Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-04 / 3. szám
AfítA S LfcJ Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Cluj, C-Jca Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Srr. í. G Duo» No. 8, £•'i ó k k i a d ó ii i v a t at ís könyvoszcály; P. Unirii 9. Telefon u 99-rsenru-r? 1.K É V F O L Y AM, 3. SZÁ M. ALAPÍTOTTA MARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatós DR. GROIS LÁSZLÓ '■ «uaUlHStlMnHCBMBBMI SZERDA Kiadóaulajdoaosí PALLASft, Törvénv^zéki h-^romozái szim: 39. 0**. «938. Trb. Cluj.) Előfizetési árti: havonta negyedévre 240, félévre ^ CLUJ, 1939 JANUÁR 4, Őfelsége újévi beszédében irányt szabott a kormány politikájának Az Uralkodó megemlékezett a belpolitikai és a külföldi kapcsolatok célkitűzéseiről. •»- Nagyszabású beszédében a közélet minden problémájával foglalkozott az Uralkodó Miron Cristea pátriárka-miniszterelnök a kisebbségi kérdéssel is ioglmk&zoíibeszámolójában BUCUREŞTI, január 3. (Rador.) A bucureştii újévi istentisztelet után az egyházi előkelőségek — élükön Miron Cristea pátriárka-miniszterelnökkel — a királyi palotába mentek, hol a nagy ittónteremben megkezdődött az újévi üdvözlések nagy szertartása. A gyönyörű trónteremben ott állott még a káprázatosán feldíszített karácsonyfa. Jelen voltak: a királyi tanácsosok, az uj egyenruhába öltözött miniszterek, élükön Miron Cristea pátriárkával, a tábornokok kara és a többi előkelőségek, akik félkörben sorakoztak fel a trón előtt, melynél Ernest Urdareanu udvari miniszter és Starcea ceremónia- mester állottak. A megjelentek mély meghajlással fogadták Őfelségét és Mihály nagyvajdát. A miniszterelnök végül megemlítette az elmúlt évben lezajlott nemzetközi konferenciákat, melyek minden esetben kihangsúlyozták Románia baráti érzésé*. A zsidókérdés megoldása A 'továbbiakban szóvá tette 3 miniszter* ■ elnök az ország földműves fakóinak létérdekeit, 0. gazdasági termékek értékesítését s a hadsereg felszerelését. Leszögezte, hogy a nemzeti eszme volt és keli legyen a kormány vezérlő csillaga. A zsidókér déssel kapcsosaiban hangoztatta, hogy a, kormány az életben lévő törvények alap* ján oldja meg azt. A kormány egyébként' ebben a kérdésben belekapcsolódott a nemzetközi akcióba, mely a zsidó kíván dorlás tervét tartva szem előtt, uj megoldásokat és lehetőségeket keres. Végül helyzetképet adott az ország költségvetéséről, mely kihagyástala-n egyensúlyban van. Miron Cristea pátriárka-«miniszterelr.ok a következő szavakkal fejezte be nagy be szédét: — íme, az elmük cv eseményeinek Icr. rásából fakadó csokor, melyet a kormány, most felajánl, mint a munka kedves emlékét. Mindörökre a Tied! A kormány és az ország jelenlévő összes vezetői — az egész ország az elismerés legnagyobb cizt«: sével kívánnak sok boldog esztendőt. Éheni a király'“ Éljen Mihály nagyvajda* Miron Cristea pátriárka beszéde ^Elsőnek a kormány nevében Miron Cristea pátriárka-miniszterelnök üdvözölte az Uralkodót: — Síre, — mondotta -— ismét eltelt egy év az öeőkkév(dóságból, melyben egy hónap kivételével élf és tevékenykedett őfelsége kormánya vezetésem, alatt és most ®z újév fordulóján, a munka e:en újabb szakaszának kezdetekor helyes, ha visszatekintünk a múltra, megemlékezve az elért eredményekről Politikai életünk megalapozásának legnagyobb jelentőségű pillanata volt az uj alkotmány kihirdetése, melynek fő vezérelve a legmagasabb erkölcsi és jogi tekintély kiemelése, mehjef az ország királya gyakorol népe felett. Figyelembe véve a román leikül etet a a háború utáni években köz kinccsé tett erkölcsöketa Korona határozóit tekintélyével sikerült az ország fiait a csendes termelő munka útjaira terelni, hogy ho'órozotiabb s gyökeresebb eredményeket érjünk cl, mint « rimában Mindez minden körülmények kő- -ötf egy felsőbb rendű és mentő óhajként nyilvánult meg. A aj ífliszterelinök ezután a kormány nagy mimikáját ismer'-tetie, megemlítve az uj törvénykezést: az uj közigazgatási törvényt, a nemzetnevolési törvényeket, rámáttativui a különböző m1 misztérium keretében tőr'lánt «nagyszámú kinevezésre, mélyek révén a inunké nélküli ImtcTlektudek száma jelenitek eny mértékben csökkent, sornyira., hogy az ország egyes helyein a tv oS' mérnök és gyógyszerész h iány mutatkozik. — A kormány — folytatta 0 miniszter- elnök — mindent elkövet, hogy a diákságot a komoly tanulmányok, a rendszeres tanulás Htjára vezesse. A fegyelmezetlen és rendzavaré elemek már eltűntek a közéletből. M'xon Gnis'íea pátriárka ezután a munkásokat érdeklő uj törvénye® rendről, a román iparosság szamárnak növeléséről, taooncott. hónak megnyalás'áróíi, munká-slakások felépii- téséröl beszélt s szóvá!ette u nagy egészségű gyi offenzivát, a bírói kair újjászervezését, majd az e'bikái kisebbségeikre 'vonatkozóan a következőket mondotta.: Őfelsége válasza őfelsége az elhangzott üdvözlő beszéd- I, re így válasz ölt: — Az 1938. esztendő a nemzet történetében agg oldal makkal teli évként lesz feljegyezve, de a megújhodást és a nemzeti újjáéledést is fogja jelenteni Az fhnult éuben egyetlen vezérgondolatom voP, mit j az uj alkotmány kibocsátásával is bizonyító'lom: — Románia megmentése. Nemcsak gondolat ez, de jelszó s mész- szenhangzó kiáltás is. Különös örömömre szolgál mikor látom, hogy or. v' Képpiseleíei nyitnék & kisebbségek az uj parlamentben Nem hagytuk figyelmen kívül etnikai kisebbségeinket, melyek évszázadok óta élnek Románia földjén és közvetlenül a háború után legszabadabb fejlődési Icheíő- ‘égei nyerték egyházaikban teljes önkormányzat alapjain. A kisebbségek kulturális téren ís fejlődésben vannak és ipar* földművelésügyi s gazdasági szempontból nézve helyzetüket, megállapítható, hogy jobb viszonyok között élnek, mint más országokban, FJ kell ezt Ismerjék azok. akik ismerik a helyzetet és nen céljuk, hogy tévedésbe ejtsék a külföldet. A jövőben az uj politikai és parlamentáris rendszerben, elfoglalhatják a részükre biztosított helyet és az egyesített Románia halárai között lojális érzéssel a Trón és az állammal szemben tovább munkálkodhatnak a köz életi összhang érdekében.. KiitpoüSihai célkitűzések A külpolitikai helyzetet vázolva, a pátriárka miniszterelnök megállapította, hogy egész Európa nagy válságon ment át mely Romániát is érintette. Az önmagával és a barátokkal szembeni kötelességérzet és békeszeretet azonban m'nden kísérletezési Meghiúsított. A megnagyobbodott Románia tekintélye fényes sikerrel került ki a válságból A siker őfelsége hivatalos jellegű angliai látogatásának, a káprázatos, felejthetetlen fogadtatásnak, a belgiumi, franciaországi és németországi útnak volt köszönhető. A mi politikánk, — hangoztatta a pátriárka-miniszterelnök szem előtt tartja a baráti kapcsolatok megerősítését és azt óhajtja, hogy újabb, értékes barátok*! i szerezzen.. ófeíesége II. Károly király szagom egyhangú szavazattal válaszolt a fel hívásra és teljes lelkesedéssel csatla- ! kozott a Nemzeti Újjászületés l-’rordjá- j hoz. Megállapítom, hogy boldogító jel ez, J mely bebizonyítja, hogy a mi országunk I egészséges és lángoló hittel válaszol azok \ felhívására, akik javát óhajtják, — j ugyanazzal a magasztos gondoláit jt, mely I kormányomat is áthatja. — A miniszterelnök beszámolója nyílt ! és tiszta képet adott mindarról, amit vég- I hezvittünk. Az állam uj, erős alapjai teli tétettek. Minden jóhiszemű embernek el j kell ismernie, hogy nagy erőfeszítések ‘ történtek. Minden elmúló nap megmutat- • ja a nagy munka eredményét. Minthogy : mindez ily élénk ritmusbán teljesedett \ be. egyre erősebben kezdünk hinni az \ uj idők uj jelszavában: munkai Az idő i nem várja be az embert. Kötelességünk, I hogy lépést tartsunk vele és segítsük egy- j mást erkölcsileg és anyagiakban a kije- I lolj utón. A jó pénzügyi helyzet lehetővé tette az eddig sohasem észlelt erője szitéseket s az általános megújhodásnak. alkalmából kötelességemnek tartom, hogy- teljes meggyőződéssel köszönetét mond jak kormányomnak a munkáért és az elért eredményekért. Most az 1939, esz tendő küszöbén szem előtt kell tartanunk a tanulságokat, hogy hittel és meggyőződéssel1 tekinthessünk a holnap elé 4 munka megkezdődött s kétkedés nélkül kell folytassuk. Nem engedhető meg 1 egyetlen pillanatnyi szünet sem az aj-l jász ül elésnek és nemzeti megerősödés-, nek annyira szép útjában. Minden i<e ■ mán kötelessége ebben a pillanatban ■—•; melyben sok veszélyt lehet elhárítani — hogy tekintsenek el személyi érdekeiktől' és egyetlen gondolatban, vállvetve doI-r> gozzanak a nemzet megerősítése érdekében. Mindnyájan megértők kell legyenek,i mert csak általános megerősödés és vi rágzás által találhatják meg egyéni vé) del műk és szükségeik kibontakozásátj Csak egészséges és virágzó közösségben ta láthatja meg mindenki a boldogságot és a nyugalmat. A holnap országában nem lélezhet oly egyéni érdek, mely nincs összhangban a haza közhasznú érdekeivel. .42 ország konszolidálása kötelesség a történelem mel szemben, melyekért annyi véres ál dozctíot kellett hozni, vállalva az európai civilizáció fejlődésében a legnagyobb szerepet. Ennek a dicső múltnak nevében. az ősök áldozatkészségének nevében, kik a múltban annyit szenvedlek a román nép létérdekéért — kell nekünk és azoknak, akik utánunk következnek harcolni és egyesülni, hogy a dicsőséges örökség megvédhető legyen minden ellenséges ve széllyel szemben. Ha Románia akart és ma is tovább akar haladni n számira k> jelölt szebb és jobb utón, legyen álható i a megértés szellemétől, hogy az nj épület az áldozat alapjain tovább emelkedjen. Mert az ősök sírjain épül a jövendő. Az a tény, hogy a román nép a századok folyamán szembeszállott annyi veszéllyel anélkül, hogy veszített volna életerejéből, bizonyítja ezt s a nemzeti büszkeség kt zessége jövőnknek. Volt idő, mikor a a vilizáciő sikerének érdekében túl keUeC tekintenünk az ország határain Ez már. (CiíiÜZlk folglatosa
