Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-30 / 170. szám
p I ELLENZÉK A romániai kivándorlás Bes!élgetismsUrFre. problémája és Amerika 1'““ USA égető szociális kérdéseiről és Roosevelt harmadszori jelöltetéséről BUCUREŞTI, julius 29 A Strada l'ovcrenci egyik szépen par* ki ix)/ott 'illájában székel az l'.sziüzame- rikai ]'u)ii<'siilt-Áll(imok bucureştii kőnek séfje. Franklin Günther követ lávoüété- ben. akt a román fővárosból Bernbe helyezett Leeland. Harrison népszövetségi megfigyelővé avanzsált amerikaá mrnisz- UMt váltóit »'a fel, első követségi titkári minőségben Mr. Frederick Hibbord ve» .■éti az aunerikai követségei. Mister Hibbard egvike ;i bucureştii diplomáciai sza- lómok lcgnokonszenvesebb alakjának, markáns, szemüveges alakja egyetlen olyan alkalomról sem hiányzik, amelyen a diplomácia és az előkelő bojár- világ ad egymásnak találkozót. Ez időszerűi J \v/i amerikai követségi köröket is ai legélénkebben foglalkoztatja Roosevelt amerikai köztáársasági elnök kezdeményezése, amelyre máris érdeklődéssel figyelt fel a Lac Lénián kies szépségű partjain lévő Eviaai francia fürdőhelyen összeült vilájgértekezlet munkáját figyelemmel kísérő 53 népszövetségi ország közvéleménye. Hogy közvéleményünket kellőkép tájékoztathassuk az USA elnökének nagyhorderejű kezdeményezéséről, érdekesnek látszott meginter- juolní Mister Hibbardot. A követségi ügyvivő, aki nemrégiben Amerikában járt és 'tengerentúli hazájának szociális helyzetéről is a legközvetlenebb tájékozódást) szerezte, egy szeretetreméltó Yankee nyájasságával fogadta a magyar újságírót. — Az eviani konferencia — kezdem — újból szőnyegre hozta az emigráció kérdését, amely a jelenlegi nemzetközi konstelláció közepette egyetlen közép- európai ország közvéleménye számára sem lehes egészen közömbös. Volna olyan szives kifejteni a magyar közvélemény számára, hegy miben látja követ ur Roosevelt köztársasági elnök akciójának tulajdonképpeni jelentőségét és hátterét? Mister Hibbard pillanatnyi gondolkodás után igy válaszol: — Mr. Roosevelt kezdeményező lépésének, amellyel mintegy az USA erkölcsi pártfogása alá helyezte a kivándorlásra kényszerülteit európai zsidóság sorsát, már jelen pillanatban is óriási és messzesugárzó kihatása jelentkezik világszerte. A politikai okból hontalanságba Ítélt milliós tömegek újbóli letelepülésének kérdését hazánk — magától értetődőkig — egymagában item tudja megoldani, de Mister Roosevelt kétségtelenül elért annyit, hogy mindazok az országok, amelyek egyáltalán számbajö- hetnek az emigráció szempontjából, ezentúl — elenyésző kivétellel — fokozottabb jóindulatot és figyelmet tanúsítanak majd ai zsidó bevándorlók befogadása ■tekintetlében. — Romániából a letűnt politikai rezsim által támasztott atmoszféra hatása alaJiit mintegy ötezer ilyen természetű kérvény érkezeti követségünkhöz a legutóbbi hónapok folyamán. Legnagyobb részük' vagyonnal rendelkező személyektől ered, akik megfelelő anyagi felkészültséggel kezdenének hozzá tengerentúli friss egzisztenciájuk megalapításához EzücBős-zerint aizcinban érvényben van még a kivándorlási törvényeink által megszabott kvóta, aminek következtében csak a jövő év januárjában összeülő parlamenti kengreszusunk foglalkozhatik a bevándorlási arányszám megfelelő emelésére irányuló előterjesztéssel. — így a folyó évben csak 377 kivándorlás iránti kérelmet teljesíthetünk, vagyis tiiz percentjét ‘annak, a létszámnak, amelyre tehető a törvényeink értelmében döntő 1890-es évben iai csillagos lobogó védelme alatt élt románok száma. Jelen, leg érezhető kivándorlási tendencia nyilvánul meg Romániában , . és az amerikai vezetőtényezők hangulatából következtetve, a jövő év folyamán kongresszusunk által engedélyezendő szélesebb keretek között kormányunk nyilvánvalóan megoldhatta a Romániából Amerika felé gravitáló személyek einiyrációs óhaját is. — A magunk részéről1 a kérvényeket a beérkezés sorrendjében intézzük cl. — Ezúttal érdekes emlékeztetni, az Evianban feltárt indátoknak arra a> részére, amely szerint az egykori Monarchia területéről 1881. óla több, mint egymillió főnyi zsidóság vándorolt ki a tengerentúlra. Nem szabad különben elfelejtenünk, hogy az USA gazdasági erő- forrásait e/.idöszerint tizenegy milliós munkanélküli tömeg is igénybevesz', ami miatt bizony 1939 után is számításba kell vennünk azt; u szempontot, vájjon az emigrálni szándékozók rendelkeznek-.: újrakezdéshez szükséges anyagi eszközökkel, illetőiéig van-e a)/ Újvilágban baráti, vagy rokoni hátvédük, aki kezességet vállal értük? — Arra a kérdésére, hogy milyen titkos mozgatóok rejlik Roosevelt eljárása mögött, aki — mint tudjuk — maga sugalmazta az eviani világértekezlet összehívását, csak elnökünk mélységes emberszeretetében lelhetjük meg a választ, no meg nem csekély mértékben a rendkívül magas pozíciót is betöltő amerikai zsidóságnak az USA politikájára gyakorolt szellemi befolyásában. Ezért az Egyesült-Államok 1937 folyamán 25 ezer osztrák és német zsidó számára nyújt letelepülési • lehetőséget. A „Menekültek Népszövetségének“ pedig, amely állandó szerv Londonban fog működni, gondja lesz arra is, hogy a távozni kényszerülő, vagyonos zsidó lakosság emigrációja alkalmából hozzájuthasson javai ellenértékéhez, a Németországban és más középeurópai országokban gyakorolt uzussal ellentétben. — Ami végül a kiemelkedő képességű szakembereket, intellektueleket, művészeket, muzsikusokat, írókat, stb. illeti, ezek letelepülésének elősegítése érdekében az amerikai kormány kivételt szokott tenni. — Megállapítható tehát, — folytatta tovább Frederich Hibbard — hogy az amerikai köztársasági elnök lépése sikerrel járt, amennyiben ezentúl egy külön erre a célra teremtett nemzetközi hivatal fog őrködni kellő anyagi súlyával és egész erkölcsi tekintélyével a hazájukból menekülni kénytelenek sorsa felett. — Milyennek látja ügyvivő ur az AmeGLUJ, julius 29. A hivatalos (közlöny júliusi 25-ikii s-z'átoá- baim fölrvényrenldetet jeleni meg a. posta/-, táv. iró- ég 't'áVbes'z'ólőszo'lg'ái’at szabályozásáról. A .törvényriemdelet ezt az igen fontos szolgálati ágat gyökeresen átszervezte, hogy működése a fokozott forgalomnak és követe1! fiúéin yeknek is jobban megfeleljed. A törvény szeniort a; postaszolgálat a.z állalmi monolpoliiiuima. A kizárólágossögi jog: az összes postai küldeményekre, pénz és érték, valamint a t.izkiilogram súlyú értékek szállli- tásóra vonatkozik. Az uj törvény szerint bárki saját megbízottjai utján is eljuttathat egyes küldeményeket, de ere ni szervezhet külön szolgálatot erre a célra s nem foglalkozhatik idegen személyek küldeményeinek szállít ásóval!. A közönségnek tehát irtom tan'áicsos levelek, vagy csomagok küldésére miagánkuinLrokót alkalma zni, mert Így kiteszi .magát a 'küldemények elkobzásátnlak és a törvényes megtorlásnak. A 100. 'SEakalsz szerint, akiről ez bebizonyosodik, hogy titkos szolgálatot szervezett, 10.000 Héjtól 30.000 lejig terjedő pénzbírsággal sújtható. Visszaesés esetén egy hónaptól egy 'Víg terjedhető fogház és' 60 ezer lejig terjedhető pénzbírság fenyegeti a bűnöst. Azok a személyek, akikről beigazolórika és Románia közötti gazdasági kapcsolatokat? — Éppen a legutóbbi napokban alakult meg — feleli Hibbard Ercderich — a Román Amerikai Kereskedelmi Kamara, ezzel egyidejűleg meg Ncwyorkban az Amerikai Román Kereskedelmi Kamara. Már e körülményből is leszögezhetjük, hogy e két ország között az igazán tekintélyes távolság ellenére is nagyszámban akad olyan áru és kereskedelmi cikk, amely cl birja a tekintélyes fuvardijat1. így Amerika gépeket, öntvényeket, motorokat szállít Romániába, amely viszont állatbőrt, diót, sonkát, húskonzervet, pezsgőt és végül különböző mezőgazda- sági termékeket exportálhat a tengerentúlra. Különben a két ország közötti külkereskedelmi relációk állandóan javuló irányzatot mutatnak. — Hogyan itchk meg Amerikában Roosevelt harmadszori jelöltetésének kilátásait? — Roosevelt hallatlanul népszerű, azonban az amerikai közvélemény tántorithatatlanul tradicionális gondolkodású, már pedig az Egyesült-Államokban kimondott tradíció, bogy bármelyik elnök legfeljebb kéb cikluson keresztül rezideál- bat a Fehér Házban. így hát csaknem bizonyos, hogy nagytehetségü elnökünk, aki nélkül az európai közvélemény alig tudná elképzelni a mai demokratikus Amerikát, ha a jövő év júliusában valóban be is nevezne az 1940-es évi elnökválasztásra, bizony nagy nehézségek árán győzne csupán.. — Az utóbbi években nálunk — mint erről magam is meggyőződtem legutóbbi amerikai tartózkodásom alkalmával’ — forradalmi jellegű átalakulás történt a kevés kézben tartogatott vagyonnak minél szélesebb körökbe való átszivárgása, valamint a kispolgárság anyagi beérkezésének meggyorsítása érdekében. Ez nagyon is természetes, mert a mi 130 milliós országunkban a legmérvadóbb mégis az a szempont, hogy mi után vágyakoznak széles népi tömegeink? Pontos statisztikusok kiszámították, hogy kormányunk minden másodpercben 260 dollárral segélyezi a munkanélkülieket, ami évenkint nyolcmilliárd dollárnál jóval nagyobb összegnek felel meg — fejezte be érdekes fejtegetéseit Mr. Frederich Hibbard. 1 dik, hogy rendszeresem szállíts inaik postád kül- I deményeket, 6000 lejig terjedő bírságnak teszik ki magukat. A Heveteket, tárgyakat, csomagokat, pénzt és értéket, a tilos szállítás tárgyait elkobozzák. Szigorúan; tilos postai küldeményekben olyaln tárgyakat feladni, amelyek emberéletet, vagy egészséget, a postád felszerelést, vág3- a többi küldemények ''épségét veszélyezteti, továbbá olyan tárgyakat, amefllyekétek a kereskedelemben való forgalom-bahoz-ása. tilos. Tilos száMtani élő állatokat, a méhek, 'piócák és selyem hern y ók kivételévé!'. A kihágók 500 tejtől 5000 tejig, terjedő pénzbírsággal bűntetteinek s emelteti felelősek az általuk feladott küldemények által okozott összes károkért. Tilos az egyszerű, vagy ajánlott levelekben értékpapírokat, vagy értéktárgyakat elhelyezni. Ezeket elkobozzák kis emellett a kihágót 5000 lejig terjedő pénzbüntetésisel bírságolják meg. Tilos a kedvezményes árszabásai küldeményekben olyan anyagot elhelyezni, ami magasabb árszabás1 alá esik. Hasonlóképpen tilos magánküldeményeket hivatalos' küldeményekként feladni s ugyanabba a borítékba több különböző címre szóló levelet elhelyezni. Ebben a kategóriában 100 lejtől 15 ezer 19 38 Juli ut 30. , Dopoiitar : Marcjulius & Co. Bucure;! i. i!r. Cerol 44 lejig terjed a pénzbírság s emellett a kifogásolt küldeményekeit elkobozzák. Tilos uz ér tik 1c velőkben ércpénzt, nemesfémeket, drágaköveket, ékszereket elhelyezni s nincs megengedve ezeknek a tárgyaknak a postai csomagokba való elhelyezése sem. A büntetés 100 lejlöl 1000 lejig terjed, a tárgyalóit elkobozzák. <, Tilos az értéklevelekbe, vagy postai csomagokba bármilyen levelet elhelyezni. A büntetés 500 lejtől 5000 lejig terjed. 5000 lejtől 15 ezer tejig terjedő büntetési ir elő a 109. szakasz azok elten-, akk a vajénál magánabb értéket jelölnek meg egy küldeményben. Tilos- a levelezőlapokról, vagy más olyat} nyomtatványokról levágni a bélyeget és tef- hasznúlcű, amelyekre a bélyeg rá van nyom- tu/t-va. A büntető törvénykönyv rendelkezései szerint büntetik meg azokat akik bel-, vagy külföldi bélyeget, vagy más postai értéket haimdsitanuk, alléik fon-ii értékeket csalárd TOÓ-( dón használják fel s- akik a postaigazgalóv. g áltál kibocsátóit bélyegekhez megtévesztésig-: hasonló éri ékeket álli tárniuk elő és hoznak forgalomba. A postaigazgatóság minden esetben, mkor n közönségnek kételyei vannak az eljárás módozataira nézve, készséggel szolgál fcivi- íégosilásKal. VÁSÁRI ZSEBVÁGÓK. Satumnrcról jelentik: Vakmerő zsebmetszők garázdák kodtak a satu ma re r országos vásáron. A zsebvágók ellepték a vásár területének közelében levő korcsmákat, hogy megkárosítsák a gazdákat. Dorogi János G0 éves és Mikó Va.sile 60 éves madarasi gazdálkodók a vásártéri kocsmába) tértek be áldomásra. Amint beléptek. Vadász György cigány felugrott, átölelte Dorogit és örömének adott kifejezést, hogv ismét látja. Mikor fizetésre került 1 sor, Dorogi ijedten állapította meg, hogy bel'sőzsebéből eltűnt pénze, mely zsebkendőbe volt csomagolva. Csendőrt hívtak. ki a pénzt Vadász György asztaltár- sárnak zsebében megtalálnia. Letartóztat« Iák és átadták őket az ügyészségnek. * AZ ASSZONY KÖTELESSÉGE :örodni ar. z:l, hogy bélmüködésg rendben -fegyen, amit pedig úgy érhet él. 'ha reggelenként éhgyomorra egy félpohir természetes „.FERENC JÓZSEF“ keserüvizet iszik, eimely enyhén éz kellemesen pontosan és biztosan szabályozza ex anyagcsere fo'.y tm'at'ilt. Kérdezze meg orvosát. Lázasan épül a Niagara uj hidja. Nevyorkból jelentik: Annak idején felhördült a világ: vége a Niagara-hidnak. Mint ismeretes, a hatalmas jégzajlás megakadt a zuhatag levezető sziklaszorosában s néhány óra múlva oly hihetetlenül magas falat alkotott, hogy ennek megmozdulása darabokra tépte és összetörte azt a finom- ivelésü, csodálatos hidat, amely nem messze a zubatagtól át vezetett a kanadai partokra- Most már tiszta és jégmentes a Niagara. Hatezer tonna dinamittal robbantották szét a maradványokat, aztán hozzáláttak, hogy rendbehozzák, amit lehet. Szörnyű pusztulás képe tárult elé Először egy nő fejetlen tetemét emelték ki egyik turbinából. Három másik tetem a legközelebbinek acélredői közé szorulva került napfényre. Majdnem valamennyi leállt gépezetben emberi holttestek voltak. önfeláldozó telepalkalmazottak, mérnökök, gépkezelők, ezek családjai pusztultak el a szörnyű jégzajlásban. Ami pedig a hidat illeti, kiemelték a roncsokat s még mindig azon dolgoznak, hogy kihalásszák a messze sodort nehéz acélal- kat\részeket, melyek közül nem egyet yqj —6o kilométernyire elcipelt magával jég- börtöne. Nyolcvan méterrel hátrább^ mint állt a most elpusztult hid, már megvetették az uj betonpillérek alapjait. —* Amerikai méretekben folyik a munka. Amerika meg fogja mutatni, hogy áll az uj hid, a réginek pontos mása, de sokkal’ erősebb annál. TARANTELLA Fősz.: Jeane'.le Mac Donald és Allan Jones. — Előadá- ■R sok 3.20, 6.20 és 9.30 órakor. Royal Mozgó Feltét énül nézze meg a Royal mozgó szenzációs duplamüsorát!! ADZSUNGELFOGLYA Izga'mas, fantasztikus dzsungel film. — Előadások kezdete 5.30, 8,3ö és 11 órakor. % A posta, távíró és távbeszélő szolgálat újabb szabályozása
