Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-11 / 257. szám

ÁRA-3 LÉÉ ELLE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Cdea Motflor 4. Tefefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Duci* No. 8 F‘ók kiadóhivatal és könyvoszrály: P. Unirii 9. Telefon 1199 ]LIX ÉVFOLYAM, 257. SZÁM. orbanneban Már szombaton zajlóit le a a'uji] esemény, amelynek hatása frissen hullámzik bennünk most és emléke tartósan megszüli Annyim fontos, lélekemelő és büszkélkedtető, hogy napok múltán sem tudunk újraközlése és a k őr ül magyarázó s« négy át ól megszidjad ülni. Késve, azonban mégis folyamatos érlék és elkötelezettség tudatában szólunk az emberi, tudományos és a magyar világot egyaránt érdeklő nagy eseményről: Szent-Györgyi Al­bert tiszteletbeli doktorrá való avatásáról, amelyet a majdnem ezeréves Sorbonne, 0 világ legrégibb egyeteme „celebrált“. Ez al­kalommal a tudomány még öt kiválóságát hasonlókép megtisztelték, de az ünnepély középpontjában a magyar Szent-Györgyi volt, aki nemcsak elmédeti, hanem gyakor­lati értékekkel ajándékozta meg a világot és egyéniségének sajátszenü varázsával ma föld­részünk egyik népszerűbb és leghatásosabb embere. Nem dicsekszünk a külsőségekkel, i például, hogy ez alkalommeri is megjelent .a: avatáson a francia köztársaság elnöke, aki ezzel a szokáséval a tudomány iránt való állandó francia lel kesülts éget és a közt őrsei, sági állam mindenkor erőteljes kéltségéi nyilvánítja. Irigylésre méltó körülmény ez, (le sokkal nagyobb jelentőségű, bogy ilyen­kor a francia szellemi világ minden valami­re való és megmozdítható kitűnősége jelen van, a legmagasabb rendű emberi tevékeny­ség egységét, együttműködését, egyetemessé­gét kifejezve, hogy minden külső elismerés, nél nagyobb erkölcsi jutalmai1 adjon ez uj „halhatatlanoknak“, akik életüket minden ember közjavának szentelik hajnalokba mju- ló, idegölő, egyben teremtő munkával Ilyenkor örvendenünk illik, mint emberek­nek és mint magyaroknak. Magasrn valló emelkedést, az ember! méltóság átérzé-sét, az 'anyagiakkal föl nem mérhető elvont ér­ték jelentőségét érezzük át. íme, a tudomány eredményei fölött magres rendű munkásai egyesülni tudnak célokban és elismerésben, ime, nagy erejük, amellyel fiz embertársak önzetlen hódolótól kieszközlik és ami min­dennél többet jelent, a testvéri kötelékek va­lóságát bizonyít jók. A tudomány egyre in­kább mindenható. .4 tudomány egyre inkább előtérbe lép és hősei lassanként nem szórái­nak háttérbe a katonák, politikusok, művé­szek mögöttAki a tudományt előre viszi és az emberiségnek közös javát szolgálja, már az életében jóleső és serkentő elismerést arat. Sőt, érezheti <az örökkévalóság sugárzá­sát. Bizonyára ily Szent-Györgyi-féle össz- hangzatos, tiszta, világos, szerény tudósok­nak ennél is nagyobb öröme, hogy érezhe­tik az emberiség egy-egy alkalomkor az ő hatásukra történő testvéri együttér z ősét, amive[ igy lépésről-lépésre ránevelődik a tö­meg,^ hogy egykor minden időleges gyűlölkö­dést és vérontást okozó ellentéttől: faj, nyelv, vallás, világmézlet okozta mételytől fölszaba­dítsa magát. Terrrtészetesen, végül jólesik büszkélkedni egy ártatlan és érthető hiúság­gal, hogy Szent-Györgyi Albert, a kisded ma­gyar nép sarjadéka, ami természetesen nem jogcím fönhéjázásra, vagy hetvenkedé'sre, hiszen a véletlen müve, de mégis csak meg­ejt mindenkit ilyenkor. Es jól esik fölemle­getni hogy ez a nagy elméleti és gyakorlati tudós, aki az emberiséget drága kinccsel ajándékozta meg, a Curie-házaspák példáját követve, föl jede zését nem egyéni érdekre használta föl, hanem rögtön az emberiség köztulajdonává tette és jól esik rámulatni, hoyy Szent-Györgyi nemcsak nagy tudós, ■nemcsak közvetlen és szerény egyéniség, hanem nagy, ember £»; minden egyes nyilai­ALAPÍTOTTA BAR tu a MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK Kiadó'tulajdonos: PALLAS EC. Tté Törvényszéki lajstromozod szám: 39. (Dos. 886/f1 1938. Tdb. Cluj.) Előfizetési áriáik: havonta So, negyedévre 240, félévre 480 egéscs évre 960 lej. CLUJ, 1938 NOVEMBER 11. Anglia erős akar lenni, feogn a beket fenntartsa Chamberlain négy pontja. — Heves viía az angol miniszterelnök külpolitikája fölött. — Roosevelt győzött az amerikai választásokon Hir Ribhenitop párisi és Goring londoni látogatási tervéről A nap külpolitikai hírei főleg az angol trónbeszéd és Hitler vezér cs kancellár tegnapi beszédét követé utóhullámzások körül forognak. Tegnapi fontos esemény­nek tekinthetők az, amerikai választások, melyeknek döntő szerepe lehet a roosevelti külpolitika továbbfoi’uytaitíása, vagy meg­változtatása körül. Ugyancsak regnao tet­te meg első hivatalos lépését Romában az újonnan kinevezett; francia nagykövet, Francois=Pcncet is, akinek működeiétől az évek óta feszült francia—olasz viszony megjavítását várják. Francois-Poncet meg­bízó levelének másolatát mutatta be Cia- no gróf külügyminiszternek s ez alkalom­ból előszói tárgyalt vele, mint Franciaor­szág megbízottja Rómában. \ Berlinbe kinevezett uj francia nagykövet, Coulon- dre, aki előzőleg Moszkvában képviselte Franciaországot, a jövő héten szintén ál­lomáshelyén lesz, hogy megkezdje a Né­metországgal tervezett tárgyalásokat. Va­lószínűnek látszik, hogy a közelebbről várt német—francia békedeklardció csak Couiondre Berlinbe érkezése után fog megjelenni. Daladier tegnap, amint Pa­risból jelentik, ebben a kérdésben tárgyalt hosszasan a Berlinbe újonnan kinevezett francia nagykövettel. Utolsó órában ér­kezik bír Chamberlain miniszterelnöknek tegnap tartott beszédéről, melyben hatá­rozott pontokba foglalva szögezte le kor­mányának céljait. Chamberlain négy ponté Chamberlain miniszterelnök a londoni lordmayor beiktatási vacsoráján tartotta tegnap az. ilyenkor hagyományos beszé­det s a helyzetnek megfelelőig, beszédé­nek erős külpolitikai vonatkozásai is vol­tak. Az angol miniszterelnök négy pont­ba foglalta össze kormányának program­ját. Ez a négy pont a következő: T. A béke minden eszközzel való fenntartása. 2. Ang'iának erőssé tétele, a. A gazdasági jólét szilárd alapokra helyezése. 4. A brit birodalom egész népessége é!cc;/.mvonriá- nak emelése. Ez a négy pont képezi — mondta Chamberlain — a mai angol po­litikai törekvések törzsét. Anglia a be­két akarja, ha azonban a békét fenyegetve látná, minden tőle telhetőt elkövetne tér- i mészstesen a megfelelő védelem érdeké­ben, ue remélem — tette meg hozzá eh­hez a kijelentéshez Chambcrla-n — hogy nemsokára elkövetkezik az áhalános bi za'om korszaka. Támadáson a Chamberlain! politika ellen Chamberlainnek a békében erősen bi­zakodó politikája viszont sok ellentmon­dásra t?Iái Angliában nemcsak az ellen­zék, liánén; a kormánypárt rimert elégő- leílen elemei részéről is. Az angol sajté egy része a trónbeszédet követő vi a al­kalmából támadta tegnap a chaberl'ami külpolitikát. Liberális lapok az utolsó dartfordt választásra hivatkoznak, ahol a Chamberlain külpolitikáját képviselő kon­zervatív jelölt vereséget szenvedett ps azt a következtetést vonják le, hogy az ország is elutasítja ezt a politikát. A konzerva­tív lapoic viszont, élükön a „Tirres“-aí, a minisztei elnök mögé sorakoznak, bár a nagy szerepet játszó ,,Daily Telegraph“ aggódalma" fejezi ki, hogy Chamberlain nemzetvédelmi programja nem eléggé eré­lyes. A munkáspárt részéről tegnap Sir Strafford Cribs volt országos főügyész tá­madta hevesen Chamberlain külpolitiká­ját, mely, szerinte, Közép- és Dllkelet- európát föláldozta Németországnak és Kí­nát Japánnak abban a reményben, hogy ezzel a dinamikus hatalmak törekvéseit eltereli Anglia érdekeiről. Ez azonban, Sir Straftord Cribs szerint, tévedés, mert az angol birodalmi érdekekkel szemben rövidesen elfogadhatatlanul' távolbume­kozata az emberszerletet, az együttműködést, a békét, az elfogulatlanságot dicsőíti. Szóval min-f tudós, személyiség, ember egyaránt megérdemelte a Sorbonne tisztességét és ilyen ünnepély során még külön kiemelked­jék hasonlóan megtisztelt tudósok sorából, mintahogy egy fejjel kiemelkedett Stock­holmban az egyidöben megjutalmazott többi nő követelések fognab elhangzani. A kor­mány nevében Buttler külügyi államtit­kár válaszolt a trónbeszéd alkatéi altéi el­hangzott ellenzéki bírálatokra. Tévedés volna azt hinni — mondta buttler —, hogy Anglia, mikor igyekszik megérteni a nemzetközi síkon fölmerült uj valóságo­kat, egyúttal rokonszenvezik is velük. Az angol kormány nem elégszik meg uj ba­rátságok kötésével, hanem igyekezik ugyanakkot megerősíteni a Népszöve*.ré­get is, melynek reformja érdekében kez­deményezte, hogy a népszó rétsági alap­okmányt válasszák külön a békeszerződé­sektől. Kínára vonatkozólag Anglia mm akarja bevárni a háború végét politikája érvényesülésére és nem szándékszik köl­csönt adni Japánnak abból a célból, hogy lehetővé tegye a kínai japán uralom be­teljesedését. Ami Spanyolországot ulcti, az angol kormány véleménye szerint, a spanyol háborúskodó felek elismerésének kérdése a benemavatkozásról szóló angol terv végrehajtásától függ. A tegnap lezajlott amerikai választások, eddigi jelentés szerint, Roosevelt einck győzelmét hozták meg. A választások je­lentősége főleg abban rejiik, hogy nz 1940*1 elnökválasztás előtt ez volt az tudós köréből. Azonban forduljunk el most már a szc. mélyi elemektől. Pillantsunk még messzebb­re, még magasabbra. örvendjünk hogy a tudomány tevékenysége változatlanul to­vább fokozódik és egyre nagyszerűbb ered­ményekkel kecsegtet, hogy a munka értéke és megbecsülése állandóan emelkedik CÎ3 ü utolsó nagy törvényhozási választás- A1 washingtoni képviselőház; 452 mandátu­ma került újra választásra, ezenkivüi a szenátus egyharmadának mondátuma. mintegy húsz kormányzói á 1 ás és egész sor más közigazgatási választott állás. A demokraták utoisó alkalommal elért túl­nyomó többsége miatt közvetlen veszede­lem a roosevelti politikát akkor sem fe­nyegette volna, ha ezúttal az ellenzék erő­sen előretör. Ezt az előretörést azonban olyan hangulatváltozás jelenek leh‘tett volna tekinteni, amely erős befolyást gya­korolhat a következő elnökválasztásra. Eddigi hírek szerint azonban a mosta­ni választás is a. demokrata párt győzel­mét hozta meg, bár ai megválasztott de- mokraté kormányzók közül többen nem hívei Roosevelt gazdasági és szociális re­formpolitikájának. Megválasztanák azon­ban kormányzónak Newyork államban Roosevelt jedötjéé, Lehman eddigi kor­mányzót, ami egyértelmű azzal, hogy en­nek az államnak negyvenhét delegálusa a következő elnökválasztáson Roosevelt- re, vagy Roosevelt jelöltjére fog szavaz­ni. Még mindig nem lehet ugyanis tud­ni, hogy a következő elnökválasztáson Roosevelt, az eddigi szokásoktól eltérő- leg, válfaüja-e harmadszor is az elnökje­löltséget, vagy az ő politikáját képviselő más jelölt számára engedi át a küzdelmet. Párásban eltérj ad. t hírek szerint Rlb- bentrop német birodalmi külügyminiszter; látogatásra a franci« fővárosba készül, amivel! egyidejűleg Gönng marsall I.on­dómba utazik. Hir szerint arról van szó, hogy Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország között megteremtsék a négyhatalmi együttműködést. „Az egész angol nép melegen fogadja Őfelsége II. Károly ki­rály Londonba érkezését“ LONDON, november 10. A lordok házá­ban' lord Crewe kijelentette, hogy Őfelsége lí. Károly román király látogatása alá fogja huzni az.! 0 megkülönböztetett érdeklődést, amit Nagy-Britannia Délkeleb-Eu-xópa ipáinI; in utait. Lord Stanhope e kormány nevében vál'a*. szolt a felszólalásokra ,s kijeién tette, hogy n pillanat nem 'alkaton®® a nemzetközi kérdé« sek tár gyalus ára, de hangoz, tatod kívánja, hogy az egész angol nép meleget)' fogja fo­gadni Őfelsége II. Károly királyt Angliába érkezésekor. LONDON, november 10. Az angol sajtó hasábos cikkekben foglalkozik Őfelsége if. Károly király küszöbön álló londoni Htjá­val. A lapok híradásai szerint hivatalos lon­doni körökben; várják Őfelségének a térd- sralaigirehddel (való kitüntetését. Ugyancsak ebből az '."lkaiómból emlékeznek meg a La-1, pok erről is, hogy az angol fővárosban ta­lálkozni fog Őfelségével Pál jugoszláv ré- gensherceg és György görög király is’. A lon­doni találkozón a három éillam képviselői igen fontos kérdéseket fognak megbeszélni. Az angol sajtó megállapítja, hogy novem­ber havának rendkívüli jelentősége van a nemzetközi politika szempontjából. Londoni lapok szelént Halifax lord, kinek november hó első felében Parisba kellett volna uluz- niei, november második felére halasztotta ut- ját, mert őfelsége If. Károly király londoni Iátogükasakor az angol fővárosban keit 1u»r- tózkodn ia. (Cikkünk folytatása nz utolsó oldalon) ludomámj nemes értelmében egyre inkább jól politizál: minden emberszerető mozgal­mat, békére való törekvést, egyetemes össze- tartozandóságot és nemzet közi szolgalatot erősít. A tudomány ily ünnepnapjai vissza­állítják bennünk a hitet, hogy az eaiberi méltóságnak jövője van, mely felé halmo 1 dicsőség vezet, -v •* v

Next

/
Oldalképek
Tartalom