Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1

J9.1V Ja mir f.

A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA

4

 külpolitikai újév

V

\ I

‘/■elő a'kWulY-rliak karácsonyi és nj vijrkuU'Sii nuuloM/n ,t békés lejlodés I‘1/1«óságát l);mgsiilyi>//.nk akkor k. ha tv a lüziosság man látszik nugyai nug- a apozuttnak. Ebbcu az. évben a legate- iv.s/ebh kijelentések sem lépik in' a békés reménykedések haláról Kerné ni mindig lelu-t. a remények megvalósulnak néha teglonyegetöbb lehetőségek köíött is. ] enyegetn felelőségekben viszont bő ven vau rés/.i1 a/, uj évj>e ! -pu embere ségmk. A kairácsnnytó) újévig terjed) lién-a semmivel sem csii’apuit a franciák é-- olaszok kézéit meghűlni t éles vita. A ja- p-a lék inai Ivó hon» es tovább tart s a rnf L. na In világ felmerült békés lehetőségeket hamar elsöpörte az ellentétes események ridegen ránkvigyorgó sodra. Spanyol harctereken kettőzött erővel hingo t fel a küzdelem, japánok és oroszok háborús feszültségig menően vitatkoznak, London és Bcjvin között lolujull megüti a sajtó- háború s az Egyesült-Ali amok és Berlin közölt példátlan bnéulitásu diplomáciai iúgyzékekben folyik a szóvita Charaber- ■ a-üi a birodalom számára adoti újévi bé- keüzenetét az angol fegyverkezés nos hangoztatásával kezdi és ugyanazzal vég zí s a franciák londoni szövetségesüknél '.lőre tiltakoznak az ellen, hogy Olaszországgal fölmerült vitájukban bárki is közvetíteni próbáljon, a legreményke- dőbb jóindulattal scan lehet azt állítani. ht>gy az 1939. év békés adottságok közölt indul. Viszont annyi megelőző év indult már békésebb hangulatban és foly- atódott a feszültségek kiéleződésével, hogy bizonyos jogosultsága lehet a megfordított irányú reménykedésnek is. Nem valószínű, hogy az európai népek vezető

egyezéshez vezet. Ellenkező esetben azonnal újra öss / esz óvodák az egymással szembenálló hatalmi nrevmaiak t-'1>1>'1 nagy vitás kérdéseivel e.s magával ragadja a két országgal kapcsolatos hatalmi csoportosulások:!!, teliül elsősorban Angliát és Ném-c.li-)rszágot is.

Mer ej ‘fillásporitok Ez az utóbbi lehetőség annál valószínűbb, mert az olasz és a francia álláspont között eddig semmi közeledés nem történt. Francois Posicet római francia nagykövei az 1930 1 olasz franci:* megegyezésit felmondó olasz jegyzékre, bír szerint, it francia temetek legteljesebb sérlln-tétlenségének hangoztatásával válaszolt. amihez azt is hozzátette, hogy a tuniszi olaszok helyzetének kérdésében sem hajlandó a francia kormány tulir.cn- ni az 1930-i engedményeken A Szuezre vonatkozó olasz kívánságokkal kapcsolatban pedig kijelentette a francia nagykövet. hogy ezt a kérdést Rómának nem Franciaországgal, hanem Egvip ómmal kod megtárgyalnia. A Szuezi csatorna tulajdonosa ugyanis aévleg Egyiptom.

— HIB— I— IUI Mill — ■IIIIMIIIM

mely a csatorna építése):or a' épüő 1 rs;i ságnrik 1901 ág engedményt adott, d < '■ után az időpont lián lényig <s a •* torna birtokába lép. Az egyiptomi ttüj- iigyniínisztiT pedig, lul-tség’-cleilüi Augba kulisszák imögötti kö/be'épf-séi'mát ki- jelen lelte hogy Egyip'oiu a <> itoit,í'1'1 vonatkozó jogaiból senkinek semmit * nein áldoz. A mmroveu Hzárkózó frurt-iu á ilásponttul szemben az olaszok ver il! \ áldozatban hevességgel hangoztatjuk ' digi követeléseikül Hivatalosan e k<*•' léte-kiunk csak az 1935-ös cgyezincnv telmondásával adtak eddig kifejezést. •» sajtó azonban félreértést nem engedő ki- miélet Jeriség géb hangoztatja, hogy uriól van szó. Egy nagy fasiszta lap ezt « t ö- vetkezöklven foglalja össze: 1 Ami l'11’- zikát iile i. Korzika valaha a római birodalomé volt s ahol Hón ka már egy ver viV't, oda az uj Róma is visszatér 2. u' uiszra vonatk1 /(flag a franci ikre.k reg kell érteni az mtelin/3, amelyet Olasz >r- szág valaha a n,éguslioz is intézett. Ez :i* intelem így szóló t: a sérelmeink e’ég régen tartanak, most már elég volt. 3. Ami pedig Dzsibutit illc-ti, Franciaországnak l>ele kell nyugotduiia abba, hogy ezer a ponton Olaszország lesz az ur. Elég. La így egymás mellé* helyezzük a francia és az of asz állásfoglalást , hogy fogalmit szerezzünk a nehézségekről, meiyek a tiéke érdek élűm annyira szükséges megegyezés előtt ezen a téren is át’anak,

Mi történt a pánamerikai értekezleten?

A külpolitikái hét másik fontos esemé nye a Limában tartott pánamerikai értekezlet befejezése volt. Az értekezletnek európai szempontból különös ie.en tősége* ad a Berlin és Washington között nemrég lefolyt, példátlanul nyershangu jegy z ék vált ás, melyben az Egyesit t Ál’amok kormánya a art is kétségbe vonja, bogy a német-származású Ickes amerikai belügyminiszter Németországot élesen sértő kijelentéseiért a berlini kormány Jogosult

volna e ég tételt kenu. Ezzé- szemben viszont a német sajtó ina olyan éles hangon támadja az Egyesült Államokat, amilyenre csak a Moszkva el eni nérnet sajtó támadások ban tal á’ unk példát. Valószínűnek látszik, hogy az .Amerikával szemben várhatta német hivatalos kijelentések sem fognak hevességben a Washington álla 1 ado't válasz mögött maradni. Ilyen körű'menyek között fontos jelentőséget nyer, hogy a most lefolyt

pánainiarikaj értekezleten :i/ 1 g\- ■•<!* látnok. törekvése Amerika Ini»/< *n<

Ji<’>/1:'ii.sí• .1 -';iIliik w:. >• n|’*1 1

U la Ili egységl*' fogásai a iii.;'i v.ln i i: t *

.;k<-i i Határozott ..... /1 k I nlég u<‘in 'i*ln* adni. A/. E ’e-iül \h;i ínok 1 iwlil\ánvá1. mHy r** i I i*i *«• 1 1 UgyQll* dl: katonai egységbe ngla '• OI;I I ii demokrácia védelmére Aim ika I.ó/t n •i ágoil a/ északi órt&s tes* úr tulnyo rnó erejétől fé ö déli Aduim * nem tóga diák el. De el log adtaik egy módosító I indítványt, mely az áment, a államok szolidaritását hímgoztuitj-j a lem : i ári;, nevében, távolró1/ érinti m köz is \* di lim lehetőségéit ^ — közös véd lem j< s> '»

alatt ma néha közös támadás’ is ériem -k — és együfttes elveket álla pit meg a d i úrik rá da-ellenes evek és elemek belola kodásával szemben az Ujvi ágba Wa shingtoni vezető körök szerin1, az I.gye '“üU Állaanok meg lehel elégedve ezzel az eredménnyel. l:vs tekintve i nagyon ja eszközöket, melyekkel az Un ó a kisebb amerikai testvérköztársaságra hatni tud, ea a megelégedés szavahihetőbb!! k s látszik. Washington nem győzött a li mai értekezdeen. de nem is szenvedett vereséget. Az Egyesült-Államok, mely rendkívül gyprs irammal I gy\érkezik, gazdasági és roliamosan fejlédö katonai erejének védc’ine alatt útban van arra, hogy vezetése aJtfl-i Amerikát egységesít se. Megieliek sőt valószínű, hogy ez az egységesítés neun fog teljesen sikerülni, jelentős erejű délamerikai köztársaságok! kimaradnak be'őle. Viszont a részleges siker is «J’yan hatalmas ütőkártyát adhat az utóbbi időben mind tevék myebbé váló washing om külpolitika kezébe, me^ lyet világpolitikai számlásokból nem le- liet többé kihagyni más ! Vdrészekkel kapcsoatban sem. Az 1939. év világpolitikájának egyik Legfontosabb eseménye, az Egyesült - Államiak tévéké; y belépése lehet a külpolitikái küzdelmek arénájába,--JL

államférfiai háborút akarnának kockáztatni, melynek lehetőségei mindig kiszámíthatatlanok. Az események az örvény forga aga körül járnak, de nem jutottak még bele. Engedmények, néha elkerülhetetlen és súlyos engedmények utolsó p»l- kőaljakban megakadályozhatják az ósz- szeütközéseket. Egyik nagy iondoni lap, a fenyegető események fölsorolása után, nem minden gúny nélkül. két okot talál mégis a reménykedésre: egyik, hogy Hitler. nemrég tett kijelentései között békés újévet ígér az emberiségnak; a másik, hogy Chamberlain ..azzal a szilárd elhatározással megy Rómába, hogy ai Bu- ckingham-palotát (a londoni királyi palota) nem adja oda az olaszoknak, hacsak a Ducc nem kívánja ezt nagyon tőle1 A

rA franci0 olasz vhz'nlg

Chamberlainnek ez a gúnyosan emlegetett engedékenysége, mely mögött alighanem szilárdan követett távolabbi célok rejtőznek, lehet talán a párisi kormány "tegnap jelentett elhatározásának oka is, hogy Rómával való viszályában az angbl közvetítést nem tar ja kívánatosnak. Viszont lehet az is, hogy ennek a francia elhatározásnak nyilvánosságra hozása bizonyos fiókig London kívánságára történt, may így akar menekülni a ránézve semmi esetre sem kellemes köz- ved éstol. Ha ugyanis e’éri vele, hogy a Róma és Páris közötti vitás kérdésben francia szövetségese egyedül marad Olaszországgal, akkor Franciaország katonai erejét és földrajzi helyzetét tekintve, a mérleg inkább Páris javára billen Elvez azonban arra va na szükség, hogy Németország, ugyanúgy, mint Anglia, Róma és Páris viszályát a két földköziben gén hata om magánügyének tekintse. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Párásban és Londonban ilyenirányú reménykedések élnek. Róma viszont azt bisai, hvogy szilárdjain építhet a Ber’in --Róma-tengely dinamikus Külpolitikájára ezen a vonalon ás. A kérdés elszigetelése kizárólag a Franciaország és Olaszország közö t lefolytatandó vitára mindenesetre csak akkor sikerülhet, ha ez a vita meg8r. lüöííer: Építési Zsebkön^¥

uj, nagy kiadás (1938) két hatalmas kötet, 2300 lap, ezernyi kép, melléklet, tabella, a teljes szaktudomány és gyakorlat össze* foglalása 1520 lej Lepagenál 'Kolozsvár- Postán utánvéttel. Kérjen teljes műszaki jegyzéket Lepagetóh

Karácsonyi Ily Rio de Janeiróba szerződött és nemcsak mint színésznő,,

V \

de mintfotoriporteris beérkezett külföldön

KOLOZSVÁR, december 31.

Karácsonyi Ily. Ritka notipus. ö a nagybetűs Nagy Primadonna. Ma már alig van ebből a szinésznőfajtából egy pár a világon. Ilyen színésznő akire gondolt a szerző, mikor megirt egy Fraquitát, Cirkuszii er ceginöt. Marica grófnőt. Prima- donna. Arra vaJó. hogy nagy estélyi ruhában áriát énekeljen, refleklorfényben, lündérszépen, királynőin a színpad közepén. A filmen Jeanette MacDonad ilyen, magyar színpadon Honlhy Hanna, habár ő inkább pikáns, mint szép. A nagyoperett helyét talán azért foglalja rt a zenés bohózat nxert ma már nem szü- le/ik ez a nagy-primadonua: a nagy ope- rett-divâi.

Karácsonyi Ily ez a típus. Ritka és kecses s ezért becsülik úgy kü földön. Most, hogy ma esíie újra látjuk — hála Váradon 'lakó nővérének, akinek kedvéért ba- zaszaLadt — újra csak búcsúzhatunk tő le, annyi forró szinházi siker hősnőjétől. Eddig Németországba. Svájcba, Francia- országba, Olaszországba vite pá'vája ive. Most ennél is messzebb és magasabbra szökken: a Délamerikai Szinháztröszt szerződtette Rio de JaneLroba primadonnának egy nagy revühöz. óriási távlatok, lehetőségele, sikerek előtt ál. A trösztnek 37 színháza, saját rádióleadóá lomása van, fantasztikus gázsit fizet. A magyar primadonna franciául játszik majd a spanyoloknak..

Gróf Salm reoütársulniúnái

Karácsonyi By S'-efamdesz kamagy- gyal kofnrtöpelál. Semmit sem változott: talán egy gpndoLaitbal karcsúbb s látszik rajta a külföld idegen, varázsos ize. Beszédjébe néha egy-egy német, vagy francia szó kerül: maga se veszi észre. Az egyetlen lényegs különbség: az éj fék ele Karácsonyi Ily most aranyszőke.

— Hurrgadg Sándor is haragszik rám, hogij megfestettem a hajam — mondja —-, de higyje el, ezt is a mesterségem követelte. A menedzserem mondta, hogg fekete fejjel karakterkopfőm van s hogg a revübe generalkopf kell. Azért biztosan Hunyadynak van igaza, add azt mondja, hogy Jobban tetszettem kék feketén. y 1 Lelkesen magyaráz,

— Most, hogg újra itthon vagyok, ugg érzem, hogg semmi se változóit, hogy csak tegnap mentem el innen. A város, a levegő, az emberek ugyanazok, r*ak a színháznál van persze sok idegen arc. Csodálatosan jól érzem maa,rm.

Milyen nagy rajongással, szeretettel mondja ezt, pedig már vég eg elszakadt inrBön. Külföldi színésznő latt Mikor Kolozsváron volt szerződésben, akkor is félévet töltő t mindig más országokban.

Egy érdekes epizódot emlil fel kü’földi szerepléseivel kapcsolatban. Tudvalevőleg. mióta elkerült tö’ünk. nemcsak fél Európái járta be az azóta megszűnt Salm revütársulattal, hanem óriási sikerre! éneké te natgy primadonnaszerepeit a nagymultu Theater an der Wienben.

— A bécsi kritika szóróf-szóra azt írta rólam, mint annakidején °z Ellenzék. Különösen a ruháimra vonatkozólag mée a szavak is ugyanazok: különleges iz>é sü ruhák — tényleg nagyon szeretek öltözködni. Parisban minden divatbemuta tón ott voiam.

Ömaga is olyan, mint egy divatlapból kivágott kép: Lila kalap, liía fátyol lila kesztyű fekete perzsabumla cs fekete lakkcsizma.

Mosf vadam* meglepően érdekeset me sé' a primadonna,

— Aztti tudja, hogy már kolozsvári színésznő klóromban szívesen irtain apró krokékat, humoros cikkeket. Külföldön kezdtem el komolyan dolgozni, mint fotóriporter. Büszke vagyok rá hogy felvételeimmel több díjat nyertem. Jelenleg egy svájci Magazinnak vagyok a fotóriportere. Innen is fogok küldeni fényképeket. Lehet, hogg később végérvényesen áttérek erre a mesterségre...

Remélhetőleg, erre nem kerül sor. Hisz Karácsonyi By mjost kerül majd pályája legérdekesebb, Legnagyvonalubb eseményei elé: egy uj és idegen világ meghódítására indul s ez bizonyára tc’jcs mértékben sikerül a szép* tehetséges magyar primadonnának. rM. L.)

^LEVÉLPAPÍROK egysseriitőt n ^választékosabb kivitelig legoícsóbbast pu Ellenzék koRyvo^t£Á*'Yábau< C’jaj«

Maki, r' ‘ v ".

rr

hogy Jaques Dévai remek w'gjátékút, a Francia szobalányt, Váradon is óriás sikerrel mutatta be a Thalia prózai társulata;

hogy egy fiatal Londonb m élő osztrák gróf, Manfred Czernin vendéglőt ng'dott. Az újságíróknak elmondotta a fiatal arisztokrata, hogy Greta Garbótól kapta a biztatást a vendéglő megnyitására. Vggnis, mikor Garbó Stolowskival Angt liában járt, a gróf nagyapja vendégei uoL tak s már akkor helyeselték a fiatal Main. fred tervét;

hogg érdekes könyv jelent meg az er, délyi könyvpiacon. Sireagu Oc.tav'an, o kiváló román költő Krisztus árnyékéiban cimü, nagy feltűnést keltitt verseskötete magyar nyelven, Flórián Tibor kitűnő fordításában jelent meg. Az uj verseske- Ictet a Minerva adta ki;

Ha gyomrát elrontotta, igyéh azoniad egy pohár természetes ..Ferenc József1 keserürzet. rr.erf ez oz emásziőcsarorrtj ta.rta!rrv: gyorsan felcldţa éj biztosan levezeti, a béimükrtést elrendezi, ez anyagcserét fokozza és friss közérzetet teremt; Kérdezze meg orvosit.

hagy Joan Crawford ’eguéjbbi filmjében vigjátékszerepet játszik. Partnere Douglas Fairbanks junior, hogg az aradi színháznál történt zavarok eh lenére javában készül a társulat a ma estţ szilveszteri kabaréra. úgyszintén a Nincs i szebb, mint a szerelem premierjére. Remek he'd, hogg a színház és ? társulat tagjai i közt levő ellentetek elsírná nak és az aradi j színház tovább folytathatja munkáját;

hogy duca Jenő, a nCjytelictségü fiatal szobrászművész, igen nagy sikerrel zárta be I a vármegyeházán levő kiá Utasát;

hogy (Vieles zenei ünnepét rendez London í amikor a világ leghíresebb muzsikusai sze,

I regeinek az angol fővárosban. Így Toscanini

; Walter Bruno és mások;

_______ _

, hogy nagy sikere van Londonban Ronald i Cokrnan romantikus filmjének, a Csavargó i királynak. Három hónap 6 Ha játsszák a data, j hot a premiermozik.

Uj! S* iEaßgiiam: fí fcazaária

A világhírű író uj könyve fűzve 99 lej. Somerset Maugham: Színház, kve 119 lej. „Örök szolgaság“, 538 lap, íve 224, Vve 264 lej. LEPAGE-nál, Kolozsvár. —- Postán utánvéttel, Kérjen teljes uj jegyzéket