Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-30 / 170. szám

-t 'lit ,Ä'i>*4 ARA 3 S 2 c r k e s z ţ<5 o é g é s kiadóhivatal: Cluj, Csil<r* Macilor 4. Ţcilefgo: ii'-'og. Nyomda: Str, I G Puc‘4 No § J? i 6 k k 1A d Ó h 1 v a t al és könyv os? rá ly. P, Unirii 9. Telţfoji ii 99 IAX ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROSS LÁSZLÓ SZOMB AT* Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. Törvényszéki Ljsl/romozéíi szám: 39, (Dos. ‘ 1938, Trib Cluj} ElőLzetésí érik: havonta negyedévre 2io_ félévre 420, egész évre 840 CLUJ, 19 3 8 JULIUS 3 0. 70, Uh A term Sokszor ijesztettek, hogy n termés rossz lesz és fölöttébb kevés, Egyéb bej is von az emberi táplálkozás szükséges növényzetével. De mikor nyilvánvaló volt már, hogy nálunk nemcsak bőséges, de párját ritkító lesz a ve* zetö kenyér mag vak és más tripláig növé­nyek termése —* q minőség is jó akkor a sötét jóslatokat a tengeren túlra korlátoz­ták, mondván, hogy egy-egy helyt még éh­ség, sőt ínség is fog pusztítani. Emlékeznek bizonyára Lloyd George utolsó beszédére, mellyel az angol alsóházat megnyugtatta, hogy nem lesz háború, merj a vllágtermés istentelenül rossz, főleg q gabonatermés kö­rül aggasztó körülmények vannak. Angliát egy rossz termés nem aggasztja, van pénze reá. Ezért olvashattuk sűrűn, hogy Anglia csak néhány hétre, sőt csak napra való tö- megtáplálékanyagokka/ rendelkezik és hogy Németországban hasonló a helyzet. Ter­mészetesen a gabonaárak örvendetesen emel­kedni kezdtek. Híre járt, hogy Anglia meg. veszi egyes országok egész termését: a hábo­rús lehetőségekre váló tekintettel több eszten­dőre tartalékról is akar gondoskodni, a Du- nazvölgy politikai jelentőségét és helyzetét mérlegelve, nálunk és a környéken ,.fötdvtí,* sarlóst“ fog rendezni. Vidám jelek játsza- ‘dozţak. De most lényegesen változott helyzettel kezdenek számolni. A jóslatok csődöt mond­tak. Az átlagtermés jó, sőt nagyon is jó a legtöbb helyen és a legtöbb fontos gabona, neműben legalább. A búza pedig ,,osucsiel- 7eszményi'* ígér. az USA földművelésügyi kormányzata tegnapelőtt közölte termésbecs­lését a farmert ár sadal ómmal és a chikágói világtőzsde érdekeltségeivel és ez a buza vá­ratlan adakozó képességéről tanúskodik. Eszerint a buzahozam 4200 millió busehel-el a legmagasabb fokot éri el és a tavalyi ma­radékkal együtt 4850 millió lesz. Így böviben vagyunk; lesz már enni és lehet akár Hábo­rúskodni. a gabonaárak esnek, ami a gazda, ‘sági rendszerünkben érezhető, viszont nem őr. vemjete*. A szegény dunai népek megint nem keresnek annyit, amennyit érdemelnek, főleg a gazdasági válság sok viszontagsága után, hiszen a mezőgazdaság 'Sínylette meg először a legnagyobb mértékben a hét sovány eszten­dőt. Mindenki jóllakhatnék és az árak is szi. I úr dák lehetnének, csak jól kellene szétasz- tani a termést és a kereseti viszonyok rende­zésével mindenkit képessé tenni, hogy jó árat fizessen, mint bőséges fogyasztó. Est modus in rebirs: mindenre meg van a lehetőség, csuk egy kicsit akarni kellerák. Most aztán felmerül a kérdés, hogy a go. bojwbőség nőiveli-e a háborús lehetőségeket9 Amióta közismertebbek az aratási és csépe. lési eredmények, hullámzik a béke és hábo. rv.s UHszatok üteme. Nem egészen üdvös do­log, de nem is Ijesztő már, vagy még, A ha­talmak cgyrészc olykor.olykor fenyegetőzik, de viszont a békehangok se pihennek, sőt erősödnek és szaporodnak. Az ipari államok nyomaté kován kárhoztatták a jelen háborús politikát és a béke újabb erőfeszítését ta. pusztulhattuk. Punci man Prágába megy. Wiedemann kapitány Londonba és állítólag Deck lengyel külügyminiszter egy Baltikum­tól a FeJceie-lényeiig nyúló szövetségről gon­dolkozik. a gábonabőség, bár a fegyverkező, vek alighanem a tetőponttá kezdenek érni és így szövetkeznek vele, nem jelent okvetlenül háborút. Egy sem él csupán kenyérrel, ha­nem igével is. Ezeket az igéket ugyan forrón tálalják néha, de még lsem alkalmasak, hogy c lelkekeţ bőségesen mégtömve, a nekik iet, sző irány szerint hajtogassák, Mikor e so­rokat írjuk, a szudéták és a: ebron fölött megint beborul az ég, mindamellett erős a remény, hogy nem először és nem utói fára villámcsapás' - nélkül is föl tisztul megint. 4 gabonaböségtvl nem profund lesz c hadme. zö, de beváltja közkenyér enyhe otthonunk­ban­Mária blrälpt végrendelete . / BUCUREŞTI, julius 29. Most tették közzé az elhunyt boldog- emlékezetű Mária királynénak alábbi le- veiét: . ORSZÁGOMNAK ÉS NÉPEMNEK. Én népem, amikor ezeket a betűket ol­vassátok, én már átléptem az örök hall­gatás küszöbét, amely mindig titok ma­rad számunkra. Mégis irántad való nagy szeretetemből fagad az a vágyam, hogy még egyszer halljad hangomat, a sir csendjén túlról is. Alig töltöttem be 17 évemet, amikor Hozzád jöttem. Fiatal voltam és tapasz­talatlan, de büszke szülőhazámra, mint ahogy most is büszke vagyok arra, hogy angolnak születtem. Mikor uj nemzetisé­get vettem fel, arra törekedtem, hogy jó román nő váljon belőlem. Ez kezdetben nem volt könnyű. Idegen voltam, egy idegen országban, idegenek között. Keve­sen tudják meggondolni, milyen nehé_, utat kell megtennie egy idegen hercegnő­nek, hogy eggyé váljon azzal az ország­gal, amelybe hivatása szólította. De örömben és fájdalomban a Tiétek lettem. Visszatekintve nehéz most megmonda­nom, melyik volt nagyobb, a fájdalom-e vagy az öröm? Azt hiszem, hogy az öröm volt nagyobb, de a fájdalom volt hosz­szabb. Senkit sem lehet igazában megítél­ni életében. Halála után válik meg, hogy örökkévaló lesz-e, vagy a feledés borul rája. Lehet, hogy rólam mindig meg fog­tok emlékezni, mert szivem minden erejéből szerepelek Ti­teket és szeretetem hatalmas volt és lendülettel teljes. Később türelmes, nagyon türelmes lett ez a szeretet. Megadatott nekem, hogy veled én népem a nagy szomorúságok és nagy megvalósulások idejét átéljem. Egy idő­ben pedig megadatott nekem, hogy ve­zérlőd és ihletőd legyek, fáklyavívőd, aki a legfeketébb napokban a bátorítás köz­pontjává vált. Mindezeket most meg­mondhatom neked, hiszen már nem élek. Azokban az időkben olyan nevet adtatok nekem, amely mindig annyira kedves volt előttem- Mindenki Anyjának nevez­tetek. Úgy akarok megmaradni emléke­zetedben népem, mint aki mindig feltalál­ható a fájdalom és a veszély pillanataiban egyaránt. Eljött aztán egy idő, amikor megtagadtatok, de ez az anyák sorsa. El­fogadtam ezt és továbbra is szerettelek té­ged, annak ellenére, hogy nem segíthettem akkor neked annyit, mint abban az idő­ben, amikor hittetek bennem. De ez már feledésbe ment, Annyit voltam a te kö­rödben, hogy szinte lehetetlennek tűnik fel, hogy el kell hagynom téged. Mégis egyszer minden ember végére jut utjának. Én az utam végére értem. Mielőtt azon* ban végleg elhallgatnék, utoljára áldásra emelem fel kezeimet. Megáldalak téged szeretett Románia, örömeimnek és fájdalmaimnak országa, mely annyira szivemben élt és amely­nek minden ösvényét ismertem. Te szép ország, melynek egységesítését megérhettem, amelynek sorsát annyi éven keresztül megosztottam és ősi álmát meg­álmodtam s megérhettem annak beteljesü­lését, légy örökké gazdag, légy nagy és tisztelettel teljes, büszkén állj meg min­dig más nemzetek között, légy megbe­csült, szeretett és megértett mindörökre. Hiszem, hogy megértettelek téged, nem ítéltem, szerettem. Sohasem szerettem a formaságokat, nem mindig vettem tekin­tetbe a szavakat, melyeket kiejtettem. Szerettem az igazságot és arról álmodtam, hogy a napfényben éljek, de mindenki úgy él, ahogy tud s nem aszerint, amint sze­retné. Mikor azonban rám emlékezel né­pem, gondolj arra, aki szerette az eletet és a szépséget, aki túlságosan becsületes volt ahhoz, hogy mindent tekmtetben ve­gyen, túl könyörületes volt ahhoz, hogy, győzedelmeskedő legyen és túlságosan sze­retett ahhoz, hogy Ítéljen. „Szivemet a Stella Maris-templomba legier Nincs semmi vagyonom, amit rátok hagyhatnék. Amit annyi nagylelkűséggel adtatok nekem, mind közietek költöttem el. Megszépítettem azokat a helyeket, ahol élnem adatott, mert a szépség hitvallásom volt. Uj életre keltettem a kis brani kas- j télyt, de Bälde volt az a hely, ahol álmo­mat megvalósíthattam valójában. Ez töb­bet jelentett nekem, mintsem azt el­mondhatnám. Ezért kértem fiamat, II. Károly királyt, hogy szivemet a Stella Maris templomba helyeztesse el, mely templomot én építtettem a tenger part­ján. Testem Curtea! de Argesben fog nyu­godni, szeretett férjem, Ferdinand király mellett, de azt kívánom, hogy a szivem az általam építtetett templomban nyu­godjon. Egy hosszú életen keresztül any- nyian fordultak szivemhez, hogy holtan is azt szeretném, hogy tovább zarándo­koljanak hozzám azon a liliomos ösvé- \ nyen, amely büszkeségem volt. A magam által létesített szépségek s az általam ül­tetett virágok között akarok nyugodni. S nem akarom, hogy ott, ahol a szivem nyugszik, gyászos hely legyen, hanem el­lenkezőleg, béke és varázs uralkodjon ott, akárcsak életemben, ; Gyermekeimet népemnek szivébe aján­lom. Halandók lévén, hibázhatnak, de szi­veik melegek, akárcsak az enyém volt. Szeressétek őket és legyetek egymásnak' hasznára, mert igy rendeltetett. , Most pedig örökre Istenhozzádot mon­dok nektek. Mostantól kezdve nem ad­hatok már többé semmi jelt magamról. De mindenekelőtt emlékezzél arra népem, hogy mennyire szerettelek és most utolsó leheíetemmel megáldalak téged. a vcgrcadeiel süvege «E9R2P IDŐJÁRÁS. A meteorológiai intézet jelen­tése szerint, délkeleten és keleten a felme­legedés tovább tart. BUCUREŞTI, Julius 29. Nyilvánosság­ra hozták Mária királyné végrendeletét is, mely a következőképen szól: „Miután nem tudom, hogy mennyi idő adatott még nekem ezen a földön, ezen végrendelet utján nyilvánítom utolsó aka­ratomat. Megáldom az országot, gyermekeimet és unokáimat. Kérem a gyermekeimet, hogy sohase feledjék el, hogy az Istenben való bizakodás a legjobb vezető a boldog­ságban és vigasztalás a szenvedésekben. Kérem, hogy legyenek egyek az ország fenntartásában és egymást is segítsék. Ké­rem, hogy eltérés nélkül vessék alá magu­kat utolsó akaratomnak. Az anyának irántuk való szeretete egyforma s ugyanaz, de ha a rendelkezésemre álló részből töb­bet juttatok egynek, ez azért van, mert in­kább szűkében van a megélhetéshez szüksé­ges eszközöknek. A balcici, ténha-juhavi, maví-dalgai ibrtekomat a kastéllyel és min­den más épülettel, valamint a Stella Maris templommal együtt, melyeknek vala­mennyiét saját erőmből építtettem, a mű­vészetről s a szépről vallott saját felfogá­som szerint, egyszóval mindent, amim Balcicban van, kivétel nélkül fiamnak, Ká­roly királynak hagyom azzal a megha­gyással, hogy ő elégítse ki és fizesse ki többi négy örökösömet a nekik fenntar­tott részekből. Férjemnek, Ferdinand királynak vég­rendelete folytán a cotrocenii és a sinaiaí Pelisor-kastélyban levő bútorok az én tu­lajdonomat képezik. Ugyancsak e végren­delet rendelkezéseinél fogva haszonélve­zeti jogom van 1939'ig a sinaiai, predeali birtokok és az ott megemlített épületek felett. Ez a rendelkezés el is ismertetett gyermekeink, Ferdinand király örökösei között s azt mindenki közülök alá is je­gyezte. Ezekről nem mondtam le, tehát mind részét képezik a felosztásnak. Ké­rem Károly fiamat, hogy a haszonélvezeti összegből elsősorban a következőket fi­zesse ki: A Principele Mircea egyesület­nek 500.000 lejt, Elize Karinak 60.000 lejt, Anna Thielenek 40.000 lejt, Elena Kownak 60.000 lejt, Virgil Jonzanak 40 ezer lejt és 300.000 lejt osszon szét udva­rom személyzete közt. Az utóbbi összeg szolgálati idejüknek és szolgálatuk fontos­ságának tekintetbevételével osztasson szét. Nővéremnek, Viktória Mclitának, Orosz­ország nagyhercegnőjének, évi 120.000 francia frank életjáradekot hagyomá­nyozok. Köszönetét mondok Zwiedenek ezre­desnek hűséges szolgálataiért, hogy min­denkor és nehézségek között is oly ér­dektelenül vezette udvaromnak közigaz­gatását és lányának Mária Zvriedenek kis­asszonynak 200.000 lejt hagyományo­zok. Még egyszer megáldom Károly fia­mat és kérem a Mindenhatót, seghse őt, hogy dolgozhasson és mindent megtehet sen Romániának, drága hazámnak békéje és haladása érdekében. Kérem, hogy tel­jesítse utolsó akaratomat. Ezáltal megva­lósítja az általam táplált reményeket, amelyek megnyugvással töltöttek el ak­kor, amikor az utódlásra gór Mtam. Kívánom, hogy leányom, Erzsébet, Gö­rögország királynéja örökségemből a co- pacenii kastélyt és teljes birtokot kapja, minden hozzátartozékával együtt, fenn­tartás nélkül. Mindezeket saját elhatáro­zásához képest használhatja fel. Kérem a Mindenhatót, segítse őt teljes boldogság- t Folytat ás a nyolcadik, oldcdoip}

Next

/
Oldalképek
Tartalom