Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

ara s - id Szer ke. .tőség és kiadóhivatal: (Juj, Calea Ma or 4. Telefon: rí— 09. Nyomda: Str I G teas No. 8. Fiókkiadó hivatal és kány\ ZX £ V * O L Y A M, 1. S Ti .4 M. esOBauan wsac*. twae^KwiawAofciasíKawai ALAPÍTOTTA B*R*HA .ilKLÓS Felelős szcrkes s-if a igától DR. GRr . <SZLÚ 'üissm -tQesîtfi&ttt V A S A R N A P Kiadótulajdonos: PALLAS K„ * V Törvényszéki [a/jslromozísi .'Am: 39. (Do*. M6f,, 1938. Trb. Cluj.) Előfizsrési árán: havonta 8a. negyedévre' 240, félévre 480 egész, évre 96- ^7- ’ CLUJ, 19 39 JANUÁR L Í0HBSE *B!SM0! Jíaieteraág Mieiezeifsétcs flasi- wsztQgfii szemben »itófcesflh és tisztöh“ A Führer újévi üzenete Németország békés törekvéseit emeli ki. ** Miért nem tartja kívánatosnak a francia kormány Chamberlain közvetítését a francia-olasz vitában, «* Olaşz-magyar-jugoszláv csoportosulást készít elő Ciano gróf belgrádi útja Német hivatalos megáttapiíás szerint, Amerika megtagadta az elég- iéíeladási lekéi bel ügy miniszter sért® szavaiért A külpolitikai érdeklődés vezető állam* férfiak újévi megnyilatkozásai felé irányul, melyek esetiig következtetések levonásai a jognak ''.‘.kaimat adni a jövő év külpoliti­kai eseményeire. Hitler nemek vezér és kan cellar tegnap BereHesgadenben már kii jött egy ilyen újévi nyilatkozatot1, ineíy a 1 met belpolitika céljainak leszcgezése melleit, 1 külpolitikára vonatkozólag min- denek előtt annak az óhajtásának ad kife­jezési, hogy Németország a jövő évben is hozz. ‘j síin a béke megszilárdításá­hoz. j f külpolitika alapelve1’ kozőH j mindc i M az Olaszországhoz való hűsége említi Hitler, aki kijelenti, hogy Német .ág Beíve küípolitikailag meg van állapit és kötelezettségei Olaszországgal izemben, világosak és tiszták, a nagy világ* ! bx póii \ kérdésekben való német állásfog­lalás; peaig mindenek dőM a komintern- flier zerződés szabja meg. Chamberlain tegr közölt ujságnyilatko/.atához, mely z ; ;ol fegyverkezés erejére hivatkozva hm*, >ztatja Anglia tevékeny készségét a béke megszilárdítására, angol és francia lapok most távolabbi kombinációkat fűz. lek, E kombinációk szerint az angol mi­niszterelnök római látogatásán végleg meg akar győződni arról, hogy olasz részről hajhndóak-e az angol—olasz egyezmény végrehajtására s n mennyi jbeu tapasztani'! kedvezőtlenek volnának, kormányát a konzervatív párt erélyesebb külpolitikát kívánó tagjaival fogja kiegészíteni. Ezzel az állítólagos tervvel kapcsolatban tegnap olyan hírek is terjedtek el, melyeket Halb fax külügyminiszter szükségesnek is tar­tott megcáfolni. Chamberlain miniszterek nők és Halifax külügyminiszter ugyanis York-grófíágban hosszabb időt töltöttek együtt az Amerikából nemrég hazaérke zett Edén volt külügyminiszterrel és több hívével. Az együttsét hire lapokba kerüit, amivel kapcsolatban azonnal megindultak a találgatások az Eden állal képviselt irány- azt érvényesüléséről. Halifax lord ezz ti szemben sietett nyilatkozatot kiadni, hogy tisztán baráti találkozásról volt szó, mely j<|?m változtathat a/ angol kormány edd'g követeit külpolitikáján, de ugyanakkor megcáfoiía azt a hirt is, hogy Wiedemann kapitányt, vagy német vezető államférfiak más képviselőit várnák Londonba tárgya­lásokra. * ■ * •" A francia-olasz vífa A francia flprmány tegnap) jelén te ft londoni közlésivel kapcsolatban, mely az olasz—francia vita kérdését ki akarta zár­ai Chamber!a a római megbeszélésein ;k tárgysorozat 'cl1 részről azt hiszik, hogy az angi tcrriány nem fog föltétle­nül eleget fen. ennek a kívánságnak. Az angol—olasz, viszony további fejlődésének megbeszélése -ugyanis elválaszthatatlan a Franciaország é? Olaszország közölt! vi­szony további Alakulásának kérdésétől. A franciák Inkább! azt akarják közbelépésük­kel megakadáíypzni, hogy Chamberlain hozzájáruljon a kérdés nemzetközi alapon való elintézéséhez, amí, minthogy Olaszor­szág a követeld békésen csak Franciaor­szág által adandó engedményekkel végződ­hetne. Ezért h a súlyozzák Parisban, hogy a kérdés tisztán Franciaországra és Olasz­országra tartozik és tiltakoznak az ellen, hogy az olasz követelések által megindítod vita négyhatalmi értekezlet elé kerüljön, A párisi Havas ügynökség magyarázata szó ritul az olasz politika célja az, hogy a kér- dés elintézésébe más hatalmakat is bevon- ;°n, francia részről azonban sernmifé’t dyen törekvést nem 'tartanak jogosuknak Ugyancsak a Havas jelentése szerint a: olaszok, arra hivatkozva, hogy Tunis nem kimondottan francia gyarmat, hanem csak francia protektorátus alatt áll. az1 kívánják, hogy Olaszország, esetiig Angliá­val együtt részesüljön a protektorátusban. Ezt a tervet francia részről szintén mere­ven visszautasítják és hivatkoznak arra. hogy Olaszország hasonló terv elfogadá­sára Abcsszimával kapcsolatban akkor sem volt hajlandó, mikor ez az ország meg nem vo-it az Övé. A helyzet ma az, hogy Franciaország a vitái tisztán Paris és Róma közötti kérdésnek tekinti, Olasz­ország Anglia közbelépését és 3 továb­biakban négyhatalmi értekezletet kivan :i vita elintézésére. Németország szintén a négyhatalmi érre* kezdet mellett ym és hangsúlyozz» ţtSs) ' kötöttségét Olaszországhoz. Anglia ugyan­ig}- hangsúlyozna köttottségéc Franclaor- zághoz, de magatartását véglegesen csak Chamberlain római tárgyalásai után. akar­ja megszabni. Nem enyhül a Berlin és Washington közötti feszültség A Bcrün és Washington közötlti feszült* ség- kapcsolatban tegnap a DNB német i hír /riökség felhivatalos jellegű nymaikon zatot közölt, mely azonban még mindig elkerüli az utolsó napokon valószínűnek jel. deoi fenyegetést, hogy Németország tel esen megszakítja a diplomáciai kapcso hf 'k í az Egyesült Államokkal. A közvé­lemény megelégszik annak megáilapitásá^ va hogy a washingtoni külügymim»Jériun a nemeit birodalom vezetőinek Ickes ameri­kai belügyminiszter által történt durva megsértésével kapcsolatban nemcsak el­utasítóit minden elégtételadást, hanem igyekezett Tckes nyilatkozatait fedezni ís. Ilyen körülmények között — mondja a DNT» ügynökség közleménye — nem le­het átni, hogy milyen módon lehetne megjavítani a két ál!am. közötti viszonyt, aminek kívánatos voltát pedig nemrég amerikai részről is hangoztatták. A félhN os közlemény óvatos állásfoglalásánál j élesebb hangon támadja az Egyesük- Alantok a német, sajtó, móty különösen az ellen tiltakozik, hogy Ickes amerikai belügyminiszter nemcsak hogy vissza nem vonita, de meg is ismételte Németország elleni támadásait. Ez annál fd'háboritóbb — írják a berlini lapok —, mert Ickes né­met származású ember. A nemzeti szocia­lista Németország és a nemeit nép ezt a kérdést nem tekinti a ncwyorki vissza- utasít ássa! megoldottnak és még hosszú ideig emlékezni fog rá. „Nem felejtjük el sem Ickest, sem beszédét!“ — írja a „Berliner Zeitung am Mittag“'. Anglia és Németország között külön*« ben haditengerészeti tárgyalásik kezdőd­tek, A német birodalmi kormány ugyanis közölte a iondoni kormánnyal, hogy az 193S-ÖS tengerészeti egyezségnek megfe* Lelőieg, a tengeralattjárók építésének kér* désében gyakorolna kívánja jogait. Az an­gol a dm iralh ás erre megbízottakat k'i't- dött Berlinbe, hogy az illetékes német hatóságokkal együttműködve tanulmá­nyozzák a kérdést. A német—angol tár-4 gyártások hírét kedvezően fogadják külpo­litikai körökben. Szorosan együttműködő csoporttá akarja alakítani Róma Olaszorszá­got, Magyarországot és Jugoszláviát BUCUREŞTI, december 31. A Rador távirati iroda belgrádi értesülése sze­rint Ciano gróf olasz külügyminiszter január 5)6 közepén történő jugoszláviai látogatása arra enged következtetni, hogy a belgrádi kormány siettetni fog* ja a jugoszláv—magyar egyezmény lét­rehozását-. A tervbe veit egyezmény célja: „szoros együttműködési blokk létesítése Olaszország, Magyarország és Jugoszlávia között“ — írja a félhi- vatalos „Novosti“. A lap megállapítja, hogy az eddigi olasz—jugoszláv egyezményt bele kelt kapcsolni egy szélesebb körű európai tervbe. Ezzel egyidejűleg leszögezi, hogy az augusztusi blédi konferencia után javult Magyarország helyzete a kisantanttal szemben. Azóta a magyar —jugoszláv kapcsolatok szorosabbá váltak és jelentős helyei foglaltak ei az olasz és magyar államférfiak meg­beszéléseinél. Hir szerint, Ciano gróf elérte Ma» gyarországon, hogy a budapesti kor-* mány lemondott minden igényéről Ju­goszláviával szemben s ez rövidesen komoly formában jut majd kifejezésre. Az „inírasigeant“ jelentése szerint az olasz kezdeményezés egyik epizódja annak a harcnak, mely Németország é% Olaszország között áll fenn a Duna* völgy uralásáért. Chamberlain római terve LONDON, december 31. A „Times“ diplomáciai levelezője Chamberlain és Halifax lord romád utjával kapcsolatban tudni véli, hogy az asngfol áJamférfiflk római tyr ózkodá suk alatt folyta»! arató tárgyalásaik során kérni fogjak Mussoíi ni miniszterelnöktől, hogy további csapo­lok at vonjon vissza a spanyol harcterek röl, ellenkező esetben nem baj andók Franco tábtarnoik hadviselési jogát elis merni. A lap óresülései szerint, Francia ország határozott kívánságára Chamber lain el jog tekinteni attól, hogy hivatala* formában tanácskozzék az olasz állam férfiakkal Olaszországnak Franciaország­gal szemben támasz.ott igényeiről Ma gánuton azonban annál részletesebben tájékoztatja magát. LONDON, december 3Î. Lyons, Ausz trália miniszterei nőké, nyilatkozatot adott az angol lapoknak azzal a híradásával kapcsolatban, hogy az angol kormány repülőgépgyárat akar létesíteni Ausztrá fiában. Nyilatkozatában a miniszterelnök kijeóentet e, hogy a terv már régebbi ke letü és azt a kormány határozott kivan ságára tartották titokban. A tervbevett gyár felép rése ügyében a közeli napokban angol kaonai szakértő bizottság érkezik Ausztráliába. , A Reuter megjegyzi, hogv az ausztrá­liai repülőgépgyárakat légi utón nem le­het majd megtámadni, ezári az angof nehézipar ide teszi át központját és at legkiválóbb 'égügyi szakértők vezetésével gyorsított ütemben fog hozzá a harci- repülőgépek gyártásához. Őfelsége államfői ténykedéseiről Ír nagy elismeréssel egy francia lap PÄRIS, december 31. A Paris Sok* cimü lap cikket közöl, amelyben áttekinti a román politikai év eseményeit. A cikk mindenekelőtt kiemeli, hocfij Románia olyan államfő­vel dicsekedhetik. aki eréhjét és állam- vezetői képességét az ország boldogír lásának szolgálatába állító’ta. Ez az ál­lamfő, a teltek embere, nem más, mint Őfelsége ff. Károly király. Amikor — Írja a hp — az év elején ki­tört a válság, az uralkodó teljes határo­zottsággal és éréi Igei vette kezébe a ha­talmat és uj kormányt adott az ország­nak. Az IJraJkocLónak ebben a nagy mun­kájában i-egfőj^ segítő^rmand CaJL»­iiescu be ügyministter volt, aki a volt vasgárda nemi alakulatot megfékezte. A púitokat feloszlatták és helyükbe megír rém,bet-ók a nemző egyedüli pártját. A nemző és a király ettől kezdve eggyé vál tak. A vöt vasgárda felszámolása és a Nemzeti Újjászületés Fron jának mega la kulása utón, a nagy tehetségű Grigore Ga fericut nevezték ki külügyminiszterré. A/ Uralkodó a szociális haladásra és az cr szag uj életre ébresztésére kész tevékeny amink a ársakat csoportosított maga kő re. akik minden erejükkel arra 'öreks-e nek, hogy Románia jogán megvédjék ar ra az esetre, ha e jogokat bármilyen rész rőt is csorbítani akarnák,

Next

/
Oldalképek
Tartalom