Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-06 / 149. szám
Ara 3 io mm Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj4 Olea Moc'lor 4. Tefefon: 11—09. Nyomda^ Str. I G DuOi No. 8 F:ókkiadóhivataJ és könyv osztály: P. Unirii 9. Telefon n-99 HMBB—mm mám r ——-----a—a«— LtX ÉVFOLYAM, 14V. SZÁM. Halottasaik aj nos egyre sűrűbben beli megemlékez- zi'mk e hasábokon o f<rjihdmfís veszteségekről. amelyek legtöbbször \pófol hittatjának, ahelyett, hogy az élők szótmó- nnk giptrapndásároI, ö tevékenyek diadalmas cselekedeteiről számolnánk be. Hogy épp e hasábokon? Nemcsak mert kiváló halót- tairtk érdeme légy,iáid) épannyira méltó a „vezető hely1* kitüntetésére, mint akár ide gén vér ontó hadvezér, kincskereső váUalko ■ zó, zeneboiniílf akozó politikus átmeneti dicsősége, hartem azért is, mert ^ szellemiség mai bukása idején itr.br el orbi, a közeinek és távolnak emlékezetébe vfoisza idézni keil őket, sőt már megmagyaráz ni alaposan, kik is voltak és miben pdcskedtek e példaképek. Alacsony, fdedélzeny, hálátlan ez a kor ® javából. Kevesen ismerték n mi sorainkban is az ■ egyébként gy/tgyjeájárói országos hirü Páter fíéla dr, rendkiouli nagyságát és hervadtra tat.ha\ii érdemeit. Mikor meghalt és a sajtó — merj1 az igen, ez ismer; és teljcsM egészen kötelességét a kisebbségi életben a vfozonyos- dág egyre kevesebb reményével — a hírlap elmesélte életét, eszik okkor eszméltek föl n legtöbben újból reá s elég az ép számmal akkor vettek róla igazi tudomást so-kan. Pedig nagy tudós voir, a gazdasági akadémiáit virágzás csúcsára emelő romár és igazgató, a gyágynihmnipcedés tás termelés nagy érdekének szervezője, az iskolai tej, gyermek nya- : raliat ás, a román—magyar összefogás, az evangéliumi béke nagy apostola . .. Most pedig sióba szállott egg nagyobb körben aligha foment, de lassan bizonyára történelmi hírre jutó idős leány, akit a francia nagy kisasz- szonyokat kitüntető címmel hívtak „méltó- ságos asszonynak“, egy páratlan ember, akiről bizonyára könyvet fognak imi, mert nemcsak leány létére nagyasszony és ezrek anyja volt, nemcsak valóságos férfi kicsiny ■ és törékeny nő létére„ hanem fájdalmas nyomoréksága ellené:le hihetetlen képességű hős cs 12 évig )pokoli gyötrelmek ágyára szegezve városa minden lelki és szellemi mozgalmának 1arkangyala utolsó pillanatig. Egy Keller Hetén, aki lát, hall és beszél, de nyomorékon vánszorogva és betegeskedve össze ha sonii thatatlan erűvel és kitartással, kór ágyán pedig annál is hatalmasabb súg alma zással, mintha gyengesége ás betegsége nem is való ság tenne, éjjebnappaj szervezett és vezetett, kivitel nélkül mindenkit h óda faltra késztetve, főleg, mikor Romániában elsőnek lett nő létére a városi tanács taxjja. Álljunk meg mind emlékezeténél és őrizzük meg nevét, habár csak „Arad legnagyobb férfin“ volt, ahogy egy iró nevezte és jellemezte. Vásárhelyi Janka volt a mindennapi neve. „Jankus44 — így hívhatta szegény és gazdag, fiatal és' öreg Vásárhelyi Béla főispán, főrendiházi tag, arad osanăiii vasat igazgató leányát megyéje ids városa legelőkelőbb hölgyét — aki ifjan a jótékony mozgalma\k élé- ■re állott és hamarosan, mint a Vörös Kereszt elnöke, városa vnUimennyi nő egylet ének. zsidónak és protestánsnak is, hit buzgó katolikus létéire, intőd olt vezérre lett. A háború alc\tt 27 kórházéit igazgatott. Ami humanitárius intézmény csadc van. létrehozta: tüdőbe legek, csecsemők, anyák gondozóját. Slefá nin-egyletet, napközi otthont, nővédelmi hi- mutált, ingyen tej és kenijérosztást. Irodalom, zene, színház, könyv embere rögtön sikert érf el, megnyer!e jó szivének okos hajlandóságát. Mikor .idegbénulásból eredő számos bajának pokoli szenvedései pmátrácsírjához“ szegezték, udvarháza teli lett vezérkari em hereivel és onnét intézkedett szakadatlanul. Élete és munkája mcgfoghatlan és utánozhat. Um. Kétségtelenül fajtánk jogos büszkesége. Akt nem ismerte, jegyezze meg jól kézdivá- sórhelyi Vásárhelyi Janka nevét, kisebbségi s mugyarságt nagyságunk illetékes képviselő jél, hogy tudja, ha majd szobra fog állam Aradon, ki volj ez n hőslelkü asszony? Aki meg ismerte, terjessze mindenfelé értékét, jelentőségét, példáját. Hogy a másvilági mezőkön érezze: Non omnis moriar: nem halok meg teljesen. ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS iFelelős szerkesztő és ígtsrtfalái DR. GROIS LÁSZLÓ i> / í ; R 1) A Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. Í*, Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Dos. 886) 1938. Trib. Cluj.) Előf-zctési árak: havonta 70» negyedévre 220 félévre 420, egész évre 840 tej. ■na ■UMBK& ^inBBmBmBBoaBaeaKaaama CLUJ, 1938 JULIUS 6. I ţ/rVtfTTjgaSv, vIrÄttA&ViZiSSzMMFfo Újra mentik a békét ......... ...■Ml linillHilWlH — Chamberlain, Mussolini és Ber.es beszéde, a helyzet három lényeges jelzője. ** Ma lesz a benemavatkozási bizottság történelmi ieleniőségü ülése. Aláírták ajfrancia-törck szerződést Bonyolódika tawo helmet Európa külpolitikáját élénk sajtótevékenység vezette be hétfőn. Előtérben vitatta Chamberlain vasárnapi beszédét, amelyről megállapítják, hogy talán ismét megmentette a békét. Ez a beszéd tulajdonképen beharangozta a benemavatkozási bizottság ma, julius $=én esedékes ülését, amelynek véglegesen dönteni kell a spanyolországi önkéntesek hazaszállítása ügyében, miután az albizottság a részletekben, főleg a szállítás költségeiben is megállapodott és most már a szovjet részéről sem várható ellenvetés. Minden valószínűség szerint lord Plymouth megnyugtató határozatot fog kimondani. A valószínűséget következtethetjük Ciano és lord Perth vasárnapi megbeszéléséből, amikor is határozott ígéret történt elsősorban a feketeinges olasz légió hazaszállítására és az itáliai toborzás beszüntetésére, valamint Franco repülőosztagának ezentúl tartózkodó magatartására nézve az angol teherszállító hajókkal szemben. Chamberlain cetteringi beszédében élesen nyilatkozott az őrültség által megfertőzött világról, amelynek égető szüksége van az angol békeszeretetre, amelyet nem irányíthat azonban a vértől megundorodott pacifisták álszemérme sem. Szomorú, hogy ai háborús szellem, minthogy Európát kímélni tartozik, Spanyol- országtól Kínáig keres kielégülést. A spanyol kérdést csak az angol módszerrel lehet megoldani, amely az uj bonyodalmaikat felgöngyölíti s a mérges elemeket levezeti. Az angol kormány békepolitikáját otthon támadók nem védik meg a valóságos és igaz béke érdekét. A világsajtó egy másik ponton is a teljes megnyugvás hangulatát éleszti, örömmel újságolják a sziriai válság teljes meg- gyógyitását. Az Ellenzék tegnapi száma már közölte, hogy szombat este aláírták a francia-—török vezérkari megállapodást. Ez ma, kedden máris életbe lép, amennyiben a szandzsákba török katonaság vonul be és ezzel a sziriai francia mondátum Alexandrette felé önként kaput nyit más érvényesülő erők számára is. Meglepetés- szerű gyorsasággal írták alá ezek után hétfőn délután hat órakor az általános francia—török barátsági, döntőbírósági és konzultáló szerződést, amely a Földközitenger keleti medencéjében a status quot igyekszik biztosítani. Az angol—olasz szerződés után most már egy darázsfészek nyugtalanít: a forrongó Palesztinái, amelyben az arab és zsidó összeütközések aggasztóan kezdenek sokasodni. A csehszlovákiai helyzetben is lényeges javulás kezdődött. Egy londoni távirat szerint a „Star“ arról értesül, hogy a prágai kormány kidolgozta nyelvrörvényjavaslat örvendetes módon engedékeny. Négy hivatalos nyelvet állapit meg, amelyet egyenlő joggal használhat minden csehszlovák alattvaló a bíróság előtt, az állami és egyéb hivatalokkal való szóbeli és Írásbeli érintkezésben: a csehszlovákot, a németet, a magyart és a lengyelt. Ebből következtethető, hogy a ruthén- föld a békeszerződés értelmében teljes közigazgatási és művelődési önkormányzatot kap, melynek természetes folyamá- nya, hogy a ruthén nyelv nemcsak a saját területén, hanem egyébütt is használható. A kisebbségek arányosan részesülnek a költségvetésből és nemcsak az állami hivatalokban, hanem a hadseregben való elhelyezkedésre is arányos részt kapnak. Ezekkel szemben Prága a következő követeléseket támasztja a kisebbségekkel szemben: a cseh alkotmány tiszteletét, az állam iránt vaió hűséget, amiért esküt kell tenni, minden követelés elejtését, amely belső határokat akarna vonni és a változatlan külpolitika elismerését. A szokolok kongresszusán tegnap a csehszlovák, a jugoszláv, o: romániai, a bul- gár, az orosz szokolok és külföldi vendégek ünnepélyes tisztelgő felvonulást rendeztek a Hradzsin udvarán Benes előtt. A köszönő beszédben Benes méltatta a» szokolok szellemi, erkölcsi és bírálati erejét. „Csehszlovákia békében akar élni, barátságot akar ápolni valamennyi szomszédjával és minden nemzettel a ezért a csehszlovákiai nemzetiségekké] is békés cs együttérző működést akar létesítem“. Minden nemzet része az egész emberiségnek. Ebben az értelemben kell vizsgálni a cseh állam készülődéseit a nemzetiségi kérdés megoldására. Törvénybe foglalják a kisebbségek demokratikus egyenlőségét, amely nem veszélyeztetheti az államot, köztársaságot és cseh demokrata rendszert. Éppen most, a cseh állam létesítésének jubiláns esztendejében azzal bizonyítják be az állam szilárdságát és ellenálló erejét, hogy igazi együttműködést teremtsenek meg az állam minden alkotó tényezője közt. Nagyjelentőségűnek mondják, hogy Hodzsa miniszterelnök tegnap fogadta az autonóm tót néppárt küldöttségét. A váratlan meglepetést most újabb hírrel táplálják tovább. Eszerint Hodzsa miniszterelnök fogadni fogja a cseh kommunista párt összes nemzetiségekből alakított küldöttségét is. Hétfőn nagyszabású ünnepségek keretében nyitotta meg az olasz aratást Mussolini. A kiszárított pontini mocsarak egyik szántóföldjén állították föl a cséplőgépet, amelyről Mussolini beszélt. Visz- szautasitotta ama külföldi spekulációkat, amelyek a kedvezőtlen olasz terméseredményekkel próbálják gyengíteni Itáliát és a fascizmust. Hasztalan hirdetik, hogy az olasz népet éhhalál fenyegeti ar rossz búzatermés miatt. íme, ott is terem, ahol a fascizmus munkája előtt kietlenség volt. Igaz, hogy a tizenhatodik fascista évben kevesebb lesz a gabona, mint az előző évben, de remek minőségű és elegendő, hogy minden olasznak meglegyen a szükséges kenyere. És ha a tartalékokhoz kellene nyúlni, Olaszország a saját erejéből pótolni fogja szükségleteit, de sosem kér majd segítséget a demokrata államoktól. Aztán a „Bataglio di grano“ nagyszerűségét fejtegette s a földműves bajtársakat munkára lelkesítette, majd a cséplőgép tetején egy óráig dolgozott maga is, az egy- begyült tömeg állandó ünneplése közben. Végül megindult a gép s Mussolini három uj falun keresztül vonult át rajta dolgozva. „Buzacsata“ kezdődik azonban a nyugati hatalmak részéről is. Az angol és a franci sajtó egyértelmüJeg állapítja meg a „Sunday Times“ jelentése alapján, hogy az angol miniszterközi bizottság Bonnet francia külügyminiszter emlékiratának szellemében kidolgozta a Dunamedence és Balkán-országok gazdasági és pénzügyi megsegítésének módozatait, amelyek a Törökországgal kötött megállapodásokhoz fognak hasonlitani és az üzletet ösz- szekötik a politikai érdekkel. Anglia fokozni kivánja a kivitelét s ezzel kapcsolatosan 91 dunamedencci és balkáni államok nyerstermékeit szinte teljesen felve vő piaci szabadságot nyit meg. Kapcsola tosan a közcp-délkeletcurópai politikával: jegyezzük meg, hogy a hétfőn este megjelenő budapesti lapok határozottan megcáfolják a hirt, hogy Imrédy magyar miniszterelnök legközelebb Londonba utazik. Cáfolják a más külföldi látogatásokról szóló híreket is. Egyetlen fenyegető mozzanat, hogy párisi jelentés szerint vasárnap francia hadihajók megszállták a Para', cel-szigetcsoportot, amely a franciák szerint Indokinához, a kinaiak szerint Kínához tartozik. A szi getcsoportnak eddig nem volt különösebb jelentősége, de most hadászatilag rendki vül fontos lett, minthogy Japán a közeli Hainan kínai sziget megszállására gondol A Paracel-szigetcsoport lagúnáiban a franciák mindenekelőtt kikötőt akarnak létesiteni a hidroplánok számára. A megszállás hire rendkívül nagy izgalmat okozott Tokióban, ahol kijelentették, hogy szükség esetén a japán hadihajók a part rászállt francia osztagok lefegyverzését if végrehajtják, hogy Így védjék meg a szigeten lakó japán alattvalók érdekeit. Létrejött 3 francia—török szerződés A Franciaország és Törökország között létrejött szerződés kimondja, hogy ha a szerződő felek egyikét egy harmadik birodalom megtámadná, a másik szerződő fél semmiféle segítséget nem nyújt a tá madónak. Az első pont szerint a felek nem kötnek olyan politikai vagy gazda* sági szerződést, mely a másik érdekeit sértené. A két ország határozottan kinyilvánítja hozzájárulását a Földközi-ten ger keleti medencéjének békéje és az általános béke fenntartásához. Kötelezik magukat, hogy közös álláspontra helyez*, kednek, ha ezt a békét veszély. fenyegetné.
