Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-02 / 224. szám

1938 öletóber 2. ellenzék 5 nílncn lesi § Jifő háborúid? Részletes kimutatást ad a két amerikai harcászati szakértő könyve a repülőgépekkel való hadviselés módjairól. - A repülő­gépekkel való támadások előnyei és hátrányai (III. közlemény) KOLOZSVÁR, október i. A nemzetközi borús ég tisztulni kezd s a szétszakadó fellegek között éledve szár­nyal a békemadár. A heteken át tartó iz­galom, mely béklyóba verte idegeinket, egyetlen éjszaka felengedett s a polgárban a zsibbadt aggodalmat uj bizásu remény váltotta fél. Az elmúlt napok, az elmúlt hetek zuhanó hanyatlása múltán, a béke árfolyama lendülő emelkedést mutat min­denfelé. De jó vigyázni, öreg Európánk sok viszályt megért, minden földnél töb­bet: együgyüség lenne a vak remeny, hogy nem lesz vitája már soha többé. Csütörtökön két légi „támadás“ is el- viharzott Kolozsvár felett. A támadást és a védekezést szemléltető két gyakorlat nyomán nem lehet időszerűiden e cikk sem, mely a már két cikkünkben is idé­zett R. E. Dupuy s G. F. El'iot amerikai őrnagyok „If war comes“ cimü könyve alapján röviden azt kívánja felvázolni, hogy a korunkbeli hadviselésben hányféle repülőgép jut szerephez s müVen cselek­vési területen. Feladatukat tartva szem előtt, négy cso­portba osztályozhatjuk a hadi repülőgé­peket: 1. Megfigyelő repülőgépek (feladatuk a megfigyelés.) 2. Vadászrepülőgépek (a légvédelmi harcok megvivói). 3. Támadó repülőgépek, (a földi erő­dítmények ellen intéznek -támadást). 4. Bombavető repülőgépek (a felada­tuk a földön levő célpontok rombolása). Nézzük külön-külön taglalva őket. A repülőgép, mint háborús eszköz Megfigyelő repülőgépek. A modern Hadviselés egyik legfontosabb szolgálatát intézik. Feladatuk az' ellenségeskedés kez­detén a „hadászati meglepetések“ megelő­zése, tehát az ellenséges erők megfigyelé­se a magasból. A korszerű repülőgépek vízszintes sikban és magasban egyaránt messzire ható nagy lehetőségeik révén, a legnagyobb mértékben megfelelnek ennek az igen fontos munkakörnek. Ütközet idején négyszeres feladat há­ramlik rájuk: a) összekötő szolgálat, a parancsnok állandó tájékoztatása a csapatok mozdula­tairól, előbbrejutásároí, szükségeiről; b) megfigyelése az ellenfél állásaiban eszközölt változásoknak, tartalékcsapatok harcbaiinditásának, taktikai mozdulatok­nak, melyek veszélyeztethetik a saját állá­sokat; c) a célpontok kiválasztása a tiülzérségi ütegek szamára s a tüzelés irányítása1; d) füstfüggönyök szétterítése a leve­gőben. A magányos repülőgépek könnyebb el­pusztításában rejlő veszteségek elkerülése végett, a megfigyelő repülőgépek — ha ezt a helyzet úgy kívánja — három vagy több repülőgépből álló alakulatban vég­zik munkájukat, hogy az ellenfél gépeivel szemben könnyebb legyen a védekezésük. A megfigyelő repülőgép rendszerint két­fedelű, egymotoros gép. Fegyverzete: egy rögzített gépfegyver elől és egy forgatha­tó gépfegyver hátul. Legfontosabb tulaj­donságai: gyors repülés és nagy magas­ságba szállni tudás. A megfigyelő repülőgép mellett a had­viselésben továbbra is nagy szolgálatokat tesz a megfigyelő léggömb, ennek azon­ban meg van a hátránya, hogy csak távol­ságból végzi munkáját, kevésbé mozgé­kony, mint szárnyaló társa és emellett fel­tűnő célpont az ellenfél számára. Viszont előnye az, hogy közvetlen távbeszélő összeköttetése van a tüzérségi ütegekkel. Vadászrepülőgépek. Feladatuk a légi harc, a saját megfigyelő, bombavető re­pülőgépek védelmezése s az ellenséges re­pülőgépek elpusztítása. Legfontosabb fel­adata az ellenséges bombavető repülőgé­pek „vadászása“, de mert ható sugara nagy, stratégiai szerepet is betölt. A saját bombavető és egyéb repülőgépeknek az ellenséges vadászrepülőgépek elleni meg- édelmezése mellett, ráhárul az a feladat is, hogy az ellenséges légi megfigyelést akadályozza, tehát kezdettől fogva támad és támadása az ellenfél légi ereje ellen irá­nyul. A Fonckhoz hasonló, egyedül harcoló repülők kora lejárt: a vadászrepülőgépek ma már csak csoportban működnek, na­gyon magasan szállva, hogy hirtelen ra- csapásokkai támadhassanak ellenfeleikre. Tekintve, hogy a vadászgépeknek állan­dóan meg kell őrizniök gyorsaságbeli fö­lényüket 1 bombavető gépekkel szemben, amelyeket három motorjuk ma már szin­tén nagy gyorsasági teljesítményre tesz al­kalmassá, a vadászgépek sebességét órán­kénti körülbelül 500 kilométerre fokoz­ták fel. Igen fontos tényező még az ;s, hogy könnyen kezelhetők legyenek. A mai „vadászok“ leginkább egyfedeles re­pülőgépek, amelyeknek fegyverzete egv könnyű ágyúból és a légcsavaron át tüzelő két rögzített gépfegyverből álH. A támadó repülőgépek. A támadó re­pülőgépek feladata a földön haladó csapa­tok, vagy egyéb könnyen sebezhető célok megtámadása gépfegyverrel és könnyű bombákkal. Rájuk tartoznak a következő feladatok: a) az ellenség tartalékjainak és erősíté­seinek mozdulatlanságba kényszerítése, késleltetése és elpusztítása; b) együttműködés a bombavetőkkel a légi kikötők és a repülőtámadások kivédé­sét szolgáló berendezések pusztításában; c) ha könnyű ágyújuk van, vagy nehéz gépfegyverük, melyeknek lövedékei át­ütik a páncélzatot, a harci kocsik megtá­madása; d) a visszavonuló ellenség üldözése, alacsonyan szállva állandó gépfegyvertüze­léssel zülleszteni ennek egységeit; e) az ellenséges hadoszlopok országúti felvonulásának megállítása, különösen a csata kezdetén, akadályozva ezáltal a tar­talékcsapatok érkezését s elszigetelve a csa­tateret. Felmerül a kérdés: a menetelő hadosz- lapok hogyan védekezhetnek az ilyen, le­vegőből jött támadás eden? Gépfegyve­rekkel, melyeket az oszlop mentén úgy állítanak fel, hogy tüzelésük minden irányban érvényesülni tudjon: értékes ü hatékony védekezést jelenthet az egyéni fegyverek tüze is. A csapatokat ki keli oktatni a fedezék gyors megtalálására, de mindennél fontosabb a pontos hírszolgá­lati rendszer, amely sürgősen jelzi minden támadó repülőgép feltűnését. Az alacsonyan szálló repülőgépek elta­lálása nehéz feladat. Hatékony voltuk beigaizoillódott a guadalajarai ütközetben, erős gépesített csapatok etilem harcban. A csapatok, vonlllatoft ágyuk, élelmiszerko­csik ezzel szemben megannyi könnyű célpont. Az alacsonyan szálló és a terep hullámzását ügyesen kihasználó támadó repülőgépek igen veszélyes eszközt jelen­tenek még éjjeli meneteléseknél is. Kezdeh támadásuk az első részükön levő 4—8 rögzített gépfegyverrel indul. Ezek a gépfegyverek ferde sikban van­nak elhelyezve, hogy lehetővé váljék a tüzelés akkor is, mikor o repülőgép ho- rteonfálisan repül a felvonuló csapatok fölöttit. Kövekező szakasz a 7—12 kilo - grarnos botmbák elvetése, ezek robbanó helyüktől számított száz méteres körzet­ben sebezhetnek. A támadás harmadik szakaszában lép működésbe a repülőgép háhftlisó részében elhelyezett irányítható gépfegyver, vagy ágyú. Stáh/rdmiíma^ é.a kcjc.... A bombovefo repfllögep A legjelentékenyebb légi fegyver fel­adata a levegőben körülbelül megfelel annak, amely földön a gyalogságra! há­rul. Fontos tudni, hogy ai gyakorlatban aj bomb a velők hatósugara mennyire ter­jed. Ennek szemléltetésére idézünk né­hány ujaibbkeletü adatot: Anglia ITandHey Page Heyford I. típu­sú gépei 1.470 km. távolságot tudnak átrepülni, körülbelül 2.000 kg. bombara- kománnyiaíl. Franciaország Bloch 211 Verdun ti­pusu gépei 1.950 km.-t szállhatnak át 2.000 kg.-nyi rakománnyal. A francia Farmiam F-222 tipusu gépek 1.970 kilo­métert, 2.200 kg. bombával. Olaszország Savciia MarchcUi S-81 ti­pusu bombavetői 2.000 kg. bombát vihet­nek magukkal, titokban tartott távolsá gon át. A 'távolsági maximumot azonban nem lehel a megterhelés maximumával együtt elérni. Végső eredményben a teljes töl­tésű bombavetö hatósugara körülbelül 650—800 km. Ez természetesen csak a nagy bo.mbavetőkre vonatkozik. Meg kell azonban állapítani, hogy a távolság s a megterhelés lehetőségei egyre nőnek: a legújabb európai modellek már is túlha­ladják a fentebb idézett adatokat. A bombavetők rakományát képező romboló erejű bombák súlya 45—1.800 kg. között váltakozik. Pályaudvarok és j vasutak ©Ilién leghatásosabbnak a 140 kg.-os bombák bizonyultak; nagy üze­mek, kikötők és hidak elpusztításához 280 kg.-os bombák szükségesek. A vegyi­bombák — gyújtó, füst- és gáziterjesztő bombák — különböző összetételűéit és tipusu ak. A légi erők feladatni A légi erőt lehetőségei képessé teszik, hogy szivében sebezze meg az ellenfelet, megtámadja termelő, közlekedési köz­pontjait, csapatai koncentrációs terüle­tét, hadigyárraktárait, vasutait, mindezt anélkül, hogy előzőleg el kellene pusztí­tani az ellenfél légi haderejét. Sebessége révén rajtaütésekre képes, melyek rend­kívüli előnyöket biztosítanak a támadó­j nak. Mozgékonysága lehetővé teszi, hogy I ma itt, holnap obt támadja meg az ellen- ! ségiet. Mindezeknek a lehetőségeknek I összességéből származik a repülő haderő j legfőbb előnye: gyorsan tudja ósszponto- ! sita ni minden erejét a célpont ellen, j amely egy adolflt! pillanatban döntő je- j lentőségre jutott. Az erők összpontosítása i tekintetében a légi haderőnek olyan ha­dászati lehetőségei vannak, milyennel I egyetlen földi fegyvernem sem rendelkez- j hetik. Mindezek aiz előnyök azonban ! csak támadó tulajdonságok: a légi erő, I védekezésben is, állandó támadásra kény- i szerül. Előnyei mellett a repülőgépnek van­nak leküzdhetetlen hátrányai. A repülési idő kényszerű korlátozása miatt, a légi erő nem biztosíthat állandó fölényt a le­vegőben, tehát egymaga nem döntheti el az ütközetet. A levegőben elért győzelem nem jelenít döntést, legfennebb megin­gathatja fllz ellen csap a bök hangulatát. Legsebezhetőbb pontja azonban a légi erőnek az, hogy széles kiterjedésű, jól megszervezett területeket igényel. Épp úgy, miiint a hajóraijoknak, melyek erős tengeri bázisok nélkül ma nem tudnak számottevő erőt kifejteni, a légi flottának is szilárd bázisokra van múlhatatlanul szükségük, nagy területekre, mert pél­dául egy teljes rakományu bombavető­nek a felszálláshoz egykilométeres repü­lőtérre van szüksége. Minden átrepült órát meg kell előznie a műszaki vizsgá­latnak, esetleges javításoknak, ami egy­két órát elrabol. Minden készülék mellé átlag körülbelül tizenöt ember szükséges, akik a gép működésének különböző vo na Okozásaiban végzik munkájukat. A repülőgépbázisokat elrejteni nehéz. Szétszórtan kell őket épi'eni, lehetőleg minél számosabbat s. a hadműveletek övezetében mindegyre uj légi kikötőket kelt megszervezni. Még sebezhetőbbek azíonban maguk a, repülőgépek. Nagy korlátozást jelent a tapasztalat hiánya is, nem lehet tudni bizonyossággal, milyen jelentősége lesz a repülőgépnek a jövő háborújában, Csaknem \alamcnnyi or­szág a spanyol csatatérről igyekezett meg­szerezni ezt a bizonyosságot, de számos megfejteden rejtély maradt fenn máig is. Súlyos következményekkel járhat egy­aránt a repülőgép túlbecsülése és lebe­csülése. A kezdeti hibák a jövő háború­ban végzetes kihatásuak lehetnek, a so­rozatos vereségek egész láncolatát indít­hatják el. És ezeket a kezdeti hibákat első sorban máig a a repülés teszi végze­tes következményűvé. Joffre a Márnánál helyre tudta hojzmi a „XVÍI. terv“ téve­déseit, de a fokozott gyorsasági lehetősé­gek, ai gépesített osztagok s légi erő haj­lékonysága miatt ma sokkal nehezebb lesz helvrehozni a tévedéseket. Elvi íelcoííisCgíi határozatot hozott a semmstffszflí a itgi heziiszlviscloü nyagfOiffogosoltságáro fonathozOasi BUCUREŞTI, október 1. Rendkívül fontos elvi jelentőségű hm-tű ro­zei ot hozott csütörtöklön 01 se mm bősz ék. A legfelsőbb bíróság kimondta!, hogy azok a volt köztisztviselőik), akik a. közhatalom v-,j Ho­zás idejön nem maradtak szolgálatban s a hüségeskii teltételét elutaslutlák. nem "ehe­tők fel az álllaimii nyugdíjasok sorúiba. Látogatási isii Sorn&mtsa polgármester <2 város összes ügyosztályainál KOLOZSVÁR, október 1. Az ünnepélyes külsőségek között hiva­talába beiktatott dr. Bornemisn Sebes­tyén polgármester mindjárt beiktatása után való napon megmutatta, hölgy a munka embere, mert már a második na­pon átívelte a város vezetését és dr Popa Adam helyettes polgármester kíséretében szemlét tartott a város összes ügyosztá­lyainál. Pontban reggel 8 órakor lépett be a városháza kapuján, majd Pop Vic­tor főjegyzővel és Popa Adam alpolgár­mesterrel megkezdte a különböző ügy­osztályok f e lii Lviiizsgáiatát. Először a város legfontosabb osztá­lyánál, a pénzügyi osztálynál tartolt szemlét. Sorra járta az ügyosztály összes hivatali szobáit, meggyőződött arróL hogy a tisztviselők helyükön vann;rk-c, azután meghallgatta az ügyosztály veze­tőjének jelentését. A pénzügyi osztály működésének felülvizsgálása után a mérnöki hivataliba, látogatót! el, ahol Ciontea Victor főmérnök ismertette a mérnöki hivatal működését és u folya­matban levő műszak:- ügyeket, utána pe­dig a népjóléti hivatalban tett látognlást, ahol dr. Vlad Petru főorvos és dr. Popo­vich az ügyosztály vezetője ismertették a népjóléti Ilii vadai álldásos működését Dr. Bornemisn polgármester elismerését fe­jezte ki az ügyosztály működése felett. Ez,után a polgármester a városháza épü­letében lévő ügyosztályokat vizsgálta te lül, ma pedig a külső szolgálati ágaka látogatta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom