -közé. De előrelátható,, hogy a dolog nem mehet soká. Lesseps tehát nagyszabású tervet gondol ki. Hatalmas sorsjátékot tervez, ennelynek nyeresége a csatorna, építkezésének célját szolgálná. 600 millió értékben a karr kibocsátani sorsjegyeket. A terv azonban megbukik a belügyminiszter ellenállásán^ Amikor Lesseps tovább iS' erőlteti a tervet, minis'ztertanács elé kerül be ügy. A kormány a legélesebben elzárkózik a sorsolás engedélyezése elől és az ügybe egy miniszter belebukik. Lesseps ekkor európai körutnai indul. Németországba is elkerüli'. Valóságos diadalmenet ez. A német kormány külön kocsit bocsát rendelkezésére, A berlini pályaudvaron a< francia követ várja. Megérkezése után Auguszta császárné magához kvartjai. Vilmos csiszár meghívja reggelűre. Lesseps a császárné jobbján ül. Bismarck vendégül látja és a „két öreg“, a nagy francia és a vas- kamcelllór hosszú és ‘beható beszélgetésit folytat egymáswnli. 1870 óba nem ünnepelnek franciát Berflfcbeni ugy„ mint Lessepset. 1 Vizsgálóbizottság... Mindez azonban nemigen változtat a lényegen. A pénzek nem akarnak befolyni és végiül a kamara fl'tztagú bizottságot küld ki oi csatorma ügyeinek megvizsgálására. Megkezdődik a taipogatódzás annak iraegálltapi 1 Istfvai BUDAPESTEN AZ Király Szállodában (VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43,294-24 tátsána, hogy w bizottság tagjai közül hányán viseltetnék jóindillattal, Lt*®epaÄk tervei Írén# ás hé nyári fokiadnak *1 eöbemmégm éUéwpo*» tot. K derűi, hogy hűt tag ellenzi a további hiteleket A helyzet tehát eg v/on vilégo»: két képviselőt „meg kéül nyerni“ az ügynek. Ez hamarosan, sikerű® ob. így példáiul Sans-Leroy képviselőt 'két kiküldött keresi fel. Felhősnek mindenféle «urguunentumot, almáikor pedig ez nem használ, két ízben is kihívják őt • bizottság tenácskazótennakbőli, egyszer kő? vétlenül a döntő szavazás élőtt. SansrLeroy egyike a 'legélesebb elüerafeleknek. Amikor pedig szavazásra, kénül & sor, y, döntés manc denik.it meglep. Sans-Lcroy igennel szavaz én ezzel a kérdés, eldől. Egy szótöbbséggel ere va:/,zák meg Lessepsék kérését.. A bizottság tagjait meglepi a dolog. A teg- k ü'lönibözőbb gyanús liga tüsök terjednek el. S-ams-1>rroy azonban úgy tesz, mintha nem is róla volna» szó. Választóim követelték, — mondja — hogy bi csatorna mellett adjam le szavazatomat. Arról azonban mélyen halt gat, hogy úilHásipontját oly rövid idő alatt 'változtatta, meg, hogy közben fizkaiiillag Is lehetetlen lett volna válásitóirval ériwtkez^,9t te láilniá .. . Mit basznál! ezonbani mindez, amiikor Míg egy hónurfzpail' később a Panamra-Társasáig ujabh anyagi bajok előtti áll. Lessepsék kor fíi'ertre akeimak hiivni egy uj aiakulatot, a , Ptínamia-Táirsiatság részvény- és köbvénw- tulajdoniosqinaik egyesületét“. 1888 decemijer tizenkettedikén bocsátják ki a. felhivásoka#. Ez alkalommal! o bankok lemondönBk minden jutalékról és* az ujsá'gok is ingyen csinálnak 'réklámot. Mundez a sz/ivessé? azonban mÚT Idősön jön'.. A terv meghiúsul és a vég a kBipu előtt éJH. Ekkor még egy utbolsó (kiisérleteiti tesznek. A kormányhoz fordulnék a ízzel a kéréssel, engedélyezzen a Panaankn-Társaság számára hn_ remhuvi k'iméleti időt. A kormány —- figye- lemmoeli a várható zavarokra — hajlandónak mutartkozík a közbelépésre. Flocquet miniszterelnök beterjeszti a tömény javaslatot és kéri ónnak tárgyalására' a sürgősség kimondását. A kamara tárgyalás alá j® veszi az ügyet kis 256 síZTvaraaittal 181 elten élaitasátja a; m onat ór.umkérést. A társaság fizetésképtelen .. Ezzel az ügy befejeződik. A Panama^Társaság fizetésképtelen. Az a vá'luHkozás, xnelv az utolsó száz év legnagyobb tőkéjét mozgatta meg, ae, amelyben, nem. kevesebb, mint n yolcs-zá zöt ven ezer franciái ember volt érdekelve. Franciaország büszkesége. nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. A sokmiWSó aranyfrank, amelyet vak bizalommal b ztak a „nagy francia1“ kezére, elveszett. EkkoT gyorson' felláil’itják aiz ideiglenes m-érteget és kiderül, hogy különböző elmeken a Pamoma-Társajság csaknem másfl llmál- Márd airanyfrönko% szedett össze e különbö- z<’> források bók Az embernek szinte lélegzetet 'ke'l vennúet mtelőtt ezt a hatalmas ösv- szeget kimondj». .KlüS&n bizottságot bíznak meg a Panama. cseftOTua1 ügyének megvizsgálásával. Ez n bizorttfcság arra az eredményre jut. hogy a tmmikálátok. befejezéséhez, még 90€ mi Hóira volna szükség. .Az eddig végzett munka és az anyag értékét, tehát azt, ami össizeMéve felemésztette a> felvett m/ástfélimilljárdot. a bizottság 450 millióra értékeli. Vájjon hová lett a differencia9 . . . Ebben a pillanatban úgy lárbszük, hogy tebetettensiég kivezető utat találni. A helyzet azonban az, hogy gyors intézkedésire van szükség. Hiszen, ha a társaságot valojmiképen nem szanálják, eildkor mindé- neíkélőtt eWész a kon'oesszió. amelyet oly drága pénzen vásároltak 'meg és végül meghiúsul a csatorna építésének gondolata. Ebben 9!z esetben pedig elveszett mindaz *» pénz is, amelyet belefektettek. Csak egyelőre az nem látszik tiisztlarc hogyan lehet ezt 9 szörnyű szennyért1 vutemi képen levezetni. Hiszen alighogy a fizetésképtelenség hire nyiüvárBostságrfli kenüil, eg^másuLm futnak be a . különböző 'büntető feljelentések . . . Epilógus: „Panama a miénk“ 1888 deoembenben omlik öszeeiai Panama- Társaság és csak 1904 május 5-én ébred fel hosszú állmából Amerikai, tőke veszi kezébe Lesseps gondoltának megvaiósátiássit. Aláiir- jók a szerződést, amely a csatornát és környékét az Északaimerikai Egyesült-AÜBcook tulajdonának minősiti és Theodor Roosevelt elnök jogos büszkeséggel jelenti be a wash Ingtxmi poriamén them: — Panama a miénk! Amerükáineík vain pénze. Amerikai nyugodtan vál'ailíkozhatik a munka befejezésére. Pedig nem csekélységről van szó. Elnyel még 400 millió dollárt. Az összes költségek tehát elérik ei háramanüliliárd frankot. Lessepsnek technikai szempontból Igaza volt: a csatorma megépitése lehetséges és szüikséges. De pénzügyi tekinltetben retitene. lesen tévedett. Igaz, hogy ezt a LVedést az életével fizette meg. Kemény isti>án. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii.
