Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-02 / 224. szám

X

ÁRA

Szerkösztő.°ég és ki «dó hivatal: Ckij, Olea Mctilor 4. Telefon: il—09. Nyomda: Str. I G Dugj Nö. 8. F i ó k k i a d ó h i v a t al és köny vosztály: P. Unirii 9 Telefon ti'99

ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerk<s3zlö és igazgató :

BR. GROiS LÁSZLÓ

fjjBsa gEaujuE^r. ■

L1X ÉVFOLYAM, 2 2 4. SZÁM.

VASÁRNAP

Ki« dó tu U jdo nos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési á;vuk: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. --------s*t ’TT™" ‘i“i.| 1 mm ■■niiiiiBrnriiiiii innm'

CLUJ, 1938 OKTOBER 2.

Béke

Végre! .4 mázsás kő lassanként legördül <?: emberség leikéről. Nopról-nüpra enyhül a jelelem, a keserűség, a kétségbeesés. Mint lágy párnákra, helyükre kerül most a hit, remény, bizalom. A béketvngy'jlt, aki eddig ide-oda repdesett és a ncsgy angol képében szinte már a távolsági csúcsteljesítményt éri el, most áziár nem hebegekk el: már láthatatlanul odaült a müncheni nagy értekezlet résztvevői közé és fülükbe súgott egy 11j angyali üdvözletét. Szerda estétől kezdve az t1 mb éri ség lassanként egymilliárdnyi poéta, sereggé változott át: mint ahogy a szerelem mindenkit ékesen szóló költözőé lesz a ma. gúnyban, igy történt ezúttal is. Az élet szerelme,, a béke 'szerelme, a: emberszeretet magasztossá tette a sziveket és elméket Soha ennyi érzelem, sőt érzel mess ég, soha ennyi gondolat, sőt eszme -nem kelt még az emberek ajkán. Ki-ki ct maga hivatása szerint mondotta él választékos szavait a jó öreg Chamberlainről, aki ma már csakugyan a világ egyhangú szavazata révén — nagy dolog, amikor nem a cédulák, vagy cserepek, hanem a szivek szavaznak — fogja megkapni a Nobel-békedijat és omi milllószor több, n szedd egyenesség és az igénytelen bölcsesség enyhe garádicsain fölkerül hirtelen a meg- f el ebbe z hét étim történelmi nagyság csúcsára, elmondotta Mussolini ró-, Qki mesebeli nyugtinansággal tud a teremtő és mentő eszmék időszerű műsor száma hoz érkezni, a

mosolygó Rooseveltről, aki számos dugába dőlt vil ágki ált vány módján mégis észrevétlenül az embereket 0 gazdasági, politikai, diplomáciai, pénzügyi válságokból való szabadulásra segíti és végül talán odaülteti az összes hatalmakat a zöldasztalhoz, hogy minden függő tüskés kérdést a lehető legjobban oldjanak meg, hogy valóban igazságos és valami hosszutartemu békét létesítsenek, elmondja Hitlerről, ak[ csodálatos hatalmát és népe megtörhetetlen dinamikáját vit(ü hat Ionná tette és mégis meg tudott állam egy kész győzelem tudatában az ismeretlen hasznokat ígérő és már.már az emberiségtől beidegzeit háború küszöbén és milliónyi megmentett emberélet Wyilt vagy eltakart köszönetét érezheti, a Pápáról, ki az egyetemes öreg emberszeretet, az elpusztíthatatlan istenféle. lem, az örökkévalóság nevében fordult agg atyai szavával mindenkihez, aki bár némi keresztény ehet érzett valaha szivében. Az étet most csupa költői Ura. A legszebb szavakéi és legszebb gondolatokat ac ember, mint önmaga képvselöje érdemli meg, mert im képes a tömeg voltában gyarlóvá lett erejét a béke érdekében mégiscsak diadalra vinni.

Ez a legszebb szólam, amely embertől a: ember számára elhangzott, bizonyára ez a kis szürke gyarló mondat volt: nagy dolog a háború, de a legnagyobb dolog mégis csak a béke. Most, amikor a történelmet szinte az 1ujjainkkal érint hét jük és sietős megjelenésének ziháló lélegzetét hallottuk, volta képen most ébredtünk tudatára, hogy aránylag midijén könnyű alig húsz esztendő után a háborúig izgatni & ‘szenvedélyeket, az erőket, a helyzeteket és mily borzasztó nehéz az egyesek fájdalmas és talán halálos áldozataira szoruló küzdelem rövid hónapok alatt a haldokló béke megmentése és uj béke világ- raszülése. Megtanultuk, hogy a világháború •idc.vonszolására untig elegendő a világszemléletek végsőig folyó viszálya, polgárháborúk és faj háborúk kirobbantása, Népszövetségek és békeszerződések szívós bujt ogat ássál való megrendilése, szunnyadásra kárhoztatott önrendelkezési, nemzetiségi és történeti jogok uj életre szitása, fegyverkezési verseny erőszakolása stb., ellenben a béke megmentésére és uj béke létest ésér,e mérhetetlen anyagi, erkölcsi és szellemi áldozatokat kell hozni, a népdalok idegességét és az éjszakák ■álmatlanságát vállalni, régi, nemes, kipróbált világszemléletek és eszmék elgy&ngité- sét, vagy bukását öntudatos lemondással tiir- :n<, borzasztó politikai, diplomáciai, sajtó- munkát végeim, fölösleges előkészületeket tenni és ki tudná mindazt felsorolni, ami

Királvi szavak:

„Az összes lelkek testvéri egyesüléséből, az összes akaratok találkozásából alakult ki az erkölcsi erő, mely nehéz órákban népünknek nagy győzelmeket hozott. Legyünk méltók elődeink példájára és emlékezzünk az általuk hozott áldozatokra“.

 miiüclaeBsi megegyezés első lépésnek íekinVieml© a széleseké keceli! esirépai rendezéshez

Chamberlain és Hitler nyilatkozatai Írtak alá & háború végleges ki küszöbűiévé fői Anglia és Németország között. — Kitörő örömmel Bogadiúk hazaérkezésükkor az angol és Srancia kormányBőket. — Lengyelország követeli a tesckeni terület kiürítését

Ma kezdőeSüií a iaémei csapolok bevonulása a kiüritfendő szudéáa íeeiiieire

A müncheni megegyezésből, melyet a háború rémétől fölszabadult Európa népei kitörő örömmel fogadtak, nagyszabású külpolitikai rendezés terve bontakozik ki. Chamberlain miniszterelnök Londonba visszaérkezve, sietett a fogadására összegyűlt tömeg előtt kijelenteni, hogy a csehszlovák kérdés elintézése csak előjátéka egy tágabb rendezésnek, melyben egész Európa békét találhat. Röviddel azután egy német újságíró kérdésére fejtette ki, hogy mindjárt kezdetben, amikor belekapcsolódott 3 szudéta-kérdés rendezésébe, ennek a kérdésnek rendezésénél sokkal szélesebb keretű tervre gondolt. Terve már akkor egész Európa tartós megbékítése veit. Hitler kancellárral való utolsó megbeszélését is. mely a német—angol megegyezés aláírását eredményezne, első lépésnek tekinti ennek a tervnek megvalósítására.

Hogy miben áll a Chamberlain által érintett nagy európai rendezési terv, egyelőre nem iehet tudni. Kétségtelennek látszik azonban, hogy a müncheni megállapodás Európa négy vezető nagyhatalmának együttműködését biztosította ebben az irányban. A Chamberlain és Hitler által aláirt nyilatkozat, melyet alábbi táviratainkban közlünk, mindenek előtt Németország és Anglia között hárítja el az akadályokat a további együttműködés elől. A megállapodás, hogy „a Csehszlovákiával kapcsolatos egyezmény a német és angol népnek azt az óhajtását jelképezi, hogy a jövőben ne viseljenek egymással háborút, hanem a köztük fölmerült kérdések elintézésére a tárgyalások módszerét használják“, nagyjelentőségű esemény az európai külpolitika fejlődési menetében. Valószínűnek látszik, hogy ezt az első lépést francia, német és olasz részről is hasonló lépések fogják követni. Daladier francia miniszterelnöknek Párisba visszaérkezése után tett kijelentését tehát, hogy: ,.A béke meg van memVe“, jogos reménykedés kifejezésének lehet tekinteni.

Az általános békehangulatnak s a helyzet zökkenés nélküli további fejlődésének bizonyos fokig ellentmondanak a ma reggel Varsóból érkező táviratok. Lengyel i észről elégületlenség mutatkozik 3 müncheni eredménnyel. Megállapítják, hogy ebben a Teschen-vidék helyzetének rendcanmyban, gondban, szenvedésben, beszédben. írás-, izommunkában mennylségtanilag is kifejezhető. Egyetlen egy bizonyíték elégséges, amely a tömegek tragikumát kifejezi: soha a nyomozható mult egyetlen válságában sem halt meg annyi ember hirtelen és soha orvosoknak nem volt annyi szív- és idegbetegük. Joggal mondhatjuk, hogy az utolsó fiz év történelmi terhe alatt szivek szakadtak meg és idegek gordiusi csomóvá kuszálódtak össze.

De mától kezdve, a végzetes október el

zéséről nincsen szó és ennek a kérdésnek rendezése most már kizárólag Lengyelországra tartozik. Ugyanakkor súlyos határincidenst is jelentenek Dziemorovska határvidéki faluból, ahol cseh határőrök gépfegyverekkel lövöldözték a lengyel falura. Hivatalos jelentés ezt a föllépést határsértő támadásnak minősiti, mely kötelességévé teszi a varsói kormánynak, hogy a konzekvenciákat levonja s a felelősséget

u't a prágai kormányra háritsa. „Tekintettel a mostani helyzetre — mondja a jelentés — előrelátható, hogy a varsói kormány ma súlyos és végleges elhatározásokra fog jutni“.

Ennek az állásfoglalásnak megfelelőiig a lengyel kormány, aminti Varsóból jelentik, a prágai kormány utolsó jegyzékére tegnap válaszjegyzéket küldött, melyben pontosan meghatározott követeléseket szögez le. A követelések nem teljesítésének következményeiért — írják a jegyzékről beszámoló lengyel lapok — a felelősség szintén egyedül Prágát terhelné. A repülőgépen küldött jegyzék Prágában tegnap este 10 óra után érkezett. A csakhamar elterjedt hírrel szemben, hogy a jegyzék ultimátumnak tekinthető, a Havas-ügynökség beavatott helyről jelenti, hogy erről nincs szó, de az a követelés tényleg benne foglaltatik, hogy Csehszlovákia haladék nélkül üritse ki teschcni területet. A helyzet kiéleződésére mutat, hogy Németország, Olaszország, Francia- ország, Anglia, az Egyesült-Államok, Románia és Magyarország varsói diplomáciai képviselői tegnap tárgyaltak, kétségtelenül ezzel a kérdéssel kapcsolatban, Reck külügyminiszterrel.

A kiürítendő szudófa-területek ekő szakaszát ma reggel foglalják el a német csapatok. A német birodalmi hadsereg fő- parancsnoka, Brauchitsch vezérezredes ebből az alkalomból kiáltványt intézett csapataihoz. „Október i-én —mondja a kiáltvány — megkezdjük a bevonulást Csehországnak vezérünk által megváltott területeire“. Londonban és Párisban már megkezdték a háborút megelőző Intonai intézkedések enyhítését. A párisi minisztertanács a mozgósított tartalékosok fokozatos hazaküldésének kérdésével foglalkozott, a iondoni légügyi minisztérium a légelháríió és partvédő őrségek

séfétől fogva, a béke nehéz ünnepnapjait számolgathatjuk. Ha a mának hangulata nem lesz csalékony, a fegyverkezési verseny, az erődítési munkákat, a részleges és általános mozgósítás borzalmas nagy pén\z\pocsé- kolását uj gazdasági föllendülés fogja jóvátenni, az 1933 óta folyó fegyveres és diplomáciai mérkőzések után egy uj együttműködés, biztonság, emberszeretet alapzatán létrejön a jótékony uj lelkiség és uj szellemi, ség Uj lélek. Dante-féle Vita nuova. Cdoöz- légy tehát: Békej

személyzetének bizonyos méretekig megengedte, hogy elhagyhassák a helyüket. Brüsszelből és Hágából érkező jelentés szintén a határvédő intézkedések enyhítéséről számolnak be.

„Az angol és német nép óhajtása, hogy soha ne viseljen egymással háborút“

MÜNCHEN, október 1. Chamberlain mini s'ZftereO nők elutazása előtt következő nyilatRo&a'tot tette az újságíróknak:

— Mindig az volt a véleményem, hogy ha a csehszlovák kérdés békés megoldását megtalálhatjuk, megnyitjuk az utat Európa általános megnyugvása jelé. Ma reggel találkoztam a nezérkanccltárral és aláírtuk a következő nyiltkozoiot •

,.Mi, a német birodalom vezérkancellárja és Nagybritannia miniszterelnöke megbeszélést tartottunk és elismertük, hogy C5j angol-né met kapcsolatok kérdése elsőrendű fontosságú a két ország és Európa szempontjából. Véleményűnk szerint a csütörtök esti egyezmény és az. angol-német tengerészeti egyezmény jelképezi a két népnek art az óhajtását, hogy a jövőben soha ne viseljen egymással háborút. Elhatároztuk, hogy a tárgyalások módszerét használjuk mindig, bármilyen kérdés merül fel a két országot illetően. El vagyunk határozva Orra, hogy tovább folyt at fűk erő feszítéseinket, hogy elhárítsuk a nézeteltérések esetleges okait és igy hozzájáruljunk az európai béke biztosításához "

„Teschen kérdése kizárólag Lengyel- országra tartozik“

VARSÓ, október 1. Tv b hivatalos lengyel közlemény rámu'at arra, hogy a müncheni értekezleten Lengyelországnak a sziléziaii. Tesclienre vonatkozó igényei tekintetében semmit sem határozlak. Ezt a kérdést kizárólag Lengyelországnak kell letárgyalnia.

Mások hivatalos jelentés közli, hogy a szeptember 27 i lengyel jegyzékre adott cseh választ csak pénteken déli két órakor adták át a prágai lengyel követnek, aki azt repülőgépen nyomban továbbította Varsónak. A ben gyei fővárosban ezt a jegyzéket, a dolgok haza vonására törekvő manővernek tekintik. A varsói kormány ezért elhatározta, hogy még tegnap megválaszolja s világos és pontos formában kéri a sziléziai Teschenre vonatkozó jogos és alapos lengyel kívánságok végrehajtását. A kérdés nem rendezéséért a felelősség kizárólag a prágai kormányt terheli, állapítják meg Varsóban. A lengyel választ tartalmazó jegyzéket szintén' külön repülőgép vitte, mely este tiz óra öt perckar ért földöt a prágai repülőtéren. A jegyzéket késedelem nélkü’ eljuttatják a csehszlovák kormányhoz.

(Cikkünk folytatása az utolsó oldalon^ ■>