Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-25 / 295. szám

I 93S december 2.5. ti E L I E N 2EK Francis üammes költészete A limit hó«Ki|ibaui lünk inog 70 óv-cí kurná­ban Framcis Jvmmes. ti nagy francia költő. Himroevét ti- ,De l/Aubc A 1.'Angelus Du Soir" c mii kötetével atepiloMa meg. amely ugyan a kritika hűvös fogad tatására, látók. Azonban már kőkeményeiből ikicsiAle-n egyé­nisége: az alázatos egyszerűség, mintegy reakciója »iiz ti fokot! ii költői iránynak, .a ipair- iidtssidwiek. Ez. volt olyant ionnadíilom. mint a szrimboti7'iiius, Végre megjelent egy költő, aki mtiadcnt nevén nevezett, a. holdat egy­szerűen csak holdnak, az erdőt csuk erdő­nek ln'vja és mégis hatást ér el vele. Elvebi ;i tHagyományos' metrikát, az egyik francia hi rátája enÄi fel, hogy verskötetében vét­len uJcxa ndsnimeä-i ffiilált: <i cimet Második könyvét: a be Dcui.l de Prima- veresét már mint is-mert költő adja ki. V közzétett tizejimégy ima és tizenihét el'dgliu között .i modern» francia költésizet nem egy kiváló alkotását leÜláilibafcjuk, melyeikhez ba- soniló kevés van még a világi roda lotul >a,n> is. Aftíi'lá'hain égés.?, köüósizetiél közivetl«n egy­szerűség és keresetlen stzaväk jellemzik. Vb •agosuibh éis ínesfcoíik'éleblenébh költlöt nem egV<köomycw tafólihnfuinik. Anyjától és apjától örökölt szaveá'vuili fest, vagy tailáen a fest szó nem elég pontos, lviv életire tá jaka t, bárgyú - kát Olykor szaruké házának kékes homályá­ban elmereng :n nágli dolgokról, pipája hal­vány füstjében» megelevenedinek ábránd je ik A könyv bevezető elégiája barátja, Albert Samum lid'llátléira. Íródott. Verso- gyakran a prózai határán mozognák, de 'rövid monda- taiból, sokszor esek szaváéból szuggesztiv erő sugárzik. Néha mesite-ieélbnek tűnik fel egy- agy versének egysizeniisíge. Ilyeneket Ír: Kedves Samuén>, neked iroík, Etfeclizben leve­lezek a ha'láűM. Holnap atz é£|bein az örök kmaiyhó egyik öreg szolgálójia majd kézbe­síti néked-“ Ez 01 határtailan ntaiivság még pi óz álba n is nregható. Legtöbb versének el -cm lehet mondani a (ártalmát, de e.gy-egy szórna, rövid moudaitra, hangulatára hetekig etnléklszürSk doíllívma sokáig ffrlünikben. cseng. ’PatViin célszerű 'volsiia esgjynlk versét, a tízen- negyedik elégiáját twnnrtwtaiii magyar fordi- tásbnirv: — Drágám, mondtad. — Drágám, feleltem én. _Hő huH, mondtad. És én: n lét kéméiig. — Még hull — mondtad. — Még, hűd vála­szoltam. — Jól van ez igg, mondtad fis én: jót i*‘dK Azt mondod: szeretlek. És én: még jobban... — Elmuit a agár, mondod -— Móra f<dombb<rn sir az ősz, mondtam akkor S egg vagon fülembe súgtad: szeretlek nagyon CÚsz nőtt és haldokolt a nap rtz égen.) Én kertel ej;.- mondd . . . mondd csak újra fnékem . .. E:z a verse még ekprózot1 bbb, mint a többi. A ti* sorban nem törtónfik semmi, kií.sé tsifőn egyhangúnak hat a sóik mond­tad. mondtam, de még így isi huinguilatossiá feszi az a pár, másniáll többnyiire banális szó, amit Jaimanes utolénbetetten kedvmsit^gel fűz egymáshoz. Elégiáit és imáit magyar vi- szonylsitbain tatán Kosztolányi Dezső ,,Sze- gjtimy tó .gyermek paniaxiZíiE'-hoz hasonliiithnit- juk, «mely hangjával, bájostságtíival emlé­kezteti .Tammesra, Kosz-toVmyi különben is szerette Jammesb. ő fordított etőszöa ver­seiből és cikkekben ás foglalkozott vele. Jammes, az egyszerűség nugy költője meg­halt. de művei élnek, küldetésének eleget tett. Soraimat Saimaiin hatátána irt elég újá­nak reá a íkeilmazott szavaival zárom: „nem -ajnálom hogy meghaltál.. (Közöttünk élsz. Es mint az orjgomáikait 'ainsgaifcó szél sóhaja sem hal meg, hanem éveik múlva ívdisisiziatűr aiz el- hr.rvadotbniak vélt orgonáiba, ugv versöd, kedves Jammes1, visszatérnek, hogy gyemne- kdeliket elringassák és hogy eszméid még­érlel, jék ökeb“ .jfon eher Jammes. je ne regrefte pitsr fa mórt..Végh György. A KELETI HERCEG PARISBAN A háború előtt. . . Egg keleti herceg érkezik Párásba. Elvi­szik mindenhova, megmutatják neki a Logo. ret. a Noire-Dáme-ot, Ver sedii est., mindent s végűi megkérdezik, hogy tetszik neki Pár is. — Szép. szép — Ifeleli a herceg ~~ de ami legjobban érdekelt, nem mutatták meg. _»1 0 ‘ — Szeretnék látni egg kivégzést guiUn- ti ring!. Vétellenül másnapra ki volt tűzve egg gyilkos lefejezése s igg a kormányzat eleget tehetett a herceg kívánságának. Kora reggel elvezették a kivégzés helyére n herceget, alii nagy érdeklődéssel nézte az előkészületeket. A nyaktiló lehullott, az áldozat feje le. Im Hott. . . .4 herceg Deibler (a hóhér) válla felé ha- <nh>a, rámutat a; ügyészre, akinek hatalmas l.nrszdkáHa volt: —- Most Testi Kolozsvári höigyiodrászsegéd legvalószínűbb örököse a legendás amerikai Scbälfer-vagyonnak Havi 3000 fejéri égési nap ondolál és hősben dollár milliók­ról áí módik Fislop Endre fodrászsegéd, aki egyenes leszúr mazottfa Schaffst Kristófnak, az amerikai konzervkirálynak Újságból értesült a 35 millió dolláros örökségről KOLOZSVÁR, december hó. Az. ügy és ezzel a riport pontosan úgy kezdődik, mint a regényekben. Beáilit a szerkesztőségbe egy magas, nyurga, szőke fiatalember, tisztelettudóan meghajlik és köszöni Kezében gyűrött ujságlap. Látha­tóan zavarban van. A szerkesztő urat ke" resi. Mikor útbaigazítják, bemutatkozik: „í'ü'löp Endre fodrászsegéd vagyok. Azt szeretnem tudni, hol lehet érdeklődni az örökség után . . /' — Miféle örökség után? — — kérdez­zük kél 1 öl efon hívás közö'tt, felriadva az előttünk fekvő kéziratcsomóból. — Azt írja'itt a?, újság — feleli látoga­tónk —, hogy valami Scháffer Kristóf ne­vű amtrikai konvervgyáros leánya, Schär­fer Henriette 35 millió dollár örökséget hagyo:t. és az örökösök ismeretlenek- Ille­tőleg csak eddig voltak ismeretlenek — mondja —, mert az.l hiszem, hogy én egye­nes leszármazottja vagyok ennek a Schá’F- fernek Elmosolyodunk . Hja, persze, a Schüf- fer'örökség . . . Harrnincötmillió dollár, csaknem három és félmilÜiárd lej. Csinos összeg. Csak egy baj van:, rengetegen, sza­ladnak ezután az örökség után és amióta az örökhagyó váratlanul és tra­gikus körülmények között meghalt, a világsajtóban állandóan felszínre került a káprázatos Örökség. Hónapokon ke­resztül az összes országok napisajtója részletesen foglalkozott! az esettel és en­nek nyomán a valódi és álörökösök egész légiója vetette utána magát a pom­pás fiatul Ígérkező Schäffer’vagyonnak. A fiatalember azonban nem hagyja ma­gát. Zsebéből sárgult, fakult iratokat Ko­torászott elő. Keresztlevelek, házassági ok­levelek, anyakönyvi kivonatok. Latin nyel" ven íródtak. Legelőször is a neveket ke­ressük és valóban, mindegyiken fellelhető a Schaffer név. A dolog kezd komollyá válni . . . Mielőtt- azonban rátérnénk a hivatalos és minden kétséget kizáró módon hiteles okiratok részletezésére, meséljük el az egész legendás és már-már :engeri kígyóvá nőtt Schaffer-vagyon szenzációkban hő” velkedő és minden detektivregénynél íz* yailrnaisabb történetek Ionná» ered a legendás vagyon ?- Nagy vagyonok eredetét rendszerint titokzatosság és homály veszi körül. Ez a szabály áll a Schaffer-vagyonra is. A va­gyont egy Schaffer Kristóf nevű férfi sze­rezte, aki mint egyszerű munkás került Amerikába a műk század Harmincas évei­ben és az akkori kedvező gazdasági kö‘ rüPmények közön hamarosan sikerült ösz- szehoznia magának egy kis tőkét. Először, mint hentes kezdlté pályafutá­sát, majd konzerveket készített, előbb kicsinyben, aztán nagyban, végül odáig vitte, hogy az Egyesült-Államok nagy­városaiban egyik konzervgyárat a másik után alapította meg. A gyárak kitünően mentek és a va­gyon egyre gyarapodott. Schaffer Kristó­fot a philadelphiai szövetségi bíróság 1838 október 8*án amerikai állampol­gárrá nyilvánította Saeffer Chrisopher né­vén - Az akkor már dúsgazdag Schaffer megnősült Elazasságábóí négy gyermeke született. Kettő még csecsemő korában meghalt, János nevű fia pedig işi^ben hunyt el örökség és örökösök hátrahagyása nélkül, így Schaffer halála után a hatal­mas és még amerikai méretekben ts je=« jentős vagyon egyetlen leszármaz,ottjára, Henriette nevű leányára szállt, aki ak­kor 17 éves volt. A ratal és feltűnően szép Schäffer HenriV- te xS72=ben férjhezment egy Waiter Ga- rett nevű nagyon gazdag mérnökhöz, és így a vagyon a házasság révén is jelentő­sen gyarapodott. Garet: i929=ben várat" lanul megbetegedett és hirtelen meghalt, i93o=ban pedig, vagyis egy évvel uánr, Mrs. Walter Garett, született Schäffer Henriette repülőgépszerencsét­lenség áldozata lett. Newyorkból Phi­ladelphiába akart repülni, de a gép köz­vetlenül Philadelphia előtt lezuhant és porráégett. Az $8 éves Mr*. Walter Garett a gép roncsai között lelte ha­lálár.- ' -"'í • «- r. Hafsza a 35 millió dollár boldog örökösei után Végrendelet nem maradt utána és minthogy gyermekei sem voltak, közvet­len örökös nem volt. Amerikai hatóságok megindították, a nyomozást az örököstök felkutatására. Németországban, Jugoszilá3 váábam, Magyarországon és Romániában és az akkor még független Ausztriában egyszerre indult meg a kutató munka­A magyarországi magánnyomozás szen­zációs eredménnyel járt: Kirva pestme­gyei község Szent János plébániáján a poros foliánsok között ráakadtak egy anyakönyvre, amely szerint 1808 au­gusztus yén egy Schäffer Kristóf nevű gyermek született a községben és sze­mélyi adatai pontosan megegyeznek az Amerikába vándorolt Saeffer Christopher személyi adataival. Ilyen előzmények uirán Schäffer József, Albert és Ferenc újpesti butorgyárosok meg bizásr «adtak dr- fozefovics László buda­pesti ügyvédnek, lépjen azonnal, érintke­zésbe a Philadelphiában lakó Dawson ügy­véddel, aki a hatalmas, több mint 35 mil­lió dollárt kitevő Schaffer-örökség gond­noka, hogy tegyen jelentési a philadelphiai szövetségi bíróságnál a szenzációs ered­ményről. A további kutatások szintén eredménye­sek yoltak, amennyiben sikerült kimutatni, hogy Schäffer szülei eredetileg bánáti szár­mazásúak és rokonságuk a jugoszláviai Pancsova és Temesvár környékén él ma 's. így egy temesvári család birtokában van egy régi imakönyv, amelynek egyik hát­só lapján néhai Schaffer Keresztéiynek, Schäffer Kristóf apjának sajátkezű be­jegyzése látható gyermekeinek születé­séről. Ez a bejegyzés leghathatósabb bizonyítéka a temesvári családnak. A család örökséghez való jogát az imakönyv alapján az ameri­kai bíróságok már el is ismerték. Természetesen számos szélhámos is akadt, akit csábított a mérhetetlen vagyon- így három fiatalember az említett ima- könyv hamisított másolatával jelentke­zett az amerikai bíróságoknál és részt követelt az örökségből. Mindhármukat leleplezték és el is Ítélték. Egyenes leszármazottja az Örökhagyó­nak a kolozsvári fodrászsegéd A krőzusi kincs számba menő Schäffer- vagyon eredetének ismertetése után tér* iürük vissza az okmányokhoz. .Az első és legfontosabb okmánv egy bizonyos Schäffer Máriának :» korcs*.He­veié. A kenés*Ll*evél szerint nmeivel -< paincsovaii római katolikus plébános Franciscus DionuellDy állított k* 18L> É1 lius 11-én, a leány apja Schaffer József, anyja pedig Májén- Anna voiri A temes­vári család birtokában levő imakönyvbői kilümik, hogy Schäffer Kristóf apjának volt egy József rn-vü fia \ szóbanforgó Schäffer Mária tehát unokabuga az örökhagyónaik és így Schaffer Mária if szúrniazofcbaii Is igényi tartha-’-nak az örökségre Schäffer Mária a magyarlápo- í?i píébántiia által kiadlofit házasságlevél ta­núsága szerint, 1855 -ben ,,.vins dispensa- Hone cum tribus pro nmlgcd ioni bus', vagyis diszpenzácró nélkül és háromszori kihirdetés után feleségül ment eg\ Szé műnek János nevű adótiszthez. A további keresztlevelekből, há*asság- leveloklxü fss anyakönyvi kivonatokból " kitürwik, hogy Schäffer Mária anyai (léd naigyainyja Fülöp Endrének Az egyik Scháff'er-lójny ugyrani.s cgv Fiilóp nevii iparoshoz ment férjhez. Az (idolok kétségbevonhatatlanok es már nincs is szükségünk arra, hogy n többi okmányokat is átnézzük. .1 sár­gult, fptrlonszerü, vastag, h>oa folos nyomtatványok, a rég használatos vö­rös viasz pecsét és a f oszladozó ]t, Urof- cáros bélyegek valódiságál vitáin> nem lehet. Kánézünik látogatónk kopottas ruhája ra és feldereng előttünk a káprázatos va­gyon, amelynek nagyrész.e csaknem ha- láíUxs biztonsággal FiiJöp Endrét illeti. — De hiszen évek óta írják az újsá­gok, hogy keresik a Schaffer-örököso- ket... Önök semmit sem hallottak eddig erről? Semmi lépést nem tettek ohben az ügyben? Látogatónk zavarian men egetözik. — Nem tudtunk semmit. Nagyanyám, emlékszem, még gyermek voltam, ha rosszul ment a sorunk, mindig ári mond­ta, ne féljetek fiaim, Ies*z. ez még jobban is. Családunknak egy tagjai már régeb­ben kiment Amerikába és nagyon, gazdag ember lett, az ő vaigyonából nektek is fog jutná. Nagyanyám négy évvel ezelőtt halt meg és halála előtt édesanyánknak nd- to ál ezeket az iratokat. Lelkünkre kö­tötte, hogy nagyon vigyázzunk rájuk, mert felbecsülhetetlen értéket jelente­nek. Úgy lákszik, nagyanyámnak igaza vol .. — Mennyit keres havonta0 — Körülbelül 3000 '«ejt borravalóval együtt. Édesanyámmal és három testvé­remmel étek, a mindennapi valahogy ki­kerül. Én egyébkén* most készülők nő­sülni. Családot akar alapítani és utazni akar a pénzzel — Mit szándékszik lenni, ha megk.sp ja részét iaz erőségből? Elgondolkozák és tanácstalanul beleuéz a levegőbe: — Istenem... utatzni szeretnék. Szép dolgokat látni, annyi szép van a világon, amit az ember pénz nélkül nem 'smerhet meg. Családiéi akarok alapítani, vennék egy kis házat, ahol családomnak élhet­nék. Nem feledkeznék meg jóbaráteám­nál és azokról, akik jót tettek velem. Most eszmélünk rá, hogy előre szunk a medve bőrére. Szép, szép az örökség és jó, ha rendben varnak az iratok, de «nig a philadelphiai hagyatéki bíróság iagér- vénvesen kimondja*, hogy Fülöp Endre kolozsvári női fodrászsegéd jogos örökö­se Saeffer Christophemek, még sok vi* fo. ■1 yiik le a Szamoson. Mindenesére Útbaigazítjuk Fülöp End­rét, tehát „jót teszünk vele“ és igy talán rólunk sem feledkezik meg az örökség át­vétele után. Másnap értesülünk, hogy egy neves és kitűnő kolozsvári ügyvéd már meg is tette a szükséges lépést két az igény bejelentésére felvette "-z összeköttetést dr. Jozefovie.s László bu­dapesti és Dawson amerikai ügyvéddel. Mennyi véletlen játszod közre ahhoz, hogy Fülöp Endre jogot formálhasson a szinte példátlanul álló aagv vagyon egy részéhez. Pancsovától Philadeipháig és Philadelphiától a peshnegyei Kirva köz­ségen át hosszú az ut. de a saj'ó és a távnak irodák kábelei megszüntették a Távolságokat. — Fülöp Endre az Estilap egy példányának köszönheti cserig a szereneri jét. eris Józsi /.

Next

/
Oldalképek
Tartalom