Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-21 / 214. szám

/i / IHN 7. fi K 113 H szeptember 2 1 WljiWHKyWS W!rrr'~' iMM-'V.jSWMWT Ht'tt tt ?: ilISíHT5!'"m'u!r'KWHW*!fTK*,"'rT7vT''W?ilÄVittÄtBte'hihsí1 ’ 'V* "T",f r.T5'íj'A'~ttí ^-^'‘Tiîfţr11 Szerkesztik: Dr. VERESS ENDRE és MÁTRAI JÁNOS. Az arany és ezüsi eSadár sának szabályozása BUCUREŞTI, szép ('ember 20. \ hirvalMos li;ip közli a nemesfémek forgalmáról és az 1936. évi augusztus j‘2-éji kell 1907. szánni rendel úttörvény oísw.s s/atavsz uhuik módosítását, Arauyiualk, eziks-tuvok és platinának for- g'.iiloaniba 1íoziaitela csakis a jelen remié­ieltörvénv *dkiírásai szerint történhetik. Hasonló szabályozásnak vethet a'lá njabb rmdcttettörvéiiy más fémeket is. Nemesfémek forgalombahozatala alatt* értendő a fent nevezett nemesfémeknek mindennemű eladásai, vétele, szállítása, /álagb.iiadása. vagy zálogbavétele. letétbe adása vagy letétben valló meghagyása, ha' azil; vmliaki tényleg végrehajtotta, vagy csupán megkísérelte a fenti módon kö­rülírt és meghalló rázott formában. Nem esnek ezen rendelkezés intézkedései alá azon nemesfémből készült használati tárgyak, melyek személyes használatra szolgálnak: így művészi tárgyak, evő­eszközök. ékszereik, kegyszerek, fogásza­ti munkák, sebészeti munkák, kémiai és gyógyszenanyagok, hacsak be nem bizo- nyAíódák, hogy ezek a törvény kijátszás sáriai készültek. Anainiypénáek ezen törvény rendelke­zése alá esnek, kivéve a régi aranypén­zeket. amelyeknek a gyűjtőkre nézve van értékük. Miniszteri rendelet fogja szabá­lyozni azt, hogy mi értendő aranypénz aüátt, melivteknek gyűjtési értéke van. Meg van engedve az aranypénzből va­ló nyakláncoknak, fülbevalóknak visele­té. de csak akkor, ha azok személyes használatra vannak szánva. A Nemzeti Bank a; nemesfémekre elő­vásárlási joggal bir és ezen jogának gya­korlása keretében meg van bízva úgy ez­zel, mint a jeDen törvény betartásának ellenőrzésével is. A törvényerejű rendelet következő pontjai a nemesfémek bánya- Szásával foglalkozókra vonatkozik, mely­nek értelmében a bánya tulajdonos, vagy válla*'kozó köteles al Nemzeti Banknak a kibányászott nemesfémet eladni, vagy a többi rendelkezésben foglalt intézkedés szerint eljárni. A 7-ik és következő szakaszok a nemes, fém-elv feldolgozóinak magatartását és helyzetéi! szabályozzák. A szabályok ér­telmében a nemesfémek feldolgozóinak szabályos és pontos lajstromot kell vezet­nünk, mindlen nemesfémmel végzett munkálatról. Ékszerészek és nemesfém feldolgozó üzemek tovább dolgozhatnak arannyal, ezüsttel, vagy platinával, akár rég- ékszerekből nyerték a nemesfémet, akár n Nemzeti Banktól, szerezték be azt, de csak az esetiben, ha betartják a pon­tos lajstromozás szabályait. Kérvényük­ben, melyben a feldolgozást igénylik, be kell jelenteni >ai nemesfém mennyiségét és egyben származását. Ilasonióan az orvosoknak, fogászoknak, gyógyszeré« széknek, kémikusoknak is a külön laj­stromban, melyet jóváhagyás végett nyújtanak be ,a Nemzeti Bankhoz, pon­tosan meg kall jel ölni lök a nemesfémeket és azok származását. Jelen törvény elle­ni kihágásnak tekintik a lajstromok, igatzoló iratok, vagy a nemesfémekre vo­natkozó bármely okmány kiadásának megtagadását, ha azokat a Nemzeti Bank kéri. Hasonló kihágást követ el az. aki nem engedélyezi a Nemzeti Banknak a® ellenőrzésit és az is, aki nem vezeti szabályosan aiz előíróttt lajstromokat. A nemziötgazdasági miniszter rendelete kimondja, a kötelező bejelentését: arany- ' pénznek, ananykanalaknak. vagy* bár. mily más formáiban birtokolt aranynak, akár intézmények, akár vállalatok, akár magánszemélyek birtokolják azt. ZONGORA l?iegedíü, Isko lakomák leg^Icsél^lian az Ellenzék icSovvouIályában, Cluj KOLOZSVÁR, szeptember 20. Aradon, de általában más városokban is bevezélicL szokássá vált, hogy a cipő- kereskedő Ív üzletéiben nemcsak a kész­árut szolgálják ki vevő közönségüknek, liánom szükség esetéin oipőkés/itésre és jatvitusokra is vesznek fel rendelést és igy egy-egy cipők eres ködőn ok készáruüz. lek' meUlietit szabályszerű cipészdpa.ri mű­helye Ls vám, amit természetesen csak suttyómba kezelnek, tudva azt, hogy lölyesaíűihez nekik, nincs joguk. Nemrégen az aradi cipészszindikátus megsotklaDvia a dolgio/t, hogy a cipőkeres- kledök a cipészipart vaLósággá] kárukra űzik, küldöttséget menesztett a munka* I ügyi felügyelőségre ás >Lt panaszt tett I töhh ciipökereskedő ellen azon a címen, I hogv egyes cipőké rönköd ők cipökészités- re vagy pedig cipő jav ibása'a rendeléseket vesznek ltd, holott ehhez nincsen joguk. A munkaügyi felügyelőség nem akart az ügybem saját haltlásköréhen dönteni és ezért kérdést .intézett ;i munkaügyi mi- nis/lériumliiot/.. A feliratra most érkezett : meg a m misztérium válasza, amely köz. Ilii, hogy azok a. cipökereskedők, akik ci- pökés/itésre, vagy javításra rendelést vesznek fel, kontároknak tekintendők és ezért kihágási jegyzőkönyvei) kell ellő. nük felvenni, egyben pedig meg kell bűn* telni ökel a rendelővel együtt. BUCETRESTI, szeptember 20. Köztudomású. hogy az uj betegse­gély zötörvény szerint a beteg munkás fizetése a betegség első hét napjára: teljes egészében folyó>itandó a munkaadó ál­tal. Több betegsegélyző kerület az ezen hét nMpra folyósított összeg után is kö­vetelte a me gf etető betegsegélyző illeté­kek lerovását, azon indokolással, hogy minden fizetés után, amit az alkalmazott élvez, betegségéivző járulék fizetendő A betegségéi yzö pénzt ár központja 38— Kimutatás az építőipar helyzetéről BUCUREŞTI, szeptember 20. A román konjunktúrák utaló társaság érdekes összeállítást készített az épitőipar f ogiaákoztatoitságá ról. A társaság álta<l összegyűjtőt* adatok a főváros és a megyeszékhelyek építkezé­seire vonatkoznak. Eszerint miig 1930- ban 694 ezer négyzetméter terület beépí­tésére kértek engedélyt, addig 1931-ben ez a terület 800 ezer, 1932-ben 1020 ezer, 1933-ban 1193 ezer, 1934-ben 1282 ezer és végiül 1935-ben 1481 ezer négyzetmé­terre emelkedett. így tehát 1930-tól 1935. évig az éptekezések statisztikája felfelé Ívelő vonalat mutat. 1936-ban már visszaesik az építkezés: már csak 1148 ezer négyzetméter terü­letét építenek be. A rákövetkező 1937-es Szeptember 25.-én lesz 3 Hazaengedi Magyar iparos Önképzőkör Ötvenéves fnbiieoma NAGYENYED, szeptember 20. A magyenyedi Magyaui Iparos’ Önképzőkör — aanimt azt: már jeleztük — szeptember hó 25-én, 'vasótmiap ünnepli fennállásániak öt- I véné vés jubdlunááit. Ez a WogymiuiMiu iparos á kézre! dny mindég vezető szerepeit vitt <és becsületes hinnevét miemcs'aik Enyed, haniesm Erdély egész ijxajroistârsadalma mindég soac­ra becsülte. Különösen kuitkr áJis téren létrt el szép eredményeidet, mert oszíopál képezi Enyed magyar tócsáid alimájniaik és* * 1 keretein befüill a iegmivósiaibb fkulilur.éLeúet fejt ki. De gazdasági életléiben is kiemelkedő in­tézmény az enyedi Iparos önképzőkör, mert ötvenévi fá ladtságos munikájájnalk meg is van. ez eredménye aíbham a szlip épületiben, ctmeli'yet a mindég bölcs vezetőség és a (tagok lelkes, odaadó miunikájai teremtett meg. Örömmel kös'zön/tijük és üdvözöljük a nagyenyedi Magyair Iparos Önképzőkört e ma - : gasz'tos, szép jnbiileumi ünnep alka'lpjlálviall és í egyben példalképüi állatjuk a magyar iparos■ ! társadalom éllé, hadd lássák, hogy miiként kell dolgozzanak ills allkossanak javukra és a jövendő generáció Sizámiána, ha haladásukat, iparukat és kultúrájukat biztosi tani akarják. 1 A szeptember 2ő-iki jubHoumi ünnepet , díszkőzgytüíés vezeti he >ai kővetkező műsor­ral: Himnusz. Énekli eiz Iparos Dalárda. — Megnyitó beszédet mond Bakó Károly elnök. Az Iparos Önképzőkör/ 50 éves történetét is­merteti Spu'uigelberg Albert főtitkár. Az ün­nepi 'beszédet Szabó (Bénii tartja. A kör zász­lójának megköszönizása\ méllyel kapcsolat- ban Elekes Viktor rekíto.' '-pro fesszor mond beszédet. Végül pedig üdvözlések zárják be a díszkő zgyüdéslt. Délben 'társesabéd lesz a kör hetyiiisiéglábeci, este fél 9 órakor ped‘ig disztemgversieny az ailábbi műsorral: 1. G-aá l : „Bzmt hamvak“. 'Előadja' a nagy - emyedi Iparos Dallárda. Karnagy Veress István. 2. Előadást tart dr. Schmidt Béla or­vos, az EME tagja 3. Kodály: Hu'szf. Elő­ad .jia a m'airosvásáiiiellyi Ipprosegylet Dalár­dája. Karnagy Nagy látván, 4. a) Bázel: „Gaumen“. Rózsai-nomáimc. b) Halevy Eleazar maigy áriája a „Zsidónő“ cirnü oipe- u-'áiból, étnekiiii ifj. Ménéstsy Miklós. Zoaigoriáji kiséri Sáfaámy Rózuika. 5. Gr. Vűhs A-— Veress G.: Eudélyíi (iák ‘közölt. Eüőadjta/ az Iparos Önképzőkör n őika/nq. Karnagy Ne • mesi János. 6. Szuîiinyi E.—Eövenyeisisy B.: j ,,Az estbanang“. Előadja; az Iparos önképző- 2 kör vegyeskara. Karnagy Nemes János. 7. H^giediisaóló. Előadja Nagy István hegeflii laüvésiz. 8. Zongorsuvzóló. IJtoulja Balogh Gi- zelílfii zongortnmüWIsanő. y. +*■■: Mezen )xA- 'réUá. Előadják JkulogJi GizelJup .Asctn'os Judit es Bakó László. 1U. Kodály: Kli kéne elven­ni? KJőudjüj a nun KwIvuícsárJiolyi I{xwosegyled Dadáirdája. 11. Imnuri Regül. Előadja a ma - noNvásíirluilyii I jAiirotsegyli-l Dalárdája,. Nem kelt betegs egéiyzőilletéket űzetni az alkalmazottnak betegségének első hét naptára 938. számú rendeletében tudomására' hozza a kerületi pénztáraknak, hogy a munkaadó által fizetett betegség első hét napjára folyósított illetmény nem esik betegsegélyző illeték kötelezett­sége alá. A társadalomihoztoisitó központja, ezzel el 1'otgadLa a munkaadók azon álláspont­jai, me.’y szerint az első hét napra fo- ly ősi ott fizetés nem munka szolga Itatás- éri jár, hanem egy betegnek járó köte­lező .segélyt jelent. j évben a csökkenés még érezhetőbb: 1 1074 ezer négyzdttnéter beépítésre kér­nek már csak engedélyeket. I így érezhetően esett vissza az épitke- ; zés a fővárosban is, ahol a kiadott épit- i kezesi engedélyek az utóbbi évek kam- pájivainak kezdetén a következőkép vál­tozóéi : 1936 január—május 203000 m*. 1937 január—május 183.000 m*. 1938 január—május 155.500 m5 A magánépitkezések voltak főleg azok, melyek terén ai visszaesés a legérezhetőbb volt. Ezit a hiányt jórészben pótolták a biztositóinítézetek és az állam, valamint a közintézmények részéről megindított nagyszabású építkezési munkálatok. A munkaadók és a tanonciskolák kérdése KOLOZSVÁR, szeptember 20. Isméi megkezdődött a tasnoncásko«lai évad, de egy tuiesiter .scul tudja, hogy miilyen bün- tetós-'.e] végzii'xlilk. u ta/iiionjaisikűiliaii év au ő számára. Ezft bőveu Ui/pawz^nJih&ttUjk. az ei- miilt év végén, inakor is egymás ubám (kap­tái. a tuttDonctaiifió mestereik m. idézéseiket a iniujníltaibiiróságbciz. — Eilonőirzés hiányában ktowiyen megteheti minden tamonc, hogy is- 'kxWiBi helye hi cscuvvtTgá'Stsail lö!(tse el e fá- na- ]>ot, melyet aiz isákolában kellett volna eltöl- ternie. A mesternek ezer más gondia és baja meiiett uem terjedfiet (ki a figyelme a ta­non« iskola i elleijönzőjénieík feÜürvnzsgáiásá- rov — Ha történetesen egyezer-egysze*'1 meg is mézti, lefjoost'^elive taítáilja az:t s így nyu­godt, hogy a tanoíioa rendesen jár iskolába.- A te/név (vége erre rácáfol az idézéseik mind a tamomciskp-Ja liátoga tásának hiányát jelzik. A mester igyekezett beigyzotind!. hogy minden eselben nemxie-í időiben küldte tamilóját az I iskolába, sőt az ellenőrző Is igezoliía a pe- j esetekkel', hog\- jelen voit a bénuló az o(kta- I tüison. Minden vgazolás hiábervatónaik bizo­ni pult, earberanyiten a pecsétek a tanoncok I iraveszsága fogytán hamisaik voltak s igy a I mestert önhi'báján kivüi. suIa-os p-nzbünte- : tósre itolték. — Ezen tapasztalatok alapján helyes volna, ha minden mester szigorú el- i íemőinzéyt gyakoro’nai tanoncával szxanben ar iskolaLátogatílsl illetően, de LLgyaruakior az iskolának is föl kelOerue hívni a tanonctartó mester figyelmét arina, ha a tanulója az is­kolából egy fé! na'poti is távol maradna. — Egy ílyemi e’ltenörzés sok kellemetlenségtől óvnC meg a tadonctartó mestereket és* egy­ben meggátolná a tanon«okát az előforduló kbágióokió: és a rossz kihatású csavargá­soktól A temesvári püspökség magyar katolikus Iparos- tanu’d iskolái letesil TEMESVÁR, szeptember 20. A temesvári rómaii kaitafe&us püspöikség elbaLározta. hogy Temesváoxoo magyar tan­nyelvű felekezeti flu- us leánytanoncíslkolá- kat létesít. Ez az iskola a kisebbségi ifjúság i pari áttét egeződése érdekében hézagpótló iiutezményt je’entane Temesváron és igy a magyai* szülőik széleskörű támogatására is : számíthat. A püspökség a tanonciskola 3Jdte- ■ sütésére vonatkozó terveket megfelelő kér- I vénnyel együtt, benyújtottal a temesvári mun- I kaügyi feJügj*előttégthez vélemén^^ezés- céljú- J bók A munka ügyi felügye1 őség, minit érte­sülünk, mór felülvizsgálta az Iratokat és azokat beterjesztette a munkaügyi miniszté­riumhoz, mely rövidesen dönteni fog e kér­désijén. — A tervek szerint egyébként m ta­nonciskola mi ndkét nembeli tagozata a> pia rista gimnázium ópülejében1, a katohkus' pol» gári fiúiskola termeiben helyezkednie el' minthogy ezek a helyiségek a tanoncoktatá j idején, a délutan; órákban szabadok. ! MEGRENDSZABÁLYOZZÁK A BUCU I RESTIT PÉKEKET. Buourestiben a pékeli már óvek óta belvezették azt a szokást, bog; a kenyeret nem súly, hanem derabsizámra ánusii,bották. Igv előfordult, hogy a,z egy ki­lós kennér gyakran alig nyomott többet 61 . —70 dekánál. A bucuieshi poilgármesteri bi vabal most előírta a. kenyérsiully pontos elleti őrzését. Azon pékek késizílétét, akiknek mér • Ö,eg nincsen a üzlethelyiségben, le foglalja, és büntető élíjáráist iindü’a.nak elleniük. Regény Hunyadi Jánosról: A TÖRÖKVERŐ Darvas József a tehetséges nagy író uj könyve Hunyadi Jánosról, a nép igazi ve­zéréről, a vívódó emberről szól. E könyv a magyarság kardjának életregénye. Tör­ténelmi regény képekkel. A korszak sze­replőinek életrajzával. Kartonálva 185’—, vászonkötésben 270‘— lej az Silón-» izék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azon­nal szállítjuk. . Cipökereskedők nem vehetnek fel rendelést cipőkészitésre vagy javításra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom