Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-05 / 4. szám

ImM 3 £0 5 z e r k cs z o é ß és kiadóhivatal: Cluj. Caisa Moţilor 4„ Telefon: n—09. Nyomda: Ser. í. G Duoj No. 8. Fiókkiadóhivetal is könyvosztály: P, Unirii 9. Telefon tr-99 Bna»BiaBa8sanigrewwwíaáaBWHmaTOggst»mwaMiwai 3LX ÉVFOLYAM, 4. SZÁM, <aaEaffigas«iaiLs»aa^~a5«awMaapá^^aia5wa^it^a^avg^»iMR^i»«BZffir«>MJieCT ALAPÍTOTTA EARTH A MIKLÓS FelelőH szerkesztő és igazgat» í DR. GROSS LÁSZLÓ BBnggBBWMMggiiB CSÜTÖRTö K Kiadót ulajdoBoat PALLAS Törvényszéki íiptrornoaísí szÁtn: 39. '.ű*4*8- • ***% ^938. Trb Cluj.) Elófizeré« áraik: hafonta »Är negyedévre 240, félévre 480 CLUJ, 1939 JANUÁR S. „A Tunisz eiszakNására irányú!® minden törelevés & francia fegyverek szuronyainak erdeiéről log véresen visszaliullanl** Ismét lepergett az idő guzsaján egy esz» tendő. Még ped'g milyen esztendő! A ter­mészet örökletes parancsából most u| esz- tendő tárul ki nap-nap után egyre job ban. Még pedig milyen esztendő! Az era* herhég szinte tisztában van vele, hogy soha esztendő niég annyira logikus foiy tatása nem voít az előzőnek, mint ameny» nyíre az uj lesz minden bizonnyal. Egy* egy korszak, mondjuk a négy világháborús esztendő, szorosabban b'sszefügghet szét- vá!asz?hatetlan tömb módján, de itt, 2 két esztendő szoros összetaHozandósága lé­lektani következmény, niig olyan iánzc- latban, mint aminő a múlt és kezdődő év között van, darabonként kovácsolódik egymáshoz a sors és akarat csodálatos egy- ségekép, S minden egyes láncszemét kii* lön-külön tudnók megállapítani és mérle­gelni anélkül, hogy egyelőre reménységünk lenne. Mert ez jó volna; az emberiség leg­nagyobb része nem szereti az ilyen lánco- latos összefüggést. Ilyen sorozat rendesen veszélyezteti a békét és minduntalan, szen­vedélyes módon, háborús ingerültségeket, fé­lelmeket, kétségbeeséseket sodor elé Emlé­kezzünk csak vissza tavalyi esztendőnk eseményeire. Hányszor mult a béke és bí­bora paraszt hajszálon! De nem célunk hogy a múlt esztendő bármily vázlatos összefüggését hajtsuk végre, hiszen régi szokás szerint minden jelentősebb lao ezt íöbbé-kevésbé mogcselekedte. Aztán minek nézzük kelleténél tovább az óriás ko­porsót. Inkább arról essék szó, mennyire biz fos feszültséggel és állandó izgalommal te* kint a ma kis embere a jövő év szőne minden érzékévei föíforgstő lehetőségeire. Soha olv feleslegesnek nem gondolja sen­ki a jóslást, mini ma. Mindenki ..biztos ‘ célnéző. A nagv történeti jelentőség moţi abban rejlik éppen, hogy a leg+öbb ember szinte „biztosra megy "4 3 jövő tekinteté­ben. Közérzés, közhit, közvélemény, hogy az uj esztendő hasonló írsz az elmúlt év;= hez. ami a nehéz diplomáciai kérdések föl­vetését, az állandóan elődühörgő háborús veszélyt és annak lassú föloldásáV ill éli. Szilárd közérzés, közhit, közvélemény! Eszerint u?v gondolák, hogy a nagy dip­lomáciái küzdők számára gvuitolt ,,pász= torfüzek“, vagy „előőrsi füzek“: a spanvo! polgárháború és a iaoán—kínai harc válto­zatlanul tovább folytatódik, eszerint úgy vél'k, hogy a német gyarmati kérdés és az ol^sz igény a történeti jog szellemében a Földközi-tenger olaszos ieílegü területeire, teljes erővel felszínre kerül és a müncheni egyezmény mintájára békés megoldások fognak születni, Á söté'ebbers íáfók meg* gvőződése szerint azonban az ukrán kér­dés, az orosz—japán ellentét, az angol vá­lasztások esetleges vétója és az Unió egyre fokozódó fegyverkezése és élénkülő kül« politikája miatt az uj München lényegesen el fog ütái az előbbitől. A menthetetlenül sötéten látók viszont abban a hüben él­nek, hogy most már a világháború eike rüíheteden. A húr, amelyet a mult esz­tendőben többször az elpattanásig feszí­tettek. már olyan vékony, hogy a tavalyi­hoz mérten kisebb válság is váratlanul e*- szakíthatja. Mind jósol és csalhatatlanul jó­sol. Az emberek „szilárdulnak“. Mind­amellett bízni kell benne, hogy 3 haliga tás és tétova kisebbség homályos sejtelme igazul; a fegyverkezések óriási mérete, amely ugylálszik minden érdekelt ország­ban, még a semleges Svájcban is, végére kezd jinű, majdcsak létrehoxza 9 ay.t*£ji* Daladier beszéde Tuniszban« » AngoUnémet haditengerészeti tárgya­lások kulisszatitkai, « A japán kormány beadta lemondását Angim megvalósítja ebben az évben a kötelező katonai szolgálatot A nemzetközi helyzet külső esemé­nyei között Daladier francia minis«» terelnek tuniszi útja áll. Francia rész» ről igyekeznek ezt az utat annak bi­zonyítékául fölhasználni, hogy a gyar- matbirodalosn lakossága erősen ra* gaszkodik a francia köztársasághoz. A világsajtó képviselőit meghívták Tu» niszba, ahol megmutatják nekik azokat az eredményeket, melyeket a francia uralom ért eí ezen a területen. Dala» dier nyilatkozataiban erélyes hangot ut meg, de kerül minden sértő célzást, mely megnehezítené a földköziten­geri kérdésben előbb-utőbb elkerülhet teilen nemzetközi tárgyalásokat, A tu­niszi bejjel váltott beszédekben Fran­ciaország és a tuniszi nép kapcsolatai­nak szorosságát hangsúlyozták. A bej bar dói rezidenciájában pazar fogadta­tást rendezett a francia kormányéi» nőknek. A protektorátus fővárosában, Tuniszban már e’rélyesebb hangon be­szélt Daladier. Tuniszt — mondta —a francia állam és a francia nemzet el- szakiíhatatfannak tartja a nagy fran­cia birodalomtól és az elszakitásra irá­nyuló minden törekvés a francia fegy­verek szuronyainak erdejéről hullana véresen vissza, Franciaország — foly­tatta beszédét Daladier — hatalmas és legyőzhetetlen, de ugyanakkor békés és nyugodt, mert tudatában van erejé­nek. A francia dicsőség nem egyizben mutatta meg már az évszázadok fo­lyamán, hogy sikereit nem a véletlen müvének, hanem egy nagy nemzet természetes utjának kell tekinteni, Hjtlaclief utjának fele altosé ige A franc?: sajtó természo'esen nagy je* Antőséget tulajdonít Da lädier tuniszi ui jának és fényes fogad adásában az arab lakosság Franci áros z ághoz való ragasz­kodásának biztositékát Iátfi. ítöma — ír­ják a francia lapok — nem számított ar­ra, hogy az olasz igényekre Korzika, Tu­nisz és Aign úgy fog válaszolni, mint ahogy aizt tet'é. Az o’asz sajtó tartózko­dóan viselkedik Daladier lutrszi utjával szemben és egyelőre nem sok kommen­tárt fűz az útról közölt táviratokhoz. Angol lapok, a franciákhoz hoscnóan, n gyár ma'i lakosság ragaszkodásának felél látják Daladier fénye; tunlsz' fo­gadtatásában. A Roihermcre 1 erit ke­zében levő „Daily Maii“ azt írja hogy Olaszország most már tudli-ttja, hagy Korzikára. Tuniszra és \::zán vonat­kozó igényeinek ezeken o területeken nincs talaja. A „Daily Telegraph'4 szerint pedig Fran­ciaország erélyes magaiart'teának mám megvan az a hatása« hogy az o’asz «ajtó ha/ngja a franciákkal szembeni követelő* sf.k kérdésében lényegesen, envhuit Nérnét váksz az angol kötelező ka* tonaj szolgálat tervére Német jelentések szerint Anglia hadi szervezkedésében *1939= folyamán megva« lósitja a kötelező katonai szolgálatot. A hir, a német saj'ö terjedelmes kommentár­jai után ítélve, nagy érdeklődést keltect Németországban. Az angol hadkötelezettség megvalósi» *ásra, melyet az eddigi fegyverkezési erő­feszítések szinte elkerülhetetlen követ kezményének lehet tekinteni, Európa katonai egyensúlyában tényleg nagyje» lentőségü esemény. Némei‘. részről azonban tiltakoznak az cl* len, hogy a „tekintélyurá!mi államok sze- sőréges politikája: miatti veszedelmekkel és német részről tervezett támadással“ índtá kolják Angliában ezt a lépést''. Ez a nn* gyarázat — írják a némát iapok — íz an­gol közvélemény tudatos megcsalása. Egyik nagy berlini lap szerint a kötelező katonai szolgálatra Angliának nem Hu* rónában fenvegető veszélyek miatb hanem v, birodalmában mutatkozó ellenállások miaitt van szüksége. „Máskép honnan szednék össze a szükséges csapatokat, ha a hindu tigris megmozdul“. Németország —- mondják Berlinben — mindeneset re nyugodott, türelemmel várja az c se rután ve* két s ha a kötelező angol katonai zolgá- lat értelmét és indokolását a nemzetköz: politika hazugságkeveroí nem hamisították volna meg, ez az intézkedés az Anglia és * I Németország közölt igazi megértésnek ki* induló pontja is (lehetne. A német sajt ő messzemenő kommentárjaiban szereplő hi* reke? Londonban nem erősítik meg, de nem is cáfolják. Egyes lapok szerint azon ban a német bejelentést, hogy Neme" n* szág az angol—német flottaegyezményben számára lehetővé tét hajóápkési jogot tel» jességében ki akarja használni, a kötelezd angol katonai szolgálat megva'Iósitátá szóló német információknak lehet tulaj­donítani. Az erősen központosított német \ sajtóban aligha jelentek volna meg hírek, ha a berlini külügyminisztériunv nak nem volnának ugyanilyen informá­ciói. Németország, azzal szemben, hogy Angtá ilyen mértékben épül ki száraz«* földi hadseregét, a maga részéről rzm'én megkezdi tengeri erejének fokozottabb ki* építését. A következmény az, hogy né­met részről az angol hajózás számára kü4 lönösen veszedelmesnek látszó búvár* hajóraj fejlesztésére ‘érnek át, amire Au glia, eddigi hajóéprtési programjának fönn* tartása mehetf, egész sorozd jee—loco tonnás kis hadihajók építésével válaszol, melyeket 4.7 hüvelykes ágyukkal szere föl. És közben mindkéb részről megálla­pítják, hogy hűek maradnak az 1935-ös megegyezésben vállalt kötelezettséghez és eszükbe sincs újabb tengerészeti fegyver­kezési versenyt kezdeni. A japán kormány lemondás U-olsó órákban érkező jelentés szerint Tokióban a Konoye-kormány beadta le­mondását. A lemondácról szóló első hí* rekből sem az esemény magyarázatára, sem a lehető következményekre még nem iehet következtetni. Japán belső nehézse' gei mellett, minlenesetre szerepe lehet a lemondásban a folyton erősebbé váló el­lentétnek, mely a szélsőkeleti szigetország és az Egyesült-Államok, Anglia és Fran­ciaország vele ellentétben álló csoportja között kifejlődőt!. Kérdéses azonban, hogy a kormány változás ezeknek 22 ellentétek nek enyhülését, vagy további kiéleződésó' hozza meg. Washingtonban Qvábbra is igen Ş erélyes hangot alkalmaznak Japán ellen. (Cikkünk folytatása gz utolsó oldaton) Koporsó €§ MICSO mi állapot áldását, amikor létrejöhet a nagyhatalmak értekezlete, a gazdasági vi­lágkonferencia, a Népszövetséget feltá­masztó kongresszus és a kivándorlásra utalt néptömegek megmentését eredménye­sen munkáló viíágzsinat. Földerül a béke. amelyikre nyíltan vagy titokban mégis csak sóvárog az emberiség legnagyobb ré­sze, akár hatalom nélkül, akár erős hata­lom ölében ül az élet szeretetctől telítve, minden áldozatra készen, de nein a dick? halálért, hanem egy kevésbe dicső min i dennapi életért. A bölcső nyárspolgárs em* j beriségc. Ebben a lágy és szervezetien esopor'em- I íásba tartoznak ma Európa összes kisebb­ségei s az egzótikus világrészek öntudat■-* ra ébredt gyarmatiakéi. Valószínű, hogy az uj esztendő lényeges változást idéz clo helyzetünkben. Ha kitörne a háború. tér* mészetesen ezek a kérdések minden olyan­nal, amely nem egészen a harc kérdései közé tartozik, az elsötétült háttérbe fog ■ visszakozni. De ha tavalyhoz haso.ilóan í csak nagy diplomáciai csaták lesznek és j nagy diplomáciai megegyezések jönnek ’ét­I re, akkor a kisebbségi kérdés és a gyár- ; matl lakosságok sorsa — most mír az. j emigrációs válság is hozászámilható — ■ megoldásra kerülnek. Az októberi és no j vemberi változások tengelye* is a kisebb-' * ségi. kérdés volt ş * gyarmatigények kü­szöbön álló rendezése szintén nemzetségi és kivándorlási kérdésekkel függ össze. Lehetőleg kerültük az egész okfejtés so rán a részleteket és most sem hivatkozunk különleges elemekre, csak ráutalunk arra, hogy az ujesztendős hangulatok során a közvetlenül érdekelteken tub a világ egész külpolitikája tekintélyes mértékben részt juttatott 3 kisebbségi kérdésnek. Mi szü­leteti és önképzett derülátók leven, meg vagyunk győződve, hogy az uj esztendő háborús nehézségek nélkül, köh-.önöj ál­dozatok árán, az igazság és felé ragad bennünket és ezért hisszük, hogy kisebbségi kérdés megoldásra kerül min denfelé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom