Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-10 / 153. szám
. 1938 Julius 10. SţBSfiBBMMHHBMi ELLENZÉK sEMSsaasMamiiatMmBmmmmuamm 9 ’zwmmub Riport a kére ci S2 [q ii Iß rí Aradion rendeződött a koldus-ügy Két éves múltra tekint vissza az aradi gör. kei. és róm. kát. egyházak „Az ur hadserege — Karitász“ koldussegélyező közös intézménye. — Mit mond az intézményről az előfizető? — Látogatás a „koldusok hivatalában“ és a konyhában. —A segélyezett kéregető véleménye... ARAD, julrns hó. Az aradi üzletek, műhelyek és magánlakások ajtóin, közel a kilincshez, hogy szembetűnjék a belépni akarónak, kis pléh táblácska látható a következő fel- irássál: „Koldusok! Itt semmi segélyt nem adunk, menjetek a koldusokat segélyező Mvatalbai“ Sok kellemetlen alkalmatlankodás elszenvedésétől és felesleges fáradtságtól szabadiltja meg ez a kis táblácska nyolcat, akik ajtóikra kiszegezhetik, havi előfizetési dijuk ellenében. A koldulást? miiin tégy két évvel ezelőtt tiltották eü hatóságilag és az arra rászorult szegények segélyezésének problémája azóta foglalkoztatja behatóan az egyházakat és a különböző jótékonysági egyesületeket. Az aradi római katolikus és görögkeleti egyházak vezetői akkor határozták el, hogy a vái'os tehetetlen, munkaképtelen és elaggott szegényei rendszeres támogatása céljából közös akcióba kezdenek. A szép terv hamarosan meg is valósult s a kéregetéstől eltiltott szegények állandó támogatására a gör. kel. egyház részéről „Az ur hadserege“, a római katolikus egyház részéről „Karitász“ néven megalakított, de együttműködő, közös intézmény ma már jól beszervezve, szépen dolgozik s két éves fennállása óta jelentős pénzösszeget, nagymennyiségű cipőt, ruhaneműt, tüzütatja: „Koldulni) nem szabad, a kölcsönkérést azonban nem tilthatja meg senkii“ Látogatás a Karitász irodájában Az emberbaráti intézmény irodájában lázas munka folyik. Amikor belépünk, két tisztviselő éppen a következő heti ebédjegyeket állitja ki. Egyikük készségesen áll rendelkezésünkre s részletesen informál az intézmény működéséről: — Jelenleg mintegy 300 állandó segélyben részesülő ^.szegényünk van — mondja —, akik részben készpénzt, (havi 100—200 lej), részben napi élelmet (tej, ebéd, kenyér) kapnak. Természetesen ennél jóval* 1 többen jelentkeznek segélyért, de mert havonta csak kb. 50 ezer lej áll rendelkezésünkre, nem tudunk minden jelentkezőt kiéTégiteni. Sokszor előfordul az is, hogy olyan kér segélyt, aki nem nagyon vám rászorulva' arra. Hogy ne vezethessenek félre, a támogatásunkat kérőknek felvesszük a pontos személyi adatait s a segély kiutalása előtt utánajárunk a dolognak, még a szomszédainál is érdeklődünk anyagi helyzete felől. — Ma 1200 rendes előfizetőnk van, akik havonta juttatják el hozzánk adományaikat. Van olyan, aki természetben fizet (húst, kenyeret, stb. ad), legtöbben azonban pénzt adnak, 20 •—1000 lejig. Ezt az összeget mindenki maga állapit]» meg, saját belátása szerint. A várostól 2500 lejt kapunk havonta. — Kik az intézmény vezetői? — kérdezzük. — A Karitász részéről dr. Lakatos Ottó római katolikus plébános, az Ur hadserege részéről1 pociiig Turicu Caius gör. kel. esperes. — Segélyt csak római katolikus és gör. kel. vaillásu szegény kaphat? — érdeklődünk tovább. — Dehogy! Bárki jelentkezik, nem kérdezzük sem nemzetiségét, sem vallását. Több zsidó segélyezettünk is van. Az intézmény működését ismertető tisztviselő kimutatást tesz elénk, amelyből kitűnik, hogy 1937-ben 20.246 adag ebédet, 11.545 kgr. kenyeret, 1396 1 tér tejet és 25.400 kgr. tűzifát kaptak a város szegények a pénzsegély pedig 342.152 lejt tett ki. Ezeken kívül kabátot, különböző fehémemüeket, cipőt, ruhanemű- eket, nagymennyiségű szappant, gőzfürdőjegyeket, stb. osztottak ki az elmúlt évben. Ebédkiosztás előtt a konyhában Egyik tisztviselő kíséretében a Karitász konyháját 'látogatjuk meg. Dél1 van, a ház előtt foltos-rongyos ruhákba öltözött nyomorékok, igazi gorkiji alakok várakoznak. A kapuban kellemes, orr- csiklamdozó ételszag csap meg. A konyhában óriási üstökben rotyog az ebéd. A menü: savanyu leves és párolt hús burgonyával s minden ebédhez egy fél kiló puha, félbarna kenyér. Megkóstolgyorsan és biztosa Üiőidegzsába jltísgíájdalmaL Rheuma, Köszvényj Hiiléses bstsgségeknsi J ízület- és végtagfájdalmaknál Toga! oldja a húgysavat! Erősen baktériumölő! Mégé-lha- £ nyagolt esetekben is hatásos1. 7000 orvosi szakvélemény1 * Egy kísérlet meggyőzi 42, 14 es 3 tablettái csomagolásban. II Lei 130.—, 52.—_ét_12.— Egţj fltoKzatos angol drnagij vezeti o fronslordâniai arai) idegenlégiót fát és naponta 50—60 adag ebédet osztott ki a rászorult szegényeknek. Az előfizető véleménye az emberbaráti intézményről Arad főterének egyik ilyen koldus-el- háritó táblácskával megjelölt üzletébe megyünk be. Úgynevezett „koldus-nap“, szombat van, délelőtt 10 óra, amely időben, két évvel ezelőtt, amikor még szabad volt kéregetni s amikor a koldusokat segélyező hivatal még nem létezett, az ailamliizsnát kérők ejgymásnak adták aiZ üzletek, bankok, különböző irodák, műhelyek és magánlakások kilincseit. Az akkor szervezkedő koldus-segélyező intézmény egyik tisztviselője egyetlen ilyen koldus-napon 162 kéregefőt irt össze a főtér együk nagy üzletében.. — Kényelmesebb, előnyösebb-e igy a kéregetők segélyezése, hogy előfizetője a „Karitásznak?“ — kérdezzük a vevők által nem túlságosan zaklatott üzletvezetőt. — Nagy örömmel fogadtuk annakidején a koldusügy ilyen megoldását — feleli —. mert sokkal kényelmesebb s jóval kevesebbe is kerül igy a szegények támogatása., amj elől végeredményben úgy sem zárkózhatunk el. Hozzánk annakidején 100—150 kéregető jött be naponta, mindegyiknek 50 bánit adtunk s igy havonta' 4—500 lej ment el erre a célra. Most mi, az előfizetők ajánlunk feli egy összeget — én 300 lejt fizetek — a Kari- Iá sznak s most nem fordulhat elő többet i\/ sem, — ami sokszor megtörtént annak idején. — hogy naponta kétszer, sőt háromszor ts bejöjjön ugyanaz a koldus az üzletbe. — A táblácska teljesen megvédi az előfizetőket a koldusok zaklatásaitól? — kérdezzük. — Eleinte megtörtént, hogy mégis bejött egy-egv alamizsnakérő, mi azonban a táblácskára mutattunk és természetesen nem adtunk nekik semmit. Egy ravasz kéregető még mostanában is beállít az üzletbe. „Nagyon szépen kérem, tessék kölcsön adni nekem egy lejt“ — szokta mondani s amikor aigvafurt ötletét kérése teljesítésével honorálom, igy folyDAMASZKUSZ, julius hó. Transjordánia végeláthatatlan homoksivatagjain, melyek a Jordántól a perzsa hegyvidékig terjednek s ahol a világháború idején az angolok feledhetetlen nemzeti hőse, Lawrence ezredes keverte a világbirodalom kártyáit, egy uj és elődjénél sokkal titokzatosabb, munkájában eredményesebb nagyhatalom dolgozik. Hatalma olyan nagy, hogy arabok és fehérek egyaránt rettegnek tőle. Sohasem tudják pontosan, a sivatag melyik sarkában tűnik fel és tart Ítéletet Glubb őrnagy, akit mint fanatikus angolt ismernek, de akj egyúttal erős kézben tairt- ja a nagy célitc féken tartamit az arab hordákat, melyek különösen Palesztina kérdésében okoztak már nagyon sok kellemetlenséget az ango'oknak. Glubb őrnagy munkája többet ér, mint ezer büntető expedíció, vagy ugyanany- nyí font, noha pénzzel az araboknál mindent el lehet érni. A sivatagi beduinok bátor és a halált semmibe vevő harSORSJEGYÁRUDÁI Főelárusitóhely: Cluj, Sts». Kegiua Maria 46. Ösztönözze renyhe beleit munkára ... és évekkel fiatalabbnak fogja magát érezni. Belei 9 méter hosszúak Hg, nem ürii.nek k; naponta úgy összegyűlnek a hu.ladékok, amelyek hamarosín átalakulnak mérgekké és javakká és megmérgezik vérkeringését. Bágyadtnak érzi magát. Fej vagy hátfájást kap. Reuma és még vagy fél Dúcait] egyéb betegség tármdha/rja, meg. De állapotán nem segít drasztikus hashajtó szedése, hanem szedjen minden reggel ,kis adag“ Kruschen sót, amely újra NEVELI beleit és lassan arra szokoatf hogy újra rendszeresen dolgoz zanak. Miután még csak az eiső üveg felét szedte be, máris egészen más embernek érzi magát Szeme újra éiénkebben ragyognak, bőre tisztább lesz, já. rása ruganyos — 19 évvel fatalabbntk érzi magát. Végül s hacaj!mába keríti a Kruschen — köz. érzet. juk a levest — egészen jó ize van. A hús és burgonya szintén kifogástalan. — Mennyibe kerül egy poroiió ebéd? — kíváncsiskodunk. — Körülbelül 10—12 lejbe, kenyérrel együtt — felelik. Mit mond a „munkanélküli“ kéregető? A konyha, előtt várakozók közül megszólítunk egy 78 éves szlovák öregembert: — Baj ugy-c, hogy nem szabad kéregetni? Tótos hangsúllyal, értelmesen feleli: — Napszámba jártam, míg bírtam dolgozni, de az öregség munkanélkülivé tett. Kénytelen voltam koldulni menni, de két évvel ezelőtt ismét munkanélküli lettem. Először az öregség, másodszor a törvény tett munkanélkülivé. — Az Isten áldja meg az urakat, — mutat reszkető kezével a konyha felé, — hogy ha már koldulni nem szabad, kezükbe vették és intézik sokszáz szegény ember sorsát s nem hagynak minket az utcán, éhen elpusztulni. B. Gy. IBMMWM———■»»»»»»»»—— , r.osok, a palesztina'i ügyekkel kapcsolat- j ban a végsőkig elmennek és eddig hiá- I bavaló voLt minden angol ígéret, vagy I pénz: ebben az egy kérdésben nem haj- j landók tárgyalásokba bocsátkozni, j De arait a brit világhatalom leszerel- ! nL nem tud, azt rendbehozza az uj Law- J rence, akiiről most derült ki, milyen móddal tartja sakkban az arabokat. Állítólag tizenhat esztendeje, hogy közöttük él, velük dolgozik, velük imádkozik, de mindig akad alkalma, hogy részletes titkos jelentéseit a kellő időkben eljuttassa Je- ruzsálembc a főparancsnoksághoz. Glubb munkája nyomán érezhető, miként értesültek eddig is az angolok jóelőre minden arab megmozdulásról, ami ellenkező esetben, vagyis hírszerző hijján, sokezer angol életébe kerülhetett volna. Az. idegenlégió zöme természetesen be- duitn-arab, de vannak benne fehérek éppúgy, mint a francia idegenlégióban. Az alrabok majdnem kizárólag olyan egyének, akiknek lelkét bűncselekmény terheli és akik elfogatásuk esetén aligha menekülnének a golyótól, vagy kötéltől. Éppen ezek az emberek adják annak ft 'titkát, miként tudta az őrnagy megszervezni! a dicső társaságot, a forróvérű, he- vülékeny bensziilötteket. Ma már tankok és modern gépfegyverek állnak a légió rendelkezésére, de magát a parancsnokot, Glubb őrnagyot, egyetlen arab vagy alantas angol tiszt nem látta. Mindenütt jelen van Iáhatatlanul, az ő nevében osztják kj úgy a jutalmakat, mint a büntetéseket, szabad bejárása van a legjobban őrzött arab törzsfő sátrába vagy palotájába is. Glubb személye maga a megtestesült titokzatosság, mert ő L beduinnak számit s nitnes arab nyelvjá rás, amit tökéletesen ne beszélne. Glubb jelenléte úgy pattant ki, hogy küldönce megjelent Jeruzsálemben é. ultimátumszerű üzenetben azt követeli teljesítsék az arab felkelők kívánságait a zsidó-kérdésben, mert ha ez nem teljesül az arab idegen légió bevonul Palesztiná bat Mivel az angol' főhatóság nem tudta megérteni, miként kerülhetett kj egy an gol őrnagy kezéből ilyen üzenet, letartóz tatta a küldöncöt. Az esetből botrám lett s ebbe keveredett Glubb neve. Hogy mi az igazság a kérdésben, nen tudni. A titok megfejtését bét lakat alat őrzik Jeruzsálemben. De hogy hamaro san fordulat várható a több esztendeje tartó háborúskodásban, azt Glubb sze mélye és közismert erélyessége biztosítja
