Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-21 / 214. szám
1936 szeptember 2 1. I ELLENZÉK l Nincs remény fe°ör*|ísres Áremelkedés minden vonalon. — Mivel indokolják a nagy drágaságot az érdekeltek? hozzájárul a dráguláshoz, hogy külföldről igen kismértékben lehet behozni nyers és készbőrárukat. A tavaly, mikor a borkereskedők karteliben voltak, nagy KOLOZSVÁR, szeptember zo. Az árak minden árletörési akció ellenére lassan, de biztosan emelkednek és a polgár, akinek jövedelme a régi maradt, vagy esetleg még csökkent, töltheti a fejét, hogy mi az oka az „indokolatlan“ drágaságnak, A polgárnak ugyan tökéletesen mindegy az, hogy miért emelkednek az árak, mert csak egyet érez, hogy a jövedelemből mindinkább kevesebbre jut; és nem érzékeli a drágulást előidéző körülményeket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a polgár életszintjének leromlásához. Mindenesetre azonban nem árt tudni, hogy miért kisebb a kenyérka» raj, miért kevesebb a hússzelet az asztalon és miért nem jut annyi tejre, mint ezelőtt. Megkérdeztünk tehát egy néhánv szakembert, akik foglalkozásuk révén illetékesek megmagyarázni a drágaság okait. Miért drága a tűzifa? Először a legfontosabb téli cikk — a fa — után érdeklődtünk és az egyik nagy fás cég főtiszt viselője az általános áremelkedésekkel kapcsolatban az alábbiakat mondotta: — A faáruk drágulását igen sok körülmény idézte elő és hogy csak a legfontosabbat említsük, azok a következők: az export, a vám és a szállítási költségek drágítják egyrészt a tűzi és az épületiét, másrészt pedig a magas munkabér. Következő utunk egy lisztkereskbdő- höiz vezetett, aki az áremelkedések okául a gabonaexportnak nagymértékben való emelkedését látja. Szerinte ez természetszerűleg maga után vonta a liszt és ezzel kapcsolatban a kenyérárak emelkedését. Drágul a nyersbőranyag Beszélgetést folytattunk egy borkereskedővel: is, aki igy indokolta a drágaságot: — A nemzetközi fegyverkezés nagy mértékben oka a nyers- és készbőr áremelkedésének. Az1 egész világon erős iramban szerelik fel a hadseregeket és a katonai felszereléshez sok bőr kell. Kell a bőr a nyergekhez, különböző szilákhoz és főképen bakancsokhoz. Ez az egyik ok, hogy drágul a bőr, de az is nehezen lenyomták valamennyire az arakat, de amióta felbomlott a kartell, azó.a ismét 20 százlékkal emelkedtek az árak. A valliutáris nehézségek is nagymértekben hozzájárulnak a nyers- és kcszboraruk drágulásához. A mészárosok és a drágaság Kérdést intéztünk egy nagyvágóhoz is, hogy mi az oka a hús drágulásának. Szerinte a mészárcsiparnak kevés köze van a drágasághoz, mert azt egyrészt az élő és vágott hús fokozottabb exportja idézi elő, másrészt pedig az a körülmény, hogy a földműves nem adja el a marháját, azzal az indokolással, hogy kell neki egyrészt a munkához, másrészt pedig talán jövőre magasabb ára lesz. A nagyvágó azzal fejezte be felvilágosításait, hogy ők szívesebben vennék az olcsó árakat, mert a drágulással a fogyasztás csökkent és a forgalom kisebbedése csak nekik okoz károkat. Áremelkedés minden vonalon Végül egy gazdát kérdeztünk meg a drágaság okairól. Szerinte a gabonán eszközölt külföldi kötések, ha pillanatnyilag nem is, de később feltétlenül éreztetni fogják az ár emelkedő irányát. Ami pedig az idei termést ileti, az kitűnő volt, de a gazdának nemigen volt belőle haszna, mert a gazdatársadailom nagyrésze már előre eladta búzáját, még aratás előtt, miért nagy volt a pénzszűke. Másik része rögtön aratás után volt kénytelen eladni és így alakultak ki azután az árak, amelyek elég nyomottak voltak, de a külföldi nagy gabonavásárlások azt jelentik, hogy ir.ikor az export megindul, a gabonaárak fel fognak szökni. A szövetkereskedő a nagy állami megrendelésekkel magyarázza a szövetáru drágulását, a nehézipari vállalatok vezetői szintén ezzel érvelnek. Amint látjuk, a drágaságot igen szépen és érthetően megindokolják mindenütt, . ADID meqiujilj/L ok uj co 0 u KERESSE FEL A VISZONTELADÓINKAT csak egyedül a fogyasztó az, aki tanácstalanul áll a drágulás hullámverésében. Számára nincsen kiút, neki csak egy megoldás lehet: a kisebb kairaj kenyér és aj. kisebb falat hús. (a. 1 ) Kolozsvár munkásainak létkérdéseim! tárgyallak a szakszervezetek vezetői ———* Részletes beszámoló a kétnapos tanácskozásokról• — Határozati javaslat a kisebbségi kérdésről KOLOZSVÁR, szeptember 20. A kolozsvári munkásszcrvezctek vezetői -aiz -elmúlt hét végén kétnapos tanácskozást tarübiíták. A megbeszélésen 14 sziakszecrvezat képviseletében 78 vezetőségi illáig jeDent meg. Az ülések elnöki tisztségét Chiciudean Gheorghe és Pállfí Tibor Itlöltö/Ilték be. A munkásság problémái Első nap a szakszervezeti tanács titkánál, Bruder Ferenc tartott részletes bo számolót aa egyes szakmák eseményeiről, ismertetve az elmulti év különböző bérmozgaImáit és a munkásságot érdeklő egyéb kérdéseket. Ezek közül eásősoa'ban az általános drágaság ügye és iái letörésére arányúid hatósági intézkedések eredménytelensége került szóba. Amint a beszámolóból ki* világlottlt, tál t sérelmek orvoslására szintén emlék- iiialOLall fordulnak a munkaügyi minisztériumhoz, mig a munkakamara vezető* ségét — szakszervezeti tanács döntése alapján — külön bizottság kereste lel. Rendezték a munkakönyvek ügyét) Dr. Moldioviain Hiairiton munkakamarai elnök és a Chiciudean Gheorghe, Mure- san Alexandru, Bruder Ferenc, Pállfi Tibor és Chisu Patriciu munkásvezetősé- gi Hágókból álló öttagú bizottság között lefioöyt tárgyalások eredményeként sikerült) e nagyjelentőségű kérdésben, mely mintegy 20 ezer embert érdekel), a, munkaikönyvek kiosztása körül előállott le- hiötoö'Jlen állapotok rendezése. Eddig ugyanis csak déli 11—í óráig terjedő időköziben, tehát mindössze napi két órán átl, leli eteti t a munkák ön yveket kiváltaná, ami végtelen hosszadalmassá tiettle az egész eljárást. A inunkáskii!- dötfeég közbenjárására a munkák amarai elnök — oki ai legnagyobb megértéssel járult hozzá a kiküldöttek kérésébe? — intézkedő 11, hogy c zulun napon! a re a gél 6-tól déli fél 2 óráig, sót hetenként háromszor: hétfőn, kedden és pénteken délután 4—7-ig is az érdekeltek rendelkezésére (híjának a munkakönyvek kicserélésére a tisztviselők. A szialkszervezeti értekezlet második napján a bizottság beszámolt nz elért eredményről. A jelentés eredményeit oxegeléigiedéssci vetítsék tudomásul. A kisebbségi kérdés A kívánságok megoldása, a; kisebbségi ügy rendezése nem hatalmi, hanem országos jelentőségű kulturális és gazdasági kérdés, az együttműködés és békés fejlődés biztosításánál. Au anijanijeh szabad használati joga nak gyakorlati megvalósítású csupán a?, épitömunkáiban való részvételt könnyíti meg. Tehát ialz állampolgársági hűség á 1 Iá sp ont jára hely ezk cd ve, re m é 1 he1 ö, hogy a kormány méltányolni fogja a népkisebbségi munkásoknak a román munkásság által (iLs támogatott kérését az állampcllgári egyenjogúság, a? anya nyelv szialbad használata:, a saját, népi kuMurá* ban. való fejlődési lehetőség és a hivatal* viselés, valamint a munka egyenlő jogához, vaC'ó biztosit ásóra, légyben utasították a megválasztott népkisebbségi bizntí- sángot az ország többi munkásszcrvezelé- vej szemben a kapcsolatok felvételére. Az éjjeli órákban véget ért gyűlés további megbeszéléseit' szeptember ÖOra ballasztot ták c.1. Egyenruhát kapnak az aradi bérkocsisok és gépkocsivezetők. Aradról jelentik: A polgármesteri hivatal rendeletét bocsátott ki, mely szerint gumival kell ellátni a bérkocsik kerekeit s át kell alakítani, ki kel cserélni a meg nem felelő jármüveket. A jövőben a bérkocsisok és a gépkocsivezetők egyenruhát kötelesek viselni. Az előirt rendelkezések végrehajtására január elsejéig halasztást adtak. Veszedelmesen elszaporodtak a vaddisznók Tordamcgyébcn 'Fordáról jelentik: Torda,megve eg vés községeiben Vi* a fogyasztási cikkek mellett különösen a tűzifa beszerzése okoz gondot. A szakszervezetek tanácsa emlékirattal fordult a város vezetőségéhez, amelyben javasolja a drágításra ürügyet szolgáltató illetékek mérséklését és a- kartellspc- kulációk megfékezését. Foglalkoztak továbbá a módosítás alá Iteriilö munkxüörvi'mjyokkel is. Errevomal* kozólag a társadaÜombizfositó intézetek örtikiarmányztriílát és ni szakszervezeti szabadság elismerését kérik. Majd napirendre került a munkaküny. veik kicserélésének ügye. Az Rt tapasz* Az értekezlet második napi ülését Ghiciudlean Gheoirghe nyitotta: meg. A megbeszélések főtárgyát ezúttal a kisebbségi ügy, mint munkáskérdés képezte. Eimek keretében dr. Deutschek Géza álsmerteüte a közelmúltban dr. Drn- gomir Silviu kisebbségi főkormánybiz- tasltoz kihajlilgatás keretében beterjesztett endékiraltlot ia magyarnyelvű szellemi és fizikai munkásságot érintő kérdésekről. Beszámolójában dr. Deutschek kifejti, hogy nálunk, Romániában a kisebbségi kérdés nem politikai, hanem főként gazdasági és köz%atzgaMsi kérdés. A beszámolót élénk vita követte, Stroia Gheorghe, Chisu Patriciu. Lengyel Sámuel, Szepesi József, Surda Miha- lache, Poigăceanu Vaisile és Jordákv Lajos félsz ólalásaiiviad. Határozati javaslat A vita eredményeként elfogadták a Jordáky áO&il megszövegezett határozati javaslatot, melynek főpontjai ezek: Az együttes értekezlet teljes egészében magáévá teszi a folyó évi szeptember 3-án dr. Dragomir Silviu kisebbségi főkor mánybiztosnak átadott emlékirat kívánságait. szedeilmcsen elszaporodtak a. vaddisznók. A szaporodás olyan mérvű, hogy komoly veszedelmet; jelent a község gazdát számára., inert igen nagy károkat okoznak a kukoricaíolkleken. A gazdák a vn- diásztársulaJtokat kérték fel, hogy társa< vadászatidat szabadítsák meg a veszed* lemtől a faiukínt. Férfiszabók figyelmébe! A legjobb őszi és téli divatlapok minden árban és választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. — Vi- í dékre utánvéttel is azonnal szállítunk.
