Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-17 / 288. szám

IZIENZAK 193H iec ember \1. At-ii«** uniszfl iEáérdl ^ s Az olasz képviselőház Crino gróf kih* ügvm'nhzter legutóbbi nagy beszámolója ‘il-U't hatalmas tüntetést rendezett lumsz mellett. A külügyminiszter Itália természe­tes törekvéseiről beszélt cs szavait szinte elnyelte a képviselők: „Tunisz, Tunisz!" kiáltása. Ugyanakkor Róma utcáin — ahol a tömeg hangosan-beszélők közvetítésével hallotta a külügyminiszter beszédet — szint-én heves tüntetések voltak Tuniszért. Nem érdektelen tehát, ha ezúttal kissé ala­posabban ismertetjük a kérdés keletkeze­sének fontosabb szakaszait. Tuniszban az 1921-cs népszámlálás al­kalmából még kereken 90 ezer olaszt és 60 ezer franciát mutattak ki. Azóta azonban Franciaország hatalmas lépésekben fejlesz­tette a francia elem kivándorlási lehetősé­geit; különböző előnyökhöz juttatta azo­kat, akik hajlandók voltak a francia állam- polgárságot felvenni. Ennek következtében az 193 rés statisztikában már 91.427 fran­cia és 91.17S olasz szerepek De nemcsak az olaszoknak ez a mindenképen tekinté­lyes száma, hanem történelmi motívumok is magyarázzák, hogy Olaszország nem látja elintézettnek a tuniszi problémát cs uj megoldásokat óhajt. .. . -t*T Előzmények Az olaszok tuniszi befolyásának kezdete még a risorgimento utolsó szakaszának, az olasz egység kikristályosodása utolsó évei­nek időszakába esik. 1864-ben Torinóban elhatározták, hogy Itália megveti lábán a Földközi-tenger túlsó partján Tuniszban is, ahol akkor már jelentős olasz települé­sek voltak. III. Napoleon az olaszok tér­hódításában az angol hegemónia csökken­tésének célravezető eszközén látta és ami* kor Pepoli gróf olasz követ kérdést inté­zett hozzá, hogy mit szólna egy olasz ka­tonai expedícióhoz, kijelentette: „Quant a la France, etie ne pourra voir qu'avec con- fiance une colonie italienne en Afrique“. — „Ami Franciaországot illeti, csak biza­lommal vehetné tudomásul egy afrikai olasz gyarmat megalakulását“. Azonban Itália ebben az időben meg az­zal volt elfoglalva, hogy az Appenin félszi­getből országot, Itália „földrajzi fogalmá­ból“ nemzetet kristályosítson ki. Az egy­házi állam még élt és III. Napoleon az af­rikai gyarmat megszerzését ahhoz a felté­telhez kötötte. hogy az olasz csapatok nem foglalják el a pápa birtokait. Amikor 1870-ben Németország legyőzte Francia- országot, Itália szabadkezet nyert és két­ségtelen, hogy ez a pillanat alkalmas lett volna Tunisz elfoglalására. Azonban, a Cairoli-kormány halogatta a dolgokat, mert nem akart ujjat huzni sem Törökor­szággal, sem a franciákkal. Franciaország váratlanul gyorsan tért magához és pár évvel a szedáni katasztrófa után, már is­mét primhegedüt játszott a nagyhatalmak zenekarában. A francia—olasz viszony ebben az idő­ben kitűnő volt és ez igen sok gondot oko­zott Bismarck kancellárnak, aki egy latin szövetség kialakulásától tartott. Az 1871-1 berlini kongresszuson Bismarck tudatta a franciákkal, hogy Németországnak nem volna ellenvetése, ha francia csapatok szállnak meg Tuniszt. Ezzel a vaskancellár két legyet akart ütni egy csapásra: meg­gyengítette Anglia földközi-tengeri pozí­cióját és elszakította Itáliát Franciaország­tól, amelynek oroszlánrésze volt az olasz egység kialakításában. A francia—olasz kapcsolatok megromlása pedig szükségsze­rűen Németország és Ausztria-Magyaror- szág táborába terelte Olaszországot, A pillanat különösen alkalmasnak lát­szott a francia terjeszkedés számára. Itália még nem volt elég erős ahhoz, hogy há­borúval akadályozza meg az okkupáaót, Anglia pedig a Közel-Keleten — elsősor­ban Egyiptomban — volt elfoglalva. A franciák elfoglalják Tuniszt Paris liama'- okot talál a háború megkez­déséire. 1888 elejém egy Tunisz és Algír bá­torán táborozó aiomád rabHótötzs, eu kamu­tok átlépték a franciái gyarmat határai'!, meg. Q&os ember kardesosga Most, már most, jóelőre rendeljen köny­vet karácsonyra LEPAGE-nál Cluj. Most 'van még idő cserélni, válogatni, meg nem telelőt visszaküldeni. Kérjen teljes ingyen karácsonyi könyvjegyzéket LEPAGE tói Ouj, ■*' - j o ­l.'muuMák a hó/.clben lövő arai) törzseket', ki­lós/.tol tik «ikv't «is z-ókinál) Vll.klk;i! 'Vis s/:i tér­lek. a francia k»»i ni;V.\v prok-slálí1. iMohtmnvcl <s Sál*Idők hej, 'l'nnis/. ura lüiibnl jelvj 1 letilt- !kj i .s bizonyítói la 4*‘, ü<> : v ■* bűnösöket meg. hiinlclto, ugvonlövettc, felakas/Uiila óm 11 ka­im ok törztétHl: ve/clüil c.g\unverteil«-, Paris sii4.oi jiiíimdl. Apblik 1-én 1-Vrry mmte/Vt'- e'ii'ülk halálain lwszédlxMi jcktilelUr be a k 1 marVulKiiiv. hogy „kraaivino szág tüirtélme vé­get ért... A ko/lár-su-ság nem lör hódíláiük- r , niiuvv ui szüksége, de biztosiImi akarja áüi'l valói unk 11 viig.d:niát itó zí ivari) akin óle­tal." A láTSi/érliu-k 1 látásaiként utui;ik/-lit u „hiürlelöexpeidir’.ó“. A lx-j' 1 óz lo silo Mák rólm, lmg\ séliki sem töir országára, süt 0« égé»/. |mdjárat célja egyenesen ez <» hakalníáiTak liiziIoís 1.1 -ci. Április Kl-áii a« düh útnak Tou IciiIkVII <tó uMui'.s/viile.lxH 'll) hajón a francát okkupáeiós hadsereg és hat nappal iké.*/Ü>b kikötői I a bonuri üllőiben A tej már pár j 1 éllel kfvöbb, május J2 én HiudosriWii «-gye/, menyü űrt cilá a íruau iákkal és cint .k értel- I mélxMi clisa mute p'ty'ckloráitiLSukal. .Maga ţii li/iboru P.) hóivflfdg Uurlodt. Forge, nud de ll<o(|nénaud és Souvsirr Iá lw>n adtok «ezolláse alulit uLkcr-Ufct pacifiká'-kú u jetén/lös teriíU-Uvt. a f"ar.cÍA csapolok vesztesége nem egészen 800 eml)cr voll. 1888 végén a l'rtun- < ;(i korit lány biLs'/íkén jelen ifiét le, hogy Tu- íiis/jIkui a. kők dV-.li ér-piros dohogó uralmát mindcjiült olisiucrték és rctlcglék. A későn jövője a fájdalom Törökország amelynek ni vJegtV* íYnnhö- tósága alá tározóit Tun:.sz — pmlesláll, O ’ a s!o.»r.s /. g pedig «lem akarta elk menni a Tiancia fcninha lóságot. lVr'és «ízoniibüiat ni pro­test áhítat is el mám. ismcéssel keveset töö- dött: pár hónap ólat'1 a lria-ţi-cla gyarmati tiszUikdők vcttCk át a> közigazgatási ősi az európai nagyim leírnak, amelyek Kkétlcnkod- lictttík valma, jelentős gazdasági é.s kereske­delmi koaeeesziókait koptak. A iTiijrc-ák slke- réiu'.k hutám ''I szo'lszágban Ic.suj'-ió volt. A sajtó a ,schial!'o di Timus i“-rő!\, o tunikssi. po. fonnál irt és a leghevesebb kirchcnitásük lát­tak napvilágot r ti jságdk ham és hangzottak el a páriámonÜ>en Fraaiciaorsztág eltteír IIosz- s?u ideig tarolt, amig oz olaszok ládát tők, hogy lukijdonképon nein a franciák, hanem kúslolkcdő politikájuk követkéz télien ők « •hihá.vak. Kidőlte Mazzuccocii, az ol'r kai pro* Sóé máik egj'Lk .tegjkiitiuiőMi olasz szakértője írja a fél hi vutu.hu Okusiz K üipoli: ikai Társa­ság katlksiában pár hónappal ezelőtt megje- 3cni , Sloj'iü delhi Coiupiista de k'Afriüöi“ c. könyvének -i őt). lapján: ,.niu végre szembe- nézhet iimik a valósággal és ki jelen Illetjük, hogy ha mem vagyunk Tu íriszben, úgy ez h lje-mi a mi hibánk következménye, É$ ha 1 uiiiciaország j881-lxti- clfogtlalla, úgy csak öbbíiiu hiinős, l ogy megelőzött lien minket“. Bárki s legyen azonban a hibás Tunisz el­foglalásában, vagy el «nem foglalásában, az o'aszok nem fe’ejtetb k el ,.n hiubzi pofont“ és erre — kétségkívül — két igen fontos okuk voit. Olasz jogok Az első — mint ruilr említellük — az, hegy Tuniszban már a íro::ci.i hód tá.-i elő'L is nagy olasz telepek voltak és 1881 óta az olúszok heváu-lorhisa növekedett. Tagadha­tatlan tény. hogy nem a franciák, harem a ssiciLiai telepesok voltak azok ak k a pusz- tuiságot vfslaslv :tagot szántófölddé, szőlőkké, olajfa-erdőkké varázsolták. Aki tudjál, hogy milyen emberfölötti «maik a u s'vatagtól min­den o égyzetkr lomé tér területet elfoglalni, az csak csodálkozással edózhaf a szdciíiai pa- rci'szbok óruid munkájának. Valóban erre az irtózatos munkára más aligha váll.í'ko/otl volna, mint a szegény dolgos G rendkívül kitartó oJasiZ ixi:a.sztt aki DT-Amerikóixin ép. úgy megmutat'a, hogy mire képes, mini Tn- niszL V. Egyioloinban. Líbiában és most legutóbb Abesszíniáira-rí. Jellemző, hogy 1909- btn még csak 42 ezer fiaméin — jórészt vá- ros'okó — élt Tuniizbar.. 107 ezer o'asz, tr.lnvomó többségben, földmivessel szemben. A kért nemzetiség vagyon helyzetének meg­oszlása nagyon különböző volt Míg 2395 francia föl db-tokom brr tokában C97.148 hek­tár terület volt addig az 1107 olasz birto- \ kornak csak 83.000 luktái jutott. Az olaszok túlnyomó többsége földmunkásként, sőt ige« okió fö’dnumkáskén. került Tuniszba, mely­nek földjét pár évtized alatt átaHakitolta. l aek az olasz telepesek — különböző nem­zetközi esyez«tények, elsősorban az 1896. évi konvenció érleJmében — az 1935 januári olasz—fj uncia szerződésig olasz állajnpojgá- :<;k ínnr.idhal'ak külön iskedákat tatéhVi'ttük é< n maguk éle.ét élhették. Az 1935 januárjában kötött szerződésinek az let volna a tálja, hogy — mint a Palatzzo ( liigi akkori féihivalii’as.-., az Aűcri F.sleri 1935 január 12-i sz ína irta — ,,felszámol­ják a kizárólag olasz—francia problémákat“. A nusgáliiupodis értelmébe» a .imiszi olaszok tiz évig még élvezhették kévállságos jogai­kat, 1945-tói 1965 lg pedig fokozató an iim*;;- .s/ündeték voLn i őket. Harminc óv alaiij t<- hót az <)Ia^/ teíejio-xkléil francia polgái"k sáliak voii.;i. L',erébe Itália I bia de ró /.ón, a Tifje.s.ltlwp 111.000 ii-gvzetkíloiitét 1 ieríi lelet, Eritieábaji |Maiig 1000 n< gyzefkilaiii'- «-r év a Ktmtég ü szempontból olv fonios vö- i(.steng/TÍ !>■ /.igelet, Iliiméi i:i111 Fapt,a. I ./4-n leiül rérs/cvísdiVs’ juttattak Kómának a J>/-.í buli Addis-Abeb.i vét- itt tula jdoti jogában A/, alx^s.s/in bába: u követi.e/m.11 v* i i ■ mél elro<.~ lották a frau 'a olasz .jóvi /onyl, am/ly< t I. néhai I)e JouveneL római ti uiei.i nagykö­vet oly nagy gonddal próbált belyreáPiáin. A kö/lH‘j'öM események kövelJvi ztéJxm () ;i ' ország - - mint i-incicles • nem hajlandó elismerni az 1935 január egyezményt és újabb, kedvezőbb megold'.-.! sürgőt. A mai helyzet A másik ok ka'oniiai'. stratégiai jcl;!cgüv Fiam/aország Tuniszban és ilizerUUxiuj. rend­kívül fontos- flottabázist éjiitetl és ennek se­gítségével ellenőrizheti a (sziciüai csíi-toriiún k» rész ül folyó ha józást, ivakunint biztokt- batja gyarnvitait a .szardíniái és szickia' bú. zi.Msk'ról történő esetlege- tánndá- ellet:, .fü­les Ferry, makor 1887-lx-n meglié/togatte 151- zertát, maga mondottéi: ..Kizciia megéri Tu­nisz egész többi részét. Iía mindenáron Tu­nisz elfoglalásét akartain, úgy ez Bizerla Jitía*t volt.“ iía 1881 -lx»n Olaszország nem szalesztja el a kedvező alkalmat N elfoglalja Tuniszt, úgy rna vitathalatlaíiul az ő kezé­ben lenne: a Í'öklközi-lenger keleti és nyu­gi.ti része közeli lebonyolított hajózás eílen- öi'z.é-se. Ha Oías/orsztég bchozha’ná azt, arat 57 évvel ezelőtt cím irtasz tolt, úgy hatalmi po- 7. ciója százalékokban ki sem fejezhető üi-ányban (növekedne meg. Franciaország azonlrJ a szintén a két okitól ragaszkodik Tuniszhoz és bizonyos, hagy ebben a pitFi 'a ban oiágha engedhet Paris iiegyol»b JvcfolyáM Gitészországiuik ezen a rendkívül .jeíentös gyarmatán ané’kül, hogy saját «agyhatouni lielyzetét ne gyengtse. A» eluuilt pár esztendőben Franciaországnak, nemcsak a szabadságul- visszaszerzéséért küzdő arabokkal, Itanem a hazafias olaszok­kal js gyakran meggyűlt a baja. Az olasz— francia incidensek csúcspontján a francia hatóságok <-gv tuniszi olasz, lapot, betiltottak és egy olasz újságírót kiutatétottak. A Földközi tenger évezredes története azt tani Hja, hogy Római uralma óta hiábavaló küzdelem falvi » teljes hegemóniáért. Ezt megszerezni még egy nagyhatalomnak sem sikerült. A tengerem» mindenki számára van hely és így kéfségítéen, hogy a megoldás egyetlen, józan és lehelfté-ges módja az ész­szerű megegye 7. ('s, mely tiszteletben tan éj a és biztosítja valamennyi érdekelt hatalom ki- .vánstítgait és mások rovására nem menő óhajait. Megkezdődtek a kolozsvári egyetem újjászervezésének munkálatai A felsőbb oktatás reformjáról szóló törvény alkalmazása a gyakorlatban, — Uj tanszékcsoportositást és tanárelhelye ■ zést hajtanak végre• — A tanári karoknak aj elemekkel való felfrissítése KOLOZSVÁR, december M3. A helybeli I. Fcrdiinánd Tudoinány- cgyelemen megkezdődtek az uj felsőbb oktatási törvény előírásainak megfelelő n a reform gyakorlati alkalmazásának immkáíalaí. E reformoknak életbelépte­tésével kapcsolatban és mUuienekelő-t azt kell azonbati megjegyeznünk, 3iog\r a múlt számos kisebb jelentőségű, de hasonló célkitűzésű intézkedésével szem­ben ezúttal egészen mélyreható és gyö­keres módosít ásókról és olyan uj elvek bevezetéséről van szó» amelyek tökéletes mértékben meg fogják változtatni Erdély eLső és legmagasabb művelődési ténye­zőjének belső életét és szerkezetét. A reformtörvény előírásainak al­kalmazása A tanszékeket az egyetem minden ka­rán uj elvek alapján csoportosítottak, melynek következtében több tanszék megszűnik. Természetesen a megszünte­tett tanszékek tanárai összes szerzett jo­gaikat megőrzik, de kötelesek magukat a tanszékek átcsoportosításával járó uj intézedéseknek alávetniök, ami a gyakor­latban azt jelenti, hogy a megszüntetett tanszék tanára kötelezhető lesz valamely rokonszakma tanszékével járó teendők ellátására. E munkálatok során valószí­nűleg több áthelyezés is történik abban az esetben, ha valamely megszüntetett tanszék tanárát még rokon tanszéken sem Lehetne elhelyezni. Az egyetem ille­tékeseit jelenben főképp az egyetemi kari szabályzatoknak az uj törvényhez való alkalmazása, illetve ennek szelleméi)'.1« való módosítása foglalkoztatja. Szerencsére az egyetem belső szerveze ti módosításához nem nélkülözi a nagy tapasztala okkal rendelkező hozzáértőket s ez kezesség arra, hogy e magas művelő­dési intézmény, a reform alkalmazása folytán, megfrissülve és uj életre kelve folytatja tudományos munkáját tovább. A nagy betegen fekvő Stefanescu Goanga rek or helyett ezeket a munkálatokat a .jelenben Nicolae Draganu prorektor, a bölcsészeti kar dékánja vezeti. A pro­rektor nyilatkozata szerint^ az egyetem átszervezése valószínűiéig a jövő év első hónapjában nyer befejezést. A tanári karok kereteinek fel­frissítése Az egyetem négy kara tanári testületéi­nek kereteit uj tudományos erők kineve­zésével frissítik fel. Az uj tanári kineve­zéseket már hivatalos helyről is megerő­sítették. A karokra újonnan ki ne vezettek valamennyien régi magántanárai, vagy véglegesített előadói az egyetemnek. Az egyetem uj költségvetésének elkészültéig azonban az uj tanárok eddig: minősilc- sük után járó füzeteseket élvezik. Uj tanárok lettek a bölcsészeti karon: Nicolae Margtineanu, a lélektan tanára, eddigi magántanár, aki kolozsvári tanul­mányai után Hamburgban. Berlinben, Párásban és Londonban, majd mint a RockefeHer-alapitvány östeünd'jasa, két évig Amerikában folyfca/toti szaktanulmá­nyokat. Egyidőben előadója volt a csi­li ágói pszicliometriai intézetnek. Ştefan Pasca, az olasz nyey és iroda­lom eddigi lek óra és magántanára. Tag' ja a római román iskolának. A Román Akadémia egyizben kitüntette. V. Motogna-t a történelem tanszékére nevezték ki. Eddig a dési állami Uccuin igazgatója és az egyetem magánteriára volt. Pop Enni földrajztanár lett. Teológiát és természettudományokat tanult. A földrajz és növénytan magántanára. Uj tanárok letek az orvosi karon: Daniello Leon magántanár, a sebészeti klinika asszisztense és a tüdőbeteg szana­tórium főnöke. Cimoca Valeria magántanár, a bőrgyó­gyászati klinika volt asszisztense. Kineve­zésekor a gyógyszerész'ani intézetet ve­zette. Popcvici Troian magántanár, a szülé­szeti klinika laboratóriumának vezetője. Stanca Constantin, a bucureştii egye­tem szülész-nőgyógyász magántanára. A helybeli rákkit ató intézet igazgatója és az állami nőkórház főorvosa. Gavrila loan, a kolozsvári klinikák járványősztályának veze'ője., az orvostu­dománya társulat főtitkára. VeUuda Consllantin, a leíró bonctani mtéze'j vezetője, a párisi bonctani társa­ság tagja. Petre Van cea. a szemészet magántaná-. ra. A Román Alradémia 1935 ben kitün­tette. : Borza Zeno, a sebészeti klinikai mini' kálatok veze ője, engedélyt kapott arra, hogy magántanári vizsgálatot tehessen. Érdekes könyvujdonság ? Szóló vej esik: POTEMKIN A ilegéraekesebb életű kegvenc főhőse en»- nek a n%űzgrim^s erejű könyvnek. Ara fűzve 132, kötve 216 lej az Eljbnzák könyvosztályábm, Cluj—Kolozsvár, Piát» Unirii. Utánvéttel azonnal küldjük. Kérje, a karácsonyi könyvérdekeseségek jegyzé­két, v v - ............' - ^ w r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom