Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-15 / 286. szám
ÂkA 3 IM Szerkesztő síg és kiadóhivatal: Cluj, Odea Moţilor 4. Teicfon: 11—09. Nyomda: Sif. r. G Duete No. 8. Fíókkiajlóhi vétsd és k. önyvosztály; P. Unirii 9. Telefon r 1 99 ■ttu 'aapa.gr.CT*--.csazr^’VBktS^g^tja^,3ias:ssa iíX ii V F ÖLYAM, 2 Só. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARIM A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót Oh. GROIS LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖK sassa£ET,Tft.'Mift‘JiMM*4!6a'ramfiM4UMi, Kiadótulajdonos: PALLAS R„ T* Törvényszéki hjsfcromcHrisi szám: 39. (Boa, ti6fí 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta So* negyedévre 24t^^év^^^8o^eg^iffl^^vr^96o^ieL CLUJ, 1038 DECEMBER 15. MMBfififiMBHB—m ■ ■ --As angol minissíepélnök nagy beszéd a a Loadosiban működő külföldi uisáfliíők bankett)én*' — Chamöaríáín éles bírálata a német sajtó ellen, mely as utóbbi időben Baldwin volt miniszterelnököt támadta, — „Mégis mag vagyok, győződve, hogy a müae.äößi megegyezés érvényban marat; sóba sem lesse háború a két nép között1' A londoni németnaavköves $éetémái ti a német londoni ttniető.es távolmaradtak a Chsmber.ein tiszteletire adott bankettről közvetlen kicserélésével kölcsönösen, jobban megértsük szempontjainkat és kölcsönösen teljesebb megértési teremthessünk meg vagy Így, vagy úgy a szilárdság és a biztonság újabb elérésére. Sokan azt hiszik, hogy mert megegyezést keresek a diktatórikus államokkal, a nemzeti szocialista vagy a fasiszta rendszer mebeit vagyok. Ha azt mondják, hogy hasonló módszert kívánok az én országomnak, tudják meg, hogy ennek ellenkezője az igazság. De nem is hasznos, nem is kívánatos, hogy bírálat érjen másokat, mert jobbnak találtak olyan módszereket, amelyek nekünk nem alkalmasak. A történelem megtanít arra, hogy egyetlen kormányforma sem marad ugyanaz. Ezért nem szabad eltávolodnunk egy országtól sem az általa elfogadott kormányzati rendszer miatt, mert lehet, hogy ez idővel Olyan fontos módosulásokon megy át, hogy másnak muÄ tegnapi nap eseményének Chamberlain miniszterelnök nagy külpolitikai beszédét lehet tekinteni, melyet a Londonban miiködő külföldi újságírók egyesületének bankettjén mondott el. A beszéd jellemző ChamberFain-beszéd, melynek alaptónusa a békéhez való szilárd ragaszkodás, ezúttal azonban nem kerülte az angol miniszterelnök î» súlyos veszélyeknek érintését sem, melyek a műit hónapokban követett békepofitikája számára alternatíváké*» pen fönnállotfcak és a közeljövőben továbbra is fennállanak. A Németország* gal való viszony kérdésében — mondta Chamberlain — a háború és a megbeszélések között kellett választani, az események megítélésében tehát állandóan ez az alternativa kell szemünk előtt lebegjen. A cél — mondta Chamberlain beszéde befejezéseképen — az a lelkiállapot, mely a szabadságon, a nyugalom és a biztonság érzésén alapúi. Az angol miniszterelnök „békebeszédének“ kísérő körülményei s ez jellemző a mai helyzetre, a német sajtó eilen hangoztatott kijelentései miatt, mégis az angol—német ellentét njabb kiéleződésének adták bizonyságát. Röviddel a bankett megkezdése előtt a londoni német újságírók és a londoni német nagykövetség tagjai tudatták az egyesület vezetőségével, hogy a miniszterelnök beszédének egyes kijelentései miatt a vacsorán, őszinte sajnálatukra, nem vehetnek részt. Chamberlain beszédének szövegét ugyanis esetleges kellemetlenségek kikerülése végett, előre ismertették a résztvevőkkel. A német újságírók ennek a szövegnek ismerete alapján a londoni német nagykövetség utasítására, nem vettek részt a banketten és a nagykövetség, amint londoni politikai körökben mondják, a berlini külügyminisztérium utasítására cselekedett igy. Az elmaradás természetesen sok kommentárra ad alkalmat diplomáciai körökben, de nem változtatta meg Chamberlainnek a német sajtóval szemben hangoztatott kijelentéseit, melyekre főleg németországi lapokban Baldwin ellen elhangzott támadások adlak alkalmat. A banketten ötszáz újságíró és diplomata vett részt és melegen ünnepelték Chamberlain miniszterelnököt beszéde elhangzása után. tatkozik, mint ma- Chamberlain ezután hangoztatta, hogy az angol kormány fi-. gvelembe vette a sajtó észrevételeit a fegyverkezési programra vonatkozóiig * kiterjesztette és meggyorsította ezt a programot. Az egész nemzet elfogadta és bátran végrehajtotta a tőle kért erőfeszítéseket — mondotta. — Mindez azonban nem jólenti azt, hogy Anglia háborút akar. Bármikor készek vagyunk jóindulattal megvitatni bármilyen követelést vagy igazságtalanságot, de az észre fogunk hallgatni mmdig s nem az erőre. Hasonlók épen, nemcsak népünkkel szembeni kötelezettségeinknek keü eleget tennünk, hanem a brit birodalommal és szövetségeseinkkel szembeni kötelezettségeinknek iu. Miután mindenkinél jobban tudom, hogy, a fegyverek halmozása ki meri d bármely ország forrásait, senki sem venné nálam nagyobb örömmel részt egy nemzetközi megegyezésben, amely kölcsönös beleegyezéssel korlátozza vagy csökkend a íegyÍ verkezéscket. A történelem azt mutatja, hogy az egyeduralmi kísérletek sohasem vaJtak sikeresek és sohasem járultak hozzá a nemzetek boldogságához. Mert végül mégis kialakul egy ellenállási erő, melynek hem lehet gátat vetni. A boldogságot ! a lelki nyugalomban keli keresni, amely nélkül az anyagi jólét sem elégít kL — Konfliktus köztünk és az Egyesült-Áramok vagy Franciaország között, amelyekkel valaha háborúztunk, ma már lehetetlen, Franciaországgal kapcsolataink annyira szorosak, hogy túllépik az egyszerű egyenlő kötelezettségeket, mert az érdekek azonosságán alapulnak. Folytassuk célunk elérésének keresését — végezte beszédét Chamberlain — hiánytalan bátorsággá* és bizalommal, megőrizve a megingathatatlan célt. Cián® gróf budapssti látogatásánál* programla Ciiamfierlaiii Beszéde Beszéde bevezetésében Chamberlain hangoztatta, bog}- a világháborún kivúl, az utolsó 100 esztendőnek egy angol mi 11 tsz térré nézve legkényesebb kérdései ■merültek fel a legutóbbi bzennyoe hó oap folyaméin. A Németországgal és Olaszországgal való viszony tárgyában. Unborn és megbeszélések között kellett választania — mondotta ezután Chamh* rla n — Soléan az első utat tar!ollók legjobbnak, ő azonban az ország többségével együtt a másodikat választotta. Miu ám e modern háborúban a győző épp olyan keveset nyer. mint a legyőzött, csak akkor szabad háborúhoz folyamodni, ha már minden más utat megpró báliak. „Békekisérleteimben lehet, hogy több kiábrándulás ér', min! amennyit váriam, de nem vesztettem el reményemet — foJjdatta Chamberlain miniszter- elnök —, men csak akkor legyőzött a/ ember, ha már nem kísérli meg a sikert*'. Az angol miniszterelnök ezután megemlékezett az Anglia által kötött különböző egyezségiekről, melyek megannyi okot jeleneinek a derűlátásra. A ramu.hcni megegyezés a demokráciáknak, a nemzetközi együttműködés ügyének nem veresége. .4 megbeszélések eredményét nem a győzelem, vagy vereség szemszögéből kell nézni, hanem gg alternatívákhoz vUzotafitoa^ v -w ' v w » - v ->* v A müncheni megegyezés után a négy európai hatalmim megkönnyebbülten lé legzet fel, mikor elkerülve látta a hálni int. Amikor a Népszövetség virágkorában élt, legfőbb érdemié az volt, hogy a különböző tagállamok külügyminiszterei között alkalmat adót'.' a személyes érintkezésre. Ma ezeknek az alkalmaknak száma csökkent s ezért más alkalmai kell keresni az érintkezésekre. Senki sem fe led te el a szeptemberi válság nagy aggodalommal lelt pillanatait. Ezért ad panaszra okot a német sajtéi jelenlegi hangja. mely egy esetben nem riad vissza attól, Irigy inznltálja legjelentősebb politikai férfiairika* s köztük egyet, aki egész a legutóbbi időkig miniszterelnöke voT ennek az országnak — folytatta az angol miniszterelnök, — S esz a sajt-) néhány esetben semmi bizonyságá' sem adta annak, hogy meg akarja érteni a mi álláspontunkat Mégis meg vagyok győződve róla, hogy a két nép vágya továbbra is az marad, ami Münchenben kifejlődött: sosem lesz háború a két nép közö't és minden nehézség előtt a megkérdezés módszeréhez folyamodunk. A római ut céi:a Jövő hónapra Halifax és én Róma meglátogatását tervezzük — folytatta beszédét Chamberlain —, hogy megvitassuk Mussolini vei a közös érdekű kérdéseket. Reméljük, hogy ott olyan légkört találunk, ’ mely tehetővé teszi, hogy a gondolatik BUDAPEST, december i4. A tegnap esti és a ma reggeli budapesti lapok részletesen közlik Ciano gróf olasz külügyminiszter vasárnapi budapesti látogatásának programját. Eszerint Ciano gróf vasárnap délelőtt megkoszorúzza a Hősök emlékmű' vét, majd hosszasabb megbeszélést fog folytatni Tmrédy miniszterelnökkel és Csáky gróf külügyminiszterrel. Délután Horthy magyar kormányzó fogadja az olasz külügyminisztert. Hétfőn és kedden délelőtt vadászaton vesz részt Ciano gróf, de mindkét nap délutánját arra használja fel, hogy ímrédy miniszterelnökkel és Csáky gróf külügyminiszterrel politikai eszmecserét folytasson. Ciano gróf olasz külügyminiszter magyarországi tartózkodása alatt megtárgyalja a magyar miniszterekkel mindazokat a kérdéseket, melyek Magyarországot és Olaszországot közelről érintik, de megvitatás rlá kerülnek az összes időszerű kérdések is, Göring marsall lapja az olasz követelésekről Göring marsall porosz miniszterelnökhöz közeláLló essem „Nazionai Zeitung'1 foglalkozva az olasz követelésekkel arra a megállapításra jut, hogy Néme ország tói távol állana^ az olasz köveVlé-ek és közvetve nincs b érdekelve abban. Ennek ellenére élénk figyelemmel kiséri az események kibontakozását és természetesnek art ja, hogy Németország igazság* érzete alapján az elnyomott és « meg rövidített népek mellett fog majd állást fogUdsh - • ~ ~ " v ■*< —- - —o -** LONDON, december 14, A „Daüy Herald“ líbiai tudósitója az" ottani kattr- nai cenzura megkerülésével azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy Baibo marsall íoo ezer oUsz katonával! Libia határán felvonult Tunisz irányában. Az olasz hadsereg ütegekkel, modern ágyukkal és repülőgépekkel van ellátva. Tuniszi távirat szerint francia részről azzal válaszolnak az olasz agitációra, hogy a köz- és magánalkahnazottakat francia állampolgárság felvételére bírják. PÁRIS, december 14. Korzikában védelmi bizottság alakult, mely rendkívül m:- leg fogadtatást készit élő Daladier francba miniszterelnök számára. Egész sor tüntetés készül az olasz igények elleni állásfoglalásra. Cáfolják Litvinov és Beck találkozását MOSZKVA, december 14. Szovjet hl-vate- íos körök raitsem tudnak arról, s külföldön te-jes/tett hirröU hogy Beck lengyel kői ügy • miniszter és Litvinov szovjet külügyi népbiztos januárban találkoznék. Hasonló találkozóról jelen körülmények között nincs szó. Politikai körökher. ezzel szemben megáik- pitjuuk, hogy a nemrég adott közős lengyel— szovjet nyilatkozat után a feszültség tisztázódik a két ország között és a vitás kérdések elrendeződnek. VARSÖ, december 14. A Rador távirati iroda értesülései szerint m.i utazik el a lengyel fővárosból dr. Lyko'-szky, kit a lengyel kormány a szovjet kükké esikedelmi szervekkel föd y1'Oltandó tárgyalni sok levezetésével bízott meg Lykovszkyval utazott el Varisóból Ti(to\v szovjet követségi tanácsos ts, ki tevékeny részt fog venni a moszkvai rzevje*— tengyei ke.ne&kedehni fc* gjiai&skaö, t1 ChamtKríain^ J HlbOIH ÍS i sen közüti kelleti vaiasztimonk ml a síiéin Hal filiszioüsiif
