Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-28 / 220. szám
fi / / /■A/ 7 /> K I Q 3 ft m 9 a n t’» m h át r 2 H. A iagyenyeJí Magyar Iparos Önképzőkör ötvenéves jubileuma NAGYENYED, szeptember 27. Jubileumi ünnepet ült vasárnap Nagy.- cnyed magyar iparossága Onképcőköre- nek ötvenéves fennállása alkalmával, meiy ünnepély a dicsőség babérjával koronázta meg azt a nemes, értékes munkát, ante- lyet ö'tven esztendő leforgása alatt teljesített nemcsak az iparosság, de Enycd össszmagvarságának a javára. Es éppen ezért a vasárnapi ünnep nemcsak az iparosság. hanem a város összes magyarságának volt az ünnepe. Küzdelmekkel és nehézségekkel telt ötven esztendő voTJt, ami lezajlott, mert annak javarésze a legnehezebb és legválsá • gosabb időkre esett, amikor üzemek és gyárak, dúsgazdag egzisztenciák roppantak össze és semmisültek meg, de az enye- di Iparoskor éppen ezekben a legnehezebb időkben állotta meg helyét és telje sitette kötelességét. A nehéz és nagy feladatokat a mindenkori elnökség és bölcs vezetősége oldotta meg és ennek köszönhető az is, hogy gyönyörű szék- és kulturházuk ma is ott áll és díszeleg hivatásának magaslatán. Volt olyan időszak is, amikor a pusztulás veszedelme fenyegette ezt az intézményt is, de ekkor előtérbe lépett Bakó Károly jelenlegi elnök és vállalta azt a nehéz, gondtürhes feladatot, hogy a kör ■székházát és vagyonát megmentse. Nehéz munka volt, de tervét sikeresen hajtotta végre és így aiz ötvenéves jubileum alkalmával igazán megelégedetten és büszkén ünnepelhet Bakó Károly és a vezetőség, akik együtt küzdöttek a siker érdekében. De büszkén ünnepelhet az össziparossíg is, mert annak minden egyes tagja szintén azért fáradozott, hogy az elnökség terveit mindenben segítse és támogassa. És itt, az ötvenéves jubileumi határkőnél példaképen szolgáljon a lezajlott félszázad munkája, különösen a következő eljövendő iparos nemzedék javára, ak'k majd hivatva lesznek ezen intézmény ügyeit intézni és vezetni. És ha rájuk hárul ez a feladat, mindig csak a mult b;- csületes, tisztességes szelleme lebegjen szí műk előtt, amely szellem nyomdokain haladva, bizonyára el fogják érni, hogy a Nagyenyedi Magyar Iparos önképzőkör a második ötvenéves jubileumát is megünnepelhesse. A jubileumi ünnep alkalmával Nagy- enyed már a reggeli órákban mozgalmas vök, mert ez alkalomra mindenfelől nagyon sok vendég érkezett. Az ünnepélyt a templomok harangzúgásai vezették be, amit istentiszteletek követtek. Ezután az ünnepnők az Iparosegylet kulturházában gyülekeztek, ahol 11 órakor kezdetét vette a diszközgyülés a „Himnusz“ hangjai mellett. Ünnepi csendben emelkedett szálasra Bakó Károly elnök, aki szép beszéd Keretében nyitotta meg a jubiláns ünnepélyt. Spangjenberg Albert főtitkár az önképzőkör 50 éves történetét ismertette. Az ünnepi beszédet Szabó Béni tartotta, a zászló megkoszorúzása alkalmával ped’g Elekes Viktor rektor-professzor mondott beszédet. Végül pedig a vendégek és a kiküldött egyesületek üdvözlő szavai zárták be a díszközgyűlést. Délben közebéd volt, ahol számos felköszöntő hangzott el. Este 9 órakor díszhangverseny volt. Nívós, szép műsor volt, amely méltó volt ehhez a jubileumi ünnephez. A Nagyenyedi Iparos Dalárda, a Marosvásárhelyi Iparos- egylet Dalárdája, az Iparos önképzőkör Nőikara és az Iparos önképzőkör vegyeskarai működtek közre Veress István, Nagy István és Nemes János karnagyok vezetései mellett, kik valamennyien dicséretre méltó munkát teljesítettek Dr. Schmid Béla orvos előadása mindvégig lebilincselő és érdekfeszitő volt. Ifj. Mé- nessy Miklós énekszáma, Sáfrány Rózsika zongorakisérete mellett, nagy sikert ért el. Nagy István hegedűszólója művészi kivitelű volt. Balogh Gizella zongoraművésznő hirneve már közismert, aki techaif@rv€ng|avaslaf hészül, amely a munha- vâlialâsf a lövőben gépesítéshez hüti BUCUREŞTI, szeptember 27. Bucureştii jelentés szerint törvény n- vaslat készül a köz- és magánmunkák uj megszervezéséről. Ennek a javaslatnak rendkívüli fontosságú ujitása, hogy az épitési munkavállalás jogát a jövőben képzettséghez köti és a javaslat értelmében vállalkozók ezentúl csak a következők lehetnek: 1. Mérnökök és efhmiert diolomáju építészek. 2. Közmunkák vezetői és elismert dip- lomáju vezetőépitészek. 3. A felső ipariskolák és elismert építésziskolák végzett növendékei. Nem lehetnek vállalkozók: akik fizetésképtelenek vohak (még ha időközben rehabilitálva lettek is volna), legyeim: vagy büntető utón állásukból felfüggesztett volt tisztviselők, valamint mindazok, akik büntetett e’iőéletüek. A törvényjavaslat a vállalkozók négy kategóriáját állapítja meg: 1. I. osztályú vállalkozók. 2. II. osztályú vállalkozók. 3. III. osztályú vállalkozók és 4 Kezdő vállalkozók. 1 ———g— I. osztályú vállalkozók lehetnek elismert diplomával rendelkező mérnökök, vagy építészek, akik 5 évig mint II. osztályú vállalkozók működtek és összesen 20 millió lej értékű munkát végeztek el. Bizonyos szakmánál (villany, egészség- ügyi, berendezés, fűtés, stb.) ez a feltételezett összeg csak 10 millió lej. II. osztályú vállalkozók lehetnek felsőiskolát végzett mérnökök és építészek, valamint azok a III. osztályú vállalkozók, akik összesen 6 millió lej értékű munkát végeztek és ezek között egy legalább óoo ezer lej értékű elvégzett munkálat szerepel. A III. osztályú vállalkozók közmunkavezetők és vezetőépitészek lehetnek, valamint ötévi gyakorlattal és másfélmil- hós elvégzett munkával rendelkező kezdő vállalkozók. Végül kezdő vállalkozók lehetnek a felső ipariskolák és építészeti szakiskolák végzett növendékei, akiknek ötéves gyakorlatuk van. Ezek a kezdő vállalkozók 400 ezer lejes kereng vállalhatnak el k ;z- vngy magánmunkát. Céhekbe tömörítik a kisiparosságot és a munkásságot BUCUREŞTI, szeptember 26. A kormány a napokban mimszterta- ! nácsot tartott Miron Cristea pátriárka j elnökletével, mely alkalommal Ra'ea ' munkaügyi miniszter beszámolt a munkásszakszervezetek működésére vonatkozó törvényjavaslatról. A törvényjavaslat a munkásszakszervezetek központosítását és egységes céhek felállítását célozza. Minden foglalkozási ág területenként egyetlen szervezetbe fog tömörülni. A területi céhek központi székhelye Bucureşti lesz. Természetesen a jelenlegi munkásszö^etségek és szakszervezetek megszűnnek De nemcsak a munkásságot, hanem a kisiparosságot is közvetlenül érdekli az uj törvény, mert az ő testületeik helyébe ugyancsak állami irányítás alatt álló céhek lépnek. Ralca munkaügyi miniszter a törvény- tervezet részleteit rövidesen általánosságban fogja ismertetni. A készülő törvény az uj alkotmány elveit ülteti át a valóságba és a szabad szak- szervezeti szervezkedés helyébe az állam által irányított korporációs rendszert vezeti be. jftţawmaM—■ 1 --------Mesterkönyv szakmai képesítés nélkül KOLOZSVÁR, szeptember 27. A szakmai képesítésről szóló törvény világosan előírja, hogy mösdbrkönywet csak hivatalos iratok, vagy külön vizsga alapján lehet kiadni. Ugyanakkor a munkaügyi minisztérium 44.798. szám alatt „külön utasítást■' küldött a minősítési bizottságokhoz, amelyet mint a törvény kiegészítő részét bo csátották ki. Az utasításnak van egy Erdélyre vonatkozó része, amely képesítésekhez köti azokat a szakmákat, amelyek az 1884-es törvényben nem voltak külön képesítéshez köjjve. A munkakamaráit, minősítési bizottságai érzik a kibocsátott „külön utasítás“ hiányosságait, amelyek visszaélésekre adhatnak okot és azért úgy döntöttek, hogy az ilyen kérvényezőktől követelik a betegsegélyzői tagság bizonyítását, ami azt van hivatva igazolni, hogy az érdekelt kérvényező tagja voire a munkásbiztositó pénztárnak? Ez azonban korántsem lehet akadálya annak, hogy illetéktelen egyének mesterkönyvhöz jussanak. Előfordult ugyanis, hogy a mes= terkönyvigénylő, amikor a betegsegélyzői igazolását kérték, egyszerűen azzal felelt, hogy nem volt tagja ennek az intézménynek. Vállalta a kérháromezer lejes bírságot, de ezzel' szemben hozzá jutott a mesterkönyvhöz. Ennek tulajdcvnitható azután, hogy nem egy esetben a miniszteri külön utasítás alapján, bár szakmájukat nem tanulták sokan, mégis mesterkiönyvhöz jutottak. Viszont az arra érdemesek, akik tanonc- kodás utján sajátították el a mesterségüket és évtizedeken át dolgoztak a szakmájukban, csak nehéz verejtékezés árán sikerült mesterkönyvhöz jutniok. Közbeeső ipari ferntéhek forgalmi sdóto BUCUREŞTI, szeptember 27. A pénzügyminisztérium rendeletét intézett az összes kivetési pénzügy.’gazga- tóságokhoz, melyekkel tudatta, hogy uj közbeeső ipari és kereskedelmi termékeket vont forgalmi adó alá. Ezek a következők: Nyers márvány, amelyből fényezett márványlapokat készítenek, napraforgókájában és előadásában izig-vérig művész. Csak az a kár, hogy városából nem szeret kimozdulni. Asztalos Judit, Bakó László és Balogh Gizella tercettje is nagy sikert aratott. És végül felcsendült a királyhim- nusz, melynek akkordjai után végétért egy ötvenéves dicsőségteljes munkának a juíbilteumi ünnepe. Ezután felcsendült a j olaj, amelyet szappankészítésre használnak, a nyers növényi oÖaj, a vászon őrléséből származó por, amelyet villanvfelsze- relési cikkekhez használnak, azok az üveggömbök, amelyekből a villanykörtéket készitik, azok a kész tárgyak, amelyekben közbeeső termékként uj öntött vas van, ilyen cikkek például a konyka■,.J»~Jj^)TnmmnTmgnr—rTTi*fir«ni»nyyng'«^«!»™!—mm cigány muzsikája és a jobbnál-jobb csárdások nopogós nótái mellett tá.icraper- dülüt az ifjúság és virágos jókedvvel mulatott. És ahogy mult az idő, lassun-lassan az öregek is bevegyülüek az ifjúság táncába és ők is járták fiatalos kedvvel a ropogós csárdást, amit vérig fütött a híres Kor Dr. V. F.. I kályhák, egyszerű és zománcozott vedrek, azok a fatörzsek, amelyekből a mező gaz dasági gépekhez, malmokhoz, textilgépekhez, csomagoláshoz szükséges fűrészáru készül, azok a fatörzsek, amelyek salát erdőkből származnak és amelyeket később fűrészáruvá alakítanak át közbeeső tér mékeknek tekintendők, anélkül azonban, hogy a fűrészárut feldolgozása alkalmával újból forgalmi adó alá vonnák Az említett közbeeső termékek árát a következőképen számítják ki: a nyers anyag árához hozzáadják a kezelési költségeket, a normális hasznot, a többi költ ségeket és az így kapott összeg után fizetik az adót. Ez a kiszámítási mód csak abban az esetben érvényes, ha a vonatkozó cég nem hozza forgalomba a közbeeső árut is, mert ha a közbeeső termék íor- galombahozatalával foglalkozik, akkor az adót az eladási ár után számítják ki Kisiparosok az ni cégjegyzési törvény tervezetében BUCUREŞTI, szeptember 27. Hosszú hónapok óta vajúdik az uj cégjegyzési törvény tervezete. Az iparkamarák és a kamarai központ még az év elején megvitatták ezt a nagy horderejű kérdést és konkrét javaslatokkal álltak a kormány elé. A nemzetgazdasági minisztérium az elmúlt hó elején megküidötte a -örvény tervezetét az iparkamaráknak, amelyektől gyors választ kért megjegyzéseikre és észrevételeikre nézve. A tervezet szövege, valamint az ahhoz fűzött észrevételek ismeretlenek maradtak a közvélemény előtt. Most komoly és hiteltérdemlő forrásból megerősítik azt a hirt, hogy a cégbejegyzési törvény tervezete erőteljes szelekciót akar gyakorolni annak az elbírálásánál, hogy ki lehet kereskedő és iparos és ki nem lehet. Túl azokon a megkötöttségeken, hogy bizonyos szakmai tudást igénylő ipart csak az űzhet, akinek ehhez megfelelő előképzettsége van, az uj törvény szigorú és meghatározott feltételekhez köti annak az engedélyezését, hogy általában véve ki mehet kereskedelmi és ipari pályára. Az uj cégjegyzési törvény ugyanis minden egyéntől, aki ipart, vagy kereskedelmet akar űzni, két feltétel teljesítését követeli: legyen meg a megfelelő iskolai képzettségük és szakmai felkészültségük, tapasztalatuk, gyakorlatuk. Minél maga- sabbfoku az iskolaképzettség, annál rövi- debb időre terjed a gyakorlati munkában eltöltött időre vonatkozó követelés és fordítva. Ezt a szabályt azonban a maga telje.' szigorában csak a városokban lévő keres kedőkkel és iparosokkal szemben kivan alkalmazni a kormány. ŐÉ A falusi kereskedelemmel szemben ki sebb igényekkel lép majd fel az uj cégjegyzési törvény. Ezeket a kívánalmakat azonban nemcsak az egyéni cégekkel szemben fogja érvényesíteni az uj cégjegyzési törvény, hanem a társas cégekkel szemben 's. Sem közkereseti, sem betéti társaságnak nem lehet tagja oly egyén, aki nem egyesíti magában azokat a feltételeket, amelyeket a törvény az illető szakmára nézve az egyéni cég tulajdonosával szemben fog érvényesíteni. A társas cégek tulajdonosai tehát ugyanúgy alá kell vessék magukat az előképzettségre cs szakmai gyakorlatra vonatkozó feltételeknek, mint az egyéni cégek tulajdonosai. Az uj törvény ezeket a követelményeket — hírek szerint — még a részvény- társaságokra is kiterjeszti, abban az értelemben, hogy uj részvénytársaságok alakulásánál alapitó részvényesekként csak azok szerepelhetnek, akiknek abban a szakmában, amelyben az illető részvény- társaság tevékenységét ki akarja fejteni, megvan az előképzettségük és szakmai gyakorlatuk is.
