Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-11 / 257. szám

ELLENZÉK '19 3 8 november II. I—W Összeállították a királyi helytartóság tisztviselői karát Szamos-he/yíarfóscíg tisztviselői karának névsora u'dii* Iliir M uia és Sabau KOLOZSVÁR, november 10 I A Szamos kerületii királyi helytartóéiig igazgatásának megszervezése véget ni. Nagy feladat vöd a hely bíróság t iy z ti- kajának öss/.eváloga! ása, mert 7 varme­gye 1;özigazgalási tisztviselőinek tisztika­rából kodéit összeállít a ni a/L az (lilgar- dát, cmucIv a s/amosi királyi hely álló­ság területén élő lakosság köziga/.galasá! irányit j;v. Hogy ez a kiválasztás nagy­szerűen sikerült, az dr. liodor Victor hcNdartósági fő itkár erdeme, aki egyike az ország legkiválóbb KÖziga/gaiá-d szak­értőinek s akit éppen ezért helyeztek a szamosi helytartóság vezető helyért. A királyi helytartóság tisztviselői kara, élén llan/ii Alexandru nyugalmazol1- tá­bornok király helytartóval és Undor Vic­tor főtitkárról, a következőkből áll. A királyi hely tartóság titkári hivatalá­nak Boristeae loan a főnöke, volt kolozs­vári újságíró, aki aniig újságírói liivalá- sál töltöttébe, rokonszenves egyéniségével magának sok barátot szerzed. A titkári iroda vezetője Felecun limit, az iktató hivaümlt és a levét árt Hotiu Alexandru vezeti, tisztviselői karai: Búzás Franeisc, Inga Tosif, Ardelean Corioian, Marcii loan, Fodor Vaisile,, Dancus Gheorghe, Schrott Mihail és Sabau Gheorghe tiszt­viselőkből áll. A személyzeti ügyosztálynak Uoderneu Sep'iniiu a főnöke, a központi személy­zeti ügyosztályt dr. Manu Florian vezeti, fisz vi síelői Trai an. A tanulmányi ügyosztályinak dr. Mi­hail Marin a főnőké, tagjai pedig dr 1 rilu loam, Marcii Teold, dr. Gherman lvm.il és Berlea loan. A jogügyi osztálynak dr. Brate loan a főnöke, tágjai: dr. Clündris Vosi'le, dr. Pop Octaivian, dr. Pintea Augustin, dr. La/ar loom, lonescu T. Nieokie, dr. Ca­pstan Emil. dir. Bacău Sabin, Botogha Gheorghe és dr. Budcai loan. A királyi helytartóság tanácsának Fe- lecan Emil és Stan t eodor a vezc'-öi. Az idhaiga/i'ó és ellenőrző bizottság mik Covale.io M i 1 iniI a I önöké. tagjai pe dig dr. Popa Traian és Sasu Gheorghe Az árverési bizottság elnöke Mains Vasile, tagjaii; dr. Miliae.se Leon, dr. Go- conetiu Emil és dr. Gherman Fmil; az átvevő bizottságnak dr. Münnse León és dr. Supureon Victor a tagjai. Az álla áuos közigazgatási ügyosztály nak dr. Mihaese León, dr. Pop Octávian, lanul loan. Során Anion, dr Filip Fugen, Ramibuiiu Nicoiae, Isam loan. Teodor Gheorghe, Simlion Aurél, Run- teanu Corneliu és Marze loan a tagjai. A helyi közigazgatási ügyosztálynak dr. Filip loam a vezetője, alfönüke dr. Supurcan Victor, tagjai pedig Bara Sle­fi» ii. dr. Bush Emil, Dunca Mihail. Men­za Corioian, dr. Lancea Sabin, dr Cu- pas loan. Pop Alexaindru, dr. Corciu <?.,* LOTEQIAdeŞTAŢ is Tlovemfisr Í938, Zqy aor4f&$íjy£l Pl AT A niBII m. 18. Csekkszámla 24018. Aurel, dr. Autóin Ilié, Sa’cibach Autón. Masa Cornelia. Olariz Andrei, Marian Teodor, Vaiida Vasile. A pénzügyi osztálynak Michis Vasi’e az elnöke, tagjai Doni Nicoiae. Coita Du milrn, Osiac I nandui, Seiegean Gheorghe, Sangeorgean Florica, P.oge Ladislau, Apolzean Bunceanu Lucia, dr Toclotiu liiliu, A Ibii Victoria, Sima Corioian, I í a - riungus Vasöle, Morar Elena, Gbergbel Alexandru, Repede loan, Moism Ecateri- na, Teuliu Miron, Rogheni Elena, Lo- bontiu Felicial és Kerekes Franeisc. Halaid, szerelem - Irasedia Hogyan leit gazdag ember külföldön a magyar taxisofőr, aki most hütien felesége csábítóját üldözi Romániában KOLOZSVÁR, november io. — Kétszer is kereste — fogadott élén­ken a szomszédos lakó. — Különös em­ber ... — jelentette ki azután határo­zottan es átnyújtotta nekem a gyűrött névjegykártyát: ETIENNE FORREAU GRASSE Pillanatokig tanácstalanul forgattam ujjaim között a kis négyszögü kartonla­pot, amelyen a „különös“ ember látoga­tásának célja nem volt megjelölve. Ku­tattam emlékeim között s a név foneti­káján át egyszerre megjelent előttem Forró István 18 éves mechanikus és gép­kocsivezető robosztus alakja. * Bucureşti. 1927 októberének egyik vi­gasztalanul ködös estéje. Madame Varva­ra ócska bútoroktól zsúfolt különbejáratu szobája. A petróleumlámpa rőt fénye fan­tasztikus köröket rajzol a mennyezetre. Holnao viszem a betyárbutort. Az útila­put megkaptam már. Forró Pista kopott bőröndje fölé hajol, becsomagol. Franciaországba készül. — Rámfér egy kis urhatnámság. A gazdám szerint úgy sincsen elég tájékozódó képes’ segem. Hát most . . . — A házbérrel elszámoltál? — próbá­lok én is tájékozódni s rettenve gondolok Madame Varvara imperativ megjelené­sére. — Mindennel leszámoltam! — adja meg az erélyes választ a gépkocsivezető s rákapcsolja nadrágszijját a 'lezárt bő­röndre. sí­Délután 4 órakor rontott be szobámba, melyet a padlótól a mennyezetig függő­leges és egyik faltól a másikig vízszintes irányban betöltött robosztus alakjával, szé.les gesztusaival. Irigylésreméltó orgá­numa végigsöpört alkóvos ágyam felett ■a függönyökön. — Szervusz, barátom! — dörögte s könnyen végzetessé válható mozdulattal ölelt magához. — Ne csodálkozz, ne cso­dálkozz! — tette próbára dobhártyáim érzékenységét. — Köszönöm jól vagyok. A vonaton utaztam. A vonaton szalonnát ettem, a szalonna újságpapírba vöt cso­magolva és az újságpapíron egy cikk alatt ott volt a neved hatalmas' zsirfolttól dí­szítve. így találtalak meg. Ma este már utazom tovább, hazafelé. Végre, én is szóhoz jutottam. Megi 1- dult közöttünk a beszé.getés, mely tiz év távlatából hozott magával felejthetetlen emlékeket. Forró Pista rövid, nyers mon­datokban vázolta elém franciaországi él­ményeit: Cannes. Niza, Grasse. Egy he­vesvérű, igazán „forró“ i.empenamenfu- mu taxisofőr zilált percei a volán mel­lett, i gudronyos országutakon, örökös száguldásban. — 1929-ben Cannesban a Rue d'Antibeson — meséli — belérohan- tam a városi öntözőtankba. A kocsi da­rabokra tort az egzisztenciámmal együtt. Én épen maradtam, csak éüpen, hogy ki­rúgtak . . . Egy reggel rettenetesen éhes voltam. A városvégi villanegyedben beto- póztam egy kertbe, hogy pár narancsot dézsmáljak. Itt ütöttem meg a főnyere­ményt . . . Éppen az egyik fához köze* 'fedtem, amikor irtózatos morgás köze­pette megjelent előttem egy nagy büdös fekete dog. Hirtc’en leguggoltam a földre s „farkasszemet“ néztem a bestiával. A kutya nem támadott ugyan, de mindm menekülő mozdulatomnál ugrásra készen állott. Percekig kellett guggolnom igy, az ígéret földje felé fordulva, mint egy imíd- kozó mohamedán. A bestia sakkban tar­tott. Végül is fehérköpenyes ur csörtetett elő a bokrok közül s néhány simogató kézmozdulattal ártalmatlanná tette a ku­tyát. Rámförmedt: — Maga mit keres itt? — Én a kijáratot — emelkedtem fel szorongva. — Egyébként nagyon éhes vagyok — mutattam a narancsfára. A fehérköpenyes elmosolyodott, aztán alaposan kikérdezett. Én. őszintén vála­szoltam. Egyszerre megszólalt magyarul: — Doktor Parlagi vagyok, ennek a sza­natóriumnak az igazgatója. Tömje meg a zsebét naranccsal és délután jöjjön be, alkalmazom. Egyébként a kijárat erre van — mutatott a fák lombjain át a kéteme­letes hófehér épületre­* Forró Istvánnak itt kezdődött a Kar­rierje. Pár év leforgása alatt szép summát gyűjtött össze. 1931-ben haza jött kato­náskodni, majd két év muiva ismét visz- szatért Gannesba. Újabb megfeszített munka árán Grasseba ment át, az „illa­tok városáéba, ahol autószerelő műhelyt nyitott. Rövid idő alatt meggazdagodott — és megnősült. Erdélyi származású leányt veti feleségül, aki az egyik gras-se' parfőrngyarban dolgozott. Amilyen egy­szerű keretek között kezdődött szerel­mük, olyan regényes keretek között ért véget házasságuk. Két éven át tartó zavartalan boldogság után bekövetkezett a tragédia, melynek szá.ai Franciaországtól Romániáig vezet­nek és amely egy bonyolult kaland külö­nös fejezetét tárja elém Forró Pista val­lomásában. — Kct évi együttélésünk után elha­gyott . . • Egy B . . . nevű szélhámossal szökött meg. minden készpénzemet ma­gával viuc ... de nem is a pénz a fontos az egész dologban — legyint és markáns arcán fájdalmas mosoly suhan keresztül. — A/, a rettenetes, hogy mindkettőnk életét kockára tette egy nyomorul', sem­mi emberért . . . Nem hirom szavakkal kifejezni, milyen lelki szenvedéseken mentem keresztül Hónapokkal ezelőtt levelet kaptam tőle. Erdélyből. Bocsána­tot kért és azt irta, hogy B elhagyta s a legnagyobb nyomorba került. Pénzt kért, ’hogy visszatérhessen hozzám. Küld­tem . . . Újabb levél érkezect később. B . . . irta. Maró gúnnyal köszönte meg a pénzt és örvendezett, hogy a „trükk“ ilyen jól sikerült . . . Forró P-sta felemelkedik a székről s hatalmas öklével rásujt az asztalra. — Most irt vagyok! Megkeresem s az nem lesz trükk, amit tenni fogok . . . Nem, nem, az asszonyt nem bántom. Az a nyo­morult hipnotizálta, hatalmába kéri'.et­te .. . De . . . Szeme villog, széles mellkasa zihál a huzózáros pulóver alatt. Alig bir ural­kodni indulatán. — Szervusz, barátom! — búcsúzik hir­telen. — Örvendek, hogy találkoztunk. Bár a véletlen hozzájuttatna a velük 7-a ó találkozáshoz is. Hejh, keserves ügy ez!-— Megírhatom? — kérdem az utolsó kézfogás közben. Ránt egyet a vállán. — Kit érdekel mindaz ... de ha érdekesnek tartod . . . Majd, alkalomadtán újabb, érdekesebb fe­jezettel szó gálhatok. Az a különös mosoly, amely ott vibrál az arcán, valóban nem ígéri zilált életé­nek boldogabb kialakulását. László Béla. Háromhónapi fogházra Ítélte a katonai törvényszék a nótázó öreg gazdát KOLOZSVÁR, november 10. Szeptember havában, eséplés után, Ja­kab Géza szatmári gazda ősi szokás sze­rint áldomásé ivott néhány társával. A bőven eresztett gabona' örömére éjfélig már 13 liter bort fogyasztottak el. A 00 esztendős gazda ai mér'éken felül fo­gyasztott boriiéi hatása alatt olyan nótá kát énekelik, amelyekben a hatóságok ál- lamelilenes izgatást láttak. Hatáság felje­lentésre hadbiróság elé került az ügy. A ka onai ügyész: Blebea őrnagy ir­redenta szellemmel vádolta meg az öreg gazdát. Maier Titus ügyvéd, hivatalból kirendelt védő. csupán részegségben lát­ja bűnösnek Jakabot, aki az. utolsó szó jogián hangoztatja az ál'anii iskola érde­kében hozott áldozatait. A katonai törvényszék 3 havi foghá zat rótt ki rá. Uţabb kormányválság készül Japánban TOKIÓ, november 10. A Domej 'távirati ügynökség jelentése szerint, a EToman-tartományban előnyo- mutá japán csapatok átlőnek Csangrsa város védősáncát és jelentősen hátraszo- ritották a kínai csapatokat. Ugyancsak tokiói távirat számol be arról is, hogy közelebbről ismét válság lesz a jopún kormány kebelében Henrio Salto ezredes, hadügyminiszteri osztálytanácsos az egyik nagy japán lap­ban cikket irt, amelyben figyelmezteti a hadiipart és a nagytő­késeket arra, hooy a kormány bármi­kor élhet azzal a jogával, hogy ezek­nek a nagyipari vállalatoknak ügylet­menetébe betekintsen és érdeklődhessen a kifizetésre keriiiö osztalék nagysága iránt. Az ezredes cik­ke érhető megdöbbenést kelteit érdekelt körökben. Tekintve, hogy az annakide­jén megszavazásra’ kerül"» törvénynek azt a cikkelyét, amelyre cikkében most Hen­rio Sato hivatkozik, maga a pénzügyim fesz tér ellenezte, lemondásával számol­nak. Abban az esetben pedig,dia a pénz­ügy mini sztár nem mondana !e egyszerű­en tisztségéről, akkor két pártra szakad­na a kormány, ami viszont az egész Kor­mány bukását vonhatna maga u'án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom