Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-08 / 151. szám

5 1938 július 8. ELTHENZÉK Meghal* a világ leghíresebb véJeiigyvéJjje CSIKÁGÓ, julius 7. Clarence Dairrow, Amerika, de talán a világ leghíresebb védőügyvédje, meghalt Csikágóban, 8o esztendős korában. Darrow nemcsak világhírű volt, de — mint ez Amerikában szokásos — millio­mos is és mint ilyen, megengedhette ma­gának azt a luxust, hogy a nagy bajba esett szegény négereket, vagy fehéreket ingyen védje ő, aki egy-egy esetéért mil­liókat szokott kapni — dollárban. Alacsony, szürke kis ember volt, a d- vatról nagyon keveset tudott, a ruhája hosszú élete folyamán talán egyszer sem volt kivasalva. Sem világhírűnek, sem milliomosnak nem látszott. De: egyike volt a legjobb jogászoknak, remekül tudott beszélni és legfőképen gyémántokossággal hatott az esküdtekre. Ha valami bűnügyben Clarence Dar­row védte a vádlottat, az ügyész elsápadt és mindenki tudta előre, hogy a tárgyaló­teremben az történik, amit ez a hipnoti­kus erejű zseni akar. A világ minden lapja rengeteget irt an­nak idején a daytoní „majomperről”. Daytonban, egy elhagyott, poros kis ame­rikai faluban perbefogták az ottani tani- tót, mert Darwin evolúciós elméletét ta­nította. Amerika, szabad ország, de a daytoní tanfelügyelőség fel volt háborodva ezen a Darwinon, aki legjobb tudomásuk szerint nem is volt amerikai és azt a képtelensé­get terjesztette, hogy az emberek, szóval az amerikaiak is, a majomtól származnak. A nyomozás megállapította, hogy az a Darwin nevű egyén már évek óta halott, de ez nem zavarta a derék daytoní falu­siakat felháborodásukban. Kiderült a nyo­mozás folyamán az is, hogy a tanító, aki a gyerekeket erre a csúnya majomdologra tanította, még él, tehát el lehet ítélni. Erre megkezdődött 1926 májusában a vi­lághírű daytoni majomper. A vádlott ta­nító ügyvédje Clarence Darrow vol't, a vádat Charles Bryan képviselte, vagy ahogy Amerikában hivtáJk, „The Great Commoner”. Bryan akkor hetvenkéteves, nagyon gazdag, vérfagyasztóan ostoba és bigott ember volt és a szakemberek szemében a vita kimenetele nem lehetett kétséges. óriási izgalmat keltett az a körülmény, hogy amikor az öreg Bryan az égető day­toni naptól felhevülve nagy beszédet mondott és az Istent hívta tanúnak, Dar­row és a Darwin-elmélet követői ellen, hirtelen lefordult a pódiumról és azonnal meghalt. Hőgutát kapott ez a lelkes, ön­zetlenül korlátok, kitűnő szónok és erre más nem merte átvenni a vád képvise­letét. A „majomper”-ért Darrow nem kapott tiszteletdijat, hiszen a tanító, akit védett, maga is koldusszegény volt, de a nagy per tette ismertté nevét az egész világon. Különös előszeretettel állt a négerek és más elnyomottak mellé és hosszú élete folyamán igen sok négert mentett meg a halálos ítélettől. T alán még Európában is emlékeznek az emberek a(hirhedt) Loeb-Leopold gyilkos­ságra, ami olyan óriási szenzációt keltett Amerikában. Loeb és Leopold, milliomos szülőktől származó egyetemi hallgatók voltak, ren­geteg zsebpénzt kaptak szüleiktől és min­den földi jóból bőven kivették részüket. Unatkoztak. Sokat hallottak arról, hogy a gyilkosság nagyon izgalmas vala­mi és ezért elhatározták, hogy ők is meg­próbálják, mert kiváncsiak voltak arra, milyen érzés lehet, megölni valakit. Választásuk egyik kis ismerősükre esett, egy 12 éves fiúra, akinek az apja ugyan­csak milliomos volt. Frankiét autókirán­dulásra hívták és a kocsiban kalapácssal agyonverték, a holttestet pedig bedobták a tóba. Megindult a nyomozás és egy elvesz­tett szemüveg révén megtalálták a gyil­kosokat Loeb és Leopold urak személyé­ben. A milliomosfiuk eleinte tagadtak, de a bizonyitékok súlya alatt kénytelenek voltak bevallani, hogy a kis Frankiét ők ölték meg. Irtózatos felháborodással vett tudomást vallomásukról Amerika és min­denki halált követelt a' ^húszéves gyilkosok fejére. Az ügy Csikágóban történt, ahol akasz­tás van és a milliomosapák eget-földet megmozgattak, hogy ne akasszák fel gyermekeiket, akiket ők maguk is bűnös­nek tartottak. Elhívták Clarence Darrowot, akinek az idősebb Leopold a következőket mondta: — Ügyvéd ur. A fiuk bűnösök. Meg­gyilkoltak egy ártatlan gyereket. Nem is akarom, hogy felmentsék őket. De ha ön megmenti a vádlottakat az akasztófától és csak életfogytiglani fegyházat kapnak, mi fizetünk önnek kétmillió dollárt. — Rendben van — válaszolta Darrow és az amerikai lapok első oldalon, hatal­mas betűkkel közölték, hogy Clarence Darrow elvállalta a gyilkosok védelmét. Megkezdődött a tárgyalás. A milliomos gyilkosok egykedvűen ültek a vádlottak padján. Darrow is nyugodt volt, csak az ügyész volt izgatott. Az ügyész számára nem kisebb dologról volt szó, mint Darrow ellen megnyerni egy ügyet, ami határos volt a lehetetlen­séggel. De ebben az esetben az ügyész majdnem biztos volt a dolgában. A gyil- kosok biztos, hogy bűnösök, ők maguk is bevallották a gyilkosságot, enyhítő körül­mény nincs, elkényeztetett, undorító fia­talemberekről van szó, akiktől meg kell szabadítani a társadalmat. Az amerikai törvények szerint, az előre megfontolt gyilkosság büntetése a halál, az ügy tehát tiszta és világos. A gyilkosok nem mene­külhetnek a halál elől. Az ügyész remekelt. Isteni beszédet tar­tott, aminek az volt a vége, hogy a gyil­kosoknak, saját érdekükben is, jobb, ha meghalnak. Mert élni lehetetlen ilyen bűn­nel terhelten és ha valaha kiszabadulnak, ha megszöknének valamilyen módon a fegyházból, akkor állandó rémületben kel­lene élni az embereknek és ki volnának téve annak, hogy a két gyilkos újra rette­gésben tarthatná Csikágót, újabb gyilkos­ságokkal. Az esküdtek megértőén bólo­gattak. A verdikt nem lehetett kétséges. Ekkor emelkedett szólásra Clarence Darrow. Az ügyész gúnyos pillantást ve­tett a védőre, de Darrow ezt nem látta, mert éppen azzal volt elfoglalva, hogy le­vetette a kabátját. Tűrhetetlen meleg volt a teremben. Halálos csendben, feszülten figyelő hallgatóság előtt kezdett el beszél­ni az ügyvéd: — Ez a két fiú — bökött az uj javai' a vádlottak padja felé — gyilkos. Elszánt, utolsó, elvetemült gyilkos, aki megölt una­loműzésből egy ártatlan kisgyereket. EIosszu védői pályafutásom alatt sok un­dorító emberrel hozott össze a hivatásom, de merem állítani, hogy ezekhez hasonló I szemeteket még soha életemben nem lát- I tam. Szörnyeteg ez a két elkényeztetett I milliomos fiú, szörnyeteg mind a kettő és j egyiküknek sincs joga ahhoz, hogy em- j bereknek nevezzék magukat. Enyhítő kö- j rülményt még csak kitalálni sem tudok, hiszen ezeknek a parazitáknak mindenük megvolt, amiről fiatalemberek csak ál­modhatnak, bőségben, gazdagságban éltek, semmi okuk nem lehetett arra, hogy gyil- kosságot kövessenek el. AJÁN azok számára, akik azt hiszik hogy minden készítmény a haj számára haszontalan J z elsők vagyunk, akik beisnrer]uk, hogy egész sor haszontalan készítmény létezik, amelyet csalárd módon „csodás" készítménynek árulnak kopaszság ellen. De épen annyira igaz is, hogy igen sok férfi nem aka­dályozza meg a kopaszságot, mert elhanyagolja a hajápolás legelemibb szabályait is. A kopaszság a hajhagymák gyengeségének és a bő korpaképződésnek a következménye, A Trilysin, ennek a tudományos hajerősitő szemek a mindennapi használata ajánlatos, mihelyt a hajhullás első jeleit észleli. TUDOMÁNYOS HAJERŐSITŐ SZER 5? Lövi ly sin eltá­volítja a korpát, uj életet önt a (jaj(jagymák6a ét 'küzd. a kopaszság ellen {pufosul Az elmeorvosok jelentései szerint, nem­hogy őrültségről nem lehet szó náluk, de rendkívül intelligens, tanult, müveit em­berek, akik a legnagyobb mértékben tisz­tában voltak tettükkel és annak következ­ményeivel. A védő szünetet tartott, lassan vizet töltött magának és ivott. Az ügyész, az esküdtek, a tárgyalóterem közönsége dermedten nézett Darrowra. Lehet az, hogy ez a hires ügyvéd, ez a remek szónok, vállalja a védelmet és erre hirtelen ő maga veszi át az ügyész szere­pét? Vagy megőrült volna? A nagy izgalomban csak Darrow ma­radt nyugodt. A gyilkosok arcáról is el­tűnt az .egykedvű kifejezés és szorongva néztek ügyvédjükre, aki folytatta beszédét: — Én nem védeni akarom ezeket az el­vetemült gyilkosokat, hanem vádolni a társadalmat, amely a halálbüntetést Illio- nis államban megengedte. Senkinek sin­csen joga gyilkolni, nekünk sem, nekik sem, a törvényszéknek sem! Mi nem ha­sonlíthatunk ezekhez a gyilkosokhoz ab­ban, hogy akármilyen bűn miatt is meg­Elkészült Jean Harlow szobra Lux Elek műtermében A filmsztár halálának évfordulóján indították útnak a szobrot Hollywood felé BUDAPEST, julfus 7. Pontosan, egy évvel ezelőtt halt meg tragikus körülmények között a film egyik legrajongottabb művésznője, Jean Harlow, akft a közönség a legszebb ala­kú, legszökébb filmszinósznőnek tartott. Jean Harlow halálának évfordulóján égi] budapesti műteremben elkészült a filmsztár szobra, amelyet nemsokára Hollywoodba külde­nek kx. A szobor igen eredeti módon fejezi ki Jean Hairlow, a tündöklő filmsztár és a mozirajongók kapcsolatát. Egy elképzelt Filmvászon keretéből, légies arccal, át­szellemültem, lép kp a közönség elé. Az el­gondolás az, hogy ai szobor mögött, a filmvászon keretében mintegy élő film szerepelne a háttér: zöld mező sétánnyal. A néző, aki elölről látja, a szobrot, a hát­térbeni filmszerűen mozgó, állandóan változó jelenetet lát. Kitünően sikerült Jean Haríoiv ábra- z olása. „Szőke vamp“ — egyéniségét a szobor már nem hozza k, inkább a megdicsőü­lés pillanatát ábrázolja, ahogyan világ millió és millió mozilátogatója képzeleté­ben él az egykor ünnepelt filmcsillag. Ki rendelte meg ezt a szobrot? öljünk két embert. Kérem a legsúlyosabb büntetés, az életfogytiglani fegyház kisza­bását a vádlottakra, a sokkal enyhébb halál helyett. Bűnhődjenek életük végéig a börtönben ezek az elvetemült gyilkosok, de ne öljük meg őket, esküdt uraim, mert az életet, amit Isten adott, mi, em­berek nem vehetjük el senkitől! Loeb és Leopold még ma is a csikágói börtön lakói és ott is fognak maradni életük végéig. Csikágóban még ma sem törölték el az akasztást, de Amerika igen sok államában, igy például Michiganben ma sincs életfogytiglani fegyháznál súlyo­sabb büntetés. Tizenhárommillió dollár örökség ma­radt Darrow után, amit az özvegye ka­pott kézhez. Vagyona sokkal több lehetett volna, de Darrow mindig adott mindenkinek, jogi tanácsot, sőt pénzt is, ha bajban volt és hozzá fordult segítségért. „Jó ügyvéd sok van — szokták monda­ni Amerikában — de Darrow csak egy!” Clarence Darrow nincs többé. Királyhegyi Pál. A tervező Lux Elek szobrászművész, Quittner Ervin műépítész és Radnai Mik­lós festő, aki az ötletet adta, titokzatos homályba burkolják a meg­rendelő nevét. Azt állítják, hogy az illető titokban akar­ja tartani. Annyi tény, hogy amikor né­hány hónappal ezelőtt William Powel, a híres filmsztár, aki Jean Harlownak vő­legénye vo't, Budapesten járt. ellátogatott Lux Elek műtermébe is. Valószínű, hogy a vőlegény, aki buda­pesti nyilatkozataiban is kijelentette, hogy sohasem fogja elfelejteni a szép Jean-t, szép szoborral akar emléket ál i- tani egykori menyasszonyának. A szobrászati munkát Lux Elek. az építkezési megoldást Quittner Ervin mű­építész végezte a szobron, amely egy pár nappal ezelőtt elindult a tra­gikus évfordulón, Hollywood feié. A szobormű egyes részeit ládákba cso­magolták s úgy küldték tengerentúlra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom