Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-14 / 234. szám
» ft A tela aed i E Jod lira söd nun aim szírt mii HSZ kd urn V ß B •b £J \ £'t rhl ^cc SG & b\ S£ 7£ )rf - £ 1£  it 3Í >2 19 38 október 14 . wmanumMMUBW® Szigorú rendelet a wasärnafPä munka“ sziinei ellenőrzéséről BUCUREŞTI, október 13- A munkaügyi minisztériumot többször értesítették arról, hogy a vasárnapi mun“ kaszünetet számos, főkép vidéki varosokban nem tartják tiszteletben. A minisztérium ezért ismételten felhívta ellenőrző szerveinek figyelmét a munkaszünetről szóló törvénnyel szemben elkövetett visszaélésekre és utasította azokat a törvény végrehajtásának szigorú ellenőrzésére. A munkaügyi minisztérium rendeletc kötelezi alantos hatósági ellenőreit, hogy minden esetet mintáén esetben, amikor a közigazgatási szervek az ellenőrzéshez nem nyújtanak segédkezet, jelentse aze a minisztériumnak, hogy >a munkaügyi minisztérium az ügyben a belügyminisztériumban eljárhasson.- fţ : mmtammtd Sorga professzor Sasiban BUCUREŞTI, október 13. lorga professzor, királyi tanácsos, vasárnap Iasiba utazik. A professzor ez alkalommal elnökölni fog a „Cuza Voda“ rnuzeum felavatási ünnepségén. Vágott és cserepesvirágot a jövőben a földművelés- ügyi minisztérium engedélyével lehet árusítani A városházán tfarfotí értekezlet eredménye KOLOZSVÁR, október 12. Néhány hete harc indult meg a hivatásos kertészek, a hóstáti gazdák és virágárus kofák között az eddig szokásban lévő vágott virágoknak a piacokon való „szabad árusítása“ körül. A kérdéssel kapcsolatosan a kertészeket azzal vádolták, hogy — kenyéririgységből — a városi rendőrséget kérték arra, hogy a hóstáti gazdik és a virágárus piaci kofák virágjaikat kobozzák el és tiltsák meg az általuk piacra hozott virágoknak az árusítását. — Az igazság e kérdésben az, hogy nemcsak a hóstáti gazdák és virágárus kofák virágjait vitették el a piacról annak idején, de azon hivatásos kertészekét is, akik elmulasztották az ez év Januárjában életbeléptetett uj mezőgazdasági törvényben előirt követelményeknek eleget tenni. A hóstáti gazdák panasza Dr. Bomemisa Sebastian, városunk uj polgármestere ankétot hívott össze a sérelmesnek vélt virágárusítás ügyében, amelyen a polgármesteren kívül résztvet= tek V. Pop városi főjegyző, dr. Baba pénzügyi tanácsos, dr. Ungur, a. város gazdasági tanácsosa; a Serv. Agricol (Mezőgazdasági szolgálat) részéről C. Teodo- rescu, az állami növényvédelmi szolgálat részéről dr. Radulescu, a Romániai Kertész Egyes. Erdélyrészi Fiókjai részéről dr. prof. Ä1. Borza elnök, Túrós József és jablonowszky Elemér tagok, a Kolozsvári Gazdasági Egyesület részéről Balázs János elnök és dr. Bartha Ignác Ügyvéd, továbbá úgy a városi rendőrprefekrura, valamint a virágárus kofák részéről egy- cgy képviselő. Az érdekeltek panaszának meghallgatása után a kiküldött hatósági képviselők ismertették az uj mezőgazdasági törvénynek idevonatkozó 5 6., 57., 60., 69. és tűzszakaszait, amelyek az ország növényvédelmét vannak hivatva szolgálni s amely szigorúan tiltja olyan virágoknak akár piacon, akár üzletekben való árusítását, amelyek nem a törvényben előirt és államilag ellenőrzött telepekről származnak. , Az értekezlet eredményeként átmenetileg mgengedték, hogy a hóstáti gazdák most a halottak napján az ez évben ter= •síelt tömegvirágjaikat eladhassák (nemesített erizantemok, szegfűk, rózsák, stb virágok kivételével), mig a jövőben csak azok termelhetnek elárusitás céljaira virágot, akik erre az illetékes hatóságok engedélyével rendelkeznek. Ä virágárus kofák a hatóságok által korlátozott számban árulhatnak a jövőben a piacokon és csakis olyan virágokat, amelyek miniszterileg engedélyezett virágtermelő telepről, illetve törvényszéki- leg bejegyzett virágüzletekből, avagy szövetkezetekből származnak. (a. j.) ELLENZÉK ll’Aoiiunűtt-ftvemier iíoiozsváron M! higiénikus?, Nagy sikerreI mutatták he a román színház művészei a „Sorio lányáét KOLOZSVÁR, október 13. A kegyeletes emlékezés jegyében, ünnepélyes keretek között került bemutatásra a kolozsvári román Nemzeti Színház színpadán, zsúfolt nézőtér előtt D'Annunzionak, a halhatatlan olasz költőnek „La figlia di Iorio“ (Iorio leánya) cimü pásztortragédiája. A nagy érdeklődéssel várt bemutató előtt Livio Ciuldea olasz egyetemi magántanár, a romániai Olasz Kulturmisszió tagja tartott nagyértékü románnyelvü előadást, amelyben Gabriele D'Annunzio pályafutását, művészetének kialakulását, az uj olasz irodalomra gyakorolt hatását és a színre kerülő pásztortragédiát ismertette. Az előadó rámutatott arra, hogy D'Annunzio müveiben mindenkor ragaszkodott a hagyományokhoz és mindenkor őserejü olaszságot és nyelvének csodálatos tisztságát juttatítla kifejezésre. Iorio leánya cimü pásztortragédiájában az Abruz- zo hegyi, Istenhez közelálló pásztorok életét mutatja be stílusának magávalraga- dó pompájában. A biinbeesett, majd megtisztult lélek vívódása, az élet és halál mélységei, valami csodálatos miszticizmusban oldódnak fel a végső kibontakozásig, amely ha nem is teljes megnyugvást, de biztató utat mutatnak a szenvedélyektől elsodort embereknek. Lazzaro di Royo pásztor házában lakodalomra készülnek. Lazzaro fia, Aligi, ma vezeti oltár elé a szelid és törékeny liendát. Nagy nap, igazi délszaki forró vidámsággal indul, ám Aligit egy különös álom következményeként megszállja a gonosz, amely feldúlja a ház békéjét. A menyegzőre felsorakozó falu népével egyidejűleg megjelenik Mite, a boszorkány, Iorio leánya, aki az őt üldöző kaszások dühe elől menekül Lazzaroék otthonába. Mila megjelenése teljesen feldúlja a ház amugyis bomlásnak induló békéjét. A megszállott Aligi a menyegzői gyülekezet előtt beleszeret az üldözött leányba és a feszület segítségével megmenti a lányt a kaszások dühétől és elmenekül vele a hegyek közé. Az Abruzzok égbenyuló hegyeinek egyik barlangjában már napok óta vannak egymás közelségére utalva, Mila és Aligi. Szerelmüknek teljes kibontakozását azonban gátolja a bűntudat, mert szenvedélyük feldúlta egy család békéjét. Végül is hosszas lelki vívódás után Mila elhatározza magát, hogy megtisztul bűneitől, elszakad Aligitől, a csókos kisértésektől és leszáll a szédítő magasságból. Ekkor megjelenik Aligi apja, Lazzaro, hatalmába akarja keriteni Iorio leányát, akit fia távollétében erőszakkal, majd pénzzel és Ígéretekkel szerelemre csábit. Már-már az erőszak győz, amikor megjelenik a szinen Aligi, aki felindulásában megöli édesapját. A nép ítélkezik. Az apagyilkos Aligit kalodában, fekete fátyollal borított arccal viszik atyja koporsójához. A fájdalomtól megtört anya van hivatva Ítélkezni fia felet. Ekkor a halálos Ítéletet követelő, felzudult hegyi pásztorok hozott megjelenik Mila, aki magára v^lalja Lazzaro meggyilkolását, hogy megmentse szerelmesét. Aligi minden szenvedélyes kilob- banását a maga boszorkányos hatásának tulajdonítja. Az őrület határán levő Altgi hosszas lelki tusa után hitelt ad a lány vallomásának és eszméletlenül esik anyja karjaiba, mig a nép Iorio leányán végrehajtja a halálos Ítéletet. Ez a darab meséjének a hézagos váza, amelyet D'Annunzio stilus-virtuozitása kifejezésének antik, sőt archikus pompája, ünnepélyes, gyönyörű mondatai tesznek teljessé, amikor fokról-fokra áttörik a lira gyenge láncait és miszticizmussá terebélyesednek. A flásztortragédia minden egyes szereplőjének alakitásában érzik, hogy egy virtuoz művész szavainak mámora, .'Szenvedélye és gyönyöre itt a hajtóerő. Az ar= tisztikus pózok, a szép gesztusok, a hero- izmus és a páthosz belső feszitő ereje sodor végig ezen az egész tragédián. D'Annunzio őserejü olasz nyelven megirt müvét Alexandru Marcu professzor fordította románra maradéktalan szépséggel. A román Nemzeti Színház művészei közül Mila szerepében Magda Talvan, Aligi szerepében I. Talvan, valamint Virginia Cromwald-Braborescu, Daia Nicoara, Viorica Stirbetiu, Viorica Iuga és Munu- ta Hodos tökéletes felkészültséggel, kifejező erővel érzékeltették a halhatatlan költő elképzeléseit. Szándékosan hagytuk utoljára Ferdandc de Crucciati olasz játékrendező méltatáty-.G-yfinnekét gyakori kézmosáshoz szoktatni. Számos betegség forrása a .^piszkos kéz“. Minden éBcezés előtt, iskolából jövet, toalett .elhagyása után mossa meg gyermeke kezét. I 2) Gyermekét a helyes fogápoláshoz szoktatni. Reggel, étkezések után tisztítsa meg a gyermek fogait. Ha a gyermeknek fáj a foga, vigye idejében fogorvoshoz. SZOKTASSA GYERMEKÉI RENDES SZÉKLETHEZ A rendszeres széklet kihat a gyermek fejlődésére. Szoktassa gyermekét, hogy ellenőrizze székletét. Ha ma nem volt széklete, ne várjon holnapig, mig fejfájás, émelygés, hányinger jelentkezik, hanem adjon neki Artin dragéet Az Artin enyhén, de biztosan hat, anélkül, hogy görcsöket, vagy egyéb kellemetlen mellék* hatást okozna. a gyermek hashajtója A Dr. WANDER üzemek készítményé. Az ELLENZÉK panaszos-ládája Az utóbbi napokban a7. alábbi: panaisizokait. kaptuk: 1. Vidéki gépkocsik állomáshelye Igent tisztelt Szerkesztő ur! Mdimdenekelött hálás köszönet azért, hogy az Ellenzik hasábjait a< siiaigyközöoség ' é- szére megnyitotta. Meg vagyunk -győződve, hogy a sok pamasznak lesz is* foganatja. Ebben öi hitben magiam is előállók egy közérdekű panasszal, melyet ezúton terjesztek dr. Bortnemlsa: főpolgákmester ur elé: Amikor a város vezetősége annyi munkát és költséget áldoz a városi tisztítására és szépítésére, különösmek tűnik feli, hogy épp a város szivében, a' Szent Mihály -szőkeség y - ház közvetlen szomstzédiságábajnj, aj legforgal - maisabb helyen jelölitek ki ei vidéki gépkocsik állomáshelyét. A vidéki gépkocsik nagy. r.ásze ugyanis mégá, rongyos, piszkos, ócska tragaics, úgyszólván1 mind nagyvárosokból kikerüli.,t majdnem hasznavehetetlen kocsik, melyek nemcsak szépészeti, de egyéb szempontból is károsak. Qliaj, benzin, csepeg belőlük, személyzetük ételit fogyaszt szomszédságukban, szemetelmiek, piszkoknak, akadályozzák a forgalmait. Amikor köröskörül naponta; tisztítják a teret, ez a hely mindig piszkos, bűzös .marad s> az ellentét árunál nagyobb mert a hatósági közegek /rendkívül nagy siulyt helyeznék a helyi közlekedési eszközök példás tisztaságára. A vidéki gépkocsik áüQomiásihelye tehát jeliem1 égi helyén nem maradhat. Át kell]1 helyezni máshova, van elég megfelelő hely a városban. Ott van péíidául o posta hátaimögötifci terület, mely szintén a város központjában vám, a társas- gépkocsik áillomiáshelyémek . sízomszlédságá" barni. 2. Betörővilág a Monostoron Néhány niaip óta a monostori városrész utcáinak leikéi neon tudják nyugodtan álomra; háijtamiii fejüket, mert áüamdÓGíi. attól rettegnek, hogy az éj tartalma: alaitlt betörők keresik fel ház'tiájukat. Ennék ni félelemnek meg is van az alapja, mert niéhány hét óta a •városszéli utcákat áfflamdóian betörők fosztogatják, hol a Szamos jobb-, hol a baApnsrtján' levő részt keresik fel; az éjjeli órákban, beugranak nyitott ablakokon, bemásznak a kérdésekém és ami kezük ügyébe akad, mindent elemeknek. A Gazdasági Akadtimia környékén tevő utcákban, különösen sűrűn, látogat el a;z ismeretlen ihetó-ői. aki, ugylátszík, alaposain kiéhezett és lerongyolódott, mert főkép élelmiszerekre és ruhanemüekre vadászik. Sok helyen a1 lábasokban levő tejet fogyalsizitoita el. máshol az ételnemüeket fazekastól együtt vitte magával. A károsultak nem is igen fordulnak a rendőrséghez, mert tudják, hogy feljelentésüknek úgy sem ;gen lenne eredménye. A rendőrség a miaga részéről: mindent megtesz, hogy az ismeretlen és mtóstzimiteg alkalmi betörőket kézreke- ri‘bse. A monostori városrészben többször razziát tartottak és: a razzia soirán több gyanús embert fogtak el. Lehet., hogy ezek között van a merész betörő is. 3. Képes levelezőlapok feíbélyegzése Pajniais'zrovatuokban csak a közelmúltban' közöltünk egy levelet a poştei portó büntetésekről, amelyelv az utóbbi időkben veszedelmesen' elszaporodtak. Most. egyik olvasónk ismét jogos panasszal fordult hozzánk ezzel kapcsolatban,. A panasz levét előad jai, hogy egyik Ismerőse a napokban' kiránduláson volt egyik erdélyi fürdőhelyen,, Onnan több képeslapot küldött barátainak. Bement a fürdőhely postahivatalába és megkérdezte, hogy mennyi bélyeg kell egy képes levelezőlapra. Azt ai választ kapta, hogy a lapra 3 lej postahely eget. 2 tejes kultúráik és 1 tejes repülők’lyeget kell ragasztani. A postahivatal kisasszonya maiga ragasztotta fel a már meg irt levelezőlapokra! a bélyegeket. Ennek dacára Kolozsváron minden címzettel 2 tej büntetést fizettettek a .levelezőlapok után. A postás sem tudta megmondoim, hogy az illetéket mi érti rótták dói. Felhívjuk a postaigazgatóság figyelmét arra, hogy közérdek tenne a postadijszabás uéhánys/zori közzététele az összes kapókban. Egyben pedig cinra is figyelmeztetni keltene a közönt,éget, hogy milyen súlyú tehet egy rendes tevéi, sár, aki saját tervezésűi díszleteivel komof pompájú hátteret adott D'Annunzio eso« dálatos pásztortragédiájának. Az <5 érdeme, hogy a kolozsvári román Nemzeti Színház színészei számára a mozgásmü« veszetnek, uj meglátásoknak, uj kifejezési prespektiváknak termékeny céljait mutatta meg. (I. b.) A tiavsssek fia beszél A havasok fia: Rázmán Gábor. Magas, szálas ember, szélitől, esőtől vert arccal, j amelyen végigszájitanaik a gond-baráz- I dák. A szeme okos, messzenéz.ő. Erdész, ) aki ismeri a természetet, az állatok lel- I kék azt a végtelen, nagy világot, amey- 1 ről olyan keveset tud a városi ember Ismerem régen: első Írásaival az Ellenzéknél kopogtatott s itt ismerték fel írás-1 készségét, hozták le eíiső cikkeit, amelyekben egy, a természetben élő s a természetet ismerő, érző és értő ember szólt1, a maga egyszerű, őszinte, keresetlen hangján. Rázmán most könyvet irt A haoctsok fia beszél címmel. Meglep ez a könyv* annyi Írói készség, annyi ép sli- Lusérzék, annyi eredeti meglátás van lapjai közöt;'.’. S külön érdekessége, hogy iró- j'ai átélte mindazt, amit elméséi benne. A vadászatokat, az erdei, hűvös tiszta hajnalokat* a csillagos estéket a havasokban. S a maga nyelvén írja le őket. Rázmánt megpróbálta az élet. Szenvedett, doigozotít! siókat, keményen, a maga, a felesége, a gyermekei életéért. Meg- edz,etie a havas — sőt, iróemberré is tette. Lelke van, szive és tiszta szeme. Mert aki ilyen mondatokat ir, megérdemli, hogy felfigyeljünk rá: ...„ a halálban is van szépség. Nézzünk egy csükorgóan hideg téli napol. Van e ecsetre méltóbb kép egy zúzmarával ra-» köti ti fenyvesnél, vagy egy vízesésnél, melynek zugó vizét hallgató jégcsapokká fagyasztotta a hideg halál" .. És ir Rázmán Gábor: vadorzókról, erdei emberekről s állatokról, amelyeket nagyszerűen ismer: medvékről és farkaskölykökről, szarvasokról és gólyákról, arról az egész vad és csodálatos vlág- ról, ami a' havas, ami az ö élete. Az Orient-nyomdábnn kiadod könyvét érdeklődéssel fogják olvasni vadászok és turisták, de minden ember, aki szereti a természetet. M. L. r _^v ifc •V-aY«|L-vyv><a>,-Qy egeeJii, iskoSabo^á ; leg®; esőbb ans az t; lens *1 c köra^vo$2ÍáÍyábass# Caasj
