Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-05 / 4. szám

fi 1 1. fi A I. /; K 1939 Január ţ. Ahol az emberiség jövendőjéért dolgoznak... Riport a haladás harctereiről KOLOZSVÁR. jcwiiKii* -1. újév oLso n;i;) j:ii]>;m a hálós leteszi K ittVV-vövél, a mérnök. kör/őjót, a/ orvos folegy«UK»*\lik górcsöve mellől; a kutató- iuíUicá m íi'víuiytahláján Kuttncua oldódnak c k» pc-olók s megáll ti t ikokat ostromló v I- kínos árum rolnuuHa. A haladás katonája, kvs idői\\ nbbohugyja örök viaskodó süt tt Természet W. Nekünk pedig most ió eJknlm-imk nviliik érv rövid és ^lyors nipoi laitazá-'ni a/ üiuiepi Cîondesş'.-igii harcuuvtűkön. S hogy néhány futó par.untiuss.il tájékozódjunk: meddig ha- toitai, hová jutottak és merív törek.szenek u harcosok nj, »úgy küzdelmekben? .. A követelődző buzaszem Hó borítja u tájat vs alszik n föld; ediső Utunk mégis a növénytudós-gazdához vezet. Hiszen az ember/ élet alapja « mimlcnnupi kenyér. Az ember nuir rég nem elégszik nu-g ázzak amit magától nyújt a. föld, hanem mesterséges utóéi. vegyi anyagokkal segíti termőére jé!'. — Mi a legújabb eredmény ezen a téren? >— adjuk fel a kérdésit. — Nehéz azt sebtében összefoglalni —'■ hangzik a wálkiraz, — de röviden annyit mondhatnék: vem is sejtettük, milyen igé­nyes teremtések is tulujdonképpej) a növé­nyek. Eddig azt hittiiikj, hogy elsősorban nitrogén, foszfor, kálium és mész az, amit kívánnak s ezt igyekeztünk legluk.íbb, mes­terséges 'trágyázással a taüoijba vinni. Az újabb hu ta xisok szerint azonban a növény sokkal többet követel, ogösz sor mécs ölemet ’? közöttük ritka, különös anyagokat. Gv í< kevés kell lelölük a földbe, de ha ez hiány­zik, elpusztul u növényzet. Másfelől viszont ily elemekből alkotod vegyi készítményekkel t érnely esetlen meg’opoen sikerült jav.tani a terméshozamot. Kevés bőr hatására például inegepően élénk fejlődésnek indul a buza, a zab, a kukorica, n borsó, a len. a dohány. Hégóta ismerünk talu {baktériumokat, melyek a levegő 'és a talaj nitrogén jé a növény ja­vára hasznosítják. Munkájukat azonban — rájöttünk most — csuk akkor végzik igu-zân kifogástalan id, ha n ttulaij woifnamo*', vona- drumot. kivédi pedig molibden-fémed tartal­maz. Mangán segítségéivel nőim 100 száza­lékos terméstőbbletet értek. el. Céziummal és riibidmnmal a cukorrépánál 'kp asztaliak fel­tűnő eredményeket. Attól azonban még messze vagyunk, hogy megértsük: hogyan lesz m'mlcbliöl több és dusabb tenmés. Azt szeletük mondani: ezek ,.katalizátorok'‘. Fej- lödéfat serkentő vegyi anyagok. Ennél sok­kal -többre wizonbain nem jutottunk még. Annyi bizonyos, hogy a növény a vi'ág leg- b.irniilatosabb vegyésre. Mi elbújhatnánk inéi ette. Ha 'mesterkedéseinek liikát elles síik valaha, talán paradicsomkertté tudjuk vtirá- zsolni a Földet.., Gyilkos kristályok Addig azonban még egy másik feladaé vár megoldásra, lm vaízt akarjuk, hogy az. ember igazár,: boldog lakója legyen ennek a kert­nek. A feladat: leküzdeni ma még garázdál­kodó betegségekét. A náik, a gyermekbémi’iás, a járványos influenztii. a veszettség és több ■mtás: eddig még csak kevéssé vesztettek fé- lelmessiég ükbő). — Most már talán IcnsraukóU velük, ss le­Számoílurk —- csillan fel reményked ően az orvos-tudós szeme. — Régóta gyanítjuk, hogy a bajok egyrészót baktériumoknál s sokkifiJlta kisebb, láthatatlan kórokozók, ví­rusok idézik elő. Sok veszedelmes állati és növényi 'betegségién is ezek a rejtelmes apró lények vise’filk a felelősségei. Mibenlétükről persze halvány sejtelmünk sem volt. Mígnem Stanley, amerikai életbuvár, bárom eszitenr idővel ezelőtt megtalálta a dohány mozaik- betegségének vírusát. Nagy megfiepe1 lésre ki­derült, hogy ezt u puszii tó növényi kórt nem balctérumszerii é’őUttiyek, hanem —- fehérje- kristályok okozzák! De olyan kristályok, melvek teljesen é’ö vezetc-khez hasonlóan viselkednek: táplálkoznak és szaporodnak is; Legújabban, érzékeny módszerekkel, meg be­hatóbb vrzsgáJiai'i ai'á kerültek. Hts a dehány- növénv egy'k leveliét parányi mennyiségű vírussal fertőzik meg, az eredeté mennyiség kb. négy nap aliatt egymiDiószorosára. szapo­rodik éli és a iiövtóny gyorsan töníkremegy. Beßrd és Wyckofr? amerikai tudósok « nyíl­lak egy rák szerű betegségének vírusát tanul- mán von ták s erről is 'kiderült, hogy fehérje- rno'e koriakból áll és semmi, köze sincs az élő csirákhoz, a 'baik't0r.iiumOkboz. De ez az .,éleate>“n:< fehérjetest mégis szaporodik és olyan hatalmas erejű, hogy egyetlen miOíli- gramaji. egjnmiUió mmlat fertőzhet meg! Es most nem tudjuk: élőlények-e ezek a gyil­kos f ehérj etc stec-kék, vagy sem? Vájjon nem bennük leltüík-e meg a sokat keresett átmenetet az élő és öz ó'ebtelen világ között? Mert ha 'gén, akkor itt kéül kutatnunk első­se i'he.p azj ü titokzateg Tal^mií, 924 a szi­lát, melyau'k érintése cg\ vUhk li n fi h'érjo pcltvi'l Ülő ,/<>r vezet lé vaiO/sol. Talán ki tudja? az élet isniuMclIen gyökoiX’i ti viril- vok'b« nyúlnak ivissc/a.., { A rák titka De l'ü-getlxtiül iívm nie>s'ze.nyuhi kér- <lések lön. fülytoija a ''kidós m legújabb 1.utalások már kovácsolják uj fegyvereuvket a vi:ie Ivlegségek c’leji.... HogV mondott:»? Hogy 'vájjon a rák i'?.., Jirrc még iwmh anondhatok bizonyosat, 'falán ez. is a '»tí'.u- so'k átka. Gerlhch bécsi kutató legalább is ezt iv.i'.Hja. I « licit Nem tudjuk. De laílss-gl< len, hogy a .rák vegyi anyagok tarlós in­gerlő hótá-ával ús 'kiviiülhitló. lagujahhan a kú'lirányhól voirbik ki ilyen iuiyag<ik>l. Kii bknevai a Iwnizpii ;i és a mcnilchola útién bizonyult fi elines ha ásnunk. Il i egerek Im­réi ce.sete! k veliik, hátaim' s rákos daganat nii rajtuk, meiV egy kettőre UWgöli az álla- tokai. A ki surfotok nvomón hízás ku't'ntásiok indnlUi k inindoufoV* % iiaipról-na pari ti jobb apas/ialalokat hoznak. .Ma még a r.Js cv on'isobb. De holnap talán - hiú mondjuk Isi az utolsó se ót. „Villamos viharoH“ az agijveiöbcn A sok u j élet-ti tok közötti ott szerepelnek az agyveN) vilin mos rezgósci. Az éieMnivór ezeket mondja róluk: — Dr. Berger 1 Iau^ jénai egyelemü tanár már 'íz. esztendővel ezelőtt felfedezte, hogy az agyvek» töl>hé-kevésbé 6zab»ílyos. rez^ésr- ket, lm! ám/ásoka; 'lejle.s/g s ezek a ..kálód- .sugar ’s oscillofjráf' -mik nevezett mü-szer ve- titöiivegi:r. hul'tuuvoiuilak alakjában látha­tóvá is tehetők. Amerikai', élethuvárok mord-' érdekes tanulmányokat végeztek velük. Ki* derü'i egyebek közölt, hogy minden erős •külső izgalom vngy .szellemi elfoglell-.ág rendszer in t megszakít ja :» hul!síinvocmk«to- ka:!1. Ha é-ies fénysugár vágódik a ki-siérlel'» égvén szemébe, a hir’lámzás megsz.aikad. De lm u/t hipaioúzáljúk neki, hogy vak, a ié-Jity- sngár elleniére is jdcmtkezncik a rezgések. \'i- szont kimaradnak még sötóLsiíglxsn isi. ha a súgni Iá» ugv szól. hogy most egy égő lámpa .vagy egy arc bukkant elé u sötét sízobábon. Nehéz számtani feladatok megoldású is za- .varja, ti hu’Uámokiait, de köbtemúnyed; szava­lása egy.s7erü mindeaiciai)» 'ccndők intézése közben, az egyve.lörezgósek zu varia Lutul lük- telnek tovább. 1 xtgnugdöbhenlöbl) a'Zonl»ui) *«(? epileptikus lietegek vi.se!kedé-.s/*. Hubáin idején a huliáinok ki!e«)gé-*e óriási méretlcket ölt, mintha az gesz ugyvei'őt valami nagy 'viLlcnnas íivegráztkódtatá.s keriíené lif.talmié­ba . Ébren és «.Ivánkor, különböző fizikéii é> vegyi be hat ;b ok alatt inét- é- múskévpen je­lentkeznek a lniLlámok — év «cm tudjuk miért. Nem tudjuk mi az összefüggés az agyvelő v i kunos’ jelenségei ét a különböző iU-t folyamai ok között. Az egyik kutl.kó tahi* loan jegyezte meg: ,.Ezek a huiMsimok jelez­nek .valamit, de nn-g nem tudjuk kihámozni a jelTzések értelmét.“ — Vájjon ki lehet-e majd belőlük olvusri a goai do l alokcl ? — A tudományos V zsgáln uk erne nézve je.Teti.Teg semmi támpontot sem nyújtanak. Aminek némelyek talán örülnek is. Mert lii- zonyos, hogy sok galibát okozjiu. a?, az uj- ftjta hazugságmérü gép, mely „a^yrezgések“ alakjálxin miég az ember légrejte^tebb h't- sógondolntait is k"vetítené egy üveglapra ... A Nobe!-di)as magyar fudós atándéha Sok az uj beszámolná valója az élét/ve- gyé.sznek i> kivált az. uj v tamin-k.itatások­kal kapcsolatban. Ezek az anyagok nemcsak a lulajdoöképenú nitaminlibányból eredő be- tögségeket gyógyítják meg, hanem egésa se­reg más Ixpiyin is hatalmas, gyógj-szernek bizonyultak. Az A vitamin például u Base- dow-kór enyhe cseleit gyógyítja. eltünteti! a furunkuliisol. it. kedvezően hat a gyomor­nyálkahártya működésére. De ép[x*> i!yen sokoldalú orvoxságnPk bizonyuil a C-viti- jnint, úgyhogy mos* bontakozik ki igazin. nuklozti;» ujíuwhiiOl kap<»u í4 l' 'k Snvil Györgyi t./i 1 fr-b d«.z.i .él» ii . l.z * tatim rwik ken ti a fogékonyságot a «Iliiéi .» jiu rg< iránt; némely ev l» ./i ulr ggv utlad/isl > \ lü dögytíJlad ivl iv clu rtilt vele gyógy imb *ől áljátólag, agy ki éllet a k.ilm.iva! í, < B vi ta min lacl.í- egyiill' i '<|. yn ..u hu . , ej­korb. legek egvárl-- g uz ’uzu i:| U*. r <•», f'-lküIözheMék. A i 1 • ndá'.Ji i/. < z«-u »• iei. is .ii, ii közelí t jiyerlüiik már dr- in g iölih, »m g nagyobb diao !ok. 1 /.íui tlej'm a 575 kilométer óránként — 3 holnap...? in ii einlKjr íízonhaii nemcsak egészvé gesell akar élni luinem gyorsan is, KorimW je.K/:u;< »Í o-bev rg. ,\ inc- és Imin Jeliét KZÚ mára távob.ág a léiben es időben. S a ntér- »Kik, akihez fondnlaink, -/mién nag) ered­ményekkel biisz.ké kedhs'tik. Áram untalo', Dics< !' motoros ^gyorsvonatok 150 ICO kilo­métere- óránkénti sebe -égg. !. .ló gépkocsi országú 011 könnye« megti z 1'JO -M0 kiló­méiért is óránként, k vált uzx»kon .. hats.1 inas gé"|>koes!pály:'d;oii melyek most mir vagy öUOO kiloinélere.s hálózatban borítják el Nómclorazágot. Ey*tufi angol versenyző, 1 udaíma-s. orpedéralaku kooiján AraerilUi l*ú:it, az ottani vástó kiszáiadt medréíjen 575.34 kilométeres óránkénti gyorsaságot fejtett ki. A repülőgépek sebességi csucstet - jcsitménye még ma is 709 k lom tér fé-vek- kel ezelőtt illi otta fel Age lo Fra-nce.sco okesz ‘icpülőti'/tj, de az amerikai Roseil Kiirrier már 800 kioméLerrol száguldó ver.set;ygé-pet tervez. Amerikában .szultó-ztmtaszíéra-repüiA- géjxjk épülnek, melyeken 6000—9000 iriéfter magusiágbart, U-lj/s kényelem!vn 3—400 ki­lométeres vagy még nagyobb söbcss gge! re- pu’dieT az utas. Némely szakértő már 100Q kilométeres sebességről beszél. Kcmper ná- mot mérné)k azoevban legutóbb e-gv előadás keretélzen kijelentette, hogy az általa terve­zett elektromágneses lebcgő-vas'ut ebben *■ iekin'etlx-n versenyre kelhet majd o repü- hígépeiikeS, mert a légüresre szivattyúzott alagutakban tovorepülő kocsik 1000, sőt 2— 3000 'kilométert is tehetnek óránk tit. Persze ebben a gyakorta'nfck kelj majd kimonda®l az irfolsó izót A Iáidon»áxvy katonái ezúttal is derekasan ki tetettek magúként mrnden vonalon. 0<t ■•oltak mindenü l. ahol az ember éélét vA- dend, inaialmát emelni, tudását gyarapítani kellett. S harcolnak tovább, hősies önfelál­dozással a szebb ás boldogabb emberi életért __ (B. A ) Születés, házasság, váló­per — halál Beszédes adatokat tár fel KolOTsvár életéből az anyakönyvi hivatal elmúlt évi statisztikája KOLOZSVÁR, január 4. A kolozsvári anyakönyvi hivatal, mely a születéseket, halálozásokat, házasság­kötéseket ós válásokat hivatalból tartja nyilván, tegnap készítette el Kolozsvár múlt évi népmozgalmi adagul. A statisz­tika szerint a müLt év folyamán 988 há­zasságkötés történt. 2269 gyermek jött a világra, 1834 kolozsvári 'polgár költö­zött az árnyékvilágba és végül 121 pár elégelte meg a házaság örömeit és jog­erősen elvált Az anyakönyvi hivatal számadatainak bizonysága szerint a házasságkötések száma az elmúlt év folyamán visszaesett, amennyiben az előző, 1937. évben 1027 házasságkötés történt a mult évben pe­dig csak 988, tehát 39 el kevesebb minit az előző évben. A házasságkötések csölékenésének valószínű magyarázata az, hogy a városi tanács meglehetős r.Vigas illetékeket vetett ki a házasulandó jelek­re s ezek közül azok, akik vidékről jöt­tek be a városba, a magas illeték mi°tt. vidéken esküsznek egymásnak örök hű­ségei, ahoj ez nem kerül külön költség­be. A születések száma az isőbbi évhez viszonyítva,, emelkedett. 1937-ben csak 2120 gyermek született, ez évben pedig 2269, vagyis 149-el több. Illetékes hely­ről knpfdt fel világosi'ások szerint a szü­letések száma még mindig nincsen arány­ban a házasságkötések számával. A vá­lások száma az előbbi évhez viszonyít­va szintén emelkedett. Tavalyelőtt 114 válást mondbtt ki a törvényszék a ta­valy pedig 124-et, egyszóval 10 el töb­bet. .4 válások száma évról évre emelke­dik, mert még 1928-ban cs°k t:8 válás történi. Kolozsváron tiz év alatt a válá­sok száma majdnem megkétszereződött, míg a házasságkötések száma a Hz cv etJait csak husz-huszenöt százalékkal emelkedett. Szigorúan felülvizsgálják az állam* polgárság i, névváltoztatási és kegyelmi kérvényeket Erélyes rendszabályokat léptetett életbe az igazságügyminísztérium BUCUREŞTI, január 4, Vie'ţar lain undi igriZságügyminisztcr mi­niszteri !evékanységének olyan oldalai is vannak, amelyekéit eddig a nagyközönség nem ismer. Nem, lesz tehát érdektelen, ha az év első napjaiban visszatekintünk az igazságügjminisz'eruiek a bírói kar megifeztitása és fialtál elemekkel való fel­frissítése érdekében végzett és általában ismeretesebb munkája mellett arra is, hogy hogyan oldják meg az igazságügy- minisziériu m-bart q névváltoztatási, az ál­lampolgárság elnyerése iránti és kegyel­mi kérvényeket. ___ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ÜGYEK Ismeretes, hbgv régebben mdyen köny- nyüszerrcJ lehetett az állampolgárságot megszerezni. Az uj alkotmány ez az el­járást me-gváTitoz'a.tia és az állampolgár­ság megszerzésével kapcsolatos ügyeket az igazságügyminisztérium hatáskörébe utalta. Ennek az eljárásnak megfelelően szigorúan megvizsgálják, hogy a kérvé­nyező megérdemli-e ezt a jogot- melyet az államtól kér. Természetesen a Közben­járókat, akik a múltban mesterség:,zeni­en űzték az engedmények elintézését, vég­leg eltávolították. Ez különben a köveí- kező számadatokból is kitűnik: Az elmúlt év folyamán 32iö idegért alattvaló adott be kérést az igazság ügy- minisztériumhoz a román állampolgár­ság elnyerése iránt. Román állampolgár* súgót ezek közül mindössze csak 22S nyerte el. Ha ezt az adatot összeiiason- liíjuk a mull' adataival — még ba el tekintünk a csalárd utón szerzett áliam- po gársúgoklól — ez akkor is élénken példázza az uj alkotmány' által hozott módos! ások szükségességéi és azt h ko­molyságot, amellyel ezt a kérdést, akár­csak egyebeket is, a Iamandi miniszter vezetése alatt áló igazságügyminiszté- r»umhan tekintik. A NÉVVÁLTOZTATÁSOK ÜGYE Régebbi időkben a névváltozat ásóié ügye már botrányos esetekre is alkalmat szolgáltatott. Az idegenek, akiknek a ro­mán néppel semmi lelki kapcsolatuk nem volt, valamennyi régi vajdának és országnagynak felvették a nevét. Ennek fi oly1 tán úgy az országban, mint külföl­dön sok kárt szenvedett az ország tekin­télye. Az eúmult évben az igazságügymi- nisztérium indokolt esetekben engedélye« zett — mindössze néhány névvédtozta- tásl. Iamandi igazságügyminis/der intéz­kedése értelimében azonban az idegen ne- vüek legfeljebb más idegen neveket ve­hetnek fel. 1 426 névujrafelvétel iránt be­adót!:' kérvény közül csupán 984 esetben hozott a mmisztérium igenlő határozatot. KEGYELMEZESEK Hasonlóképpen nagy figyeimoüenség- gél járlalc el régebben ia) kegyelmi ’érvé­nynek megszerkesztésénél Is, úgy annyira» hogy a nagyszámban való kegyele.ingy'a- koriás s a megkegyelmezendőknek meg­választása ahelyéü', hogy a társadalom hasznára vált volna., ellenkezőleg, kárára szolgált. Az cimult év folyamán az igaz­ságügy m inisz'ériumhoz beadott 912 ke­gyelmi kérvény közül mindössze 16 nyert kedygzö elintézést, 1 ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom