Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-10 / 205. szám
Â&M 3 LEJ Szerkesztőrég és kiadóhivatal: Cluj, Odea Maclor 4. Teiefön: ir—09. Nyomda: Str. I G Du Oi No. 8 Fiókkiadóhivat«! 6 s könyvosztály; P. Unirii 9. T elefoQ »1-99 LIX ÉVFOLYAM, 2 0 5. SZÁM. ■MPiwwwnMta« ■ CT.‘^Jf™«ggm>ai?ri»g'aaB3 ALAPÍTOTTA BARI HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROSS LÁSZLÓ HscraBOffiSBo^ni.'; sí • LgaMaat ftMBWa .r jHBÉtteBBJJMdlB 5 Z O M B A í EESKSSÖKES, B2 Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. 7, Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Dos. 88á/ 1938. Trib. Cluj.) Előf-zctési árak: havonta 79» negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 le). KZ.'mmMBXHmx —'. --raaaSftZggXi?. 8KK2W3?S^aíEEí^J?E^íH®MH»Stffi!aaKZaíí# CLUJ 1938 SZEPTEMBER 10. tuggaMOif garasa u. stsasaisäEss e.ia^z^zea-iaaasMgmHgsara^ii Uj állomások A kisebbségi, divatosabb szávai, n nemzetiségi védetem körül március óta Újraéledt ■mozgalom örvendetes léptekkel halad előre. Középponti helye most is Prágában van, ahol nyilván e hét végére teljes döntést kell hozni, Szávai, már kategorikus ím\peraiivüst. Három nap előtt súlyos volt a helyzet, akárcsak május 21-én, amikor a világ a következő napra már a mozgósítások elrendelését várta. Most érezhetően heti haladék jött létre a francia katonai rendelkezések nyomán és szeptember 12-én, a nürnbergi kongresszus záróülésén fogja kimondani Hitler vagy a boldogító igent, vagy a bolclogitaianitó nemet. Ma mindenki az elsőben reménykedik. A prágai kormány IV, megoldási tervezete reményt keltő, már csak arról vitatkozhatnak még a következő vasárnapig, hogy a nemzetiségi önkormányzatot kisebb vagy nagyobb területek körzeti alkotmányába foglalják e és Henleinon kérésziül a német birodalom föninrtscT-c követelését a cseh külpolitika és fegyverkezés módosítása tekintetében. Hisz- szilk, hogy a cseh kormány engedékeny les: a nagyobb területi elv tekintetében. Németország viszont elejti a cseh állam}ölség teljes- ü ségíbe való beavatkozást. Ha nem, akkor háború dönt, amely föltétlenül totális és valóságos világháború les:. Akkor az menyek igazolják a népszövetségi politika sötétlátó jósait, akik már 15 évvel ezelőtt megmondották: a kisebbségi kérdés dolgában a párisi szerződés megkerülése a kisebbségi jogvédelem tökéletes továbbépítése helyeit jól fogja borítani a világ békéjét. Mi még mindig reménykedünk benne, hogy éppen fordítva történik majd: n nemzeti kisebbségek jogvédelmének mindenüttszóval nemcsak r szer- ződésileg kötelezett államokban és komoly j életbeléptetése meg fogja erősíteni 0 békét. Megállapítjuk itt, hogy a IV. cseh rendezési terv, agy-két pontot leszámítva, többek közt a jogiszeméiyvség a jóvátétel Ás a büntető rendelkezések kérdését, minden kisebbségi jogbölcselőt kielégíthet és igy aligha volna kívánatos most még tovább feszíteni a hurt. .4 sz ud ét a-németek nem fogják elereszteni a túzokot a mesebeli griff mad árért. A nemzetiségi jogeszmény eleven erejének bizonyítékai most az n világos és szabatos cikk, amelyet a ,.Timcsil közölt Dragomir nemzetiségi főkormánybiztos tollábád. E~ ugyan csak a romániai kisebbségek számát és mozgalmát ismerteti — meg keli állapi- tanún];: dicséretes tárgyilagossággal — és csak a legújabb mozzanatok általános célzatát fejezi ki, de helyzet jelentése, okfejtése és egész tnllvczetése följogosít, hogy működése iránt bizalmat ébresszünk fel magunkban, bizonyos reménnyel tekintsünk a jövőbe. Meggyőződésünk, hogy az eddigi lépések és kezdeményezések után gyors és lényegbe vágó kiterebéhjesedés következik, főleg a pH- dátadó cseh nemzetiségi kérdés megoldása utón, mikor létrejön Magyarország és a kis. antant közt a: ideiglenesen megkötött egyen- jogosítást és megnemtámadási szerződés véglegesítése. amelynek főfeltétele a kisebbségi kérdés teljes megoldása, amint (ízt vasárnap újból hallottuk Imrédy magyar miniszterelnök kaposvári beszédében. Magyarország és o kisantúnt közt a végleges szerződés megkötése a legutóbbi külpolitikai helyzet miatt igen valószínűnek, sőt biztosnak tetszik föl. Természetesen latba esik, inkább mint' eddig is, a Stockholmban lezajlott kisebbségi kongresszus ténye, amelyet megelőzött a- euró- 1 pai német csoportok — a: Ausland-Deutsch. | tűm egyrészének — értekezlete és még előbb a n éps: övét ségi. ligák Uniójának az értekezlete. Mind o Izét alkalom jelentőség fokozó volt. A stockholmi kongresszus, bár ezúttal is a szokott langyos határozatok elvont eszmeibe bujtatta el a negyvenmilliós európai néptöredékek végzetes érdekeit, most kívülről kapott nagy súlyt a drámai kid politika révén és egyes elemek uj bátorsága következtében Megint megjelent a kongresszus mindenkori elnöke, az olaszországi szlovén IICI TilliZiliili Fontos tanácskozások Európa külpolitikai központjaiban. » Hétfőre rendkívüli angol minisztertanácsot hivtak össze. ** A prágai kormány a morva-osziravai összeütközés miatt több rendőrtisztet megbüntetett Halii®x angol és Eonnei Iránéig* külügymimszíe# a Mtl politikai helyzet mmíi elhalasztották genii alţukaî „A helyzet változatlanul súlyos“ — ez a megállapítás érkezik ma Londonból, Parisból, Berlinből és Prágából egyaránt. Úgy az angol, mint a francia külügyminiszter, akinek ma a népszövetségi tanács ülésszakának megkezdésére Genfbe kellett volna utazni, a súlyos helyzetre való tekintettel elhalasztották útjukat. Londonban Chamberlain miniszterelnök szükebb- körű miniszteri megbeszélést tartott Halifax külügyminiszterrel, Sir John Simon kincstári kancellár, helyettes miniszterelnökkel s az angol kormány külüeyi főtanácsosával, Sir Robert Vansittarttal s a tanácskozás után fogadta Inskipp hadfelszerelési és ’Kingsley Wood repülésügyi minisztereket. A miniszteri tanácskozáson elhatározták, hogy hétfőre az angoí kormányt rendkívüli minisztertanácsra hívják 'össze. A parlament rendkívüli összehívására, melyet az Angliában nagy szerepet játszó trade-unionok ülése kívánt, egyelőre nem fog sor kerülni, mert Chamber- Hain miniszterelnök ezt még nem látja szükségesnek. Parisban Daladier miniszterelnök tárgyalt az angol és amerikai nagykövetekkel, Bonnet külügyminiszter pedig az amerikai és lengyel követtel folytatott hosszabb megbeszélést. Prágában Benes köztársasági elnök fogadta Runei- man lordot, utána Machnik nemzetvédelmi miniszterrel és Kiallfuss pénzügyminiszterrel, maid dr. Tisoval, a szlovák néppárt ügyvezető elnökével folytatott megbeszélést. Benes holnap rádióbeszéddel akar Csehszlovákia népéhez és a világ közvéleményéhez fordulni. Nürn- bergben Neville Henderson angol nagykövet tárgyalt Ribbentrop külügyminiszterrel. Egyes hírek szerint Hitlernél is kihallgatáson volt, ezeket a híreket azonban nem lehet ellenőrizni. Beck lengyel külügyminiszter, akinek szintén Genfbe kellett volna indulnia, a nemzetközi helyzet miatt ugyancsak elhalasztotta utazását. A fenti megállapítás tehát, ho^v a nemzetközi helyzet változatlanul súlyos, legnagyobb mértékben igazoltnak látszik. Anglia csaK bizonyos lelcfiscgeK cselen tervez ifjabb Közbelépést számára a Nürnbergben esetleg elhangzó- olyan kijelentések, melyek a csehszlovák nemzetiségi kérdést nyíltan is kiemelik a cseh belpolitika keretéből s az adott valóságnak megfelelőleg a német birodalom és ellenjátékosai között fennálló nemzetközi kérdéssé teszik azt. Francia és angol hirügynökségek ugyanis azt jelentik! Nürnbergből, hogy Hitler a nemzeti szocialista kongresszuson tartandó záróbeszédében azt fogja kivánni, hogy a szudeta- német vitát népszavazással intézzék el. Sőt, francia jelentések azt. :s tudni vélik,] hogy újabb elméletet fog kifejteni, mely" szerint egy nagy nemzettel szomszédos' kis állam nem jogosult arra, hogy más hatalmakkal, mint nagy szomszédjával szövetséget kössön. Ez egyértelmű volna a francia és főleg a szovietorosz szövetség,, föladásának követelésével. .A hir ebben .v formában nem nagyon látszik valószínű-^ nek, mert a Prága és Moszkva közötti szövetség megszűnését német részről min-,; den valószínűség szerint más módon akarják elérni. A népszavazás kívánsága- azonban valószínűnek látszik, már azért is, mert az angol közvélemény egy részében igen rokonszenves visszhangot kelt. i Több londoni lap szintén elkeriiihetet-' I lennek látja ezt a megoldást. A „Times“ jj két nap előtti vezércikkében egyenesen kívánatosnak mondta a szudeta-németek átcsatolását Németországhoz a cseh állam konszolidációja szempontjából is. A „rí*, mes“ indítványáról hivatalos közlemény azonnal megállapította, hogy az angol kormánykörök álláspontjának nem fele! meg és tegnapi számában a nagy londoni lap is hangoztatta, hogy ezt a nézetet, csak maga részéről latolgatta arra az esetre, ha minden más megoldás kudarcot váltaná. A népszavazás érdekében angol részről váratlanul fölhangzó vélemények azonban kétségtelenül nagyban megerősítik az er- revonatkozó német kívánságokat.*?. A prágai tárgyalások nem szakadtak meg, de szünetéinek A prágai tárgyalások még mindig szünetelnek. A kapcsolat azonban a csehszlovák kormány és a szudeta-németek nőtt nem szakadt meg. A szudeták tárgyaló megbízottai, Kundt -s Rcsche képviselők tegnap délután újra jelentkeztek Hodzsa miniszterelnöknél, hogy a morva- osztravai incidens ügyében tárgyaljanak' vele. Hodzsa tudatta velük, hogy 5 csehszlovák kormány szigorú vizsgálaté: folytat és több rendőrtisztviselőt fegyelmi utón már fel is függesztett. Londoni és párisi felfogás szerint azonban, bár a tárgyalások végleges megszakításáról nein lehet szó, a szudeták alighanem mégis el fogják huzni a tárgyalások újrakezdésé: szept. 12-ig, amikorra Hitler beszédét várják. {Folytatói a nyolcadik oidqlou^ A szükebbkörü angol miniszteri értekezlettel és Sir Neville Henderson nürnbergi tárgyalásairól szóló hírekkel kapcsolatban angol hivatalos helyen kijelentik, hogy Henderson nagykövetnek a helyzet alakulásával kapcsolatos újabb utasításokat nem küldtek. Henderson utolsó londoni útja alkalmával különben is teljes felvilágosítást kapott arról, how milyen magatartást tanúsítson a helyzet alakulásának összes lehetőségeivel szemben. De ha újabb lépés megtevésére az angol követnek nincs is utasítása, német vezető egyéniségekkel való tárgyalásai folyamán minden bizonnyal kifejti a londoni kormány álláspontját. Ezeken a tárgyalásokon Henderson a londoni kormány nevében állandóan arra kéri a német kormányt, hogy használja fö'l a szudeta-né- metekre gyakorolt befolyását és tanácsoljon mérsékletet a szudetáknak. Londoni felfogás szerint ugyanis a csehszlovák kormány javaslatai azt mutatják, hogy ez meghallgatta az angol kormány békülé- kenységet kívánó tanácsait. A kérdés tehát nemzetközi szempontból egyelőre a kérések és a tanácsadás vonalán áll. Angol 1 vezető körök szerint csak akkor válnék nemzetközi vita tárgyává és igényelné ezáltal a nyugati hatalmak diplomáciai közbelépését, ha teljesen kikerülne a közvetlenül érdekelt tanácskozók kezéből és német birodalmi részről hivatalosan kezdeményeznének vagy vita tárgyává tennék valamelyik megoldást. A dolgok még nem jutottak ebbe a stádiumba. Mindez — mondják angol vezető körökben nem zárja ki, hogy Henderson nagykövet ne fejtse ki német vezetők előtt őszinte magánvéleményét arról is: mi lenne az angol kormány magatartása, ha a szudeta- német tárgyalások külső nyomás folytán leküzdhetetlen akadályokba ütköznének. Ez a félhivatalos jellegű magyarázat, melyet tegnap a londoni lapok közöltek, cáfolja ugyan az újabb angol közbelépést, de bizonyos lehetőségek esetére, melyekről „Henderson Németországban kifejtette őszinte magánvéleményét“, kilátásba is helyezi azt. Ezek között a lehetőségek között szerepelnek az angol és francia diplomácia Vilfán ás eljutottak ide a német őrs zúgd szlávok is, sőt útlevelet kapott a jugoszláv magyarság. De most sem jelentek meg az előző évek és a jelen sebei miatt a zsidó kisebbségek emberei. Nyomatékot adott a kong,rész- szusnak, hogy a tavalyi angol meghívás után ezidén a svédországi következett, ami annak a jele. hogy a nemzetközi érdeklődés, amely Németország népszövetségi kivonulása után megcsappant, újra föléledt a kisebbségek iránt és pedig külpolitika révén eddig nem remélt mértékben. Fokozta ezt a növekvést a nemzetközi békeszervezetek tüntető üdvözlete, mast már érzik és mcriik hirdetnit hogy a béke egyik legfontosabb fogantyúja mégis csak jogvédelmünk elrendezése. 'Természetesen a ligák szövetsége és a rcvali német értekezlet szabadon csüpongott érzelmek és gondolatok tekintetében. Mindez egy folyóba torkollik és talán már pár hónap múlva megérjük, hogy mint kérdés nem szerepel többé a kisebbségi kérdés: vagy megoldja ez a mai [ázás béke-igyekezet, amely ma minden jó telket betölt, vagy elmerül ez uj háború vér- özönében^ melytől minden jámbor lélek elborzad.
