Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-05 / 148. szám

8 n LI UN Z í: K minwTaun a;: Íe!ejező<hek a ideiikon tanácskozásai Tizenhannadszor gyűltek ezúttal ósz- sze a Helikon írói Kemény János Karó­nak és nejének páratlanul vendégszerető, ősi otthonában. A gyönyörű, régi, épület a mag var irodalio inban erdemes helyen álló urának jóvoltából, nagy múltjához ■méltó hivatás kiinduló állomási nap­jainkban is. Ez a hivatás: kisebbségi ete­tünk jó európai érteltenvben veit szellemi há.Herének kiépítése és fenntartása ma lantosabb, minit valaha. Mert a kisebb­ségi élet gyakorlati céljai számára sincs tartós és igazi, érvényesülés szellemiek­ben kiépített háttér nélkül. A Helikon irói, — mostani tanácskozásuk is bizo­nyítja — tudatéiban vannak, a számuk­ra igy adódó hivatásnak és teljes erejük­kel igyekezzenek annak megfelelni, mint ahogy kétségtelen sikerrel teleltek meg eddig is. Magyar kisebbségünk szellemi egyéniségének öntudatositá&a, igazi ma­gára esz niélésc eddigi munkájuk eredmé­nye. S a Helikon kezdettől fogva nyilt, szabad, megértő, a kisebbségi élet lénye­gét elfogulatlanul átfogó szelleme lebeg munkájuk fölött továbbra- is. Az a szel­lem, melyet a ..Fekete koécslor“ nemes szelilemü nagy írója,, a nehezen nélkü­lözött Kuncz Aladár képviselt müveiben. Az írói, összejövetel kisebbségi életünk­nek ezúttal is az elnevezés legjobb értel­mében vett kulturális eseménye volt. — Színvonalas eszmecserékben, a nehézsé­gek elfogulatlan, őszinte föltárása utján is gondolatébresztő megbeszéléseken vi­tatták meg szellemi életünk minden kér­dését, bizonyságát adva újra, bogy a He Ükön kisebbségi életünk nélkülözhetetle­nül fontos és értékes intézményévé vált. Igazi útkereső és útmutató munka az, melyet a Helikon iró.j első összejövetelük óta a kisebbségi magyarság számára vé­geztek s a legteljesebb összhamg és meg­értés jegyében lefolyt tanácskozásukat c szellemi, útkeresés és iránymutatás jelen­tős áPomásának lehet tekinteni- ezúttal is. A Helikon pénteken, szombaton és va­sárnap lefolyt tanácskozásaljról követke­ző jelentés számol be: : Jelentés a Helikon tanácskozásairól A transzllivániái Helikon irói Marosvé- csen, báró Kemény János vendégszerető házában július 1—3. napjain tartották tizenharmadik baráti összejövetelüket. Jelen voltak Bánffy Miklós, Finta Zol­tán, Bugyi László, Járosé Andor, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Kádár Imre, j Kemény János, Kiss Jenő, Kos Károly, Kovács László, Lakatos Imre, Ligeti Er­nő, Molter Károly, Ny\\rő József, Szántó György, Szemlér Ferenc, Szenczei Lász­ló, Tamási Áron, Ţauaszy Sándor, Vá­sárhelyi Z. Emil, .Albert. A Heli­kon többi’ írói távolmaradásukat kimen­tették. • -'■< I* 1 A tanácsié ozások ismét tanúságot tet­tek arról a szellemi, összhangról, amely •a Helikon íróinak együttműködését ed­dig Ls jellemezte s aminek a transzilván kulturális élet már komoly eredményeket köszönheti. Ismét megmutatkozott, hogy ez a transzilván szellemben folytatott együttműködés olyan erős és mélyen megalapozott, hogy a mai korszellem bontó tirányziatail sem voltak képesek azt kikezdeni, i-io ■ 1 ­\Dsida Jenő emlékezete A tanácskozásokat Bánffy Miklós üd­vözlő szavakkal nyitotta meg, majd Kiss Jenő mondott enüékbeszédet Dsida Jenő- xől, a Hetikor most elhunyt kitűnő költő- tagjáról. A Helikon (irói, mély megrendü­léssel hallgatták a költő egész fejlődését felölelő gyászbeszédet, mely Dsida irói és emberi arcképét erőteljes vonásokkal s a gyászhoz, méltó költői- színekkel raj­zolta meg. Kiemelte a gyászbeszéd.Dsida értékes müíördSifcójj tevékenységét is, amellyel többek között a, román költé­szet számos kiváló alkotását ültette át nyelvünkbe. A gyász jeléül a Helikon írói tanács­kozásaikat ezután- felfüggesztették. A Helikon és az Irodalmi Társaság A következő ülésen, amelyet Tavaszy Sándor vezetőit, Kemény János beszá­molt ay Irodalmi Társaság küszöbön ál­ló ötven éves jubileumáról. Javaslatára kimondták az irök, hogy mind a Helikon közösség, mind az egyes irók, teljes erő­vel segítik elő a nagymultu irodalmi tár­saság jubileumának méltó megünneplé­sét. Kém: ndolták továbbá, hogy minden­ben támogatják Kemény Jánosi, u> társa­ság uj elnökét abban a munkájában, amely méltó tevékenységi kört és eleven életet) akar teremteni a társaság számára. A Helikon és a népművelés Kacsó Sándor számolt he ezután a ve­zetési* alatt működő Hasznos Könyvtár helyzetéről. Az irók ismételten megálla­píthatták, hogy ez. a népies könyvsorozat hézagpótló értékű szerepet visz a nép ne­velés terén.. Bánffy Miklós lie jelentette a Szépmü- vés Céh élhaiározását, hogy a falus: nép számára megfelelő szépirodalmi műviket akar iratai é.s megfelelő módon a falusi tömegekhez eljuttatni. Javaslatára ki­mondották. hogy gyakorlati! módot ke­resnek mindkét sorozat eredményes ter­jesztésére. A Helikon és színházi kultúránk Kemény János, mint a Thália színház elnöke, tartott ezután beszámolót a szín­ház egyévi: működéséről és a transzilván szó)játszás helyzetéről. Kádár Imre, a színház igazgató-főrendezője, ismertette a színház tevékenységére vonatkozó ada­tokat, Vásárhelyi Z. Emil pedig a szín­ház és a Helikon közös állandó drama- pályázatára beérkezett müvekről lett je­lentést. Az. év folyamán beérkezett (>ö darab, ezek közül hármat talált a bíráló bizottság előadásra érdemesnek. E dara­bok a következő .színházi, évadban mű­sorra is kerülnek. Bánffy Miklós a transzilván színját­szás egész kérdéskörét felüelö hozzászó­lásában kifejtette azokat a módozatokat, melyek a színház eddigi örvendetes fej­lődését továbbra is biztosíthatják. Hang­súlyozta, hogy a Thália színház tevé­kenysége eddig sem szorítkozott csak az anyavárosra, a jövőre nézve pedig két­szeresen feladatul kell vállalnia, hogy működését mentül szélesebb területen, az egész kisebbségi magyarság javára érvé- ny'üsiitse. Kifejtette továbbá, hogy az operett-kultusz tovább; elsorvadásával keli számolni s a színház a magasrendü hivatását akkor szolgálja eredményesen, ha szervezetében a hangsúlyt a drámai műfajok és a zenés vígjátékok ápolásá­ra helyezi. Javaslatára határozatüag kimondották az árók, hogy örömmel állapítják meg a színház művészi sz in vonalának állandó fejlődését, egyben kívánatosnak tartják, hogy lokális szempontokon túl, igyekez­zék a szinház mennél több városba el­juttatni a magasrendü színházi kultúra eredményeit. ■ in in ■ ii ni iáin m Iá 38 lull un 9. A Helikon és a tudományod élet Tavukíy Sándor tett jelentést a Hédi* kon és a tudományos élet knpc .olatuiról Ismertette u Helikon folyóiratának és könyvsorozatának idevágó tevékenységét és azokat a feladatokat, amelyek megol­dásra várnak. A kulturális közeledés kérdései A kérdés körül kifejlődött vita folya­mán a Uel.kon irói kifejezték a rínak szükségét, hogy sze Ierni életünk meg­nyilvánulásaival napi sa jtónk is rendsze­resen foglalkozzék és ehhez felajánlották a maguk, .segítségét. Bánffy Miklós bejelentette, hogy u He* bkon eredeti programjához híven, tovább kívánja ápolni a kulturális kapcsolato­kat. Ebben a szellemijén a Helikon fo­lyóirata rendszeresen ismerteti a román sjzelűenó élet megnyilatkozásáét. Előké­születben van a Szépinüves Céh novella- gyűjteménye a legkiválóbb román elbe­szélők müveiből, a Helikon íróinak for­dításában. Örömét fejezi ki, hogy a szín­ház brasovi ünepj játékáénak rendjén előadta Efünüu Prumetheusét. A kultu­rális cserének ezt a munkáját tovább kell épé te ml Végül mélyreható megbeszélés fejlő­dött ki a Helikon további feladatairól, aminek folytán megállapodtak a követ­kező munkaév teendőire nézve. A Helikon hagyományainak szellemé­ben L get i Ernő mondott emlékbeszédet a Helikon felejtliete'en alapítójáról, Kuné-) Aladárról. A magasszárnyalásu emlék beszédet, mely Kuncz Aladár em­lékét eleven erővel jelenítette meg, a He­likon irói mély meghatottsággal hall­gatták. A tanácskozások befejezése után Moh tér Károly köszönte meg Kemény János­nak és családjának a szives vendéglátást és azt az állandó és tartós szeretetek mely a Helikon légfőbb éltetője. üsaG SELECT MOZGÓ Általános közkívánatra ma még! Sportjárvány az iniézeében RITZ FIVÉREK világhírű ko­mikusok szenzációs vigjátéka !!! URÁNIA MOZGÓ Csak ma! Kaland Párisban Csodás rlndezésü, elegáns ope­rett, fősz. V Gravey, J. Blondell. 3..ur.fli\mr.iiiii îmi mi ■— Jugoszláviában kötelesek az ofiíakő nemzetiségek nyelvét megtanulni a köztisztviselők- — ^ BELGRAD, Julius 4. Korosec Jugoszláv belügyminiszter nagyfontosságu rendeletet adott ki, me­lyet már meg is küldtek az alsóbbfoku közigazgatási hatóságoknak. A 202x7—- 1938. számú rendelet az állami tisztvise­lők nyelvtudásának kérdésével foglalko­zik és rámutat annak fontosságára, hogy a nemzetiségek által lakott vidékeken működő köztisztviselők ismerjék a kér­déses nemzetiségek nyelvét. A rendelet szerint a nemzetiségi vidékek állami tiszt­viselői három év alatt kötelesek megta­nulni a vidéken beszélt nyelveket. Akik már bírják ezeket, előnyben részesülnek az előléptetéseknél, akik pedig nem mu­tatnak készséget a kérdéses nyelvek meg­tanulására, azokat hátrányba helyezik az áthelyezéseknél és előléptetéseknél. A rendelet megokolása szerint, az állami tisztviselők állandó összeköttetésben áL- lanak a néppel és feladatukat lelkiismere­tesen csak úgy végezhetik el, ha a nép kívánságait és panaszait közvetlenül tőle tudják meg. Végül a rendelet egyenként felsorolja a nyelveket, melyeket a köz- tisztviselőknek meg kell tanulniok. A dunai Bánság területén a román, magyar és német nyelvek megtanulására kötele­zik az állami tisztviselőket. Jugoszláviai kisebbségi részről a belügyminiszter ren­deletét nagy megelégedéssel fogadták. Lipót, Dávidovics Solomon, Dobás Lász- j ló, Embei Ivan, Erdélyi Miksa, Eiscnber- ger Bertalan, Erdödi Endre, Egyed Ba­lázs, Elfer Margareta, Engel Gábor, Edenberg Ferenc,, Ellihes Béla, Feldman Enea, Fuss Frigyes, Fendler loan, Fi­scher Ágoston, Fráter Gáspár, Fried Li­pót Görög, Fenyves Simon Sámuel, Fried­feld Braun Ludmila, Fráter Ernő, Falz Béla, Fűzi Elena, Felchtenmather Károly, Feltör Ignác, Frank Géza, Frankt Ignác, Farkas Antal, Fodor Sándor. A kimutatás — melyből a fenti ada­tokat vettük — nem teljes, csupán az „F“ kezdőbetűig tart s a felsorolt, orvo­sok lakhelye nincs kitüntetve a kimuta­tásban. Az egészségügyi miniszter intézkedése a külföldi diplomák honosításának A gyakorlattól eltiltott orvosok névsora — - - - BUCUREŞTI, julius 4. Az egészségügyi miniszter, a külföldi diplomaták honosítás,! ügyeinek revíziója céljából kiküldött bizottság jelentése •alapján, többek között a következő or­vosokat tiltotta el a gyakorlattól: Glück Alexandru. Polák Béla, Magyl Dezső, Adelstein Bemát, Aczéll Márk, Aczél Ár­pád1, Adler Károly, id. .Andrási Ernő, Avarfii Imre, Amdus Pál, Adorján Jenő, Adler Izidor, Fischer Imre, Aptai Endre, Ákcncz Károly, Blumenfeld Sándor, BoskovitS Henrik, Benedek László, Bo- donyii Alajos, Brunner Henrich, Boltos Fi'igyes, Boroza Sándor, Balázs Emil, Beide Károly, Binder Ottó, Braun Men­del', Blayer Sándor, Borgha Eugen, Be­senski Antal. Brüll Vilmos. Borca Demet­rle, Barna .Ármin, Berger Vilmos, Bozoki Dezső, Barta Dezső, Benedek Zoltán, Bo- zac loan, Braun Rudolf, Bartole Nicolae, Brasini Francisc, Böhm Mihály, Bűre Petre, Boer Margareta, Bodor Dumitru, Bilifcz Adalbert, Blattner Ármin, Barschi Avram, Berkoviitz Olga, Bruder Josef, Berkovitz Bemát, Gyene Károly, Csuka Benjámin, Szekelirxs Dániel, Krirner So­lomon, Cara Dumitru, Kovács János, Collinában Maria, Colem Albert, Csillag Ignác, Kis István, Czirják Ambrus, De­meter Károly, Demeter György, Dorka Áron, Décsii Pál, Deutsch Mátyás, Doc­tor Emanuel, Doibnay Vilmos, Dembsld József, Drechsler Henrich, Dovgali, Mi­hály, Druckmann Adolf, Diamant Lász­ló. Dtel Carol, Dressier Róbert, Deutsch * KERESEM MOLNÁR JENŐT, vagy Mol­nár Pád, kiknek szülei Molnár Lajos és Kardos Eugénia. Közöljék címüket testvérük­kel. ifj. Molnár Lajossal. Calle Rioja 1767. Avelkmeda. Buenos Akes. Argentina. * ORVOSI HÍR. Dr. Hamburg József szem­orvos külföldi útjáról visszatért és újból ren­del Cluj, Calea Regele Ferdinand 34. sz. alatt. leooíáíFípoStííree Nagy ünnepséggel várják haza a Ripensiát TIMISOARA. A R&pensiiu Milánóban is eiiaigy sikert aratott kitűnő játékiáivo/L. A veze- tőgóiit n 20dk percben Doilxal beadásából Rin­dea lobte, melyet a 27-ik percben Cassia egyenlített, majd a 41-ik pereiben' Lőtt az ölaisz esiaipiaibniak szerzd meg a vezetést. A II. öéliidő 26-ük percében egy tultsaigaruan meg­áitól! tizenegyesből Gas&io beálil itatta ei cég­eredményt (3:1 a Miliőn javára). A 42-ik percben Giolae holtbizitos helyzetben kapu xnedtlé lőtt. A Ripemsku legjobbjai: Dobai, La­zar, Rindea és Bürger. A csapat a győzelmet áls megszerezhette volna, de a sáros-, csúszós talajom nem érvényesült nagyobb technikai tudása. Az együttes kedden délben érkezik haza Tinűsoonáira, ’ahol nagy .ünnepséggel fo- j god jók. Magyar népviseletek. Esztergomi Kincstár Ivét uj, ragyogó Officina-könyv. Bib­liofil kiállításban, rengeteg mülappal, szép kötésben. Genthon — Leopold: Az esztergomi kincstár, ára 92 léj. Palotay Gertrud: Magyar népviseletek, nagyalakú album, sok színes mülappal 165 lej LE- PAGE-nál, Cluj. Postán utánvéttel. Kér­jen teljes jegyzéket. Az Ellenzék „Concordia“ müintézetének nyomása, BUN E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom