Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-02 / 224. szám

2 ELLENZÉK I V 3 H o k t tí h o r 2. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA A müncheni megegyezés A kü politikai lü-1 nyomott hangulat- ban, a majdnem kikerülhelellonnek 'a' szó háború liukalával iiuluU es ;i meg­mentett béke fölött örömujjongással vég­ződik. Mint a londoni ,. 1 imes" írja, ClKwnbonlain fejébe vette, hogy ,.a béke- értekezlet nem a követkézé) háború után, hanem még ez. előtt a habom előtt létrehozza'*. S amit a szívós akaratú es nemes lelkületű Chamberlain fejébe vesz, az többnv re sikerül. Minden hiúsági szempontnak, saját hiúságának s az an­gol birodalom nagy múltja folytán is jo­gos presztízs hiúságának sulhadobásaval tört nagy célja felé és létrehozta a mün­cheni békeértekezletet, mely a legre!lene lesebi) háború borzalmaitól mentette meg az örvény szélére jutott Európát. A hét történelmi jelentőségű napjai, amig eljutottak a müncheni megegyezésig, szinte óráról-órára újabb, döntő jelentő ségün.ck látszó eseményekkel voltak ter­hesek. A megegyezés, mint a megegyezé­sek általában, nean elégíti lei a benne résztvevő mindenik felet. A Berlin— Róma-tengely nagy sikernek érezheti a megegyezés eredményeit, a London—Pá- ris-tengely nagy presztj/s csökkenése mellett, főleg közép- és koleteurópai po­litikájában szenvedett beláthatatlan kö­vetkezményű veszteségeket. A fövesztes CsehszBovákia, mely tovább nem tarthat­ja- meg saját néplségón jóval túlnőtt ke­reteit. Mert amint a csehek egyik ieg- jobb barátja, Winston Churchill mondja: ,.Egy olyan állam, mely létét nem tudja saját erejéből megvédeni, kénytelen al- kr.imazkodni szövetségesei akaratához, akik egzisztenciája megvédésében scgililc őt“. Az események drámai menete folyamán már úgy látszott, hogy Cseh­szlovákiának nemcsak a háború után ki­alakult keretei, halnem az állami léte is kockán forog. Ezt a megkisebbedett cseh állam jövőjének valószínű biztosításával együtt szövetségesei mindenesetre meg­mentéi lék. Es engedékenységükkel meg­mentették az erősen fenyegetett európai békét is. ami. tekintve, hogy n népi ön- rende kezés elvének előrenyomulásával történt, talán a jobb jövő útját nyitja meg Európa további fejlődése előtt. A „Müncheni béke“ közvetlen előzményei A „müncheni békéi t megelőző esemé­nyek leírása valószínűleg könyveket fo,g betölteni. Rövid cikk keretében nagy vonallá it is alig lehet fölvázolni. Többéves fejlődés eredményei tömörülnek össze a megegyezést közvelfienül megelőző ese­ményekben is. Ezeknek folyamán az tör­tént, hogy két nagyhatalom, rövid idő előtt még Európának két legnagyobb ha­talma, háborús fenyegetés nyomása alatt arra kényszeri tette e/gy kisebb szövetsé­gesét, hogy területe jelentékeny részének föláldozásáva'l tegyen eleget egy másik nagyhatalom ellene szögezett kívánságai­nak. Mindkét nagyhatalom kétségtelenül tisztában volt tette következményeivel. Nem valószínű tehát, hogy elhatáro­zásukra döntő és nemcsak az ö iövötük­re, hanem Európa egész jövőjére kiható okok nélkül jutottak volna. A közvetle­nül fenyegető háborús katasztrófa min­denesetre azt a meggyőződést érlelte ki a nyu galii nagyhatalmak közvéleményében is, hogy tarthatatlan az a külpolitika, mely a népi erők természetes fejlődésével szemben áll és háborús felelősség válla­lásáig megy saját lábukon egyedül meg- aLani nem ’tudó államok védelmében. Háborúig menő felelősség vállalására másokért, különösen demokratikus hatal­maknál csak akkor lehet gondolni, ha a megvédett ország államvezető elvei egybe esncK. a védő hatalom közvéleményének LEVÉLPAPÍROK; egyszerűtől a lega választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cfuf, Piaţa Unirii. ideáljaival. Csehs/iovákia csuU-hen csak a demokratikus kormányzási elvek felel­lek igy meg egymásunk. A népi önren­delkezés körül megindult külpolitikai harccal s u népszavazás intlitvanyanak vitába dobásával a francia angol front ellenfelei könnyen megrendíthették an­nak a közvéleménynek összetartását, melvnek szilárdságára a londoni és pá­risi kormány oknak föltétlenül sz.üksége volt. \ közvélemény hangulati befolyá­sok alkuit áll. nem igen érzi meg, hogy ideálok mögött gyakran hatalmi harc húzódik aneg. Olyan nagy elhatározások előtt azonban, mint a háború és béke kérdése — az. utoiisó hetek eseményei muki/tják — elkerülhetetlenül számítani kell a közvélemény hangulatával is. Az önrendelkezési jog és következ­ményei Az. önrendelkezési jog elismerése a szu- dó.ia németek számára természetesen nem maradhat következmények nélkül más vonatkozásban sem. Hiszen Cseh­szlovákiának éppen az a része tekinthető történelmi gyökerekkel legegybefogóttabb területnek, mely a régi cseh királyságot d kotla. A mesterkélt összeállítás vádját inkább az uj csehszlovák «miietekké! szemben lehetne emelni. A történelmi Csehország, melyről most a szudéta- né­metek le fognak válni, egy évezred óta s/inluvye m leghevesebb nemzetiségi har­coknak, földrajzi és gazdasági zártsága miatt, mégis egészen mostanig egyetlen politikai egység maradt. A Habsburgok is cseh királyi minőségükben uralkodtak a szudéta németek fölött. A történelmi egységét képe/ü ország szétbontását pa­naszoló cseh eliten védések re egy prágai magyar lap nean is mulasztottal el megje­gyezni, hogy busz év előtt hasonló ellen­vetéseket lehetett hallani egy másik or­szág részéről, a esetiek azonban kevesebb érzékeit mubaltiak akkor uiz ilyen ellenve­tések megértésére. A szudéta német köve­teléseknek a német birodalom páratlan hala Unna szolgáltaiba a megfelelő liátle- ret. Teljesen vlószimütlen azonban, hogy, a történelmi Csehország megbontása a népi önrtetn del kezesi jog elismerése által ne járna további kövolkczményekkeíl Csehszlovákia történelmi gyökerekkel egyáltalán össze nem fogott uj területei­re is. ’ ~ ¥ y' Katonai meggondolások A háború elkerülésének humánus célja s a demokratikus nemz-etrendezési elvek háborús eszközökkel való visszautasítá­sának lehetetlensége mellett azonban min­őén bizonnyal más okai is lehetnek a nyu­gati hatalmak meghátrálásának. Ezek az okok alighanem katonai téren keresen­dők. Németország és Olaszország fegy­verkezése az ezen a téren sokáig késleke­dő Anglia előtt olyan előnyt szerzett, melyet az utolsó két cv nagy angol crő- icszitésemek nem sikerült még beérni. A magasrendii francia fegyverkezés egyedül nem veheti fel a versenyt a Franciaország népességének majdnem kétszeresére nőtt német birodalommal és Olaszországgal. Különösen a légi fegyverkezés terén crt el Németország nagy eredményeket. An- g ia számára még Baldwin kitűzte a célt, hogy addig nem szabad nyugodni, amig Nagybritaunia légi ereje nem ér föl bár­melyik más hatalom légi erejével. Garvin, •az ismert németbarát angol publicista szintén ennek a célnak megvalósításában jelölj meg még mindig az európai béke egyetlen szilárd biztositékát. A páratlan lendületű angol erőfeszítés azonban légi fegyverkezés terén sem tudta még utol­érni Németországot, mely ugyanilyen erőfeszítéssel1 igyekszik egyszer már meg­szerzett előnyét tovább is őrizni. Hitler egyik nyilatkozatában, melyet Ward Pri­ce angol újságírónak adott, nemrég kije­lentette, hogy ha a szudéta-kérdés nem rendeződik megfelelően, akkor Göring valószinüleg a német légi erő újabb meg­kettőzését fogja tőle kérni. „Újabb“ meg­kettőzés annyit jelent, hogy a német l’égi erőt a közelmúltban már egyszer meg­kettőzték. S a helyzet megbízható isme­rői szerint ez a föltevés teljességben meg is felel a valóságnak. I.égí erő, amint a spanyolországi és kínai tapasztalatok mutatják, nem ját­szik döntő szerepet a mai háború eldön­tésében sem. Anglia és Franciaország egy cihuzódó háború esetén valószinüleg pó­tolhatnák ezen a téren is a hiányokat, mint ahogy egész stratégiájuk is a hosszú ideig való kitartás lehetőségére épült. — Azonban a német légi hadsereg mai erejé­vel, ha szerepet nem is tekintik döntő jel­legűnek, mégis olyan borzalmas fenyege­tést jelent minden lehető ellenfélre nézve, hogy vállalását Fondon és Paris csak szél­ső szükség esetén kockáztatná meg. Hoz­zájárul ehhez a nyugati német erődítmé­nyek kiépítésé, ami egy francia—ingói tá- madá-t szinte megoldhatatlan probléma elé állíthat. Ezek a védőmüvek a német hadsereg zömét iöiszabaditják nyugati el­foglaltsága alól s ezzel, egy Prágáért meg­indult háború esetén, Csehszlovákia sor­sa akkor is meg volna legalább átmeneti­leg pecsételve, ha a nyugati hatalmak gyorsan segitségére sietnének. Jugoszlávia példája ugyan azt bizonyltja, hogy nagy erővel állhat talpra egy ország akkor is, ha ellenfelei előbb teljesen elsöpörték, ez a kockázat azonban szintén nem lehetett nagyon biztató a francia és angol straté­giai meggondolások számára. A háború elkerülésére tehát elég objek­tív ok állott fönn a nyugati hatalmak számára, mint ahogy igen sok háború el­lenes okot kellett tekintetbe venni a Ber­lin—Róma-tcngely hatalmainak is A 1 müncheni megegyezésben sikerült Európa ! számára egyelőre megmenteni a békét. A háború elkerülése egy bizonyos időben és egy bizonyos területen még nem jelenti azonban a földrész igazi, végleges békéjét is. Ehhez az szükséges, hogy a háború és béke kérdésében döntő államférfiak min- denike ne csak egy kérdésben és ne csak mások hátrányára tanúsítson mérsékletet és nemes'elküséget, hanem a földrész sor­sát irányitó minden más, nagy kérdés­ben is. —s. Ünnepélyes hereiek közöü osztotta hi a |níaí- mahai a munh&kamara a berlini nemzetközi kiállításon részivett iparosoknak KOLOZSVÁR, október 1. Néhány hónappal ezelőtt (május 20—jú­lius 10-1 ,ig) Berliniben nagy nemzetközi kis­ipari kiálMfláist rendeztek. A kiálJ'ilásol.T igen sok romániai, sőt erdélyi iiparos is reszlvelt. Mivel o beküldőit munkák kivétel nélkül nemcsak szakképzettségről, de valósággal müérzókről lettek tanúságot, a helybeli mim- kakaón ara a munkiakamarák központi bizott­ságával egy eltörlésben elhatározta, hogy ér­mekkel és dicsérő oklevelekkel jutalmazza meg oz országinak külföldön is becsülést szerzett iparosokat. E jutalmak szétosztása a napokban tör­tént meg, Moíin Virgilnek, a Munkukamaiák Országos Egyesülete elnökének, valamint a helybeli munkakamara bizottsági tagjainak — élükön dr. Moldovan Hanton elnökkel — és az erdélyi kisiparosok, a helybeli román iparosok s az egyes munkás1 egyesületek ki­küldötteinek jelenlétében. Az ünnepélyes ii’-ésevr dr. Mol do van Han­THALIA MOZGO AZ UISAOIRO barátnőié CLAUDETTE COLBER, FRED MAC MURRAY. Kettős premier műsor. Bhüüoü Drummond visszaül A legizgalmasabb bűnügyi film. Lionel Barrymoore. (On üdvözölte M'din Viigill, a mini) A.■un rák ofazágos elnök«!, amelyre Mohn in b/uvakkal mondott kös/onelet l./utáii ni'V kezdődött a jutalmuk kios/lá-a, melyek!» n a alábbiak részesültek: Aiudecnu Ofta1, ián és Criste,! Vasile Kolozsvárról, valamin! < / ,,.Ufy/on/7“ < ég Mg tosvásáihelyről érni« 1.■ ‘ a helybeli nninkaikíunaia, a/. ,,//7s" gy.u MotisOj, MUióly, ti'rí\ Luca és T űrt ur emut Trui.au kolozsvári iparosok, továbbá u Inni. ^’-testvérek toidai iparteleja- dicv iö okb-vc Oekct nyertek. MA 4i ÉVE lüt)7 október 1-én fölmerül az alkot móny- revizió kérdése. Gondoskodni kell, hogy " közős ügyek zavartalanul érvényesül jene k, ha szükség volna hamarjában az oszin I: alkotmány fölfüggesztésére. Nagy JiuHáin- zást kelt az a harc, mely egyrészt Huny(,d- megge fű. és alispánjat másrészt Majláili püspök és c főispán közt keletkezett az egyházfő tanügyi rendelkezése miatt, me- lyelcet hivatalos helyen az egyházpolitikai küzdelem utóhangjának vélnek. A főispán a Dévára készülő püspök tiszteletére állí­tott díszkaput lebontatta és az alispánnak megtiltott minden közünneplés előkészitc- sét. Erre a város református képvselöje, BarcsOy Kálmán, az ellenzéki Lázár Árpád dobrai képviselővel és Déva reformálás polgármesterével, Lengyel Lajos dr.-ral már Branyicskán a Jósikő-kastélyba érke­zeit püspök elé megy, Déva város közön­sége pedig valláskülönbség nélkül fényes fogrrdtatásban részesíti az alispánnal az élén. Károly román király és Carmen Syl- va átutaztak városunkon; Budapestről jöt­tek, ahol két napig Ferenc József vendé­gei voltak és fényes fogadtatásban ré^zr. sültek. Előttük II. Vilmos német császár jóirt Budapesten, amikon hires pohárko- szönlöjét mondta el a magyarság hőd múltjáról. Ferenc József ekkor közölte Bánffy Dezső miniszterelnökkel, hogy Bu­dapestnek 10 szobrot ajándékoz. Ezért ok­tóber U-én, a király névnapján rendkívüli ünneplések lesznek. Kolozsvár törvényha. Megbillésnél és náthaláznál reggel egy po­hár természetes „Ferenc Józsel“ keserOviz gyakran igen jót tesz, mert a gyomorbélcsa- tornát alaposan kitisztítja é3 méregteleniti, azonkívül pedig fokozott anyagcserét és kielé­gítő emésztést biztosit. Kérdezze meg orvosát. lósága díszközgyűlésen köszöni meg. hogy erdélyi nagyok: Hunyadi János, Bocsi i Istvánf Bethlen Gábor. Pázmány Péter is szobrot kapnak; este fáklyás menet lesz és a színházban díszelőadás: Gyarmothy Mik­lós király-himnusza után E. Kovács Gyula elszavalja ódáját, bemutatnak tablókat, eL jálszák a Hunyadi-indulót és szinreliozzák Murai Károly a Huszárszerelem c. vígjáté­kot, melyben először föllép Jeszenszky l:o- mikus. Szilágymegye uj alispánja, az el­hunyt Szikszói Lajos utódja KrOizler György dr. főszolgabíró lelt. A király megengedte, hogy ifj. Ferencz Józsefet sub auspiciis regis jogdoktorrá avassák és képviseletével Zsilinszky Mihály dr. áilcm- titkárt bízta meg. Lapunk szóvá teszi, hogy a sélatéri 7 vezérszobor pusztul. Megindul az egyetemi polgárság lapja: Egyetemi Lapok címen. Gyarmcthy Mik­lós, a színház intendánsa elbucsuzott a társulattól és hivatalát átadta utódjának, fíölöny Józsefnek. A téli színházat Dóezy JPjos színművével: ..Széchi Máriá“-onl nyitották meg. Szereplői voltak: Szerémy Giza, E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi. Ba­ráti Irma, Rózsahegyi, Pataki. .4 bírálat éles. Este a Szultán c. operettben B. Ru- zsinszky Ilona, uj primadonna mutatko­zott be; Forrai Ferikével együtt ünnepel­ték. A diadalmasan vendégszereplö Salvini olasz tragikusnak Kegievich István gr. in­tendáns kezdeményezésére arany diszkar. do( ajándékozlak, mert műsorába iktatta Bánk bánt. Egy tudós kisütötte, hogy a köröm inkább nő nyáron, egészséges em­bernél, a jobbkézen és a mutatóujjon; he­tenként G.079 cm.-f nő; a 70 éves ember­nél az összes termelés 5G m.. igy a köröm 186-szor ujul meg. .4 brooklyni 7 ezer munkaszüntető mellényszobó a szlrájkln- résre készülő női elvtár saket nlykep nyer. te vissza, hogy 3 ezer leányt a nőtlen munkások eljegyezlek; a bérmozgalnm si­került. ELFOGTÁK A PAPTAMÁSI GAZDA GYILKOSÁT. Nagyváradról jelentik: Megírtuk, hogy Telegdi Gergely 41 éves paptamási lakost néhány nappal előbb éj­jel agyonütötték. A vizsgálat megállapí­totta, hogy Szabó Tudor János paptamást illetőségű földműves volt a gyilkos, aki husánggal úgy sújtotta fejbe régi harago­sát, hogy az nyomban meghait. Az is ki­derült, hogy Kovács Gyula paptamási csősz segédkezett a gyilkosságban Szabó Tudor Jánost és Kovács Gyulát a vizsgá­lóbíró letartóztatta. A letartóztatást a törvényszék jóváhagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom