Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-06 / 149. szám

2 ELLENZÉK 1 O 3H Jul I um (>. PNégy csaláá egy hadsereg ellen- *• B irja-e ixíiurzd Jü|pnn tv kimúl hálkvrut? — kérdezük mór majdnom egy * v «'»Lii uz egész. viliágon. Ainiiiki>r tv midi tiváron mcgHmlidt n japán gö/henigvr .1 kuniad örrólflős/ág 'Utolsó íeMeffvúiviii olYm és napról *ni|vr;i t* mikádó) ]nntsn*.ix>gniKik gyö- /ehuerdii <;i-k<vlck hieb, úgy Játs/oll, munlli 1 .1: Mcnűvyoi lUrostaioni s/.á/niiiűl'ms lüuncj’oi muu liKiminia'k o!Íenl|i:'.IHin,i a kil.iiiKHini icls/c- relt poimpás japán lieMiitoPOgucik. Mar-már egy második nbesszin háborít körvonalai Kezdtek kl'bontaikozm a h akniin tu s, erejű ja­pán 'támadásiból ós nem kát vo’.nt» meglepe­tés az mihi, -liüi Nippon Ihelek nJkdt cíúnliézi a rostul «vezetett »is gyengét» fel szedek ki - lină ármádiáit. Nőni Agy törtem!! Jvimii cKkMil- 1; 1 Hadseregét külföldi — elsősorban orosv. sc-gUiséiggcő luvtialamais 'tomlpióban fejleszti ós niitndm jól ;u1 mulatja, hogv oi nó-gtelen távolságok, az idegölő guerilláhaucok ós a mostanit boczíilumis árniv által unuigyb erő­ben megviselt japán (hadsereg számárai ke­mény feladat lösz a kínai háború győzelmes befejezése. A mull hóién világszerte békéről ítész.illek és a Tokióiból' érkezett jelenKeek tudni vélték, hogy n h-ilbomclflemcsi párt be­folyása ismét megnöll. A japán hndügymiiniiyz.ler beszéde azonban véget vetett a béke reményéinek, ammnyiiben lie jelet’, lette, hogy Nippon nem hajlandó tár­gyalásokba bocsátkozni Csoaig-Kn i - Sokkal és tízéves liáborut ikóiszit elő. Ez a bejelentés annál, nugyobb meglepetés volt, ment a *á- vo'ikeloti szaké-1 ők szerint Japán gazdaság* ereje nehezen birja, el egy hossizu hadjárat költségeit. A Felkelő Nap birodüiknámak öléivé már eddig is rendkívül sulyos áldo­zatokat hozott kimmót hadjámiért és a had­seregéi!. Igein/ tekintélyes csoportok végze­tesen káro5ir.uk tartják oiz éveik óla (folyó háboruskodátt és a kólánál kiadások mér­téktelen megdnzzas7j4,.ti'ál. 1930-bab még csak 450 millió yent, a klódlLség)velésnek .'16 százalékát fordítottak a lvadsietreg és n flotta céljaikra'. 1933—34-ben ez az összeg már 877 mifSlöna', a folyó éviben pedig már 1410 mil- 10!« rúgott. Az á k a me dóüságok összege ugyamezem idő nlnít haImi.ilLiá rd yentről 10.5 mi’iiiárdpa duzzadt Ms miutánilegiijaibb jelen­tések szerán t a ki maii Oiáboru köllbségei eddig kereken négym:ilill;áird yenre (mintegy 200 mL-iüiiárd lejre) télié tők ílísi tizeket a költsége­kéi is majd álAarnköLcsönökböl: fedezik, a teljes belföldi áilamadóststág nyolc év alalt 150 százalékkal emelkedett. A Ital «tau költ­ségeit pedig e’sösorbati) a nagytőkésnek kell — -igen gyakran1, ívéit, magy vokkli érdekei e’Jenére — előterem leni. M indem belpoliti­kai és küJlpold/Likaji kérdési ien a lvadsereg és •a fJöbfca, valamint a, isizátn’fikait fizető nagy­tőke áll szemben egymással. •' '5 : |7\ 0. &' rv ' a .* - 'T S ulyos tévedés volna a Jiad.sereg és o flotta háborús követeléseit a régi sza­muráj harcosok u omanitikns1 szeüSlem i örökségének megnyulLvániulása gyémánt ma­gyarázni és énteimezinii. KéLségtéleiv, hogy ez '■az örökség avem veszett el nyoinlatllaxiul és .■a .japán katonák, tengerészek, repülők ö'm- ' feláldozó, baiLáltmegvető J rá torsi gábaui fel­taliállihuió. A hódítási vágynak indokai azon­ban. sokkal maibbak és soklkia"; emlvemibbök. A lvadsereg Kiírna e,fogilálásá\raJi bizíosiiani wkarja: 1. a japán hadiipar vas- tefe szémel- Já tását; 2. le alkar ja hinni Orosszonsizá^ ázsiai befolyásáil; 3. olyan térülőiét káván, alhol vezetői és tisztjei megfélellö poz/idókat avyér­hetnek. A iflotta pedig elő alaacja készíteni a terepet Angiim és az Egyesülil-ÁilJaimok Isi - yollkeleti és csendes óceáni hatalmának alá- ásásárai. Ezúttal' .tehát az egymással, a’is ver­sengő lvadsereg és flotta, ninve.lyek egyébként csak iákkor fogtak és fognak össze, ha. a költségvetésből számukra kihasítandó (miinél nagyobb összegek mogszarvaiztaltásáróli van ■szó, egyetértenek a háború céljai, és lefoly­tatása lekiíiitetflben. Beülről özoailvaiii csak a flotta egységes; a 'hadsereg poliiitiikteíi felfogását vUtlletőoi» í*m az. A hadiitenigerészet bis®tjei az arisztokrá­cia, a .plutokráoia és ai föső IvivaJlallnokosz- tály jórríóilu tagjai közülikeriHnek ki. A had­sereg fiatalabb tisztjei' között azonban, bő­ven vantiaik a legszegényeblv néposztá.l y-ok gyermekei is. Ezek egyrészt szerény fizeté- sükből inéin éghetik azt aiz életet, amelyet szeretnének, niáisrészt csatiádi körükben a legsötétebb anyagi gondokkall kell mégis- merkédmiök. Sokan közülük külföldöci, fő­leg Németorszáigban jártak és ill uj eszmék­kel, tandkikal ismedkedtek meg. Elkezdték gazdaságtudonván-n y-agi foglalkozni, szociál- poliltíikíaii tanmlim'áuyotkira ránduffak ki a ka- -iaccdi valóságok lerérőlt és enmek éllső követ- #wínéuy<í v japán társadalmi béréndezke- k*s vkaníkvé^faánek felismerése lett. Ezek­nek a lliatl,i1<xki.cik töjnhiiáihise, ev ..Jogköve- hülöU“ láiisiasága a szegit'tiiy, de még ősi trudi- Mók között élő 1Kuras-z'l'ban és nem a város­ba került, gyükre« komám mistui eszmékkel ábltcutolil preVotánlKiin Uáitja a jaipián 111.1 lilari/ - mus jövőjének' íégamghiiizhuitóibb (lététem1 •- aiVissieit. Enir.dK n* aitigy inyoanorlwai élő J*é- UgiK-k é'dlszLn-vntitÜút alkarja emelni a vá­rovi Jaikcxstsiiig, 0' lokiüeík, kisiparosok, kiske­reskedők és műin kasok rovásiuia. A ..jogkövcteJök“ álüiuik szemlicn íegéle- sehiíen a aiagytőkéveJ, atuK'r.inyiben a Jiadi- sz átírt ásóknál ós a ha disc reg által szonzett uj teriiJelek k-1 iiaszíiálásájüáif el «nkarnaik itAHaui műiden ji veresu'get1,. profitot. Azt kivim ja, hogy a tö'ke nyorc-Mgét az állain azonnal vegye el fis liaiSRnálja fél iamidt kulonai eó- ki'kra. Azonlxiiaisiein a kormány, sem a baulse- üng lui|xisztailUibh. i<lösebb vezetői nem haj­landók .1, „Jogkövelelők“ kivániságaiit ebben a formában teljesütemu. A tábornoki kar és ti,/ admiral it As vezetői jól tudják, hogy cél­jaikat a töke támogatása nélkül elérni nem tudják és ha 1.1 távolabbi jökölven szívesen is vonnék át az í(pir, ia kereskedő'em és a pénz­világ irányítását, egyelő é őrizkednek állód, hogy a gazdasági ólelbf.o miiig túlságosan já.írj't'iaír fiatal lisztek kezébe adják a vó*gze- íesen fontos i>oz:ciók uezetésCt. Ezek 1 fia­talok mzon1ba.11 jó) oszkőznek bizonyullak minden esetben, amikor a. löké nem akar la teljesiiteni a hadsereg és a flotta, kívánságait. Ilyenkor csodálat ősképen mindig valami­lyen .,veszélyesnek látszó“ zmdiilés löv! ki egy fontos Jvelyörséglx*n. Militly. azoiib; n -a löké megegyezik vagy kiegyezik, r /ecidü- Jó-s é^ a fo irada’om is végclér. Ulo’jára 1926 február 25-én volt ilyen nagyol>bsza- bás-u tiszti zendülés, amelyet aztán kétszer huszonnégy ó án belül levertek. Tizenh t fkafal t'szfet halálra Ítélitek, miszonl a liábo- irais élökészideiek tempója az addiginál is fokozottabb nvé: léklxti indult meg. 3. hadsereggel órs a flottóiéal szembenálló csoport alig egy tucat fáimíliából, ösz- szesen ati'g párszáz emberből ál . Ja­pán gazdusági ló elének 'legfet.it osabb válla'a- tai ennek a maioktnyí ó.rdekközöáségiek ké­zéivé« varnak. A n-jgy legjelentősebbnek: a Mitsui-, a Micsubi-i-, q, Sumitomo- ós 0, Va­sú óla-családok tulajdonában vám a japán •lvaavkibctétek 40 százaléka, a tengeri és t.iiz- hiztositásá <m itafékok háronvniegyedrésze, a gya(po!termelés és feldof.gozás 80 százaléka, a kereskedő1 mi luijózásouik, <1, liadfelsz.ere.lé- si, textil-, vegyészeti, pajpii’i-, üvegiparnak, stb., sLli. Jog.nagyobb része. A liiLSZonegymil- liá.rd yené rugó teljes befizclclit japáni rí-sz- vi nytőke 60 iszázaüékai «a» négy család tula j­dona. Igen lek autóiycs csalládi korus’zennek nuíg a: Sibnsava, Okura, Euaukoa, Sibujia, Kuvasz aki és Aszaino viákfaJaiLdk, imclyekrek a rebe-zipar és a bányászat bizonyos ágai­ban, döntő befolyás 1 ik. van. A családi kon­szernek tulajdonosai .között va.navak az arlsztokmaitáik — imlnit a.z ezeréves MAsui- famriCűai — és a Vasú dákhoz Ivasonló, al ig pár Óiv-Lizeddel ezelőtt feilltüPit, pi Öle Iá rs őrs­ből felemeJkcdetf nagytőkéseik. De akár az egyik, akár m tmiálsiiik ciétegből is keniilltelk fel, érdekeiket 'az ónUammal és1 u ha dse reggel szenvben egyforma er élűvel vé- d k. IKliiédtelek ezonban közöttük is akad­nak. Ezek éppem a hadseregre és 'a tengeré­szeire támaszkodva- próbálják megvívni harcaikat a hotuJmiais csiaCádi 'konszernek el- k*v. Ncavv mindig sJkerleJeniiiJl. A 'hadsereg mecénása az 57 éves Alkoa, miénnök, aki a kínai ibáibouiu kez-deíléni isi anár fé’.miilEárd yen tőkéjű jésizviénylláraságok urai és mint­egy kiilencvenötezer arkoiîm'azolit gazdája volt, azóta, azonban., .hála a hadsereggel szemben muta,tótit áldozálkészségóinek, va­gyonát naigymférlékbeu megnövelne -ós Man- dzsnriábaai olynirn koEicessziókaii; síze-iezbe- iett, amelyeket m törvény csak az állatni DóJ mandzsu Vasutaknaik biztosiliott. Egy másaik. JnaisonJó eszköziökikcil dolgozó ápa:- máginás KoiosAno Isnlvarai. <ai japá-:v tengerha- józíis egyik vezére, «n fö!otJ!)á!| favorizáljál és a Firippinekl. meg Holland-India; felé irányuló akciót fűti a.' Meirinkiad m'CK’ü haziaifiais szer­vezet közvetítésiével. Isiharanalk a Csendes- óceánon vonaliak nagy érdekei és ezeket a flotila' segi'lisií'géve] dereíkatstarii ki is használjál. 4. ■ I ' E dilsisizidetiisek ia dábo nnoki ka r és a f i a - toiliább tisztek egy üészéivel a „nem haza - fias“ ipar á’iliaim! felügyelet alá valló he­lyezésének problémáját állandóan napiren­den tartják. A tolláliisi háború el vérnek és a iniémiet ,,Webir\vlBnscili,áfL“ elméletének .sehol a viliágon nem alkiaidt a nnyi 'és olycn jelen - tős híve,, mint Japánban. Szociális követel­mények é® nemzeti érdekek hangoz tatásával sikerült ás annyin» megdolgozni a közvéle­nnínyinick Ixcfolyásos n'-legcll, eásói'soiíján a szerény íi«<dóisü', de uagybaitaJann ó*s a 1ö- ikükx-l .vzvuiberi idegixiikedésseili viseltető küz- ti'száviselöos'ztá.lfyt, hogy a iko'unáriy nmlt év szLphirnilM'Tii'itHMi egy az ipar ellenőrzésfre \oiuntkozó Idavh’nyt fogadtaitbatoll el a- par* Ja meu illet'. J diniek ósrle Imiét vem ti kormány ki- Niijátfuthat gyútrakaí, üzemeket, lm ti tulajdo- nosulv nenn h«ij)Umdó>k inegtsizabott árakon sz.á Jlitaa 1 i'. lágy másik ,,az exjK>rt és import időleges M/ji'lkdycrzá.-viiró)!“ szó)ló> töi'vény segítségével .jKidig S/uJkíJiyozJit:iIja, a behoziatait Óls kivi­teli, elircnidelheLi' hizon.yos cikikek kőtelező importját inás eddig liehozoUiaikikal szem- hen. Ennek révén a kiillk<-neskedcl 1 ni mér- k'gnok 800 ini'lliió yenre dagadt hiányüt p’Ó- bálják kiiegye.nsidyozni. Kérdés (nzontbanu liogy ez siker,ül-e? Japóim nyensiamyagbeho- zata.Lra szorul ó-s ha az Akiba-fioz hátsón ló) ujke’etii, <11 libidsereget kiszolgá’ó vállalko­zások még oly halai’mats ilompóihan is j)ró- hálják meg az elfoglalt területek gazdasági kia!ktiázá8áH. N.jppion s/ük-sógletoiock egy­előre imég kis löszét sem tudják fedezni. A 11 yorsamyoglxdiozalai céljából tehát devizá­kat ke’ 1 teremteni, mert ezek nélkül! nem száilLitanak sem vasat, sem szenet, som ve­gyészeiéi e kkeket a jaipán iparnak és első- Mii miii ;) hadiiparnak. Devizát lennel mi pé­tiig c-ak a japán e.x|x>rt fokozásával, tél írt a nagy ipari konsze-uiek folyamatos műn- 'kávságáivak biztos it ásával lehet. Ilhábai van­nak tehát törvények, h aha a ..Jogkövete- Jők“ szocióűils' dörgedelmei: a japánt export- iparnak a Jeholö !egakc®onyabh költséggé 1, de termeini kell', hogy versenyképes legyen a világpiacon, hogy a hadiamyaggyárUUho/. szükséges r.ye.’se.inyagokat meg tudja sze­rezni! I 1 :íV ■ -f Végeieclményíien' a liladsereg, a flottal, az iparmágnások ós a kisebb tőkések vetélke­déséből a lako-rág lk Jen even,öt a/ázaltéká t ki levő föd hoz ragadt parasztság és munkás­ság kerül ki vesztesen. JiJpóín a huszas évek elején is csak úgy tudóit versenye zni i a fej­lett európai ó-s amerikai iparra, hogy egyre lejjebb nyomta, te:mérési költségleit, csök- koriletíc a •munkásság és a prraszLsfig élet­it ivóját. A keleti e.mlier amúgy sincs elké­nyeztetve iís túlnyomó t óibbsi’gbon élete ép­pen csak a Jétícnuitairtás* hartárán mozog. HASMÜTÉTEK UTÁNI IDŐSZAKOKBAN a régó|!i beváf. pszttiín természeües „FERENC. JúZSIlI“ keserüviz ki'ciinő hr’shajco, amely a betek tartalmát bzfosm fcJliigitija és az.t csak« ham"r tájdallommen’.cícn levezet: Kérdezze inrg orvosát. Luxusra, külföldi áruk vébeiére nem telik neki. Mig Négy b' 'itaranswubam. 1926—80 kö­zött al importált áru évi fejenkénti átllögának é, teke 113 dollár, a beliozaitalira sokkal ke­vésbé: szór ufó E'SA-brn 32.79 dollár volt, culdág Japánban! csak 15', Kínában pedig pláne mindössze 1.77 dollárral 'rúgott az im- poategy-egy személyre számit va. Japán ipari termelése 1925—.84 közéi tíz év alatt 96 sză- zaJékkítil növekedett ugyani, azon,ham a reáI- ibVck mégis tizenhét szJálznlókkaili csökken­tek. Egy japán sző vöm utak ás az amerikai bérének egy ti zed részét, az angolnak cgy- •nyoileadrészét keresi . Az átlagos 'létfenntartási költségek 200 (százalíiélkkáll la'acso 11 yabbalk., mint a.z USA- ban, az átlagos bérek 'azonban,' 900 száza­lékkal kisebbek. És- a további rosszabbodást alig 'lehet elkerülni. Az államnloik, a. hadse­regnek egyre több ipénzire vám szüksége; tisztáin az adóbevódeleketi Jilét év alatt a dupfliáijám- oscrviairlák fel’ és az adóprés még egyre működik. A fokozott adóztatás pedig eddig is szükségszerűen az árak emelkedé­sére, ez. pedig közvetve a muniknbérek csök­kentésére vezeteti. Hot a kiút ebből ai gaz­dasági kutyaszorítóból ? Miként lehetne a 13 milliárd yenre becsült óni nemzeti jövedel­műit, amelynek iinnnár több mint 40 száza­lékát emészJhlik lel a katosnüi és hadikiadá­sok, vaíamiképen emelni, hogy az adók is emelhetők legyenek? Hatalmas' pröbflémálk, amelyekre egyelőre nincs megoldási. A tá­volikeleti háború tombol, Japán lerjeszkedni akar és bár Mandzsukuo példája, elriasztó, az eifogilalt terüLelelc nyersasnjíigkészilelei- nek kiaknáizásóíbólt, kímcseiinek feltárásából és) kihais'znállásából 'akarja terjeszkedésének költségeit előteremteni. Matidzsukuoban ez egyellőre nem sikerült: ez az ország, egyelő­ire súlyos százmilliókba kerül évecte. Sike­rül-e majd a többiben? Nagy kéid-'s! A ja­pán gazdaságii élet felett sötét felhők tor­nyosuljuk és ha csakugyan tízéves háborút készítenek elő a Távol-Keleten, akkor a vi­lág előreláthatólag még számos jelentős gaz­dasági éls szociális probléma kipattanásának lesz tanúja a Felkelő Nap országában». MA 26 ÉVE ID 12 j ui in s It rn 11 nihil/ ntni<]t''hin. A iniKji/iir kö:rlí,lrl limes Imre iltiljn. Lukács l/iszlá miniszterelnök és 1 iszn Istnán Hú:rln.áh letörték nz ellenzékei, melynek lirnynlnlai Károlyi MiJuily vezetésével ■eyyesülnek. Az események miatt Jusili (jyulu lemondott titkos Innúcsosi méltósái/öról, mi nnyy bonyo dolmut okoz. Kovács (lyulo kéfiviselö kihaí'hjatása, ki a II özei nőkre lön és ftztán önmw/o ellen fordította a revol­veréig szukudutlunul folyik, mert cyész- séyr, <il In polo hamar mcy javult. / se­fensz ky Hóhért yr. arailmeyyei b.rto- kón valóságos zendülést rendeztek <!: aratók és Tagunyi Sándor dr. képvi­selő, meg Salacz Gyula főszolgabíró gépkocsija ellen ■— más helyi — me­rénylete kíséreltek meg. J-'erenc Jó­zsef ,,oz uralkodási rekordot“ megdön­ti; ezt ediUy boldogult Viktor.a “rigol királynő tartotta 63 évvel, 7 hónappal, 2 nappal. Julias 5-én Ferenc. József már egy nappal ezt a számot túlhalad­ta. Zita pármai hercegnő, Károly trón­örökös jegyese magyarul tanul; ezért a király neki ajándékozta néhai Erzsé­bet királyné nujgyar könyved, amelye­ket még Kaik l\Eksa állJott össze. N“yy jelentőségű újítás, hogy a MÁV bevezette a gyorsvonatokon a Hl. osz­tályt. Vlaicu román repülő nagy siker­rel szerepelt a bécsi versenyeken. Al­bániában ismét lázadás tört ki a török uralom ellen és ez a Ddlkán-háboru előszele. Még folyik <’z olasz—török háború is. A német császár és az orosz cár balti találkozását nyomban követ­ni fogja licthmann-HoUwcg német kan­cellár látogatása Szent-Péfervárt, Sasz- szanov orosz külügyminiszter látogatá­sa Párisban. Tanszik B. Hugó elnök a . székely kereskedelmi és iparkamara közgyűlésén megemlékezett az aradi kamara \0, az országos ipartest ölet 70 és a dobreren] székely társaság 10\k évfordulói ünnepségéről. Fekete Gábor, a városunkban ítélkező kir. tábla el­nöke valóságos belső titkos tanácsos lett. Az uj kegyelmes nagy ünneplé­seiben részesül. Gábor Áron halálának évfordulóján hatalmas ünnepélyt ren­dezlek szülő megy éje székhelyén. Ki­rály Aladár dr. főispán vezetésével. Az e ml ékbeszédet Nl<!gy György dr.. volt köztársasági párti képviselő mondta. Berki Táti és Király Ernő együttes ven­dégjátéka véget ért és most pár napig Márkus Entßia, majd újból Király Ernő vendégszerepel még és a Luxemburg gráfja eljátszása után — Petrán Ibolya szereplésével — a nyári színház bezárul. Buda De­zső budapesti főkapitány véget vet a mozi-alapit ás szenvedélyének. Már 106 van Budapesten; többet nem enyedé lyez. 1 Ma femdiSí báró Bofíimer magyar Konzul édesapját BUDAPEST, julius 5. Báró Bothmcr Árpád, nyugalmazott al­tábornagy, báró Botlmier Károly elun magyar konzul édesapja vasárnap vár.u? lanul elhunyt. Báró Bothmcr Árpádot ma délután temetik a dunaalmási családi sír­boltba. _ > '.is ' ' Z'-OI Pincetilz a Moshovits- iéle üzletben CLUJ, julius <;• Tegnap este a Regele Ferdinand és a Xenopol-utca sarkán levő Moskovits-J íve üveg és porcellániizlec pincéjében tűz Ke­letkezett. A tüzet egy eldobott cigaretta- vég; okozta, mely csakhamar meggyujtofa a csomagolásra szolgáló forgácsot cs szaí- macsomókat. A tűzoltókat idejében érte­sítették s igy rövid idő után teljesen el­oltották a pincetüzet, anélkül, hogy ez nagyobb kárt okozott volna az üzlet tu­lajdonosának. ______________ A sorsdöntő hormonok Dr. Fülöp Zsigmond ford, jelent niog dr. Wenzmer: „Sorsdöntő hormonok“ könyvének 10-ik kiadása. A pompás könyv, rengeteg ábrával, vászonkötésben 158 lej. Uj még: Dubovifz—Fiaskó: Ipari és kereskedelmi vegyészet, kötve 132 lej LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvéttel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom