Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-04 / 3. szám

r 7 r i*,h ? f>K

1919 január /.

iflona

„A szabadelvliscgncm hal mcd soha! “

Beszélgetés Sir Archibald Sinclairret az angol liberális párt vezérével a kor nagy problémásról

LONDON, január y

„The I eadcr °i “the I íbcra! Opposition" .ill az angol parlament egyik sz >b.i* unak agáján. Küv\ellenül miniszteri foga-« dós.obák szomszédságúban juttat az ango. parlamenti hagyomány munkahelyet >z ellenzék vezéreinek. Nagy elődei, Lloyd t ítorge, Sir Herbert Samuel után most a .p) e-'/tendős Sir Archibald Sinclair do • go.dk a bronztáblás ajtó mögött. A hbe-* iiis ellenzék vezére kétségtelenül az akóház egyik legnépszerűbb tagja. Szere’e’e- méUó mosolya, lelkesedése minden igaz tigyénk rendkívüli lojalitása ellenfeleivel szemben (melynek oly megható pcklr.t szolgáltatta már a parlamenti viták folyam mán), ellent éteket áthidaló mérséklete barátjává teit<; a House óf Commons tagjait akár a kormánypárt, akár az ellen-* zék soraiban üljenek is. Sir Archibald Sinclair ősi skót nemzetség sarja, aki családja negyedek tagjaként visdli abaronetic-* met, sziíkebb hazájában ioc.ooo acre tó’-* ilön gazdálkodik. Az apjától örökölt snővér és amerikai származású édesanyjának lelki öröksége fceremii meg egyéniségében az angol politikai pályafutásra oly alkalmas szintézist a hagyomány hűség és a haá ádázért való rajongás közölt.

Aktív tisztből — liberális pártvezér

Sir Archibald 31 esztendős korában letá az alsóház tagja. Anglia legelőkelőbb iskolájában, Etonban nevelkedett, majd ^ sandhursti katonai akadémia növendékéből ak’-liv tiszt leíl A királyi gárdaczred őr-« nagyiként búcsúzott el a katonaságtól, melynek soraiban végigküzdötte a háborúi. A parlamentiben, már nem az a politikus tipus, aki „szüleitet?:: szónoknak" voh na nevezhető, hamarosan feltűnést kcLett rendkívül alaposan előkészített beszédeivel, melyek a volt gárdaőrnagyopj csakhamar a liberális párt egyik erősségévé avatták.

i93i=ben, a nemzeti koalíció megalak irtásakor Sir Archibald Sinclair skóciai miniszterként a kormány és a királyi titkos tanács tagja lett. A kormánytöbbséggel a védővámok kérdésében került ellentétben, mint a tiszta liberalizmus képviselője, 'zem- behelvezkedeüt a nemzetek közötti szabályokkal. A 'irberâhs párt egyik része Sir John Simon vezetése alatt mindmáig hü maradt a nemzeti koailicióhoz, a másik csoport pedig Sir Herbert SamueWeí az élén, ellenzékbe vonult. Amikor Sir Herbert Samuel az 1935-ös választásoknál vereséget szenvedett, (ma Lord Sámuelként a. felsőhiz tagja), úgyszólván természetes volt, hogy a nagyrnuütu überális ellenzék vezérségében csak Sir Archibald Sinclair követheti. ^

j -sUT* Kilenc miniszterelnök

Kti'iségtelcn, hogy a liberális, párt régi dicsősége elhomályosult Angliában. A 'liberal's táborha-n olyan gyakran kiujufa) testvérharc, mely egyszer Asq-uith és Lloyd George, majd később Sít John Simon ás. Sir .Herbert Sa- matei! között tvájt szakadékot, megri tló öt+a a liberalizmus parlam-en®. sorait és az a pánt; mély 84 évből 1830—191453 ’évem át konruányzotit Angliában, mely ez idő altot' íi brit birodalomnak Idle ne minisei erei nőből adott, közöttük, oly tön éneim i nagyságokat, tutet lord MeLboum, Palmerston, Gladston, Gaanpbefl-iBaanerm^Lm, Lloyd George és Agquiíih, elvesztette évszáz&dos káváiIságát, hogy a koozervatávokSial válítákozva vezesse a brit birodacmat. A liberális párt összesor- v adása vájjon 'valóban <*.z angol liberálizmms alkonyát jelennie? Tálén Sir Jolin Simonnak, a Chamberlain -kormány- pénzügyminiszterének voll; igaza, Cki egyik nem régen tartott (beszédében a következőképert, jellemezbe a helyzetet: „Mindazok a nagy refor- moQé, amelyekért a Iliiberáiiisok küzdöttek, vagy megvalósulták. Angiéban, vagy pedig a megvalósulás küszöbén állnak. Ma már a konzervatív pártot Is oly liberális szellemű

Bimbózó lányok árnyékában

A legnagyobb francia Írónak, Marcel Proustnak, 4 kötetes, hatalmas müve, a „Bimbózó lányok“ végre magyarul megjelent. A 4 kötet ára fűzve 475 lej, dísz- kötetben, tokban 634 lej. Proust: „Eltűnt idők“ (1937) három kötet, fűzve 356 lej, kötve 475 lej LEPAGE-náí, Cluj, Postán utánvéttel, — Kérjen újdonság jegyzéket.

•tllampnfiab vezetik, mini li<ddu)in A Chuitt- t*er!(iin Uoim-rvaiMiv p.urt maga pedig c.l- uiakulL - mű mar mim „pcakcViX' párt*, múl unnak idejön volt, hamun nollvkójH'u !t Ive ralis rclkilii '(•„ -Ik«*] kind“. tSláiv vís/ony- íalban a másik o'd lion a liberális eszmevilág jelentős rét-ét átvállalta az angol írutíl- ki'tSfnirt is, melg nr r rég lehn: ,, marxista <> ' "táligImre alapjairól, Legfeljebb tehát a liberális por/ hanyatlásáról de nem a angol liberalizmus biti.ásóról lehet beszélni. Esi épp inosUamiib.iin -inutatko/nak bizonyos j*.-.VnNr- gc!, ini'lvvk ni'i'u vall! crak hogy még az. első mogáikipilá • M in ledi a va 'ó-ágo . Be \z ! .jelésiink .során maga Sir Arc bábuid Sinclair mondotta nekümk, hogy a lábaié v párt az utolsó 1(1 évben solímscm vont oJ-vam erős, mint ina s kül<Vö-en n fiatalság köréi«»! nj.il>!» í-s 11 juhit ezrek .su rak óznak a táberúlós párt lobogója alá.

Ar. ungol testvérállamok kö- ( zossége

IIív w. angol' .jvolitika. ólel eKihb-ií ól»l> <t- csoporiosnfl és kialakul uz. a nagy középpárt, melynek körwanulai már i.l't-<»tt nnrtalkoz- jiak. kétségtelen, hogy nündcei ilyen jövendő kombinációban Sir Arch hald Sinchmraek veze ővzeívjie lesz.

Ma azonban ez n fkutalos megjelenésű Klasszikus arcvonásai politikus, akivel par’.ta- zuBiiti dolgozószobájában beszélgetünk. neon több és nem kövesebb, mint az, Qtnr a bnoTUZÜiblén áll: a liberális ellen: k vezére. Emellett pedig a brit protestantizmus egyik

A haladás korszaka

Mikroszkóp fölé hajolva, a világ legkülönbözőbb táján ezer és ezer s-zakkidós vizsgálja telis ze lett-R emberi és állat, agy v elők tízezrei'1. A gyakorlati psiehofizikxi. ţvilyavâ- äaszkisi gy ógypeda gógin i szaktudósok, ped- [ chotedmkai. psichoterépiai, p;A'liohigiénko, Pa.vlovista idogkidtitók, lelkek 1 öl irt foaátn- sok könyv tárakat töli ének meg, de hol vu- gy-unk még attól, hogy mindent tudjunk, és uz uAitbomos betegségeket, amelyek szerveinkbe belopóznak, .ó falnia iamiá tehes.sük. j De az emberi o_*v tovább kutrt és toválii; nn-gy. nüntahogy a nenwégoo Amerikában feldedezettí. ma már '»iláglőrsivé vált Gastro D. -s forradahitositoL'ü a g>,o:morniegbc'tege- dé-sek gyógyiuis 1,..k a módját!, 10—15 »’«vés idült gvonior-. Ívé!-, epe-, vese- és májbeteg- Régőknél rövid kúra (3—4 üveg) 11 (érv meglepő eredményeket értek el vele.

Gastro D. kaphaté> gyógyszer árakban és • drogériákban, vagy megrendelhető 135 lej utánvét mellett Császár E. gviógyszertüribaii Bucuroşii, Calea Victoriei 124.

oszlopa. Egyliázánialk, a Church of Seol'aiid- nek élén *evtákernykedik és vasárnaponként gj-ekran iláithafló Sir Arcliüxild SincLair, a üt- ikosbamács tagja, a volt miniszteri, 100.000 J acre föld ura. ahogy ott álé q lemp’otnajtó- j bau és perselhvlí ti kezében jö'ékcuny céloJera i gyűjt. Az a párt, melynek mai Sir Archibald ' Sinclair a: vezérét egy évszázadon keresztül egész Eurórxi számára n demokrácia magas- itsikol'ája 'vo't. Az angol! l-i'beráWzmns harca, és győzelme teremtették meg a brit vü;igbi,TO- dalom mai formáját, mely egyenroingu test- véi1a:llamok demókrá tikuisi közössége lelt. Mindez éribellüvé teszi, hogy mindenekelőtt az európai demokrácia jövőjéről birszélge- tünik.

— A törléné’em azt mutatja. — mondja Sir Archibald Sinclair — hogy forradalmak, bármilyen természetűek legyenek A, 20 esztendőnél nem tartanaid tovább. Forradalmi ânaarsîatok mulfcmdóságáva'l saemben a deiiHiki.icia .( híikul.is l'olylom« martál képvi»c-í. Azok a rre/uzetek, ametyrk politikai érett- srgben élvez bei tél n demokrácia áldásait, a (/ ‘ .tlasági szabadságol, u valló*. 11 ■»'. i> <■% ini* szalmáséi pit, az mibe: i jogul. tiszteletét, so. Ivrcm jognál, lemondani izekről q oUnnó- nynkrál, melyek buldoggá és erőse leké lettek ólod. bahogy szükség vau és szükség lesz. a tkunekráciáKi az .Ülaniok iieisö élt-ti'Lin, ugy élrl!■ zdt'kr fnjíid<-n iiMufinnak, «le kitté» «lösen a kisúlótinoknak, hogy a dernakrái in az liliomuk cijijDtá*kö:Oti/ éleiében is t roe- nyesiil jön,

H.i i;.lm> a/ igazságon és jogon alapuló nem/etköH reiwl, a gyengék ki volnának szol. gúltakva .1/ erősek kénye-kedvénck. A kis állikiuok érdekeiimik védett ni rt épp av. «ti jüu - toinuak -*‘g) kori nagy vezére, G!a«l.stou«' lek- !<ia|«‘ le örökéHékii foruvákliti. A kis áÍJairúnáik C.s biztonságot nyújtó luemzcükö/á jogvé- < lelem gviikorkiti íaegvaJéisltását kísérelte meg a Népvzövetsé'g. Es én igazrvigJTßiläinnöik ■fta<nb»m, tia az: mondják, hogy ez a kberiet A'ég eg uu'gbu.kolt. Hu-z esztctalő hogyan volna elóg aiz úllamoík egymá'közötti 'viszonyain .ik tel j<-.s ái'htakitiüára. Ezzel azonbau in in védeni akarom a Néps/övétség niulasz- tá'iii'it. Túlságosan nievs/e vezetne o feltárása annak, hogy iuik voltat e tévedé'-ek és inulasztaisok okúi.

A szabadelvűsig nem párt*

, program

— Vájjon van-e még szerepe cl Hberáiiz- nuisnak a világ sorsánál; kialakít ásóban ? — vetődik fel a kérdés.

— Tudom, hogy a lU*eráÜ2mu.s — mór ija Sr Archibald — sokhelyütt lomtárba való. müfv/aizivdlx-lH ócskaságnük tartják. Pedig a scabadelvüség nem pártprogram, mely a:

egyik vagy másik peri pillairotnyi helyzetével győz, vagi/ bukik. Angliában a 'Szabadelvű sőg a poü ika élet khintliataLbui hatóereje lelt. lla a liberális párt ma összesorixtdf, ezt nem vereségeinek, hanem győzdmeinek köszönheti. A liberális gondolatvilág uz egész angol porbmiííiiUirlIzmus kózkinoe lett.

Ma ugy a konzervatív tpxirk mint 0 mim- káspárt poraibfi-n szfizáival ülnek képvüelök. akik 1<-1 ji's joggal lib.- rali soknak ‘wiliinnuk ncvezjK'tök. A konzerv-,div ipárt ép ugy; mint ti munkáspárt. ha visi/zbangru és sikerre sziámit, csak ae arrgo] nép Ijegytlkerezell szabad.îk iiségéra ape’Jállm l. Voltaképc*i' a litan úi zmus teremtette meg az «ingói pociikul ól--t nagy kiegyenlítődését. Ami ped g pártunkét magát ille1 Cy or-.zágszerJe megnyH- víh iiIó ánam’atróH szúmoíhatok be, mély na pré»l-napra gyarapítja táboririikait. Világ viszonylatban pedig hogyan lehelne fr liberalizmus alkonyáról beszélni, amikor a világ Irghatalm&tbb államának élén Franklin I). Ilooscvelé 'I, okit nemcsak mi toriunk liberálisnál;, hanem aki minden megnyilvánulásában liberálisnak vallja magát.

Ki kit vezet Angliában?

Az cgol poliiikal élet átatákiilá-át mi svm jellemzi jobban, mirüh egy szellemes mondás, moly abból az időből száruBazik. amikor MacDonald volt a murukíáRpárt, Baldwin a konzervatívok és Lloyd George 0 liberálisok vezére. Ftvrcs«- ország ez az Anglia. — mondott«! akkor vaj-aki — a munkáspártát egy tory (azaz konzervatív) vezeti, u konzenva- tivókat egy iáberáTs- politikus, a liberálisokéit pedig egy szocialista. Ebben persze van némi túlzás, viszont' ma túlzás nélkül meg- úLíápilhatj'ik, liogy a szabadéivüség a látszat ellenére erősebb, mi.nt valaha. .Angliában mund u két nagy ipártoS. a konzervatív és munkáspártot egyaránt meghóditottu és ural. kódúk az uj világrész leghoifcalmasabb birodalma. az Amerikai EgAvemlí-AlÍEuníoik fejtett.

I étH:n nevezetesen ■* kiscblí'cgi kcr«it* . A/ uj kiilUgyininis/tcr sulyi helye' n, h‘»gy c/.t a kérdés* megoldják .1/ arra rendelt állami s/.crv, a kisebbségügyi lókor

máiiybiztosiig állal.

A külügyminiszter k i jeienh ■ cinek icni a!»'»! récében <z oj zi ;nak - - rd államok káli viszonyát fcjtcgc’-U'.

Románia cs/ciint kés/, belépni egy oly:n rendszerbe, mely b'/t»omágát és vitzony- latsának komzolidáltságál célozza és kötv lezi magát arra, liogy betartja békés kötelezettségeit s/nms/.édaival és a környező államokkal szemben abban a/, estibe, La tiszteletben tartják tökéletes függetlenségé7 és teljes területi érintetlenségét. Lnnél szebb é*s reálisabb elv nem lehet.

Románia külv

fejlődésének lehetőségei

Gafencu külügyminiszter hivatalos nyiíatkozatának elvei

BUCUREŞTI, Január 3.

G rigó re Gafencu külügymini<?zitemek a rádióban lett hivatalos nyiíiatkoza-tát

ugyanaz a jó érzés, mérséklet és komoly* ság jelilemzi, akárcsak több, mint egy évtizedes parlamenti és újságírói működések

A külügyminiszter héí!> pontban foglalta, össze Románia kül‘pokiÍLkájának irányelveit.

A miniszter hangsúlyosai mindenekéi

elölt, hogy a külpolitika az ország bétád állapotától függ. Románia most van építőére je kiteljesedésének ái’ádiumában s ez 1 egysége s a termelés fokozott ütemét biztosítja számára, ami természetesen szerencsés módon hat ki a külső érdekek képviseletére is. Megnyílót1;) az ut arra, hogy a szomszédokkal és a világ hatalmaival ízemben a tekintély polkáját kövessük.

Egy másik körülmény is, nevezetesen az Uralkodó külföldi útja, szintén hozzájár rult jelentékeny mértékben Románia világhírnevének növeléséhez. Eb bői a szempontból Gafencu miniszter kitűnő hely** zetet örökölt. Ezenkívül' Románia megoldott egy olyan kérdést is,, amelyik sokáig ismeretien volt, de amelyik vitára ad alkalmat, ha nem oldják meg idejében és keä6Az uj esztendő kapujában

Lckjthetctien élmény kberte-ies mcgisl médődcsóben voft részem az 1938-ról 1939-rc nehezen virradó éjszaka 2 óra táj* ban.

A harangok szava már elnémult. A há laadó és könyörgő istentisz’eleiekról -s szétszéled» már az a tömeg, mely előbb Isten segítségét kéri az újabb 12 hónapos harchoz s azután öl ie a fehér asz’-ai mellé átadva magát a „bor, buza, békesség“ ne* vü hármas szimbólum varázsának. Mon* doni: ezen az éjszakán elpiheni a nagy harci zaj. A vendéglők kivilágított abiakaj sem tanúskodjak valami szokatlanul .noz galnias szilveszteri éjről. A cigány szor ii* novai és módjával húzta vonóját — és a gyorsan múló időtá A vigalom nehezen, fé* lenken indult.

A sűrű hóhullásban c különös jelenti- gek dacára is megbékélten igyekeztem hazafelé, ugy, mini azon az 1937-^ről 19 }S- ra virradó éjen.

. . . Igen, minden ugy történt, mint >V- kor . . . Ugyanannak a korcsmának icp- csőfcljárala előtt, a gyalogjárón, a puhi hótakarón, ugyanol>-an körvonalakban öl* lőtt szemembe egy mozdulatlan ember? les\ ítá az ember ö’sszeszoritotí ökleiben ugyanabban a formában, ugyanazzal a lap- fejjel felette kiáltót felém a vezércikk*. BOLDOG ÚJÉVET - . .

A megdöbbenés csak pillánkig hatalmasodott el bennem, aztán a segélynyu; ás ösztönével ugrottam a hóban fekvő lap* árushoz.

— Ember! — ráztam a nyii’lt kábítót szive fölött. — Keljen fel, hiszen meg* fagy iti!

Az ember arcán valami boldog-buta mosoly suhant keresztül. Mély, megkony* nyebbült sóhajtást hallatott, mmt az éb» renlétből az álom felé szenderedő gyermek. Bizonyára melege is vojt már. Kezeit, az ujságcsomóval befurta a lágy hótakaróba: — ... milyen jó meleg van itt — gondolta — talán. Bizonyára már va lószinülen vörös fényben izzort előtte 3 világ. A fagyhalál kezdődik így.

Kétségbeesett erővel igyekeztem talpra* állítani ezt az elesett embert.

— Hagyja ott azt a részeg disznód — bizrat!ak a mellettünk elhaladó embertársak, hiszen . . . így jár, aki mindig iszik...

Vitára és lélektani előadásra nem volt valami nagy kedvem. Tovább nyújtogattam az elsősegélyt, mignem a korcsmából kihullott emberbe visszatérít az élet.

— Haza akarok menni ... — reb-g'e dadogó, síró hangon, mint az eltévedt gyermek,

— Hol lakik? — örvendez-em az eredménynek.

Nem kaptám választ. A lapárus ismét visszazuhant az ön tudatlanságba.

— Hiszen ez M. . . ., ez ő — állóit meg mellettem egy görnyedt kisember, — Ismét részeg . . . ej, ej! — fordult felérni nehéz pálinkaszagot lehellve rám.

— Ha tudja, hol lakik a barátja, hozzon gyorsan egy (luxit és kísérje haza. Én fizetek.

Néhány pillanat múlva odagurult a gépkocsi. Az alkohohnámorba zuhant lapárust felemeltük a havas, jeges aszfaltról, at uj év kapujából és betuszkoltuk a fűtőit járműbe.

— Indulhatnak! — szólistám fel őket, miután kifizettem a viteldijat. Ponto un annyit kértek tőlem, mint azon a másik szilveszter éjszakán . . . Pontosan ugyan* annyi* tudtam nyújtani embertársamnak,- akinek csak az arca vónozott meg.

Az a régi meghalt néhány hónappal ezelőtt. Váratlanul Hivatásának gyakorlása közben, _ (láízíó)