Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-02 / 224. szám

ELLEN 7.t K igJH október 2. .................................................................................................................■>. ■■ !■■— A S?en!Í Siir-hörmeneiben kinek van Alissá a pátriárka jobbján haladni? A becsi iithos levéltár ismeretlen aktáiból Azok -í/ esc men vek, amelyeket :>/ '** ko/öüt1 >*s jelentés vá/ol, majdnem egy 1,4 évszázaddal ezU’dott: pontosan 45 óv olött történtek. A jeruzsálomi császári ,'s ki rá iyi osztrák magyar konzul egy lálszólaig jelei Lék tálén csittről les/ jelen* rést: de ez :t koinni'ylalaiuiak tetsző kis összeütközés súlyos politikai ellentetek­nek p illán árit yi kirobbanása volt, aim- ]ye.l azután gyorsam és sietve — el is si­mítottak Abbam az. időben, amelyről ez a kis dipknmaln jelentés Íródott, Palesztina birtokáért és az otita mi elsőbbségért nőm arabok, zsidók és angolok kozott düböinjöU ai rivalitás, hanem Oroszor­szág -- a cári Oroszország — és Görög* ország között. Régi időktől fogva a Je- ruzisáletnben szekció kit tin es görög s/er* tartása pátriárkák hnsvét táján inaidén évben hatalmas, ünnepélyes körmenetet rendeztek a Szent Sir köriil. Miután pe­dig Oroszország volt aik koriban az össze- 11asonliítbatatlanu 1 nagyobi) és erősebb: az orosz főkonzul hagyományos joga voM, hogy ebben a precesszióban, ö lép­deljen a pátriárka jobbján Ármint a jelentésből kitűnik, ebben az esztendőben megesett. hogy a görög konzul érkezett korábban és ő foglalta el ezt a díszhelyek Mindenki meg volt döbbenve, de senki sem mert szólni és így történt, hogy amikor utóbb, a fő- konzul helyetteseként annak első titkára megjelent, heves indulatban követelte a, neki járó díszhelyet, de eredménytelenül. Ebbe a kudarcba azonban egy orosz cári diplomata nem törődhetett bele — és nem is tette. Egyszerűen utaisitotta a főkonzulátns kávássát — amolyan félig titkár, féltig bajdiLSzeríi lény a keleti országokban, — hogy lökje ki a sorból a görög konzult. A derék k avass vakon engedelmeskedett és abból, ahogy a görög diplomatát ennél a díszes alkalom­nál ország és viliág színe előtt kipenderi- tette a helyéről, Kwiatkowski osztrák- magyar konzul azi alábbi jelentésben szá­molt be külügyminiszterének: CSÁSZÁRI KIRÁLYI OSZTRÁK-MAGYAR KONZULÁTUS JERUZSÁLEM (Props 73. U>93.) No. 208lc. Jeruzsálem. Palesztina 1893. március 15. Kegyelmes Uram! Köztudomású, miszerint a görög és la­tin egyházak pátriárkán minden tavasszal ünnepélyes körmendieket rendeznek Üt a Szent Sir körül. Az orosz főkonzul teljes díszben, uni­formisban és valamennyi kitüntetésével a precessziót vezető pátriárka jobbján szakait1 helyet foglalni, úgyis, mint en­nek ,a szertartásnak protsklora, tekintve, hogy a szóbanforgó precessziót a görög­keleti egyház pátriárkája vezette. Mull vasárnap, e hó 12 én. Arseniew orosz főkonzul nem jelent meg saját sze­mélyében. hanem maga helyett első tit­kárát, Bilaijcw Alexist küldte el. Az uj görög konzul, Philimon, szintén igényt tartott arra a kitüntetésre hogy a pátriárka jobboldalán haladjon és le- k'iintve, hogy BíLaijew valamivel Philimon után érkezett az ünnepség helyére: a gö rög Icooz-ul kili:>_szjiállá ezt n ké.sést és a páiiiríárks» jobbján levő díszhelyet foglalta e'. amely pedig irlőtte.n idők óta az orosz diplomaták hagyományos és szokásjogi* lag megszentelt hdjye volt. Ezekutíán érkezeti meg P.ilajewiaz orosz diplomácia k/pvjsetáFében és kissé he­veskedve kő volei, te. hogy tüstént adják át részére .íz öt megillető helyt-!:. Miután Plülhmm nem sieftöSt ennek az inkább paraoi^ey/íírii fcíszóhtásnak engedelmes­kedrn. Böa jew kissé rövid utón orvosolta a sérelmek emum; nyűben kávássá által egyszerűen kidoíNatttr« a görög konzult a sorból. hoy>,- ő maga, BiUtjew, foglalja el • láthaló ö’WU'gütíthséggel azí a pozíciót. PhiTsmm'- görög koncra:;, ezután a pajtái curam ebrre <•! r/oţvn!«>: a papság és a nép ejtett 'Tr/uíhis után, sietve elhagyta1 a precesszió? és eltávozott. Az ünnepség színhelyét szegélyező bá­muló tömeg, a görög papság és a török katonaság jelenlétében lezajlott ezen „lál- vánvosság‘‘ nem emeltbe különösképpen az ünnepély fényét. Bizonyos, bogy an­nak etiléné re, hogy mindkét konzul pa- inassizuii) fordult Konsllamtinápolyba a Fé­nyes Kapuhoz, a S/iuiltánlioz, az esemény. in-,k nem les/ közvetlen következménye. Ugyanilyen b'ilzonyos azonban, bogy a rég kippiatngó orosz-görög billentétek csak elmérgesednek a most leírt eset1 következ­mények ént E/it annál valószínűbbnek tartom, mert köztudomású. hogy a/ orosz kon­zul az utóbbi időben mindent elkövetett, hogy a görög konzulátus alantasabb bi vatalnokait megnyerje a maga számára és hogy aizoktól minél értékesebb infoi-» xnációkait szerezhessen. A betlehemi püspöknek, Spiridiousnak Aiüinlira pátriárkájává történt tavalyi megválás/ asa nagyon kellemetlen meg. lepetiés voílt az o nősz ok számára. Orosz ország mindent elkövet, hogy kisehln1«© ai görög 1 wild y ást «K ,,ígéret Földjén fPaJesBlMwVban) és Syriáhan. Ila Spin dim is maik mégis sikerült magat páti tál­kává választatnia,, úgy címek egyetlen muigyamázain, hogy a görög pmt nem Ta karékoskodotit a pénzzel e célra; az orosz pénz — úgy látszik — "‘‘in jutott el egészen rendeltetés helyére, hanem már útközben megakadt. .. 11a a liuwiii (Ihm-)nészete.seü bécsi) sajtó erről az ügyről más tendenciájú jelenté­seket közölne, vagy akarna közölni, úgy ajánlatos lenne ai tápokat idejében figyel, mcz'ttetiü, hogy ne foglalkozzanak ezzel a kényes kérdéssel. Kegyélmességednek mély tisztelettel alázatos hive: KW! AT ROW SKI 0 Császári és Királyi Felsége K ü lágy írtén isz terének nfxsnEN Az riizidtusnak nem volt — mert nem leheteti ­_ közvelilon következménye: hi­szen Ina ká/.usl csinálták volna egy oe szag diplomatájának megsértéséből, amely hozzá még ily sízent helyen és szent alkalommail történt, akkor ebből rsalk háború lehetett volna. Dr. E. 0. Hadseregek létszámai A mai feszült viszonyok között a. nagy. közönséget az egyes népek katonai fel készültsége és hadere je különösen érdekli. Vájjon milyen nyomatékül tudnak adni diplomáciai jegyzékeiknek, fenyegeté­seiknek, ha. kritikussá válik a helyzeti Mióta Géniben a Vszerelést elhatároz­ták, Európa hadserege: olyan felkészült­séget értek el úgy létszám, mint felsze­relés tekintetében, amin őre eddig a világ- törbénelc.mbe.n még nem volt példa Egv nemrégen megjeleni, gondosan öss/eáUi- tottt mii. Európai hadseregeinek hü és pontos képét nyújtja, csak Németország­ról nem száinul lie. Az érdeklődés kö­zéppontjában ma természetszerűleg a csehszlovák köztársaság áll, melynek 140 ezer négyzeLkiloméleniyi területén körülbelül 15 millió lakos él. Ezek közül 7.5 millió a cseh. 3.5 millió német, 25 mil'Jió szlovák, több mint l millió) ma- gyár, ai többi ruttién, lengyel, román és más nemzetiségű. A hadsereg áüoniá- nyának 52 százaléka cseli, 22 százaléka német. 15 százaléka szlovák, 5 százaléka magyar, 4 százaléka ruthén és 2 száza­léka más nemzetiségű. A csehszlovák hadsereg békéiéi szám» kereken 180 ezer fő. De már a tavasz óta állandóan tartalékosokat tartanak fegyver alatt. A hadsereg tagozása: 12 gyaloghadosz.iáiy. 2 hegyi, 1 önálló lo­va.sdandár, 3 páncélos. 2 repülő ezred, li határ vadász- ás néhány várörzászlc- alj. azonkívül nagyszámú műszaki csa- palíok. A világ számra nézve legerősebb had­serege ma az orosz. Az orosz hadsereg legalább is papírforma szerint hatalmas tényező Létszáma körülbelül 1 8 millió, Sztálin azonban a VIII szovjetkongresz- szuson, 1930 öregemberében bejelentette, hogy 2 éven belül a hadsereget 3 millióra emeli A kiképzett tartalékosok száma 0—10 millióra tehető. Oroszország jelen­leg 15 katonai területre oszlik (egy-egy hadseregnek felelve meg). Kelet-Szibé* riában levő hadserege nagyjában hadi­létszámon van. A Szovjetnek van ina a legerősebb légi flottája -— körülbelül 7—8000 ezer gép, amelyeknek harmad­része KeleU Ázsia ban van, a zöme pedig a nyugati határom állomásozik. A Szovjet hadseregét a legmesszebbmenő motoriza lás jellemzi, de sok a lovasság i is. A hadi­anyagot ugyforrná n teljesen az országban állítják elő, de az anyag minősége állí­tólag nem mindig kifogástalan. Az orosz haderő tényleg fenyegető tényező lenne, ha beisö értéke is megfejelne nagyságá­nak. A magasrangu parancsnokok gya­kori kivégzéséből arra lehet következtet­ni, hogy az orosz hadsereg belső szerve­zete és szelleme nem mindig felel meg a kivánalmaknak. Lengyelország: aránylag igen sokait költ hadseregére. Összjövedelmének több, mint 40 százalékát. Közel 34 millió la­kosai — melynek 00 százaléka lengve! — 388 ezer négyzetkilométernyi területen él. Pilsudszky halála óta a nemzetiségek mozgalma megerősödött. Lengyelország Franciaországgal és Romániával katonai szövetséget kötött. A békehadsereg lét­száma 270 ezer fő és 32 ezer határőr. Háború esetén körülbelül 3.5 millió har- sosa lehet. Riport Aga kánról, a Lambeth Walkróí és a buda­pesti színigazgató gondjairól BUDAPEST, október hó. Két napig Budapesten tartózkodott Dezső Alajos, a világhirü politikai kari­katurista, a francia és amerikai lapok néps7.erü „Derso“-ja, aki hosszú évek óta a Népszövetség vezetőit rajzolja nagy si­kerrel. A KeJcn Imrével együtt alkotott csoportképei az egész világot bejárják. . Mosa Bajáról jött Budapestre, a szülővá­rosából. — Megyek vissza Genfbe — mondotta nekünk — mert megkezdődött az uj ülésszak és sok fontos megbízás vár. A politikai karikatúra sokkal kényesebb lett, mint azelőtt. Régebben nem voltak olyan érzékenyek a politikusok, mint most. Bri.and annakidején izgatottan leste az uj karikatúrákat és minél jobban csúfolták ki, annál nagyobbat nevetett rajta. Ma különböző szempontokra kell ügyelni. — A legutóbbi ülésszakban nem pa­naszkodhattak a politikai rajzolók, mert Aga kán, az elnök, mindent megengedett. Igazán ritkán lehet találni „európaibb” embert nála. A „Menükártyát“ is róla alkottuk, kivételesen lóversenyt ábrázolt a menükártya, mert bizony Aga kán még talán a politikánál ;s jobban kedveli a *o- vokait. — Krim ne: együtt főképen amerikai la­pokba dolgozunk. Karikatúráink négysri“ nü nyomásban jelennek meg. A hossza­dalmas technikai eljárás miatt egyik leg fontosabb magazinunk követeli, hogy egy hónappal előbb küldjük el a politikai raj­zot. Ennek a kívánságnak megfelelően u: pályára léptem. Próféta lettem, politikai jós, akinek egy hónappal előre meg kel! éreznie :aiz eseményeket. A jövő héten el kell küldeni azt a rajzot, amely október .25-én jelenik meg. — Miről fos szólni ez a rajz? — kér­deztük izgatottan. — Azt hiszem, hogy a „Lamlx^h Walk“-ról, a híres uj táncról. Reméljük, az egy hónap múlva is aktuális lesv.! Apropó, Lambeth Walk! Miután a külföldön példátlan sikert aratott az uj „sétatánc“, elindultunk meg­keresni Budapesten az újdonságot. A Lambeth Walk-ot éppen olyan hévvel táncolják London hűvös szalonjaiban, mint Biarritz mulatóhelyein, vagy p&r'isi Montmartre kis lokáljaiban. — Ej, ej! — kiáltják a táncosok min­den strófa befejezése után. A népszerű budai restaurant-dancingban a zenekar nagy hévvel zenditett rá az ere­det) muzsikára. A közönség általános „óóóó!“-val fogadta. A Lambeth Walk- nak nagy publicitása van. Először a híva- tásos táncos, illetve „maitre de plaisir“ lépett parkettre fiatal partnemőjével. Az­után lassan szállingóztak a többiek és — zavartalanul táncolták a foxtrottot. Csu­pán egy vállalkozószellemü, külföldet járt fiatalember cifrázta a Lambeth Walk lé­péseit: fordítva belekarolt a táncosnőjébe, rázogatta a kezeit, mint egy kigyótáncos- nő és torkaszakadtából kiabálta, hogy ej’, ej!! A többiek megbüvoltén nézték, de nem merték utána csinálni. Táncoló asszonyka sürgette a férjét, aki azonban idegesen in­tette le: — Majd otthon megpróbáljuk gramo­fon mellett, nem engedem, hogy kineves­senek! Tizenöt pár közül csupán ketten járták a népszerű táncot. Megkérdeztük a he­lyiség táncvezetőjét, hogy mj az oka en­nek az idegenkedésnek. — Egyelőre szcgyelik az emberek tán­colni. Külföldön az a kedves, hogy min­denki járja. Elsősorban az, aki nem tudja. Az alaplépései megvannak ennek a tánc­nak, de a lényege mégis csak az, hogy a közönség fantáziájára van bizva. Mindent elkövettünk, hogy népszerűsítsük Buda­pesten is a Lambeth Walk-ot és megjó­solom, hogy Szilveszterkor már minde­nütt kurjongatni fognak. Végre egy megnyugtató jóslat a mai válságos világban! Diktálja be a cimét! A színigazgató szomorúan ül a szobá­jában. Vele szemben a divatos színpadi szerző. Korholja: — Miért nem adsz már egy kedves kis vígjátékot? A szerző fölényesen mondja: — Most gépelik a harmadik felvonást. De az igazgató már ismeri az. ilyesmit. — Szóval egy sor sincs még készen. Erre aztán megsértődik az író: — Mit akarsz, hiszen olvastam a pro­gramodat, amit a ’lapoknak adtál! Csupa klasszikus remekművet hirdetsz! Mire a direktor rezignáitan válaszolja: — Mit csináljak, ha nincs szemét! Aztán folytatja a panaszkodást: — Arra sincs időm, hogy olvassak, mert megrohannak a jelentkezők. Nézze­tek ki az előszobába, most is legalább bu­szán várnak. Találomra bekéreti az egyik hölgyet. Vidéken volt primadonna. A János vitéz­ben mind a két szerepet játszotta. A boj­tárt is, Juliskát is. Most mindent vállalna, de persze nem statisztaszerepet, hanem o yat, amiben „ki lehet jönni“. — Első két darabunk ki van már oszt­va — hangzik az ítélet. — Talán a harmadik darabban lehetne valami szerepet kapni. — Diktálja be a címét a titkár urnák. így mesy a színháznál másfél órán ke­resztül. Először közük a jelöltekkel, hogy, a létszám betelt, azután, hogy az első két darab ki van osztva és végül felszólitiák őket, hogy diktálják be a cimüket. A névsort a titkár őrzi. — Sokan vannak? — kérdezzük a fia­tal tisztviselőt. Sóhajtva válaszolja: — Bár annyi bérlőnk volna! (s.a.) ¥©Stö<oil3Íc olcsó bevásárlási helve Mr Ellesizék kosiyvoszáálys Cluj—Kolozsvár, Piát a Unirii No. 9. L5i

Next

/
Oldalképek
Tartalom