Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-11 / 257. szám
1938 november TI. ELLENZÉK Anyja fényképe miatt megölte nagynéniét egy fiatalember Faníaszíik&s tragédia a párisi esküdtek eíoti PÁRIS, november 10. A párisii esküdtszék előtt egy megtört, zokojgó fiatalember felel nagynénje meg- yyilkolátáért. A huszoranyolcéves Jean _.ergat a múlt év júliusában meggyilkol' la naigynénjét, özvegy Devaine-né asz- szonjyt és másnap önként jelentkezett a rendőrségen. A gyilkos fiatalember elrabolta jlómódu nagynénje pénztárcáját, amelyben kisebb összegű aprópénz volt és ezért a vádhatóság előre megfontolt szándékkal elkövetett rablágyükossággal vádolja. A szánalmait ébresztő gyilkos nem tagadja az előre megfontoltságot, mert ő maga' vallotta; be, hogy a revolvert, melynek segítségével végezni akart nagynénijével, a gyilkosság előtt néhány árává1 vásárolta és a fefgiyverkereskedőnek azt mondotta, hogy céllövést akar tanúi ni a fegyverrel. A gyilkos vallomása A vizsgálat) folyamán a gyilkos nem tett részletesebb vallomást a bűntény előzményeire vonatkozólag, a tárgyaláson azonban vallomásából és a tanuk kijelentéseiből fdltáimlt a gyilkosság számos megdöbbentő és már a pszichológusokat is foglakoz;tató motívuma. Acr öregasszony ;gyámja volt a fiatalembernek, akinek édesanyja 1921-ben öngyilkosságot követett el. ’■•ti — Édesanyámat, nagynéném kergette a hiaflálbal — kiáltotta a gyilkos kihallgatása során. — Nagynéném halálosan AZ ARANYÉR állandó viszketési ingere és gyötrő fájdalmai végül is idegeit teszik tönkre. Szabaduljon ettől a kíntól, Goedecke féle Anusoivég- bélkupok gyors enyhülést és gyógyulást biztosítanak. A N U S O L GOEDECKE illetett, mire én teljesen elvesztettem a fejem, eldobtam a revolvert, rárohantam és puszta kézzel megfojtottam. Tagadom, hogy raiMsi szándékkal gyű kottám volna, csak aprópénzt vittem magammal, noha tudtam, hogy nagyobb pénzösszeg és más értéktárgyak is vol' tak nagynéném birtokában — A gyilkosság után tanácstalanul bo lyonglam Paris utcáin. Jelentkezni akartam, de nem tudtam, hova keli mennem. Egy parkőrnek is előadtam a történteket, de ő sem tudott tanácsot adni arra, hogy hol jelentkezzem. Azután össtzebaráköztem egy ko'dussal, aki útbaigazított, azt {tanácsolta, hogy jelentkezzem, az egyik rendőrőrszobán. A vádiotiti fiatalember nővére vallomá' sában megerősítette a gyilkos vallomásának adatait. Mint mondotta, az öregasz. szony állandóan részeg volt és a fiatalember valóságos mártír-sorsot viseli el az alkoholista, kegyetlen nagynéni házában. Az elnöknek ainna a kérdésére, hogy miért maradt nagyítón jenéi, ha ilyen rossz dolga volt, a fiatalember azt vála szólta, hogy az édesanyjára vonatkozó emlékek nagynénjéhez kötöd ék és a végsőkig elviselte a szenvedéseket csak azért, hogy néha láthassa édesanyja fényképeit és megsiimiogatbiaissa a bútorokat), amelyek édesiainyjártlciíl maradtak. Az Ítéletet nagy érdeklődéssel várják. Spiru Harettől Armand Calinescuig Forradalmi cselekedet a gyökeres erkölcsi megtisztulás érdekében gyűlölte anyámat, mer1! szebb volt nála. Tudom, hogy latzza’l a váddal illette anyá' mat éveken át, hogy viszonyai volt férjével és engem is gyűlölt, mert azt hitte, hogy uiajdionképpen nagybátyám volt az édesapám. Anyára szebb, fiatalabb volt magynénómnél, lezárt kellett meghalnia, mert nagynéném gyötörte. Üldözései elől menekült q halálba. Én akkor nagynéném házába kerültem, ahol rettenetes sorsban volt részem. De nem a nélkülözések okozták a legna. gyobb fájdalimat), hanem az, hegy lát nőm kellett, milyen gonoszuk tékozolja el nagynéném az emléktárgyakat, amelyek édesanyám után maradtak Fladobt minden értéktárgyat, amit tulajdonképpen én örököltem, eladta a zongorái is és hiába kérleltem, nekem még egy fényképet sem adott. A fiattal vádlott lehajtotta fejét és komoran tette hozzá: — Ezért a fényképért, édesanyám fényképéért kellett meghalnia... További vallomása szerint heteken át könyörgött nagynénjének, hogy adja át édesanyja egyik fényképét. Nagynénje azonban indulatosan elutasította kérését, mire ő felháborodásában elhatározta, hogy végez a kegyetlen öregasszonnyal, Az anya emléke — 1937 juiius 21én revolvert vásároltam —- mondatta — azzaii a szándékkal, hogy megölöm nagyménémet. Ismét édesanyám fényképét követeltem tőle, de ő durva sz>idailmakkal visszautesilott. Ele kor előrántottam a revolvert és elsütöttem a fegyvert. A golyó a combján találta nagynénémet, atki a földre zuhant i és tovább szitkozódott. Durva sértésekké 1 BUCUREŞTI, november io. ^ Spiru Ha rét idejétől az első bátor és bölcs román oktatásügyi reformot — mely mindenben megfelel1 a szükségletnek — Armand Calinescu hozta. Az utóbbi időkben az iskola rosszul vo’t felépítve, az anarchia és a pelitikus-erkölesük s a rossz gazdálkodás valósággal a szakadék felé vezette az iskolát. Legyen vége az anarchiának Az iskola említett zavarának hatása tükröződött vissza a fiatalabb nemzedékek tájékozódásaiban és tevékenységében. Ezek ugyanis az iskolát elhagyva, köny- nyen prédájává váltak az államra veszélyes mozgalmak tevékenységének. Ami rossz volt az utóbbi időkben az országban, az nagyrészt oktatásügyünk meg nem felelő voltának tulajdonit ható. Caiíinescu miniszter ebből a tragikus valóságból indult ki és bátran döntötte le az elavult előítéleteken és szerencsétlen, hagyományokon felépült régi iskolát, hogy újat épithessen helyébe. Ezért hangsúlyozzuk azt, hogy Spiru Haret idejétől mostanig még senki m-eg sem kísérelt egy ennyire mélyreható és tökéletes reformot végrehajtani, A középiskolának két hónappal ezelőtt végrehajtott reformja után most következett el a felső oktatás reformja, ami a román iskolakérdés legközpontibb részét képezi. Miután, pedig el sem lehet képzelpi a felsőoktatás reformját az elkövetkező középiskolai tanárok képzésének szilárdabb alapokra helyezése nélkül, Calinescu elhatározta, hogy legfelsőbb képzőiskolákat létesít. Ezeknek az iskoláknak a létesítése az első kapu, mely a na- gy óbb jelentőségű reformhoz rezet. Uj korszak az oktatásban A nemzetnevelésügyi miniszter ezután az oktatás racionalizálásának rendjén talált megfelelő megoldást a szervezeti kérdésekre, a tanárok képzésére és a tudományos munka ellenőrzésére vonatkozólag. Ezzel — az egyetemek önkormányzatának meghagyása mellett — egész csomó bajt irtott ki. Először is az előbbi időkben minden értelmes indokolás nélkül, szaporították a tanszékek számát, túlterhelve a programot s tájékozatlanságra Ítélve a diákságot. Miért nőtt meg a tanszékek száma? A kérdésre maga Calinescu miniszter felek „Szerencsétlenségre ennek csupán személyes vonatkozások voltak okai. íme néMl sunq&r hogy megmenekültünk a háborútól a *3«8s*58c*éwl ne& Írassa ki a fcefeí Vásároljon Állami Sorsjáték sorsjegyet a Hivatalos Sorsjegyáruda és a Fa&usi Postahivatalok elárusító heiyeirtél és okkor elmondhatja, hogy szerencséje volt. @ Milliomos lehet a november 15., december 15., január 15. és február 15. iki húzások, alkalmával, meri az uj terv 4 egyenként 6 milliós és 70 egyenkérU j milliós nyereményt irányoz elő. Üuj, Sír. üegina Harisa 46. 5 Minden felmondta a szolgálatot? ügy biztosan csak HIRISAN» PASZTA segít (HIri8an-G«8. Leipzig) Ekcéma, bőrbán- talm&k, gyulladt, viszkető és égő gennye sebek biztosan gyógyulnak. Tubusok 44 és 8 5 lel árban minden gyógyszertárban és drogé nában. — Képv.: Mr. G. Hletseb, Sibiu hány példa: X. egyetemen volt egy .közigazgatási jogi“ tanszék. Nagyon természetes. Tehát egy alapvető tudományszakról van szó. Egyszerre azonban feltűnik egy tanszék igénylő, akit ki kell elégítem. Ekkor uj tanszéket alapítanak, amely a következő nevet kapja: „közigazgatási jog és a közigazgatási törvények értelmezése“. Mintha az előbbinek nem ugyanaz volna a tárgya. Nemsokára ion egy harmadik jelölt is, aki az „általános jogelmélet, különös tekintettel a közjogi alkalmazásokra“ cimü tanszéket ktpja. És így tovább. A tanszékek különféle igényes elnevezések alatt egyre szaporodnak, de csak azért, hogy tisztán személyes érdekeket elégítsenek ki. Aki épülni akart a különböző karokon előadott anyagot illetőleg, nem volt elég, hogy a tanszékek címeit elolvassa, ehhez ismernie kellett a különleges kulcsot. Ha például meg akarjuk tudni az „asztrof zi- kai“ tanszék szükségét, a kulcs segítségével megtudjuk . . . „az unokaöccs“. „A rokonok helyzete“. Ez a helyzet nem tarthatott tovább. Armand Calinescu pontos keretet felölt, a katedrákat csali a fő tudományágak számára tartva meg. Az oktatás koncentráltabb lesz és a diákok .'■’tárnára hozzáférhetőbb. Ami a tanárok kiválóságának módszerét illeti, alapos megfontolás után a versenyt választotta. Emellett bevezetett bizonyos intézkedéseket, melyeknek az a célja, hogy erkölcsi kívánalmakat elégitsenek ki: megtiltotta, hogy a tanárok ezután is ajánlják közeli rokonaikat. Hasonlóképen megtiltotta, hogy egy tanár több katedrát foglaljon el és több mellékkatedrát vezessen. Ilyen körülmények között betöltheti-e lelkiismeretesen kötelességét? Tizenötévcs szabadságok De Armand Calinescu — és ez a legfontosabb szakasz — megtorlásokat léptetett életbe azok ellen, akik nem tartják meg előadásaikat. Azt mondja: „Egy szegény tisztviselőt kitesznek állásából, ha tiz napig nem jelentkezik hivatalában. Egy tisztet rendelkezési illő»- mányba hegyeznek hathónapi szabadság után. És egy egyetemi tanár megmarad" hatott 3z oktatásban, ha tizenöt éven át egy órára sem lépett az előadóterembe. Ez erkölcstelenség és bottány. Ezért mindazokat a professzorokat, akik ót év alatt legalább egy egész éven át nem tartottak előadásokat, lemondottaknak tekintik“. Még szükség van valamire és pedig a tudományos tevékenységre. Megmagyarázza miért: „Mert az egyetemi oktatás nem -ehet egyszerű elhelyezkedés, a professzor pedig nem hivatalnok, hanem a tudomány ugarán alkotó munkát kell kifejtenie, aj és pontos kötelességeket jciö tem meg. Valóban, az egyetemi tanárt,, aki miután elnyerte kinevezését, szegre akasztja lantját s nem fejt ki többé alkotó tevékenységet igazolt munkásságával, lemon donnák tekmtik » helyét más alkalmasabbnak adják át‘. Armand Oa&nescu reformba egész reform és erkök»rg^Kegi cselek«!**. fVny- nyi idő után swwt «vgremnti a rwikséges légkört rgverouen és ennek egész tekintély et IDEIÉBEN BHFH[E2IK A KIALVA DORNA VATRA» VASÚTI ÉPTTÉM MUNKÁLATOKAT M*o-vri tábitrouh. vasúd vezérigazgató ejahb látogatásét tett a K kíhra-—dornavaira» vasútvonal éprté* senél. Ugyanis ez » wnoJ va» hiv-jrva összekötni Erdély és Bukovina vasúi vo- nalait és ha a vemai elkészül, akkor óriási időmegtakarítást lehet f*émi *z Erdély és Bukovma közötti forgalomban Ez alkalommal Macovd tábornok megttkpho^ ta, hogy az építkezési munkálatok, dacára az ülő járás és a tentp nehézségeinek, gyorsan haladnak dóré és »2 építkezés idejében, a rueiálkp'LoU terv szerint d- készüJL
