Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-28 / 220. szám

■i M 938 szeptember 2 8. ELLENZÉK December 31.-ig adóban is elfogadják a 250 fejesek ei BUCUREŞTI, szeptember 27. A 250 tejesek mienfíJői gyorsabb bevo­nása érdekében a pénzügyminiszter el­rendelte, bogy 1938 december 31-i'g mindenekelőtt adóban kell elfogadni a i'argallombain levő Hlyen pénzérmeket. A pénzügy igazgatóságok a jegybanknak szolgáltatják be az egész készletet és 100 tejes órcpénzt helyeznek forgalomba bevont 250 tejesek helyett. ‘ A pénzügyminiszter rendelete felhívja az adóhivatalok/at, hogy a hamis 250 te­jesek átvételétől őrizkedjenek. A minisz­ter kiküldöttei és a jegybank képviselői az állami pénzverdében megvizsgálják a bevont pénzérmekét és a kár megtérí­tésére kötelezik a; banya« tisztviselőket. Láthatatlan fényt talált fel egy holland katonatiszt Légi támadásnál nem kell elsötétíteni a városokat Tömeges arzén mérgezés Nyíregyházán BUDAPEST, szeptember 27. Nyíregyházáról jelentik, bogy Kenesse községben tegnap tizennégy ember arzén- mérgezésben megbetegedett és állapotuk súlyos. A mérgezést liszt közé keveredett arzén okozta. Pár hét előtt hasonló mér­gezés történt, melynek négy halálos ál­dozata volt. A vizsgálat akkor nem tud­ta kideríteni, hogy a méreg hogyan ke­rült a lisztbe. Most újabb szigorú vizs­gálat (indult meq. $zsg®rísb!h&n ellen őrsSk a haiât'•állomásokon a nemesfémek kivitelét BUCUREŞTI, szeptember 27. A nemesfémek forgalmáról szóló u] törvény rendelkezéséi értelmében, a ha­tárállomásokon rendkívül szigorú rend­szabályokat (léptetnek életbe. Az erre vo­natkozó utasítást most irta alá a pénz­ügyminiszter. Az építkezési engedélyek ügye ARAD, szeptember 27. Arad város mérnöki hivatala beszün­tette az építkezési engedélyek kiadását, mert a városvezetőség az uj közigazgatási törvény alkalmazása során megállapította, hogy ennek a törvénynek életbelépése óta Arad város nem rendelkezik építke­zések engedélyezésének jogával. Valóságos ex=lex adódott bizonyos régi hiányossá- gok miatt, amelyeknek pótlása nem tör­ténhetik meg máról ‘holnapra, hanem leg­alább két esztendő szükséges ahhoz, hogy a varosvezetőség — illetve a mérnöki hi­vatal — a közigazgatási törvény ez iránya követelményeinek eleget tehessen. Az ország egész közigazgatását uj ala­pokra helyező nagyjelentőségű törvény előírása értelmében ugyanis az ország va­lamennyi törvényhatósági városának, a minisztérium által jóváhagyott, városren­dészeti tervvel kell rendelkeznie. Mindad­dig, amíg a városok ilyen tervezetet nem terjesztettek jóváhagyás végett a belügy­minisztérium élé, illetve amíg a terv jóvá­hagyása nem történik meg, a városnak nem all jogában egyetlen építkezés enge- delyezése^ sem es amennyiben ezt mégis megtennék a varosvezetőségek, az enge- delyt kiadó hatósági személyek személye­sen viselik az anyagi felelősséget. Amikor a törvény errevonatkozó ren­delkezésének végrehajtási feltételeit tanul­mányozták, a városvezetőség nyomban megállapította, hogy Arad nem rendelke­zik a megkívánt városrendészeti tervvel, amelynek elkészítése hatalmas munkát, ezenkívül pedig olyan anyagi felkészült­séget igényelne, amelynek előteremtésére gondolni sem lehet. A városrendészeti terv alapja és kiindulási pontja a város egesz területének uj felmérése és teljesen uj helyrajzi felvételezése. Azt, hogy ez mit jelent, csak szakértők értik meg, mert csak szakértők tudják, hogy milyen hihetetlenül nagy munka az általános fel­merés es felvételezés elkészítése. A méré­sek külön mérnöki kart és valóságos mun- hadsereget igényelnek, a felvételek el­készítésé pedig olyan különleges >zaktu= dast es műszaki felszerelést igényel1, ami szinte pótolhatatlan hiányossága lenne a megkezdendő maink ály^knok AMSZTERDAM, szeptember 27. J. Bikker hollandi tartalékos százados szenzációs uj találmánya alkalmas lehet ama, hogy a légvédelem mai rendszerét lényegesen megváltoztassa. Bikker száza­dos olyan lámpát készített, melynek fé­nyét úgy lehet szabályozni, hogy csak bizonyos Arányból és csak bizonyos tá­volságra láítiható. Ha a találmány, melyet már a hiivensumi légvédelmi gyakorla­ton sikerrel kipróbáltok, a gyakorlatban teljesen beválik, légitámadás esetén nem kell majd félelmes sötétségbe borítani a városokat. Lehetővé válik a teljes forga­lom normális lebonyolítása anélkül, hogy az ellenséges repülők a> városból valamit! is megláthatnának. A Bikker-féle világítás — különben ,.láthatatlan fénynek“ nevezték el —- el­ve az, hogy a fényforrást egy hosszabb cső végében helyezik el. A cső belsejét megfelelő fónyfogó ernyőkkel lát ják el. a fénysugarak ®lz ernyők mentén haladnak a cső szűk nyílásáig. Az igy keletkezett fénynyaláb csak abban az irányban világit, amelybe a cső tengelyét beállí­tották és annyi ereje nincs, hogy vissz­fényt kelthessen. Pontosan szabályozni tehet azonkívül hálásának távolságát is. Ha Bikker-féle lámpákkal irányítják az utcai közlekedést, ai jelzéseket felülről nem tehet iá.tnrii, csakis a járókelők lát- hateják egy bizonyos távolságból. Ha az autókra Bikker-féte fényszórókat1 és hátsó lámpákat szeerlnlek, ezeknek hatótávol­ságát úgy lehet szabályozni, hogy köz- 1 lekedésiii baleset ne történhessék, de né­hány méter távolságon tint a lámpa ténye ne haltol jön. Ilyenformán az ellenséges replötáma­dás ellem védekező város felülről és tá­voli-ól nézve teljesen sötét, de azi elét normálisan tovább folyhat benne, jár- hatoak a íz au Hók, villamosok, éghetnek a lámpák a házak belsejében is, a város lakossága felszabadul az elsötétítés nyo­masztó pszichológiai hatása alól — az ellenséges pilóták azonban a megvillági- totöt, ólő és dolgozó városból semmit sem látnak. Hatalmas aiutöóosztaigok vonulhatnak fel nyugodtan az ellenséges repülök sze­me aáatt a Bikker-féle „láthatatlan fény“ segítségével. Egy-egy autó lámpájának baitósugara éppen csak annyira terjedhet, hogy az uítána következő autó vezetője lássa, például négy méter szélességre és másfél méter magasságra és tiz méter távolságra. Ha a következő kocsi tiz mé­ternél messzebb van, az előbbi kocsi fé­nye már láthatatlanná válik. De ugyan­így be leheli! állítani a Bikker-Iámpát, hogy például pontosan csak tiz méter távolságban hiaisson s ne csak ezen túl, hanem ezen beliül is láthatatlan legyen a fénye. Ez arra jó, hogy a következő kocsi szabályos, állandó távolságot tud­jon megtartani. A hiíliversumé kísérleteknél a Bikker- i'ámpákkai világított utakon 40 kilometer sebességgel haladtak az autók, anélkül, hogy az irányt eltévesztették volna. a börtön falain belül. A többi fegyence- ket valamely mesterség elsajátítására kell szorítani. Az int eile ktuele két - az életfogytiglani elítéltek kivételével — végzettségüknek megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni. A magánzárka mem jelenti, hogy a fegyintézet iskolájában, templomában, sé­tában, ne vegyen részt az elitéit. Az igatzságügy mimLszter a börtönügyi igazgatóság javaslatára, az elítélteket in­dokoltabb esetben egy fokkal enyhébb osztályba helyezheti s orvosi vélemény alapján, a büntetés félbeszakítását, vagy leszállítását is elrendelheti. (k. i.) Minden tárgyaláson kötelező lesz az ügyvédi talár viseleie a járásbíróság kivételével BUCUREŞTI, szeptember 27. A bíróságok megszervezéséről szóló törvény előírja, hogy a legfelsőbb semmi­tő széki tárgyalásokon az ügyvédek is az előirt talárban jelenjenek meg. Az orszá­gos ügyvédszövetség megelégedéssel fo­gadta az intézkedést és úgy döntölt, hogy törvényjavaslatot készít a talárviselési kötélesség kiterjesztésére. Az általános rendelkezés 1939 január elsején lép élet­be. Élttől kezdve minden tárgyaláson fekete talárban jelennek meg az ügyvé­dek, a járásbirósági tárgyalások kivéte­lével. Rendelet a Romániában tartóz- i kodó csehszlovák hadkötelesek bevonulási kötelezettségéről fill (ártalmai a Dlhv. egyes szakaszait módosító rendelettónCsiy? Szabadságvesztés-büntetések kitöltése, uj rendszer a fog­házakban és börtönökben H. BUCURESTI, szeptember 27. A Btkv. egyes szakaszait módosító, most megjelenít rendeletltiörvény a szabad­ságvesztés büntetés letörésére vonatko­zóan is fontos intézkedéseket tartalmaz. Teljesen újszerű a 26. szakasz rendelke­zése, mely szerint az igazságügyminiszter jóváhagyásával 'az itélőbiróság a kisza­bott büntetést az ítélet jogerőre emelke­dése után kétszeresére, Ivíromszorosára emelheti, ha az eüitélt a börtönben oly tevékenységet folytat, mellyel a köznyu- gcifmat, vagy ab állam biztonságát ve­szélyezteti. Kényszermunka esetén az államot illeti meg az eiitélt munkájának gyümölcse, ha azonban a fegyenc jó magaviseletét tanúsít, igényt tarthat .ennek 40 száza­lékára. Abban az esőiben pedig, ha a magánvádilló kártérítési igénye nem nyert kiegyenlítést, az elitéit törlesztésül ennek köteles átengedni a- őt illető rész felét, másik feliét pedig részben ellátá­sának javítására fordítják, részben ösz- szegyüjtik s szabadulása alkalmával át­adják. Szabadságvesztés-büntetések Súlyos börtönbüntetést az e célra ren­delt fegyházakban kell letölteni. Az el­itéket kezdetben 8 hónapig éjjel, nappal magánzárkába zárják, aztán nappal kö­zös munkánál foglalkoztatják. Munka közben tilos a beszéd és magánzárka kö­vetkezik éjszakára. A börtönbüntetés szigorúságának foka a büntetés tartamátó, függ. Hat hónaptól két évig terjedő büntetés negyedrészét éjjel, nappal magánzár kában kell tölteni, ennek ideje azonban 4 hónapnál nem lehet több. A két évnél hosszabb időre elitéit fegyencek 6 hónapot öltenek iua- gánzárkábam. Me zog jzdasági munkára, vagy közmunkára az elítélteket csak be­leegyezésükkel lehet felhasználni A börtönbüntetés „nehéz"' és „egysze­rű“ jelleggel bir, aszerint, amint ezt a büntető Ítéleti megállapította. A „nehéz“ börtönbüntetés 11 a fegyintézeteknek spe­ciális osztályán töltik ki, mely, „politikai büntetések" céljára van fenntartva. Az ilyen elülték éjjel magánzárkában van, nappal — lehetőleg saját választása sze­rint — ipari, mezőgazdasági, vagy köz­hasznú közös munkánál foglalkoztatják. Az itélőbiróság ítéletében kimondhatja, hogy az elitélteket fel kell menteni a munka alól és ellátásáról maga gondos­kodhat. A „nehéz börtönre“ ítélt fegyencet ha­vanként csupán egyszer látogathatja meg családilag ja. Az „egyszerű börtön ‘-büntetést a fegy­intézet speciális osztályán kell letölteni. Ilyen elitéit csak saját kérelmére, vagy fegyelmi büntetés céljából helyezhető el magánzárkában, ellátásáról maga gon­doskodhat, újságot, könyvet vásárolhat és csak könnyű munkánál alkalmazható. Feltételes szabadíábrahelyezés Igen fontos újítás az is, mely a Btkv. 28., 32., 33. és 39. szakaszaiban foglalt feltételeken túl, a sziaiba dlábraheiyezést azon a címen As megengedheti, hogy az elitéit becsületes megélhetést teremtsen magának munkájával. Az ilyen határo­zatban meg kell jelölni azt a várost, vagy községet, hol az elitéit letelepszik s a következőkre kell kötelezni: 1. Tudásá­hoz <js erejéhez képest dolgozzon, ha csak fizikai munkává] biztosi thai ja ma­gának és családjának fenntartását. 2. Ne hagyja ei> a kijelölj várost, vagy fa­lut. 3. Havanként kétszer jelentkezzen a rendőrségen, vagy a községházán. Ilyenformán a>z. életfogytiglan elitéitfe- gytencek is szabadlábra helyezhetők, de legalább 10 évig kell tartson a feülételes sz ab ad 1 á b ráhelyez és. Elkülönré? Azokat, akiket első Ízben ítéltek el, el­különítik a visszaesőktől. Ugyancsak el- különitendők a kiskorúak is a nagyko­rúaktól. ElAitéBeket és fogadott munká­sokat nem szabad együtt dolgoztatni. Az ipari szabadságvesztésre Ítélt nmn- kásoknialk a tehetőség szerint meg kell ongedrd, hogy mesterségüket folytassák BUCUREŞTI, szeptember 27. A bucureştii csehszlovák követség köz­leménye szerint, a Csehszlovákiában el­rendelt mozgósítás azokra a 10. életéve! be nem töltött cseh állampolgárokra is vonatkozik, akik Romániában tartózkod­nak. A mozgósitotíi személyek haladék­talanul be kell vonuljanak csapattesteik- hieizi, kivételt csak azok a tartalékosok képeznek, akik a román állam nemzet­védelmét szolgáló üzemekben dolgoznak. A csehszlovák követség és konzulátusok bővebb feiLvilágositást adnak az érdekel­teknek. Az itaimerési árlejtések előtt nem kel! nyelv­vizsgát tenni KOLOZSVÁR, szeptember 27. Az italmérők körében nagy az izgalom azért, mert a falusi italmérési engedélyek árlejtésein egyes pénzügyigazgatóságok a kisebbségi pályázókat árlejtés etótt nyelv­vizsgára állítják. Az érvényben levő rendelkezések sze­rint 'Legfeljebb csak akkor kerülhet erre sor, ha a szeszmonopol az árlejtés ered­ményét már jóváhagyta. Az italmérési engedélyek pályázatához a következő iratokat kell benyújtani: ál­lampolgársági, katonai, erkölcsi, születési bizonyítvány és a pályázó által irt és alá­irt nyilatkozat arról, hogy a törvény által megkívánt további fő tételeknek megfelel. Ezek a feltételek: 25 éven felülinek, egészségesnek kell lennie és irni, olvasni kell tudjon. A monopol vezérigazgatósága az árlej­tésekkel kapcsolatban rendeletét adott ki, amelyben szintén megerősítette, hogy az árlejtések alkalmával a pályázónak csupán a fenti öt iratot kell'i benyújtania és csak az árlejtés jóváhagyása után, de mielőtt az italmérési engedélyt számára kiszolgál­tatnák, kell igazoniia azt, hogy megfelel a többi feltéteteknek. Ezek között a szesz- monopol vezérigazgatósága megemlíti, hogy a pályázónak igazolnia kei irni és olvasni tudását, ugyanakkor pedig közli annak módját is, hogy ez az igazolás mi* képen történik. Az említett utasítás szc- I rint a pályázó iskolai bizonyitvánnval kö­teles irni- és olvasni tudását bizonyítani, viszont, ha ilyen bizonyítvánnyá nem iiendelkezik, akkor a pénzügyigazgató előtt kell bizonyságot tegyen arról, hogy tud imi és olvasni. Igytehát a vizsga csak alternativ módon és csak abban az eset­ben tartható meg, ha a pályázó iskolai bi­zony itváinnyal nem rendelkezik. Tehát akiket e téren sérelem ért, a szaszmonopolról szóló törvény 185. sza­kasza szerint az érdekeltek az árlejcés módja ellen jogorvoslattal élhetnek az ár­lejtéstől számított 16 napon belül a szesz- raonopol-szolgálatnái. ______

Next

/
Oldalképek
Tartalom