Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-25 / 295. szám

ELLENZÉK í 93 fi 'december 25. W Paál Jób karácsonyi riportja Mátyás legendák a szlovén hegyek között V /.öld hegyek között ahol kéken csillogó tengerszemek pihennek lágyan felhőkkel csókolódzó sziklák birodalmá­ban évszázadok óta csodálatos legendák szállnak apáról fiukra. I: legendák hőse: Kralj Matjaz, aki nem halt meg, hanem alszik a barlangok mélyén. Vele együtt várják az ébredést felesége, Alencica és a cérna voiska, a lekete se­reg Ma felébred egyszer, akkor mindenkit megszabadít a gondoktól és akkor újra igazság lesz a földön... * A szlovén népköltészet legkimagaslóbb alakja „Kralj Matjaz“, elegendő, hogy csak kirántsa hüvelyéből a kardját: máris kiienc török feje lerepül... SLATINA RADENC1, a szlovén hegyek között. (COPYRIGHT by lob Púi. Utánnyomás cidos.) Az egekkel kacérkodó hegyek és az egymásba futó szelíd dombok romantikus birodalma telistele van bűbájos m°n­dákkal. . . . Fehér sziklákon a vilják énekei nek ... Telihold idején tündérek fonják patak partján aranyszőke hajukat és törpe ma­nók kergetik egymást, bukfencet hányva az erdők tisztásain. Radenci körül talán harminc sistergő forrás ontja vizét. Vihar előtt bugyborékolnak e források, ilyenkor a jámbor paraszt keresztet vet és suttogva mondja: odalenn most készülnek la komájukra a boszorkányok, főzik a gom bócokat, sistereg és forr a poklok tüze... Kicsiny házakban esténkint még mindig régi da'okar énekelnek harmonika mellett és a népköltészet e csodálatos, épségben maradt strófáinak hőse: Kral) Matjaz, a töFökverő vitéz király . . . Sarics doktor, Radenci fürdő igazgatója hívta fel elsőnek figyelmemet a Mátyás“ legendákra. — A szlovén népköltészet legkimagas­lóbb alakja Mátvás király — mondta ne kém a csöndes délelőttön, amikor elindul­tunk, hogy megmásszuk a dombot, amelv- nek mélyén a monda szerint Attila pihen — és Kralj Matjez személye a szlovén népköltészeten minden más alakot felül­múl. Olvastam valahol, hogy: nincsen példa arra egyetlen nép költészetében sem, hogy hőséül idegen nép fejedelmét te­gye meg . . . Heteken keresztül utaztam, jártam a csodálatos Szlovéniában Mátyás-legendák után. Sok tudóssal is beszéltem. A radendi fürdőigazgatón kívül Novak ViLko muraszombati gimnáziumi tanár, Franz Hrastelj, a tudós maribori lelkész, Jankó Glaser, a maribori múzeum igazga­tója, Orozen celje-i professzor, Gloner József dr-, a ljubljanai muzeum igazgató­ja és rajtuk kivül még sokan segítettek hozzá, hogy a szlovén hegyek között szál­ló Mátyás'legendák közül mentül többet megmentsek a — magyar irodalom szá* mára. Fiistóriai alapja e 'legendáknak kevés. Feljegyzés alig mapadt arról, hogy Kralj Matzaj maga Szlovéniában járt volna. Mindössze jegyese éh a céljai várban, amelynek romjai között órákon keresztül bolyongtam. Amikor Hunyadi János Brankovics György fogságába esett, meg­ígérte a vitéz Szkender bégnek, hogy unokáját, Ciliéi Ultiknak Erzsébet ieá" nyát, megházasitja Lászlóval1, A megálla­podás azután oda módosult, hogy a szép' séges Erzsébet Mátyás hitvese lesz. A megállapodás idején Ciliéi Ulrik leánya csak tíz éves volt még és a házassággal várni kellett. Később kitűzték az időpon­tot is: ez emégy százötvenhárom december 6=án lett volna Vajdahunyad várában a menyegző. Erzsébet hatalmas kísérettel utó­nak indult Erdély felé ... De gyász lett a nász helyett és Ciliéi Erzsébet pusztító járványban meghalt Vaj da h im y a d on . . . Bécs elfoglalása után járt e vidéken a törökverő Mátyás, a ptuji vár falában még ma is mutatnak egy hatalmas golyóbist, mely a monda szerint ágyúinak egyikéből került ide, valahol Radenci körül meg­verte Frigyes hadait is, azonban a mondák, legendák és népdalok nem e néhány át­vonulásából maradtak itt. Az ok más: A fekete seregben — cérna varika-nak hivták errefelé Mátyás seregét — renge­teg szlovén harcolt. Amikor ezek Mátyás halála után hazajöttek, magukkal hozták Mátyás vitézségének és igazságosságának hírét. E katonák meséiből születtek meg a legendák és népdalok. A maguk szűziessé­gében megmaradtak évszázadokon ke­resztül . . . ,.Kralj M-itjcz“ a szlovén iroda­lomban Az első Mátyással foglalkozó szlovén könyvet a radcncii fürdő könyvtárában találtam. Ez dr. Karol Strekelj népdal- gyűjteménye. Az első kötet úgyszólván kizárólag Mátyás-dalokat közöl. Rengeteg variációban. Az epikus népdalköhészet remekei e kis versek. Három csoportba sorozhatok: az elsőben arról énekelnek, hogyan mentette meg Mátyás aráját, a szépséges Alenei cat, a másik Mátyás ‘ ö* rök rabságáról mesél, a harmadik pedig a vitéz király haláláról. A népdalokat Auer­sperg Anton Alexander gróf, aki Anasz* thsius Grün néven ismert írója volt a szlovén hegyeknek, a múlt század köze­pén németül is kiadta. Oton Zupanic, a szlovének legnagyobb költője balladát irt „Kralj Matjaz“ címen. E ballada az egyik mondát dolgozza fel. ... A barlang mélyén alszik Mátyás, a törökverő hős. Körötte pihennek p.ín- célbn vitéz katonái, a cérna voiska hősei. Ifjú szlovén téved a barlangba. Jöttére Málvás kinyitja szemét. Az ifjú elkéri a kardját és lassan kihúzza a hüvelyéből. A fekete sereg ébredni kezd. Mentői jobban huzza ki a szablyát az ifjú, annál hango* sabban ébred a sereg. A fiatalember meg­ijed és visszateszi hüvelyébe a kardot. A katonák visszaesnek a barlang földjére és alszanak tovább . . . Cankar Iván, az ismert szlovén író „Krailj Matjaz in Potepuch Marko“ ci" men regényt irt. Ez Pável Ágoston doktor szombathelyi reálgimnáziumi tanár, váro­si múzeumi igazgató avatott fordításában Mátyás király és Mihaszna András“ ci- men a Nyugat kiadásában magyarul is megjelent. A könyv mottója: Kadar bo Kralj Matjaz Onde bo kmeic dobro kmetovei.-. Pável Ágoston igy adja vissza e so­rokat: Ha visszatér Mátyás kora, Boldog lesz a paraszt sora... A dalnak alapja ez: Mátyás megígérte a népnek, hogy nem hal meg soha, hanem visszatér és meghozza mindenki számára az igazságot, jólétet és örökké tartó bé­két . . . . . . Jankó Glasernek, a maribori mir zeum tudós igazgatójának két gyermeke van. Egy lány, meg egy fiú: a fiút Mat jaz-nak hívják, a lányt Alencica’nak . • . ...Ha majd kilencszer csavarja szakáiét az asztal köré Mátyás király... A Mátyás'legendák alapja mindenütt az. hogy Mátyás egész seregével egy hatal­mas hegy barlangjában alszik. Négy ilyen hegyet mutattak nekem Szlovéniában. A Pécsé és a Bocs itt vannak Maribor és Radenci vidékén, az ezerszáz méteres Krim Ljubljanánál emelkedik, a Snezik pedig Krajna Olaszországhoz került ré* szón van. A sz-úv legendákban mindig szereoiő tölgyfa aíatt, hatalmas kerek kőasztal mellett alszik a barlang előtt Karlj Mat" jaz. Olyankor ébred fel, ha hivő paraszt jön arra felé. És csak hívők láthatják alak­ját. Szakálla évszázadok óta nő. Körül' csavarja az asztalt, már hatszor, hétszer csavarja körül. És ha majd akkora lesz ez a szakáll, hogy kilencszer öleli át az asz­talt: akkor Mátyás felébred. Boldogságod, békét és igazságot hoz a földre. ... A népköltészet hálás mindig ?ji" nak akit a szeretetébe vesz. Nem engedi, hogy elrabolja őt a halál. Ahogyan a francia veteránok még mindig hisznek abban, hogy a nagy császár nem halt meg, a szlovén népköltészet félévezred óta vár­ja, hogy „felébredjen Kralj Matjaz“. A vitéz király olyam nagy hős, hogy a legen­dák szerint elegendő, hogy puszta kardját kihúzza hüvelyéből és máris kilenc török katona feje hull a porba. Alszik a barlang­jában, mint Barbarossa Frigyes Kyfhhäu- senben, Nagy Károly Aachenben, Artus, a britek utolsó királlyá, vagy a dán Holger Kronburgban. Egyszer egy paraszt bort vitt a kocsiján és meglátta a királyt. Má" tyás jóságos szóval kérdezte tőle: „Van­nak-e még varjak a földön?!! Felelte a pa* raszt, keresztet vetve: „Bizony vannak még felséges királyom!“ Felelte Matjaz: „No akkor menj csak a dolgod után, en alszom tovább és ha majd nem repülnek varjak a levegőben, felébredek“. Radenci környékén mesélik még: „Élt itt a vidéken egy gonosz földesur, aki rosszul bánt a néppel. Matjaz Kralj felébredt, lejött a faluba, igazságot tett, a földesurat etker* gette, aztán visszament és alszik to­vább“ . . . Még Orfeusz alakját rs Mátyásra apr likálta itt a népköltészet. Egy monda szerint Mátyás elhunyt szerelmesét visz- sza ’karja hozni a túlvilágról. Hegedűvel megy el a pokol kapujáig, úgy játszik, hogy mindenkit megrikat. Egyszerre azonban a tilalom ellenére megszólal és — Alencia megy vissza . . . Nemcsak a saját hőstetteit, hanem apja­Karácsonyi emlék Az én karácsonyfám alaü Mint jó fiúcskák illő jussa, Mindig ott volt a kard, a dob, A tölténytáska és a puska. Végig marsoltam a szobát Ezerszer is még aznap este, Aliig fegyverzett katona Nem létező ellent keresve. —------Aztán évre év tolult S valóság lett a gyermekálom, Mig egy karácsony ott talált Valahol az orosz Határon. Katona voltam, igazi, Elől ellenség, balra-jobbra. 5 töltött fegyverrel vállamon Felbámultam a csillagokba. Tulnanról ének szállt felénk, Nemértett hang dúdolta, zengte, üe megérezte a szivünk, Hogy odaindul Betlehembe. És elfeledve, hogy a hely Csatatér, melyben szembe vállunk Hang hang után társult bele A muszka dalba itt mi minink. S szent tett az este, szent a csend, Néma az ágyú és a vuska: A két vonal között aludt Mosolyogva a kis Jézuska. TAPSONY FJsDRE. nak, Hunyadi |án<>-.nak vitézségét é’> n. a CiUciek morális ballépését is kénytelen magára venni. Hunyadi János neve «■ szlovén népdalod - ban: S/.ibinyáni Jankó és Szilágyi Milri'v: itţ is. mint Dél szerb iában S/.vilojevicsp hívják . . . A Mátyásról szóló népdalok: a s/.lo vén epikai költészet remekei Mátyás feleségét Alcndcanak hívják. Alencica rejtélyes alak. C-ak később 1 tek meg őt Mátyás hitvesének. A név a nép közül való. Ragyogóan szép, mm minden mithológiai alak­A népdalok első csoportjában mialatt Mátyás a török ellen harcol, kastélyát r,> rök martalócok támadják meg és Alene • cát elrabolják. Egy madárka, amelyik a f ágon dalol, meséli cl a tragédiát Kralj Matjaznak. A király barátcsuhát ölt ma gára és ebben az álöltözerben indul c, hogy visszaszerezze hitvesét. Hosszú kcr. gélés után ráakad. A török szultánnak a/’ mondja, hogy megölte Mátyást és ;zérr nagy a becsülete. Marjetitza, a török csá szár szépséges lánya segít Alencica megsza­badításánál. Marjeritza is halálosan szere - nacs Matjazba. Éjjel három arany kulcto" ad át neki és Mátyás hitvesével és a török császár lányával keresztül ússza a Dunát . Amikor map is török fogságba kerül akkor is a török szultán lánya szaba­dítja ki. Mátyás halála: már a Cilleiek legendájá­ból való. Mátyásnak szeretője van. Egy dobos szépséges feleségéhez jár éjszakánként. A dobos egyszer rajtakapja a szerelmeseket. Leszúrja Mátyást. Mátyás a halálos ágyen fekszik és hivatja a húgát. Arra kéri: néz­né meg a sebét. Ha a seb vörös: hivassa a felcsert, ha fekete: hivasson papot ... A seb fekete... Mátyás meghal. Temetésre kondul a harang. A szép dobosné ebéded. A lélekharang megkondulására ijedten ejti ki kezéből a kanalat . . . Az urával együtt menekül . . . De Mátyás nem halt meg, alszik a Pecse'hegy barlangja előtt, a tölgy­fa alatt . . . A jó aranypénzt a szlovén nép szintén Mátyásról nevezte el. Mert csak Mátvás veretett igaz dukátokat. Amíg aranypénz volt forgalomban, ezeket Matjaz^dukátnak hivták . . . A ljubljanai múzeumban, mely az elmúlt évszázadok, sőt évezredek gazdag kincses­tára, külön teremben vannak a méh-kap- tárak, amelyeknek különös alakú falait fantáziaszülte alakok népesítik be. Itt is láttam Kralj Matjazt. Hosszú szakágával ül a kerek asztal előtt, feje karjain pihen és alszik- Széles nagy kardja hüvelyében pi­hen és hófehér szakálla hétszer éri már körül az asztalt . . . Öreg kalendáriumok címoldalán gyak* ran szerepel ez a kép ... Ma már csak iskolakönyvekben olvas­suk nyomtatásban a Mátyás-legendákat. A mai generáció — igy mondta nekem a ljubljanai muzeumigazgató —- inkább új­ságot olvas és rádiót hallgat . . . * De minden hegy lábánál uj Mátyás' mondára akad a népköltészet tudományá­nak kutatója. Ennek a békés, munkában éüő, szelíd szivü népnek, amelynek ősei vitézül har­coltak a fekete seregben, ötszáz esztendő óta egyetlen nemzeti hőse van csak: KraJ Matjaz ... És egyetlen magyar Mátyás­mondát se találtam meg a szlovén hegyek között. Még csak hasonlót sem a cinkotai inagy icce meséjéhez. Ezekben a legendák­ban a törökverő Mátyás él, Mátyás, az igaz­ságos csak egyetlen mondában szerepel... A hatalmas anyag megérdemli, hogy ko­moly tudósok behatóan foglalkozzanak vele. A riporter: csak a mának ír, munkája olyan, mint a falevél: ha elsárgul, lehull a földre és az érdekes riportban holnap unottan csomagolja megtalpait cipőjét a" suszter . . . Komoly tudósnak kellene hozzányúlni a csodálatosan szép szlovén hegyek romanti­kus, de lassan feledésbe menő népköltésze­téhez! . . • Zenealbnmok Karácsonyra magyar, német, angol kiadások (jazz szó­lók), az „ELLENZÉK“ KÖNYVOSZTÁ­LYÁBAN Cluj—-Kolozsvár, Piaţa Unirii. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom