Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-04 / 251. szám

JURA 3 um ! alO .132 i zi EÜQI îi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Olea Moţilor 4. Teiefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duo* No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály; P. Unirii 9. Telefon 1199 ALAPÍTOTTA RARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgaiâ » DR. GROSS LÁSZLÓ Kiadó.tulajdonos: PALLAS Pv. T\ Törvényszéki Ljsfercir.ozisi szám: 39 (Dos. 886/,' 11938. Trb, Cluj.) Előfizetési áriak: havonta 80* n f'-crir f»n**-\rrr- ? A n r Al/'irr-o A$r 3. •. • f^TVäwnPWBzmniKum LX ÉVFOLYAM, 251. SZÁM. PÉNTEK CLUJ, 1938 NOVEMBER 4. Pííniőblrősági itéleJ 12.400 siégyzei- icitéiBiétérifiyl áefüleiei síd vissza CseEasziovábia kerületéből Magyarországnak sg>: Kassa, Ungvár és Munkács városok is a visszajuttatott terű ri)9 iethez tartoznak. — Utolsó népszámlálás szerint I millió 64 ezer írna ember lakik a Csehszlovákiából lekapcsolt területen. — A döntő­id birák reményüknek adtak kifejezést, hogy ezután a maradék­talan megbékülés következik iM Magyarország és Csehszlovákia a döntőbírósági oű határozatot végleges rendezésnek iogadíák el f» fk +■ * rfoí Io>í zir srn tlM SZ'J Í£fí TJJ oil li it isa I S3 :i r db 13 j rn 33 03 H 3Í m rn ififl 902 ill 7a sb !3Z M 5n A Németország és Olaszország külügyminisztereiből álló döntőbíróság tegnap Bécsben történelmi jelentőségű határozatot hozott, melyről remélni lehet, hogy, mint a döntőbíró külügyminiszterek tegnapi határozatuk indo­kolásában kijelentették, fontos lépést fog képezni a Dunavidék jószomszédi viszonyának kialakulásában. A döntöbirósági határozat az etnikai elveknek megfelelőleg tizenkétezernégyszáz négyzetkilométernyi területet adott visz- sza Magyarországnak. Ezen a területen az 191C=es népszámlálás szerint ki- lencszázezer ember élt, akik közül hétszázötvenezer magyar. Az 1930=as csehszlovák népszámlálás szerint viszont az utolsó húsz év alatt egymillió- haívannégyezerre emelkedett a visszaadott terület lakosságának száma. Ma­gyarország lélekszáma a visszacsatolt területté! igv el fogja érni a tízmil­liót. A döntőbírósági határozat, melynek szövegét alább közöljük, egész sor, túlnyomó részben magyarok által lakott fontos várost ad vissza Magyaror­szágnak. Különösen fontosnak látszik, hogy a visszacsatolt terület keleti ré­szén olyan nagyobb városok, mint Kassa, Ungvár és Munkács, amelyeknek "visszaadását eddig a csehszlovák jegyzékek mereven visszautasították, a döntőbírósági ítélet szerint szintén Magyarországhoz kerülnek. Az átadandó terület határvonalát a döntőbíróság Ítéletéhez mellékelt térképen pontosan megjelölik. Ez a határvonal Pozsonytól délre indul el (Pozsony maga nem esik bele), magába foglalja a Csallóközt és Komárom, Ipolyság, Léva, Lo­sonc, Jolsva, Rozsnyó. Kassa, Ungvár, Munkács, Beregszász városokat és Halminál éri el a román határt. A Magyarország részére Ítélt terület kiürí­tését csehszlovák részről november 5=én keli megkezdjék s a kiürítésnek november 10=ig be kell fejeződnie. A kiürítendő területet a csehszlovák kor­mány rendes állapotban köteles átadni. „4 «IcSfiiés A döntöbirósági ítéletre, melvtt délután, hát órakor hoztak ugyan meg, de a szük­séges jegyzőkönyvek és térképek elkészí­tése miatt csak órákkal később hoztak nyilvánosságra, természetesen feszült ér­deklődéssel vártak Európaszerte Különö­sen nagy volt természetesen az érdeklődés Magyarországon, ahol Imrédy miniszterel­nök este tiz óra után tartotta meg r And rádióbeszédét, melynek tartalmát távirati jelentések szerint, 'lelkes örömmel vettek tudomásul egész Magyarországon. „A döntés megtörtént — mondta Imrédy mi­niszterelnök —- Komárom, Ungvár és Kassa is megint Magyarországhoz tartoz­nak. Nehány nap múlva a magyar kato­nák bevonulnak a döntőbíróság ábaJ Ma­gyarországnak visszajuttatott termetekre.“ Imrédy ezután üdvözölte a német és olasz kormányokat, melyek készséggel vállalták a döntőbíráskodást azzal az elhatározás­sal, hogy a csehszlovák köztársaság terü­letének újjászervezésével megteremtik Középeurópában a békés fej’ődés lehető­ségét. A magyar fővárosban lelkesen ün­nepelték a döntést, Sflagyarörszág és Csehszlovákia vállalják az i!élefetf A bécál ítéletről áldott utolsó táviratok szerint Magyarország és Csehszlovákia képviselői a jegyzőkönyv aláírásával egy. idejüleg kijelentették, hogy tiszteletben fogják tartani 30-án tett ígéretüket és végleges rendezésnek tagadják el a dön- iübirósági ítéletet, kötelezettséget vállalna ugyanakkor, hogy az ítéletben foglalta­kat fenntartás és késedelem nélkül alkal­mazzák. A Magyarország és Csehszlová­ké közötti határvita ezzel1 véget is ért s a Dunavidék békés fejlődésében ezen a területen uj fejezet következik. A dön­tőbíró külügyminiszterek, Ribbentrop né­met biiiioldlaómi és Ciano olasz királyi kül­ügyminiszter a határozat bejelentését kö- ( velő zárószovukbam hangoztatták, hogy Ítéletüket valamennyi adat és elvi alap­vonal megfontolása után hozták és remé­lik, hogiy a döntés által teremlett helyzet most már a maradéktalan megbékülés jegyében fog tovább alakulni. A Róma — Berlin-tengely — mondta Oa.no külügy­miniszter — újra bizonyságát adiia, hogy Európában a béke és a rend tényezője. Ítélete a két ország iránti rokonszenven és a békével szembeni felelősségérzeten alapul. Mosi Magyarországon és Cseh­szlovákján áHl, hogy levonják a bécsi döntés gyakorlati következményeit. A döntőbirósági tárgyalásra Bécsbe ér­kezett politikusok ma elhagyták az osz­trák fővárost. Ciano olasz külügyminisz­ter még rövid időre Ausztriában marad, ahol Ribbentrop külügyminiszter vadá­szatra b'.rvta meg. A csehszlovák küldőt’1' ség veztője, Chvalkovszky külügyminisz­ter nyilatkozatot adott a „GiornflAa dTtalia^-nak, bejelentve, hogy Csehszlo­vákia rövidesen uj elnököt választ, az­után megkezdi a három államból álló föderáció aiöpelve szerinti újjászervezé­sét. A kommunizmust és mindent, ami a kommunizmussal kapcsolatban lehet, ki fogják zárni Csehszlovákia területéről. Prága külpolitikája ezután teljesen a Római—Berliiin-tengelyhez alkalmazkodik azz:ak hoigy Jugoszlávia példájára, Otász- országlioz a legszivélyesebb viszonyt ke­resi. A jövő Csehszlovákia szivélyes vi­szonyít akar minden szomszédjával és Magyarországgal is. Politikája kitűzött után annál biztosabban halad, mert Ciano külügyminiszter ehhez megígérte Olaszország garanciáját is — tette még hozzá kijelentéseihez Csehszlovákia kül­politikájának vezetője. Ä döntőbíróság tanácskozása BECS, november 3. A Belvedere-palo- tában tegnap délben 12 órakor kezdődött meg a döntőbírósági tanácskozír. melyen a döntőbírókon és szakértőkön kivül résztvettek Magyarország és Csehszlová­kia küldöttei is. Elsőnek, mint a vendég­látó német birodalom képviselője, Rib­bentrop külügymniszter szólalt fel, a kö­vetkező beszéddel üdvözölve a megjelen­teket: . — A birodalmi kormány nevében van szerencsém önöket üdvözölni, Megkülön­böztetett tisztelettel üdvözlöm a fasiszta Olaszország külügyminiszterét Ciano gróf barátomat. Magyarország és Cseh­szlovákja részéről Olaszországot és Né­metországot kérték fel a két állam határainak döntőbíráskodás utján való kijelölésére. — Az cdasz és német kor­mányok helyt adtak ennek a felhívásnak. Olaszország külügyminiszterével együtt most összeültünk itt, hogy közzé tegyük ezt a határozatot. Megbízatásunk: az uj magyar—cseh határ etnográfiai alapon való végleges kijelölése. Ezzel egyidejűleg megoldást kell találjunk minden jövőbeli viszály megakadályozására. A mi döntő- bíráskodási határozatunkat, mint végle­ges megoldást, úgy a magyar, mint a cseh kiküldöttek elfogadják. Ezután Ciano gróf olasz külügvimniiz0 tér üdvözölte a megjelenteket, köszönetét mondva Ribbentropnak a szivélyes fo­gadtatásért. Beszédében Ciano gróf hangsúlyozta, hogy a Róma—Berlin tengely elsőrendű feladatának tekinti az európai béke bizto­sítását az igazságosság alapján. — Meg vagyok győződve arról, — mondotta —- hogy erőfeszítéseink n siker fogja kor :názni és a bécsi tanácskozások­ból ui rend és korszak születik Középeu­rópában. Uj rend, mely a nemzetközi jog alapján áll, tehát azon az alapon, amelyet 1 mindig kértünk és mindig minden erőnk- I kel akartunk. 4 Riagyssr és csefhsxlováf*: Icüldeátek előterjesztik álláspontjukat A magyar és csehszlovák küldöttség elő­terjesztései, valamint az azt követő vita mintegy másfél óráig tartod. Olasz rész­ről: Ciano gróf külügyminiszter, Áttör;co berlini olasz nagyköveti és Magistrali gróf, német részről: Ribbentrop kül­ügyminiszter, Wörman államtitkár, Gaus minisztériumi igazgató, magyar részről: Kánya külügyminiszter. Teleki Pál gróf kultuszminiszter és Csáky István gróf ka­binetfőnök, mig Csehszlovákia részéről: Chwalkovszky külügyminiszter és Kmo államtitkár vettek részt a tanácskozáso­kon. Rutén és szlovák küldötteket szán­dékosan nem delegáltak. Elsőnek Kánya külügyminiszter fejtette ki Magyaror­szág álláspontját, melyre Chwalkovszky válaszolt. Ezután Teleki gróf törlesztet­te be jelentését, melyre Krno adta meg a választ. A ktáliatkult vitában Ciano és Rib­bentrop is résztvettek, A magyar kül­döttség Pozsony kérdését is felvetette, anélkül azonban, hogy különlegesebb kí­vánságokat hangoztatott volna ebben a tekintetben. A határozat rA! döntőbíróság tegnap d. u. 6 órakor hozltsa meg Ítéletét és hét pontban foglal­ta össze a történelmi nevezetességű dön­tésit!. A határozat szövege a következő: „A magyar és cseh kormánvnak a né­met és olasz kormányokhoz intézett fel­kérése alapján, hogy a Magyarországnak átengedendő területeknek a két ál am kö­zött függőben levő kérdésnek döntőbírói ítélettel rendezzék, továbbá a két kor­mány között 1938 október 30-án törrént jegyzékváltás alapján Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter ma Bécsben összeült és kormányaik nevében Kánya K. magyar és Chvalkovsky cseh külügyminiszterrel tartott megbeszélés j után a következő ítéletet hozta: I 1. A Csehszlovákia részéről Magyaror­szágnak átengedendő területeket térképen je lölték meg, a határok helyszíni megvoná­sáról magyar—cseh bizottság intézkedik. 2. A Csehszlovákia által átengedenoő területek kiüritése és Magyarország részé­ről vaió megszállása 1938 november 5-én kezdődik meg s azt november icrig kell végrehajtani. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait és elvi módozatait a ma­gyar—cseh bizottságnak kell megállapí­tania. 3. A cseh kormány gondoskodni fog arról, hogy az átengedendő területek ki­ürítése megfelelő körülmények között történjék meg, 4. A területátengedésből következő részletkérdéseket, különösen az állampol­gársági és optálási kérdéseket s magyar— cseh bizottságnak kell elintéznie. y. Elasoníóképen a magyar—cseh bi­zottságnak kell megállapítania a cseh terü­leten megmaradó magyar nemzetiségű egyének és az átengedendő területen meg­maradó nem magyar nemzetiségű egyének ügyének rendezését. Külön bizottság fog gondoskodni arról, hogy a Pozsonyban a magyarnyelvű csoport ugyanolyan hely­zetbe jusson, mint a többi ottélő más- nyelvü csoport. 6. Mivel a területek Magyarországnak való átengedése miatt a Csehszlovákiában megmaradó területek számára gazdasági, vagy forgalmi hátrányok és nehézségek merülhetnek fel, a magyar kormány meg­tesz minden lehetőt, hogy ezeket a nehéz­ségeket és hátrányokat a cseh kormány­nyal egyetértésben kiküszöbölje. 7. Amennyiben ennek a döntőbírói íté­letnek a végrehajtása során nehézségek, vagy különbözetek támadnának a magyar és cseh kormány között, ezek ügyében a két kormánynak kell döntenie. Ha ilyen módon nem tudnának megáüaoodásra jut­ni, a vitás ügyet döntés céljából a német és olasz kormányok elé terjesztik

Next

/
Oldalképek
Tartalom