Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-15 / 286. szám

m MTT*1SI'TJ!k « 7V38 IrfTmT'er Mf. s Barangolás a hírlap bölcsőjénél Abraham Verhoeven belga nyomdász volt a legelső újságkiadó KOLOZSVÁR, december m­Korunk emberét ojigha üchetoe elkep* zclni liLrlupok nélkül. libben a nu;;\ Hóm­mal suhanó, eseménytől zajba időben« amely ijesztő meredélyek Icktr sodor mar évek óta és szép lankák föle csak ritkán vezet egy kissé megnyugodni, úgy kel! az újság, mint a déli ebéd, vagy mint a pihe pes\ Ma mindenki újságot dtvas, a hírlap clmaradhatui'lan kísérője lett napjainknak. Amikor minden negyedóra váratlan, 1:1 fordulatot hoz, feszültséget növel vagy cnyliit, .jeszt vaţgy nyugalomba békir, kín­zó idegtánccal gyötör, lehetne-e máskép? Lehetne, hogy ne érdekelje az embert a szerte a kerek viliágon zördülő, el nem ülő lárma, amely végső eredményében, ha om­lást indít, rázuditja a romok zuhanó lavi­náját? Ma mindenkit érdekel minden, a föld leg­messzibb szögletében történő dolgok ép­pen úgy, mint a közvetlenebb vidék ki­sebb-nagy óbb szenzációi. Tulajdon képen mindig igy volt, csak a kérdésekkel elért kör tágult nagy óbbra, szélesebbre, határait szétfeszítette 90k tudás adna lehetőség — s ma a végtelenség c kör. / A római „acta diurna“ A nJa-i lííriap messze őse megvolt már a rómaiaknál: a tanács üléseiről beszámoló „acta senPtus“, melyeket Caesar idejében nyilvánosain is közzétettek, bizonyos mér­tékig a biriap elődjének tekinthető. Még inkább az „act» diurna“ vagy „acta popul; romani“, amelyeket Juilius Caesar rendsze- resketc és amelyek hivatalos közlések mel­lett napi eseményeket is tudattak már kö­zönségükkel. És mert a vidék lakossága szintén értesülni kívánt, a feliér táblán ki­függesztett jelentéseket írnokok lemásol­ták és széjjelküádték a távoli tartományok­ba. Az „acta diurna“ azonban csak a té nyéknek szűkszavúi, száraz felsorolása volr, pusztán informativ jelentés. Kolumbus levele az Újvilágról 1493 uj értékes dátum tehet a hirlapoJc történetében. Kolumbus egy levele járta akkor röplapon a világot s a/, uj löldrő', Amerikáról mesélt benne fel 1 edezője. A levelet több nyelvre is lefordították ter­jesztői. A reformáció korában s a török csaták idején szintén sor került rö|>!'ap<>k- ra, amelyek a nevezetes várostromok s üt­közetek menetéről tájékoztatták az érdek­lődő olvasókat. Ilyen volt az a hirlapocs- ka, mely 1526-ban a mohácsi vészről be­számolt és 'öbb nyelven is megjelent. He mindezeket nem lehet igazi hírlapnak ne­vezni. Szerepük nem volt jelentékeny, a hírek sűrűbb útja akkor az. előszó és a le­vél volt. „Peiping Bao" Kináb.an azonban a vissza nem érhető múltban is voltak nyomtatva készült hír­lapok, amelyek kizárólag a birodalmat ér­deklő dolgok tárgyalására szorítkoztak. Császári parancsra készültek s fabetükkel nyomtatták őket. Egyetlen tudott dátum itt a „Peiping Bao“ születése: 400. évben alapította e lapot Pekingben Szu Csting. A hírlap születése Európában Európában sokkal később, csak a XVII. század első éveiben tűnik fel a legelső nyomtatott újság. Írott hírlap már volt előbb s az olaszok ráhivatkozva igényelik maguknak a legelső újság érdemét. Velen­cében készült e Hírlap: t 536. évben, mi­kor II. Szolimánnal csatázott a köztársa­ság s a lakosság kíváncsiságát ujságlevelek■ kel Hkatta. amelyeket a tanácsházban osztottak szét a nép között s amelyekért ,,gazetta“=t kellett fizeni, érempénzt, mely­ről később a lap nevét is kapta. A vitában, melyben az első nyomtatott újságért a pálmát öt orsz.ág is magának kérte, rövid időre Angliának látszott jutni a győzelem. A British Museumnak ugyan s birtokába jutott egy régi, egyedülálló uj- ságpéldány, melyen 15 8S. évet jelzett a keltezés: Cime: „The English Mercury“. Ez lett volna Európában a legelső nyom­tatott újság. Rövidesen kiderült aztán, 50.000 karácsonyi ajándék fizétosztása megkezdődött IÖ«fil§S ÜVEG-UDVAR CLUJ-BUCUREŞTI MINDEN VEVŐ «/IP M A tt 50 LEI VASAI*« ÁSNÁL hogy turpisság van a dologban a lap kehi* zése körül — s az angolok \-o]rak az. elsők, akik ezt megáld api tóttá k. Abraham Verhoeven lapja A mai értelemben, vett legelső Hirlao Belgiumban, Antwerpenben látott napvi á gór í Isiadója és szerkesztője egy antwerpm nyomdászmester: Abraham Verhoeven volt. A „Nieuwe Tijdingen“ 17 és fc' cm.-en, 13 és fél cm. nagyságban, S—16 oldalon jelent meg. Napilapjainknak ez o. e szab ab" tál an időközökben, az események s háborúk történéseinek személye szerűit küldte szét híreit. Csak 1621-től számoz­ták meg példányait, amelyek'ettől az .dó­tól már elég sűrűn megjelentek: minden héten legalább egyszer, de ha a meggyűlt események ugv kívánták, háromszor is. 179. száma 1622-ben hagyta el az antwer­peni úttörő nyomdász műhelyét. Német lap i6c6-ból Németország szintén kivette részét az eretek es vitából. 1935-ben a Londonban megrendezett sajtók 1 állításra küldött r é­met anyagban díszhelyen volt egy Frank­furtban kiadott újság 1606. évből. A fran­ciák ugyanez évre teszik a „Mercur Fran­cois“ kiadvány megjelenését. Azonban, ha a legelső újság kinyomtatásáért a pálma nem is jutott a németeknek, jóllehet nem rendszeresen, náluk jelent meg a legebő folyószámokkal megjelölt lap: az „Aviso- Relation, oder Zeitung was sich begeben“ cím alatt, 1612-ben. Majd i6ij-bcn a frankfurti Emmei könyvárus megalapítot­ta a „Frankfurter Journal“-t, amely már rendesen jelent meg. Renaudot Theophrast orvos újságja Angliában az. első rendes hírlap 1622* ben jelent meg Londonban hetenként. A franciáknak is jutott bőségesen érdekes emlék a hírlapok bölcsős korából. A regi „Gazette I rancpise pour le temps present1 verses újság- épen megmaradt keltezése 1626. év. A verses krónika azonban az is­meretlenségben hagyja kiadóját és .szerző­jét. Ennél érdekesebb azonban Theophr'*sc Renaudot párisi orvos híressé leit „Ga- zette“-je, amellyel a szellemes orvos be­tegeit szórakoztatta. Az apró újságokat s adomákat közlő „Gazette“ voit a „Gazette de France“ elődje. Az újság legelső péi lá­nya i A3 r május 30-án látott napvilágot. Ausztriában a legelső hírlapot Becsben nyomatták ki: 1703 január 31-én jelent meg a németül irt „Mercurius“. Megjele­nési ideje minden szerdán és szombaton volt. A bécsi Sedlmaycr J. P. volt e hír­lapnak kiadója. Pár évvel később megje­lent a. „Wienerischer Diarium", mely utóbb a „Wiener Zeitung' -ra változtatta át a nevét s mint ilyen, hivatalos lap letr. És végül: az Egyesült-Államokban ic7j- b*n jelenik meg Cambridge'oen a ,.May Flower'* c. első hírlap, mert augha le­hetne rendes újságnak elfogadni 2 bostoni „Public Occurences“t, amely 1690. szep­tember 23-én jelent meg, de legelső száma után a kormány már be :s tiltotta Körülbelül ez a vonal, me’ver a gyer- mekcipős újság élete kezdetén bejárt, hogy aztán évszázadok múltán a mai idők cm’ bérének úgyszólván nélkülözhet .plen tár­sává nője ki magát. bsshsbb „A csehszlovák külpolitika alkalmazkodik a realitásokhoz“ Beran csehszlovák minisztereit tök kormány-nyilatkozata PRÁGA, december, 14. Beran Rudolf, csehszlovák miniszterelnök tegnap olvas­ta fel a parlamentben nagv érdeklődéssel várt nyilatkozatát. A nyilatkozat megállt= pitja, hogy „Csehszlovákia a béke érdeké­ben olyan áldozatot hozott, amilyent soha­sem kértek egyetlen más nemzettől sem“- Ezzel a helyzettel szemben nem folytat­hatjuk szeptemberig követett politikán­kat, sem a programot, sem a módszereket illetően, A külpolitikáról szólva kijelen­tette a miniszterelnök, hogy a realitások­hoz fog alkalmazkodni. A kormány igye­kezni fog megőrizni a békét és elsősorban a saját érdekeit fogja védeni a reális nem­zetközi helyzetnek megfelelően. Elsősor- ban a leghatalmasabb szomszéddal: Né­metországgal kell megteremteni a jószom­szédi kapcsolatokat, majd Lengyelország- gal és Magyarországgal, Romániával és Ju­goszláviával szemben hálásak vagyunk azért a lojalitásért cs barátságért, amelyet a nehéz napokban tanúsítottak. Azon fo­gunk munkálkodni, hogy Csehszlovákia és a két ország között a kapcsolatokat még jobban kimélyitsük. — Nem vagyunk az elszigetelődés hé­véi — folytatta — ezért meg fogjuk '.ár­tani jó kapcsolatainkat Franciaországgal, Angliával és az Egyesült Államokkal. Ber-tn ezután köszön étiét fejezte ki a hadseregnek és Sirovy tábornoknak, majd a belpolitikái hesyzecet ismertette.- - ­— Meg keli oldanunk a zsidókérdést — mondotta. Az állam nem viseltetik el­lenséges érzülettel azokkal a zsidókkal szemben, akik már régóta Csehszlovákiá­ban élnek cs akik pozitiv kapcsolatban él­nek az állammal cs a lakossággal. A kor­mány elő akarja segíteni az exportot és ezért revízió alá veszi az összes érvényben lévő kereskedelmi szerződéseket. Tárgya’ lásokat fog kezdeni Magyarországgal, Ro­mániával, Jugoszláviával, Hollandiával, Olaszországgal, Franciaországgal. Svájccal, és Litvániával. Huszt és Qz ország nyuga­ti része között vasútvonal épül. Az orszá­got nagyrészt villamosítják. A továbbiakban a miniszterelnök biz­tosítékokat adott az ország másnyelyü la­kóinak cs reményét fejezte ki, hogy a parlament meg fogja adni a kormánynak a teljes felhatalmazást. A csehszlovák parlament ezután tár­gyalás alá vette a felhatalmazási törvény* javaslatot. Igazi szép harőcsono nem képzelhető könyvek nélkül. Gyer­meknek, felnőttnek, férfinek a legszebb karácsonyi könyveket Lepage mái, Ko­lozsvár, rendelheti. — Kérje már is Le­page jegyzékét, közölje, mit kíván, ila most rendel: van idő cserélni, válogalaL Gém: LEPAGE könyv üzlet, Cluj, -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom