Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-02 / 224. szám

J 9 3 8 október 2. ELLENZÉK Stockholmba érkezett Fejős Pál sárkánya A magyar film­rendező elmond­ja, hogy hogyan találta meg Co­medo szigetén a föld legkülönösebb állatát és hogyan vett fel filmre egy kannibál háborúi | STOCKHOLM, október hó. A nagy sitockhoLimá világ] apók első ol­daláról miagyiair név világit, a/, utcán be­szélgető emberek nehézkesen ropogtat­ják az idegenihang/.ásu nevet: ..doktor Fejős“. ,A svéd Hollywood — hasún da —, idilli fekvésű telepén találkozunk a világhírű magya/r rendezővel', aki most már kutatómunkájának eredményeivel is a. világ egyik legismertebb nevei közé tartozik. Nyelv, amelyen csak két fehér ember beszél — Másfél évig vezettem — mondja — Ázsia és az ausZtráliaii szigetvilág legis­mertebb vidékein awt az expedíciót, amc- lydtl a Svensk Filimiindustri anyagi áldo­zatott nem ismerve küldött azokra a te­rületekre, aimeliyek még ma is ismeret­len, meseszerig szinte jégkorszak előtti földek. Sziám, Uj-Guilnea, Madagaszkár, Kelet-India szigetvilágai a pápuák föld­je, Colombo, Ceyloni, Ausztrália... tulaj­donképpen csak Wells tollával, tudnám leírni ezeket a területekéit, amelyeknek mélyére hatoltunk, odáig, ahova fehér ember még nem jutott el. A másfél év kemény munkájának eredményei 40 ezer méter fiitlan a benszülőtték életéről, aki­ket még a holland-indiai katonaságnak sem sikerült eddlig közvetlen közelről látni, egy an gol -mantewaiii szótár, arról a nyelvről, amelyet a földön csak két fehér ember beszél — egy misszionárius és én — és végül az a két sárkány, to- domiá nyosabban Va ramus Comodoensis, amelyek közül egy példányt a kopenhá­gai, egyet a stockholmi állatkert kapott. Ma érkeztek inog. A Comodo-szigeí titka Tulajdoniképpen haiHiaitlanul nehéz egy cikk keretiébe szorítani a modern tudo­mány fantasztikus, példátlan utjának részleteit. Mégis először modern korunk sárkányáról szeretnénk bővebben hallani. — A Vairainus Comodoensis, ahogy ai sárkányul a tudomány nevezi, egyike a föld oiegkülönösebb állatainak. Egyetlen egy helyen fordiuj elő, Como do szigetén, amely olyatn, mintha csodálatos véletlen folytán évezredekkel elmaradt volna a viliág fejlődéséitől. Ezt a kicsi szigetet tizenkét zugósodru tengeráram la. t veszi körül, úgyhogy a benszülőitek is csak a legritkábban jutnak el ide. Éppen ez a teljes izoláltság magyarázza, hogy a Va- ralnust csak röviddel a világháború előtt fedezték fel. A háború után a világ min­den részéből a sziget felé fordult a zoo­lógusok figyelme és minden állatkert leg­forróbb vágya létt, hogy egy példányt szerezzenek. A holland kormány meg­tiltotta a partraszállást Comodon. Ekkor kinaá orwadásziok lopóztak a szigetre, mert Kánéban elterjedt a hire, hogy a Varanus porrátört bőre az egyetlen biz­tos fiatalító szer. Amikor a holland kor­mány erre rájött, katonjaságofi rendelt a sziget partjaira. Annak ellenére, hogy a szigeten nyüzsögnek ezek a modern sárkányók, a holland kormány csak na* gyón nehezen <aid engedélyt egy állat megölésére vagy éltfogására. Az engedély ára 10 ezer holland forint minden pél­dányért, de a dán és a svéd állam pél­dányait ajándékképpen kaptuk a holland kormánytól. — A stockholmi példány nagyon fia­tal, ezért csak két méter hosszú, de ha életben marad, négy méterre nő. Hallat­lanul gyors mozgású és a szigeten vad­disznót, vízilovat evett. Annak ellenére, hogy húsevő és iái szabadban meglehető­sen veszélyes, iái mi példányaink megsze­lídültek. Kézből esznek levágott csirkét és tójásö és a vonaton, szabadon ugráltak az asztalaink közöt)t. Az emberekkel ba­rátságosan viselkednek. Különben telje­sen süket és a revolvergoíyó nem hatol át a bonén. A Varanus hangja legjobban egy nagy kígyó szószegéséhez hasonlít. Éz a hang a belélegzéskor jön létre, nem a kilélegzéslkor, mint minden más állat­nál. Amikor elfogtok az állatokat, erős dühhel védekeztek. Órák hosszat vadul fegyelmébe I üiciael béiyeg­katalógusok 1939 Európa rész----------------------Lei 150’— Weltkatalog (Európa és Über­see egy kötetben)------------Lei 215*— Kaphatók az Kilőne élt könyv- osztályában, Cluj—Kolozsvár. — Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük. Schwanebcrger és Schaubek bélyegalbu­mok nagy választékban raktáron találha­tók. Kérjen árjegyzékeket. és őrülten hánykolódtak a ketrecben, amelyet puhán kibeleztünk füvei, meri a® Alkut össze akarta törni magát a rá­csokon. Éhségsztrájkjukat is nehezen le­hetett legyőzni, 'illetőleg minden élelmet, amelyet fogságban vettek magukhoz, explóziószerü hirieOenséggel visszaadták. Hosszú napok múlva sikerült többé-ke- vésbé megnyugtatni őket. A filmszalag természetesen megörökítette ezt az izgal­mas küzdelmet) i>s. Ahol még a kőkorszak uralkodik Fejős Pál áttér az expedíció másik ered mé nyenek ecsetel ésére. — 1937 február 24-én, indult az expe­díció Göteborgból. A leggondosabban igyekeztünk minden felesleges tehertől megszabadulni és ia felszerelésünk mégis 1200 kilogiramot nyomott. Filmfelvevő­gép és hangkamara, különböző fényké­pezőgépek, gyógyszerfelszerelés, sőt ope­rativ beavatkozásra alkalmas műszerek. (Fejős Pál orvos vett, mielőtt a filmszak­mába kerül».)- Fegyverek, f>0 ezer méter filmnegativ és 20 kg. ajándék a benszü- löt'teknek.-— Először Ceylon szigeten, Colombo- ban láttánk munkához, majd Singa,po­réban, Bangkokban és Észak-Sziámban, fényképeztük az elefántvadászokal1. Ez­után következett tulajdonképpen a ne­héz munka. Rohanó tengeráramlatokon keresztül: kanoe-kon közeli tettük meg a nehéz film fölszereléssel a pápuák szi­geteit. Ititi még kannibálok élnek, akik a zengzetes ku-ku-ku-ku névre hallgatnak. Szenzációként hatott a tudományos vi­lágban az a fel fedezésünk, hogy itt albinó- törzsek is élnek. A legtöbb sziget föld­jére még soha nem lépett fehér ember és a benszülőitek még a kökorszakban élnek és kőkori teletekhez teljesen ha­sonlók a szerszámaik. — A mientawai törzs szigetén hosszú hónapokig időztünk. A benszülötteknek még a faji hovatortozandóságával sincs tisztában a tudomány. Teljesen külön­böznek a körülvevő pápuáktól, malájok­tól és sokkal inkább emlékeztetnek az é szak amerikai vörös indiánokra. Hallat­lanul félénkek és soha fehér ember nem­hogy nem beszélt velük, de rnóg közelről sem látta őket. A holland katonákat a fák tetejéről mérgezett) nyilakkal megöl­ték, úgyhogy a holland kormány végül is teljesen felügyelet nélkül hagyta a menta wiaRiaik szigeteit. Mi megbarátkoztunk véltük és hosszú filméi készítettünk az életükről, riporifihnet egy háborújukról, amelyben ösztönös intelligenciával szere­pel az egész törzs. Ezi sokkal szenzáció- sabb eredmény, mint a Varanusok meg- szel'iidütése! v .mmMmammammmmKwmmmmmmnm Könyvujdonságolc a textiliparban : 1 exíiíÍ zsebkönyv n textilipar és kereskedelem számára. — 5 zerkesztette: Őri Róbert. Főbb fejezetek ' imei: Nyersanyagok. Fonás. Szövés Hurkolás. Kikészítés. Müselyemgyártás Rác onalizálás a textiliparban. Bérrend- . zerek és üzemellenőrzés. Üzemi balese- ek és azok elhárítása. Textilipari üzemek berendezése. (Erőtelep. Elektromotorok Szállítóberendezések. Fűtés, szellőzés és égnedvesités. Világítás.) Gyakorlati láb­azatok és textiltechnológiai számítások. Kereskedelmi rész: Az árusítás techni­kája. Kirakatberendezés technikája. Rék­ám a textilipar és kereskedelem szolgá­latában. Tisztességtelen verseny, stb. — A hatalmas kötet 890 oldalon, 303 ábrá- ' val, vászonkötésben — — — Lei 660’— Őri Róbert: A texiüspair kézikönyve Nyersanyagok a kereskedelemben és a eldolgozó iparban. Gyönyörű kiállítás­ban, 37 ábrával és 24 természetbeni pa­mut, len, kender, juta, gyapjú mintával, vászonkötésben — — — — Lei 264’— Kaphatók az Ellenzék: könyv­osztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállitju& szód sziget lakói orvul megölnek egy mentavwaiit, a törzs harcba száll, meg­bosszulja elveszett fiát, díszesen eltemeti, végül az ePenségek kibékülnek. A sze­replők mind, egytől-egyig az eredeti ese­mény szereplői. Fehér ember által soha nem látott emberek a filmvásznon! A kis film szakadatlanul forog Fejős Pál drámai elbeszélése alatt. Egyhangú, zsoltárokhoz hasonló, zümmögő énekkel kísérik & törzs halottját disz sírhelyére, egy óriási fa ágai) közé. Minden rokona és barátja egy virágoit dob rá bucsuzóuL Nem követ. Kopognak, mágus, szőke újságíró lép be. — Én is Svédország büszkeségével szeretnék interjút csinálni— magyarázza. Dr. B. É. Az őserdő törvényei szerint kell élni... — Hoigyan tudott megbarátkozni ve­lük, ha annyira vadak és megközclilhe- tfíttlenek ? — Megközl&thetehlenek, ha erőszakkal, vagy hasonló módszerrel közelednek hoz­zájuk. A fehér embernek meg kell ta­nulnia), hogy ha az őserdőbe megy, ak­kor az őserdő törvényei szeriül kell él­nie. Nem lehet például csak úgy egysze­rűen vadászni, meri a henszüiött na­gyon logikusan az erdő vadját sajátjá­nak, éllelmiszerkaim rájának tekinti. Ha fát vágunk lei, az otthonából döntünk le egy darabot. Meg kell kérdezni őket midden egyes cselekedet előtt, hogy bele­egyeznek-e. A kivágandó fák mellé le­tettük az ajándékot, amit ellenér léknek szántunk és visszavonultunk. Ha rövid idő mulvai az ajándék eltűnt, alckor az árat elfogadták és a fát nyugodtan ki­vághattak. Ha az ajándék még ott he­vert és mellette egy nyíl feküdt, alckor semmi esetre sem ingereltük a benszii- lötteket a cselekedet véghezvitelével. — így is hosszú hónapokig tartott, amíg nem csinálhattunk semmit, csak egyszerűen éltünk a szigeten, hogy a benszülöttek hozzánk szokjanak, sőt megkedveljenek. Sőt ezt a közeledést sem siettethettük, mert például az első időkben egy 'asszonyt, aki nem szaladt el olyan hirtelen, minit a többiek, renge­teg ajándékkal rávettünk, hogy egy da­rabig különböző mutogatásokkal, jelbe­széddel szóba elegyedjen velünk — és másnap az asszonyt) azon a helyen, ahol beszélgettünk, átvágott nyakkal találtuk •meg. Az ajándékok mellette hevertek... — Hosszú hóniaipok kitartása mégis nem várt eredményekre vezetett. A ben- szüilöttek lassanként hozzánkszoktak, láttak, hogy teljesen alkalmazkodunk szokásaikhoz és napról-napra közelebbi érintkezésbe kerültünk. Lassan megta­nultam a mentawai uyetvet), amelyet raj­tam kívül csak egy fehér ember, egy öreg holland misszionárius beszél, üsz- szeállitottam egy nxentawai-angol szótárt, amelyet e hónapban ad ki a Kopenhá* gában összegyűlő nemzetközi antropoló­giai kongresszus. Riportfilm egy exotikus háborúról — Mikor már az ő nyelvükön kezd­tem beszélni, meglepően magas intelli­genciái, sőt hogy ugymondjam megértést és toleranciát mutiaittiak a munkánk iránt. Először a törzs varázslóembereivcl ba­rátkoztam össze, akik a nép szellemi vezetői. Ezek többek közöd elmesélték, hogy mielőtt jöttem, éppen háború volt a szomszéd sziget lakóival, amelyik az ő győzelmükkel1 végződött. Akkor kapott meg az ötlet, hogy milyen szenzációs volna ezt iaz eredeti szereplőkkel lejá i - szatni és filmre venni. Persze ez sínét nagyon nehéz munka volt. A tulajdon­képpeni elhaltarozásit a részükről akkor nyertük meg, amikor a varázslóember el­beszélését titokban gramofonra vettük és vissza játszottuk nekik. Nagyon hízelgőit a hiúságuknak, hogy a fekete szekrény­ből is tudnak beszélni. Akkor már figyel­mesebben hallgattak, amikor újra el- imotnd'tak, hogy vau egy másik szekré­nyünk, ahová ai látást is be tadjuk zárni, nemcsak a hangot és ők ott megjelen­hetnének. Elmondtuk, hogy messze, túl sok tengeren vannak más törzsek, akik­nek szeretnénk megmutatni, hogy ők milyen győztesen harcoltak. Megértették, hogy mit akarunk, de akkor ellene ve­tették, hogy viszont újra sokan meg fog­nak halni, ha a háborút! lejátsszák. Meg- i magyaráztam, hogy minden legyen ugv, j mint a háborúban volt, csak a nyilak ■ hegyed le fogjuk törni, hogy ne halja- I nak meg. ,,De akikor nem lesz igazi!“ — vetették eülen és ezt az érvüket na­gyon nehezen leheteti meggyőzni. Mikor végre mégis belementek, alckor a törzs vairázislóemberével átmentünk a volt el­lenség szigetére és újra megmagyaráztok, hogy' miről van szó. Milyen egyszerűen hangzik, ha igv elmesélem és milyen hosszú, idegölő munka volt valójábanI De végül mégis elkészült! Riportfilm a memtaiwaá történelemből. Mikor a szom­Á áükéleies szállodái kétezer parancsolatja Hitz Ralph, az Egy esült-Ál lám ok hét legnagyobb szállodájának tulajdonosa, a napokban Londonba érkezett. Az angol szállodások tiszteletére estélyt rendeztek és ezen amerikai kollégájuk kijelentette, hogy egv tökéletes szállodásnak mintegy kétezer szabályt keli szem előtt tartania. Ö legalább is ezeknek köszönheti sikereit és melegen ajánlotta kollégáinak, hogy ők is tartsák be ezeket a parancsolatokat. Az első és legfontosabb törvény, amelyet soha egy pillanatra sem szabad elfe edni: a vendégnek mindig és minden körülmé­nyek között igaza van. Ha még olyan képtelenség is, amit állit, amit tagad, amit kíván, — neki van igaza. A szállodatu­lajdonos mindig derült arccal fogadja vendégét. Mindig legyen gyufája, öngyúj­tója, hogy a vendégnek tűzzel szolgálhas­son. Ne sajnáljon néhány szál virágot a , női vendégektől. A személyzete ügyes, gyors és előzékeny legyen. Vendégei ne­vét jó. jegyezze meg. Ne feledkezzék meg arról, hogy újévre jókívánságaival felke­resse régi törzsvendégeit, alkalmilag apró ajándékokkal kedveskedjék gyermekeik­nek. Ha vendégeinek ügyes-bajos dolgai vannak, tőle telherŐl-eg segítsen nekik ta­náccsá.:, utánjárássá!. Az iroda legyen mindig oly hely, ahova a vendég szíve­sen, bbajommal megy be, mert ott jól érzi magát és tudja, hogv szolgálatkév.-, min­den ügyét szivén viselő egyéneket tatái. Panaszaikat azonnal intézzék c: és pedig teljes megelégedésükre. Egv alkalommal Hitz Pvalph egyik szállodájában valaki borotvával elvágta nyakát. Azóta, ha a vendég borotvát kér, ezt — kcliő felvilá­gosítás mellett — megtagadják tőle. Ha valamelyik vendég gyanúsan viselkedik, kellő tapintattal meg kell őt kérni, hogy amennyiben tragikus terve! vannak, ke­resse fel a legnagyob konkurrens szállo­dáját és ott hajtsa végre tervét. ÍINYKÍp albumok már 28 lejtől kezdve, a legkülönbözőbb árban és választékban, az ELLENZI:Ki KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii kaphatók! • ’ *v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom