Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-05 / 4. szám
ImM 3 £0 5 z e r k cs z o é ß és kiadóhivatal: Cluj. Caisa Moţilor 4„ Telefon: n—09. Nyomda: Ser. í. G Duoj No. 8. Fiókkiadóhivetal is könyvosztály: P, Unirii 9. Telefon tr-99 Bna»BiaBa8sanigrewwwíaáaBWHmaTOggst»mwaMiwai 3LX ÉVFOLYAM, 4. SZÁM, <aaEaffigas«iaiLs»aa^~a5«awMaapá^^aia5wa^it^a^avg^»iMR^i»«BZffir«>MJieCT ALAPÍTOTTA EARTH A MIKLÓS FelelőH szerkesztő és igazgat» í DR. GROSS LÁSZLÓ BBnggBBWMMggiiB CSÜTÖRTö K Kiadót ulajdoBoat PALLAS Törvényszéki íiptrornoaísí szÁtn: 39. '.ű*4*8- • ***% ^938. Trb Cluj.) Elófizeré« áraik: hafonta »Är negyedévre 240, félévre 480 CLUJ, 1939 JANUÁR S. „A Tunisz eiszakNására irányú!® minden törelevés & francia fegyverek szuronyainak erdeiéről log véresen visszaliullanl** Ismét lepergett az idő guzsaján egy esz» tendő. Még ped'g milyen esztendő! A természet örökletes parancsából most u| esz- tendő tárul ki nap-nap után egyre job ban. Még pedig milyen esztendő! Az era* herhég szinte tisztában van vele, hogy soha esztendő niég annyira logikus foiy tatása nem voít az előzőnek, mint ameny» nyíre az uj lesz minden bizonnyal. Egy* egy korszak, mondjuk a négy világháborús esztendő, szorosabban b'sszefügghet szét- vá!asz?hatetlan tömb módján, de itt, 2 két esztendő szoros összetaHozandósága lélektani következmény, niig olyan iánzc- latban, mint aminő a múlt és kezdődő év között van, darabonként kovácsolódik egymáshoz a sors és akarat csodálatos egy- ségekép, S minden egyes láncszemét kii* lön-külön tudnók megállapítani és mérlegelni anélkül, hogy egyelőre reménységünk lenne. Mert ez jó volna; az emberiség legnagyobb része nem szereti az ilyen lánco- latos összefüggést. Ilyen sorozat rendesen veszélyezteti a békét és minduntalan, szenvedélyes módon, háborús ingerültségeket, félelmeket, kétségbeeséseket sodor elé Emlékezzünk csak vissza tavalyi esztendőnk eseményeire. Hányszor mult a béke és bíbora paraszt hajszálon! De nem célunk hogy a múlt esztendő bármily vázlatos összefüggését hajtsuk végre, hiszen régi szokás szerint minden jelentősebb lao ezt íöbbé-kevésbé mogcselekedte. Aztán minek nézzük kelleténél tovább az óriás koporsót. Inkább arról essék szó, mennyire biz fos feszültséggel és állandó izgalommal te* kint a ma kis embere a jövő év szőne minden érzékévei föíforgstő lehetőségeire. Soha olv feleslegesnek nem gondolja senki a jóslást, mini ma. Mindenki ..biztos ‘ célnéző. A nagv történeti jelentőség moţi abban rejlik éppen, hogy a leg+öbb ember szinte „biztosra megy "4 3 jövő tekintetében. Közérzés, közhit, közvélemény, hogy az uj esztendő hasonló írsz az elmúlt év;= hez. ami a nehéz diplomáciai kérdések fölvetését, az állandóan elődühörgő háborús veszélyt és annak lassú föloldásáV ill éli. Szilárd közérzés, közhit, közvélemény! Eszerint u?v gondolák, hogy a nagy diplomáciái küzdők számára gvuitolt ,,pász= torfüzek“, vagy „előőrsi füzek“: a spanvo! polgárháború és a iaoán—kínai harc változatlanul tovább folytatódik, eszerint úgy vél'k, hogy a német gyarmati kérdés és az ol^sz igény a történeti jog szellemében a Földközi-tenger olaszos ieílegü területeire, teljes erővel felszínre kerül és a müncheni egyezmény mintájára békés megoldások fognak születni, Á söté'ebbers íáfók meg* gvőződése szerint azonban az ukrán kérdés, az orosz—japán ellentét, az angol választások esetleges vétója és az Unió egyre fokozódó fegyverkezése és élénkülő kül« politikája miatt az uj München lényegesen el fog ütái az előbbitől. A menthetetlenül sötéten látók viszont abban a hüben élnek, hogy most már a világháború eike rüíheteden. A húr, amelyet a mult esztendőben többször az elpattanásig feszítettek. már olyan vékony, hogy a tavalyihoz mérten kisebb válság is váratlanul e*- szakíthatja. Mind jósol és csalhatatlanul jósol. Az emberek „szilárdulnak“. Mindamellett bízni kell benne, hogy 3 haliga tás és tétova kisebbség homályos sejtelme igazul; a fegyverkezések óriási mérete, amely ugylálszik minden érdekelt országban, még a semleges Svájcban is, végére kezd jinű, majdcsak létrehoxza 9 ay.t*£ji* Daladier beszéde Tuniszban« » AngoUnémet haditengerészeti tárgyalások kulisszatitkai, « A japán kormány beadta lemondását Angim megvalósítja ebben az évben a kötelező katonai szolgálatot A nemzetközi helyzet külső eseményei között Daladier francia minis«» terelnek tuniszi útja áll. Francia rész» ről igyekeznek ezt az utat annak bizonyítékául fölhasználni, hogy a gyar- matbirodalosn lakossága erősen ra* gaszkodik a francia köztársasághoz. A világsajtó képviselőit meghívták Tu» niszba, ahol megmutatják nekik azokat az eredményeket, melyeket a francia uralom ért eí ezen a területen. Dala» dier nyilatkozataiban erélyes hangot ut meg, de kerül minden sértő célzást, mely megnehezítené a földközitengeri kérdésben előbb-utőbb elkerülhet teilen nemzetközi tárgyalásokat, A tuniszi bejjel váltott beszédekben Franciaország és a tuniszi nép kapcsolatainak szorosságát hangsúlyozták. A bej bar dói rezidenciájában pazar fogadtatást rendezett a francia kormányéi» nőknek. A protektorátus fővárosában, Tuniszban már e’rélyesebb hangon beszélt Daladier. Tuniszt — mondta —a francia állam és a francia nemzet el- szakiíhatatfannak tartja a nagy francia birodalomtól és az elszakitásra irányuló minden törekvés a francia fegyverek szuronyainak erdejéről hullana véresen vissza, Franciaország — folytatta beszédét Daladier — hatalmas és legyőzhetetlen, de ugyanakkor békés és nyugodt, mert tudatában van erejének. A francia dicsőség nem egyizben mutatta meg már az évszázadok folyamán, hogy sikereit nem a véletlen müvének, hanem egy nagy nemzet természetes utjának kell tekinteni, Hjtlaclief utjának fele altosé ige A franc?: sajtó természo'esen nagy je* Antőséget tulajdonít Da lädier tuniszi ui jának és fényes fogad adásában az arab lakosság Franci áros z ághoz való ragaszkodásának biztositékát Iátfi. ítöma — írják a francia lapok — nem számított arra, hogy az olasz igényekre Korzika, Tunisz és Aign úgy fog válaszolni, mint ahogy aizt tet'é. Az o’asz sajtó tartózkodóan viselkedik Daladier lutrszi utjával szemben és egyelőre nem sok kommentárt fűz az útról közölt táviratokhoz. Angol lapok, a franciákhoz hoscnóan, n gyár ma'i lakosság ragaszkodásának felél látják Daladier fénye; tunlsz' fogadtatásában. A Roihermcre 1 erit kezében levő „Daily Maii“ azt írja hogy Olaszország most már tudli-ttja, hagy Korzikára. Tuniszra és \::zán vonatkozó igényeinek ezeken o területeken nincs talaja. A „Daily Telegraph'4 szerint pedig Franciaország erélyes magaiart'teának mám megvan az a hatása« hogy az o’asz «ajtó ha/ngja a franciákkal szembeni követelő* sf.k kérdésében lényegesen, envhuit Nérnét váksz az angol kötelező ka* tonaj szolgálat tervére Német jelentések szerint Anglia hadi szervezkedésében *1939= folyamán megva« lósitja a kötelező katonai szolgálatot. A hir, a német saj'ö terjedelmes kommentárjai után ítélve, nagy érdeklődést keltect Németországban. Az angol hadkötelezettség megvalósi» *ásra, melyet az eddigi fegyverkezési erőfeszítések szinte elkerülhetetlen követ kezményének lehet tekinteni, Európa katonai egyensúlyában tényleg nagyje» lentőségü esemény. Némei‘. részről azonban tiltakoznak az cl* len, hogy a „tekintélyurá!mi államok sze- sőréges politikája: miatti veszedelmekkel és német részről tervezett támadással“ índtá kolják Angliában ezt a lépést''. Ez a nn* gyarázat — írják a némát iapok — íz angol közvélemény tudatos megcsalása. Egyik nagy berlini lap szerint a kötelező katonai szolgálatra Angliának nem Hu* rónában fenvegető veszélyek miatb hanem v, birodalmában mutatkozó ellenállások miaitt van szüksége. „Máskép honnan szednék össze a szükséges csapatokat, ha a hindu tigris megmozdul“. Németország —- mondják Berlinben — mindeneset re nyugodott, türelemmel várja az c se rután ve* két s ha a kötelező angol katonai zolgá- lat értelmét és indokolását a nemzetköz: politika hazugságkeveroí nem hamisították volna meg, ez az intézkedés az Anglia és * I Németország közölt igazi megértésnek ki* induló pontja is (lehetne. A német sajt ő messzemenő kommentárjaiban szereplő hi* reke? Londonban nem erősítik meg, de nem is cáfolják. Egyes lapok szerint azon ban a német bejelentést, hogy Neme" n* szág az angol—német flottaegyezményben számára lehetővé tét hajóápkési jogot tel» jességében ki akarja használni, a kötelezd angol katonai szolgálat megva'Iósitátá szóló német információknak lehet tulajdonítani. Az erősen központosított német \ sajtóban aligha jelentek volna meg hírek, ha a berlini külügyminisztériunv nak nem volnának ugyanilyen információi. Németország, azzal szemben, hogy Angtá ilyen mértékben épül ki száraz«* földi hadseregét, a maga részéről rzm'én megkezdi tengeri erejének fokozottabb ki* építését. A következmény az, hogy német részről az angol hajózás számára kü4 lönösen veszedelmesnek látszó búvár* hajóraj fejlesztésére ‘érnek át, amire Au glia, eddigi hajóéprtési programjának fönn* tartása mehetf, egész sorozd jee—loco tonnás kis hadihajók építésével válaszol, melyeket 4.7 hüvelykes ágyukkal szere föl. És közben mindkéb részről megállapítják, hogy hűek maradnak az 1935-ös megegyezésben vállalt kötelezettséghez és eszükbe sincs újabb tengerészeti fegyverkezési versenyt kezdeni. A japán kormány lemondás U-olsó órákban érkező jelentés szerint Tokióban a Konoye-kormány beadta lemondását. A lemondácról szóló első hí* rekből sem az esemény magyarázatára, sem a lehető következményekre még nem iehet következtetni. Japán belső nehézse' gei mellett, minlenesetre szerepe lehet a lemondásban a folyton erősebbé váló ellentétnek, mely a szélsőkeleti szigetország és az Egyesült-Államok, Anglia és Franciaország vele ellentétben álló csoportja között kifejlődőt!. Kérdéses azonban, hogy a kormány változás ezeknek 22 ellentétek nek enyhülését, vagy további kiéleződésó' hozza meg. Washingtonban Qvábbra is igen Ş erélyes hangot alkalmaznak Japán ellen. (Cikkünk folytatása gz utolsó oldaton) Koporsó €§ MICSO mi állapot áldását, amikor létrejöhet a nagyhatalmak értekezlete, a gazdasági világkonferencia, a Népszövetséget feltámasztó kongresszus és a kivándorlásra utalt néptömegek megmentését eredményesen munkáló viíágzsinat. Földerül a béke. amelyikre nyíltan vagy titokban mégis csak sóvárog az emberiség legnagyobb része, akár hatalom nélkül, akár erős hatalom ölében ül az élet szeretetctől telítve, minden áldozatra készen, de nein a dick? halálért, hanem egy kevésbe dicső min i dennapi életért. A bölcső nyárspolgárs em* j beriségc. Ebben a lágy és szervezetien esopor'em- I íásba tartoznak ma Európa összes kisebbségei s az egzótikus világrészek öntudat■-* ra ébredt gyarmatiakéi. Valószínű, hogy az uj esztendő lényeges változást idéz clo helyzetünkben. Ha kitörne a háború. tér* mészetesen ezek a kérdések minden olyannal, amely nem egészen a harc kérdései közé tartozik, az elsötétült háttérbe fog ■ visszakozni. De ha tavalyhoz haso.ilóan í csak nagy diplomáciai csaták lesznek és j nagy diplomáciai megegyezések jönnek ’étI re, akkor a kisebbségi kérdés és a gyár- ; matl lakosságok sorsa — most mír az. j emigrációs válság is hozászámilható — ■ megoldásra kerülnek. Az októberi és no j vemberi változások tengelye* is a kisebb-' * ségi. kérdés volt ş * gyarmatigények küszöbön álló rendezése szintén nemzetségi és kivándorlási kérdésekkel függ össze. Lehetőleg kerültük az egész okfejtés so rán a részleteket és most sem hivatkozunk különleges elemekre, csak ráutalunk arra, hogy az ujesztendős hangulatok során a közvetlenül érdekelteken tub a világ egész külpolitikája tekintélyes mértékben részt juttatott 3 kisebbségi kérdésnek. Mi születeti és önképzett derülátók leven, meg vagyunk győződve, hogy az uj esztendő háborús nehézségek nélkül, köh-.önöj áldozatok árán, az igazság és felé ragad bennünket és ezért hisszük, hogy kisebbségi kérdés megoldásra kerül min denfelé.
