Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-17 / 288. szám

1 îm rtw r n MjMjMJSLt­Szerkesztőség és k>®dóhivatal: Cluj, Calea Modor 4. Teicfon: 11—09. Nyomda: Ser. I. G Duci No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály; P. Uniri; 9. Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t ŰR. GRGIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonost PALLAS &. T* Törvényszéki ^jsrromozisi szám: 39. (Do«. ttSfí 1938. Trb. Cluj.) Elófizerésj áruit havonta S04 negyedévre 240. félévre 480 egész évre 960 l*L X.IX ÉVFOLYAM, 2 88. SZÁM, SZOMBAT Hitler megbiz, Viieüemann kapitány Parisban tárgyai Wledemaim választ vitt a fpa^cia hogy ütlyöß állás® pontot foglalna el Memet&pszág egy olass-fpasieia viszály esetén* A váiaaz tartalmát még nem ismerik* - Vita az ukrán problémáról a francia külügyi bizottságban 'Chamberlain teanap tanon usabb beszédében is erősen hangoztatta Anglia iegyweres ereiét Chamberlain miniszterelnök tegnap megint beszédet mondott, ezúttal a londoni City diszlakomáján. Az angol miniszterelnök beszédének megint erős külpolitikai vonatkozásai voltak s mini a pár nap előtt tartott Chamberlain- beszédben, ezúttal is erős hangsúly esett Angliának fegyveres és a fegyver­kezést támogató anyagi erejéről. Politikai körökben az angol fegyverkezés erejének erős hangoztatásáról azt hiszik, hogy belpolitikai és külpolitikai okokból történik. A belpolitikai okokat a kormánypárti belső ellenzék veze­tőjének, Winston Churchillnek fegyverkezési propagandájában keresik, amely erős mozgalmat indított az országban s az elégületienség hangulatát váltotta ki Chamberlainnel szemben, akit túlságosan óvatosnak tartanak a fegyver­kezési program megvalósításában A külpolitikai okokat elsősorban az angol kormány elhatározásával magyaráz ák, amely állítólag Németország tudomá­sára akarja hozni, hogy a Münchenben megkezdett munkát a méltányos eu­rópai béke megteremtésére gyorsat* fedél alá akarja hozni és tiltakozik az elleti, hogy ennek a munkának útjába újabb nehézségeket hárítsanak. Más magyarázatok a félhivatalos amerikai küldetésben levő Eden, volt külügymi­niszter tárgyalásaival hozzák kapcsolatba a hangnem megváltoztatását Chamberlain beszédeiben, Eden tárgyalásai nyomán ugyanis, London arra a meggyőződésre jutott, hogy külpolitikai téren az Egyesült-Államok szívesen vennék Angliától az erélyesebb föllépést, Az újabb Chamberlain beszéd Chamberlain tegnapi beszédében kije­lentette, hogy a londoni City egyike Anglia legnagyobb befolyású erőforrása* nak, amely külföldön is igen nagy suhyai esik latba. Ha a német államférfiak —- nem akarom mondani, hogy a német nép — felteszi a kérdést, hogy mi lenne a következménye az Anglia és Németor­szág közötti esetleges összeütközésnek, melyre valószínűleg és reméljük, nem ke­rül sor — akkor nemcsak Anglia fegyve­res haderejére, hanem pénzügyi erőfor­rásaira is gondolnak. Arra az erőforrásra, amely háború esetén döntő tényező lehet. A City azonban éppen úgy befolyását gyakorolja a világbéke érdekében. Schacht dr. londoni tárgyalásai Schacht dr. német birodalmi bankelrck másodnapja Londonban tárgyal gazdaság» kérdésekről. Tárgyalásai tegnap átterjed’ek politikai térre is, Schacht dr. Sír lohn Simon kincstári kancellárral folytatott megbeszélést, ki az angol kormány tanács­kozásain közismerten nemcsak pénzügy* kérdésekben játszik irányadó szerepet. El­utazása előtt, hír szerint, megbeszélést folytat Chamberlain miniszterelnökkel is. Schacht utazását, angol lapok szerint, az tette időszerűvé, hogy Anglia az államilag támogatott és angol részről dumpingnek tekintett német kiviteli kereskedelemmel szemben valóságos gazdasági háborúra ké­szül, melyben maga is a közönség erejével akarja támogatni az angol kivitel érdekeit. Schacht dr. ennek a gazdasági harcnak el­mérgesedését igyekszik megakadályozni, de ugyanakkor más gazdasági kérdéseket is megbeszél, melyek, amint a londoni la­pok irják, sok politikai beszédnél eredmé­nyesebben járulhatnak hozzá a két határom közötti ellentétek enyhítéséhez. Hír szerint szó került Schacht dr. tárgyalásain a né­metországi zsidó-kérdésre is s a birodalmi bankéinök annak « német hajlandóságnak I adott kifejezést, hogy bizonyos körülmé­nyek között megengedik a kivándorló zsi­dók vagyona egyrészének kivitelét. Wiedemann kapitány Parisban E sorok írása közben érkezik a nap kül­politikai szenzációját képező párisi távirat, mely szerint Hitler bizalmas külpolitikai küldöttje, "Wiedemann kapitány, tegnap Parisba ér­kezett. Wiedemann Parisba érkezését ti­tokban tartották, mára azonban a sajtó kipattantok a titkot. Ma reggeli francia lapok ielentése szerint Wiedemann kapi­tány Hitler vezér és kancellár válaszát hozta magával azokra a kérdésekre, me­lyek Ribbentrop párisi tárgyalásai során a német és francia külügyminiszter kö­zött felmerültek. Ezek között a kérdé­sek között szerepel a francia részről föl­tett kérdés is, hogy Németország müven álláspontot foglalna el egy olasz—francia összeütközés esetén, A Hitler által adott válaszok mibenlé­téről azonban még semmi sem szivárgott ki a sajtóban. A párisi német nagykövet« ség Wiedemann látogatásával kapcsolatban ma reggel kommünikét adott ki, mely nem cáfolja a kapitány párisi tárgyaiisiit. de különös módon hozzáteszi, hogv ez az utazás nem a párisi német nagykövetség kezdeményezésére történt. „Gyakorlatilag még nincs ukrán kérdés“ Bonnet francia külügyminiszternek a francia kamara külügyi bizottságában szer­dán tartott beszámolójából különben éide- kés részleteket közölnek utólag a francia lapok. Bonnet a szélsőkeleti háborúval kapcsolatban bejelentette, hogy Anglia, FrUnciaország és az Egyesült-Államok, francia kezdeményezésre, közösen tilta­koztak Tokióban Konoye herceg japán miniszterelnöknek Kínára vonatkozó gaz­dasági tervei dien, japán, Bonnet bejelen­tése szerint, kitérő választ adott a tiltako­zásra, a három hatalom azonban nem te­kinti ezzel lezártnak a kérdést, A francia külügyminiszter beszéde so­rán ki ért az ukrán-kérdésre is s erről azl mondta, hogy veszélyességét a sajtó nagyon túlozza. Gyakorlatilag — mondta Bonnet «=■ níd még nincs ts ukrán kérdés. Ua azonban ez a probléma fölmerülne, F ranclaországrtak teljesítenie kellene a Szovjet Oroszországgal és Lengyel or­szágiját szemben feimálló kötelezettsé­geit. Flandm volt miniszterelnök viszont ugyanezzel a kérdéssel kapcsodban, an­nak a véleményének adó í kifejezést, hogy Franciaországnak uetn lebe» bele­szólása abba, ha az ukrán nép független állammá akar alakulni Ugyancsak az ukrán-kérdéssel kapcso­latban jelentik Londonból, hogy ott nagy érdeklődéssel figyelik egyes japán diplo- rrkélák utazásait a csehszlovákiai Erdős­CLUJ, 19»8 DECEMBER 17. : HBBaaaMBMIMMBBMEBPaaMBaKaBgMBBBDWMMMMMMWi i kár pólókba. Legutóbb a moszkvai Japán, nagyköve ség titkára tett látogatást Ru-, szinszkóban. Angol körökben ezt a ja­pán érdeklődést kétségtelen jelének tekin­tik a nagyukrán tea-vekkel szemben. — Ugyancsak föltünésc kelt Londonban a „Néwyork Times“ egy jelentése, amely szerint Vlada mir Cirilovics orosz nagy­herceg, s cári trón jelenlegi követelője, december 18-án Párásból Berlinbe utazik, hogy Hi'isr vezér és kancellárral az uk­rán-kérdésről tárgyaljon. Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban, angol lapok egy prágai cáfolatot is közölnek, mey sze- i1 rmt Alexandrovszky prágai orosz követ j utolsó két megbeszélése Chwalkovszky ?, csehszlovák külügyminiszterrel, nem ál­lott kapcsolatban az álli ólagos szovjet- orosz tiltakozó jegyzékkel melyben Moszkva tiltakozott volna a csehszlovák kormánynak Nagyukrajma megvalósításá­ra irányuló tevékenysége ellen. Ez a kérdés — mondja a prágjai cáfol»’— szó­ba sem került a csehszlovák külügymi­niszter és 3 prágai szovjetkövet megbe­szélésem, . ,, I , Hitler a nyugati erődítményekről be­szélt a némd munkások előtt. BERLIN, december í6. Hitler nemfl'1 birodalmi vezér és kancellár tegnap a ber- hni népszínházban beszédet mondott az épülő autostrada háromezer munkása előtt. Miután hangoztatta, hogy e nagy jelentő­ségű közmunka révén csökkent a munka nélküliség és az ipar fellendült, Hitler a birodalom nyugati határa mentén • méh erődítmények építéséről szólva ezeket mondta: *— Á világ többi része kényszeri» tette ránk ezt 2 vállalkozást, amely a vi* tágon még nem íátott arányú lett. Erődít­ményeinket nem másoktól utánoztuk, ha­nem e2ck a német elgondolások eredmé­nyei. Volt úgy, hogy több, mior 40Q ezer ember dolgozott rajtuk. Csáky gróf római látogatása RÓMA, december i6. Olasz lapok ha­sábos cikkekben foglalkoznak Crino gróf olasz külügyminiszter budapesti látogatá­sával s tudni vélik, hogy a két állam kül­ügyminisztere az uj magyar—-cseh hatar megvonása után felmerült kérdéseket fog» ja megtárgyalni és Csáky gróf, magyar külügyminiszter berlini útja is ugyancsak megbeszélés tárgyát fogja képezni. Olasz lapok értesülései szerint a magyar külügy­miniszter december 23-án utazik Berlin­be, karácsony után pedig Rómába látogat. A németellenes angol kereskedelmi háború terve hozta Schacht doktort Londonba LONDON, december 16, A „Daily Te­legraph“ Schacht dr., néme’ birodalmi miniszter londoni utjával kapcsolatosan cikket közöl. A Lap szerint a német nem­zetgazdasági miniszter londoni útja szo­ros összefüggésben vön az angol részről elhangzott kijelentéssel. h©gv Nagvbri- tannáa kereskedelmi háborút készít elő Németország ellen a latin-Amerikában, továbbá Kelet- és Délkelet-Európában. Ugyancsak a „Da«íy Telegraph“ szá* mól be arról is. hogy a német kormány jelentős engedményt szándékszik ten­ni a zsidó kivándorlás elősegítésé re, A danzigi népszövetségi főbiztos ne­héz helyzete LONDON, december 16. Diplomáciai körökben a danzigi népszövetségi főbiztos helyzetét vizsgálják. A szabadváros statú­tumának megsértése igen kényes helyzet elé állította a főbiztost, kinek további mű­ködése a Népszövetség júniusi döntésétől függ. Kérdés, hogy az események megen­gedik-e. hogy tovább várjon íz ügy elin­tézése. Mint ismeretes, a főbiztost Lengyel- ország érdekeinek védelmére nevezte ki a Népszövetség. Végetérhetetlen vítü Franco tábor­nok hadviselési joga fölött. GENF, december 16. Del Vayo spanyol köztársasági külügyminiszter Genfbe ér­kezett, ho! rövid ideig tartózkodik. A spa­nyol külügyminiszter előkészítette a köz- társasági Spanyolország állásfoglalását a Népszövetség januári ciklusára. Ennek az állásfoglalásnak célja az, hogy a Népszö­vetség ne adta meg Franco tábornoknak a hadviselési jogot. Fasiszta nem lehet fraiidabarát egye­sület tagja. RÓMA, december 16'. Sura ce, ® fasisz­ta párt titkára, rendeletet bocsátott ki. mellyel a francia—-olasz frontharcos szö­vetségben bármüye részvételt megtilt a fasisztáknak. Fasiszta képviselők nem ve­hetnek részt francia—olasz politikai cso­portosulásokban. Felbontják az orosz—cseh egyez­ményt PRÁGA, december 16. Sídor tárcané - kuli szlovák miniszter beszédet tartott tegnap Pozsonyban, amelynek során töb­bek között kijelentette, hogy a legrövi­debb időn belül fel fogják bontani a cseh­szlovák— szovjetorosz katonai szerződést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom