Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-29 / 169. szám

ám 3

S 2 e r k e s z tő a é g\ é s kiadóhivatal: Cluj*

C&les, Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomdai]

Str. I G Ducii No. 8. Fiókkiadóhivatai és könyvosztály: P. Unirii 9. Teiefűn 1199

LIX ÉVFOLYAM, 16 9. SZÁM

lu&ümsr* yikvmrrtmxvfjmL?imaA-tt*mms:

ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS ^Felelős szerkesztő és i^argalá*

DR, GROIS LÁSZLÓ

PE NTE 1<

M*^MS83B^B8aBaEBmBBgPBoaaBiateáaa

Kiedótulajdonos: ELLENZÉK R. Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Dos. 836; 1938. Trib. Cluj.) Előfzetési árak: havonta 70, negyedévre zio. félévre 420, egész évre 840 lej,

CLUJ, 1938 JULIUS29.

Síi CZEa^JEŰS5ZmEn^SESZ3aíS3

RVNCIMAN

A szenvtelen lord nem volt ismeretlen eddig sem. A tory tömör közepének egyik s:i. íárd embere, mondhatnák, a gerinc egyik csigolyája, A Rucimaneken nyugszik az empire politikája, erejük, gyakorlatuk, ösztönük, angolságuk, ,,uri“ voltuk támaszt ék a mérsékelt haladás és a megfontolt szilárdítás pártjának, ezért az ők soraiból kerülnek elé a szükebb minisztertanácsok szakemberei. Runcimxtn hires gazdasági miniszter és ellenzéki tekintély volt, mikor a Beavermcre sajtó ■fölidézte a szabadkereskedelem és a védővámos rendszer párbaját, főleg az ottawai kongresszus Idejében. Csak épp világhírre nem birt vergődni, valami különleges történelmi küldetés révén, amely épp úgy szivén fekszik a 1született, vagy vérbeli politikusnak, mini barátainak egy derby, vagy egyéni verseny megnyerése, irodalmi, vagy tudományos sikfr, esetleg nagyértékü gyűjtemény birtoklása. Olyan, mint aminő például Indiában akad, ha valamelyik lord Reading egyezséget köt Gandhiból, Simon dominiumi alkotmányt szerkesztve, lord Peel Megbízatása a Palesztinái bizottság élén, mint most lord Plymouth keserves munkája a benemezuetko- zási értekezleten. Az angol politikusok szívesen veszik, ha például a Saar-vidéki népszavazások ellenőrzésére küldik őket, nfctgy Scotus Viktorok lehetnek, vagy a leszerelési tanács elnökei, mint az id. Henderson Arthur volt„

RuncimaitTe most rámosolygott a történelem kegye. Megbízatást kapott, „függetlenül" kormányától \és az egész forrongó Európától egy valóban történelmi jelentőségű feladatra és most hosszú ideig a ivilág éberen figyel reá, ha pedig sikerrel jár el, nevét bekarcolják Clio táblájára. Közvetítő lesz a cseh kormány és a szépszámú csehországi kisebbségek között, külön tanácsadója Csehország- mák, melyet május 21-én Anglia mentett meg intelmével a háborús rohamtól, miután Franciaország már készen állt fegyveres védelmére. Most Franciaország is fíészes Ránc imán küldetésében, nyilván a párisi királylátoga- tárkor állapodtak meg benne. A két nagyhatalomnak végre is közbe kellett lépnie, mért a mai helyzetbe ők juttatták Csehszlovákiát, meg a kisebbségeket is, mert a dőlog még ekkor kezdett elposványosodni, mikor Németország és a Iszüdélák már égnek ■<? békés megoldás vágyától, mert Chamberlain nyilatkozata szerint, bizonytalanná vált, hogy $ cseh pártok, valamint az államhatalom és a kisebbségi világ közt keletkezett makacs ellentétek miatt megegyezés létesülhet külső közvetítés nélkül. Már pedig óriási érdek, hogy hamarosan megnyugtató nemzetiségi béke létesüljön. Meg kell 'szabadítani vele Csehszlovákiát a polgárháborútól és katonai veszedelemtől, te kell csillapítani a 20 év óta hányódó kisebbségeket, elő kell készíteni a dunai kérdések rendezését, biztosítani erről az oldaltól egész világrészünk nyugalmát, amelyet Spanyolországban úgy is ki kell csikarni még.

! Kitűnő gondolat' volt Rancímcmt, a Csehszlovákiát védő nagyhatalmak emberét kiküldeni, független és becsületes (alkusznak, nem döntőbírónak, a csatázó felek előtt is hitelképes, mint ű cseh kormány, mint az érdekelt kisebbségek hozzájárulásából következtethetjük. Néha egy kitűnő ember felér egy egész hadsereggel. Una séd leo; egyetlen, de oroszlán,- aztán függetlensége mögött is ott érezni a két nagyhatalom támogatását, mely annyi jóakarata és támogatás után joggal akar más. végleges megoldást látni és félti, hogy jóld- Szemüségének hite és időszerű érdekük veszendőbe mennek. De érezni a pihenő pgtis, Németország éber figyelmét, mely szintén követetheti a testvéreknek és barátoknak mtot'i ígéretek teljesítését, annyi erőfeszítése utón. De jelentékeny erőt képvisel Rímeimen mögött Enrópaszerte o AO milliós kisebbségi társadalom együttérzése és az egész Duna. völgyi közérdek. Nem kell folytatnunk. ztr általános öröm és nagy könny ebbedés, mely Runciman megbízatása nyomában kelt, minden továbbit is megindokol,

A szudéta-németeh és a német sajtó ellenérzéssel iogadimk a statútum

Franciaország némileg tartózkodó Runciman küldetésével szembeni — Knickerbocker közeli háborút jósol. Lord Halifax szerint az angol— olasz egyezmény s a spanyol kérdés megoldása körül bajok vannak

Rímciman küldetése áll az előtérben, bár a nemes lord csak egy hét múlva utazik Prágába. A küldetésébe vetett föltét- len bizalom azonban tegnap némileg gyöngült, mert a feladat majdnem olyan súlyos s talán megoldhatatlan látszatu kezd lenni, mint a palesztinjai viszály, melyben két kötelező Ígérettől szorítva vesződik Anglia, hogy egyformán igazságot osszon az araboknak és zsidóknak. A lord maga is érzi, hogy nehézségek var nak. A „Prager Tageblatt” londoni levelezőjének adott nyilatkozata szerint ó maga feszült érdeklődéssel tekint a feladat elé, annál is inkább, mert nagyon súlyos kérdéssel állunk szemben. „Azt hiszem, hogy hosszabb ideig leszek kénytelen Csehszlovákiában tartózkodni, ezért tolmácsot viszek magammal — mondotta —, mert anyanyelvemen túl csak németül beszélek. A háború előtt ismételten jártam Csehországban s Massarykkal többször találkoztam”. Hozzátette, hogy érdemben nem nyilatkozik, természetesen szilárd szándéka, hegy minden előítélettől mentesen dolgozzék.

A Runciman-küldetés első hangulatát rontotta külpolitikai és sajtóberkekben az a magyarázat, hogy Franciaország nem egészen jó szemmel nézi Anglia ezt az elhatározó lépését. Már tegnapi lapunkban megjegyeztük, hogy e föltevésnek a francia külpolitikai szolgálat már eleve útját akarta1 vágni, amikor kijelentette, hogy külön francia bizalmi kiküldöttre azért nincs szükség, mert Runciman mögött Franciaország is ott áll. A mai magyarázat azonban már egy kis reservatio mentálist tartalmaz, mert a francia magatartást az eddigi Csehszlovákia iránt gyakorolt viselkedéséből vezeti le s a Nép- szövetségre való aggályos tekintetre is hivatkozik.

Kétségtelen, hogy a hét első napjainak! ■szinte tökéletes derűs és bizakodó hangulata már kissé romlásnak indult, még pedig a cseh kérdés és a spanyol kérdés miatt egyaránt. A cseh kérdés fölé azért vonultak föl fellegek, mert a nyilvánosságra került statutum-tervezet általános lehangoltságot keltett. Már a külső körül* menyek is zavaróak. Prágai távirat szerint Kundt képviselő, aki a szudeta-németek 'részéről Hodzsával a tárgyalásokat vezeti, fölháborodva nyilatkozott tegnap, hogy a csehszlovák kormány nemzetiségi tervezete indiskréció következtében jutott nyilvánosságra. A cseh kormány cs a szudeta-németek között folyó tárgyalásokat zártaknak nyilvánították, mindamellett naponta helyet találnak a cseh kormánypárti lapokban a tárgyalások részletei. így került nyilvánosságra a kormány alapelveivel szemben, kifejtett el- lenemlékifatuk is és csak így kerülhetett napvilágra most a statútum. Ez az eljárás

nem könyiti meg Runciman dolgát. Je- > lentősebb azonban az a megrökönyödés, jj amelyet főleg Berlinben okoiz a statútum- \ terv. Ebből azt olvassák ki, hogy

a kisebbségek nem kapnak jogi személyiséget, csak egyéni jogokat és ezeket is nagyon ingoványos alapra építik.

A berlini lapok főleg azért háborodnak fel, hogy a tartományi beosztással s e tartományok látszat-önkormányzatával, melyekben a nemzetiségi kúriák csak szem- szúrásként szerepelnek, teljesen eltűnik a kisebbségi önkormányzat lehetősége. A birodalmi sajtó egyértelmüleg kihívást állapit meg a statutum-tervezetben. A tervezet elfogadhatatlan s igy nagyon kétséges, hogy a szudeta-németek tárgyalhatnak-e most már tovább. Runciman kiküldetését is súlyos kétkedéssel követik. — Nem látnak benne egyebet, mint eszközt, hogy a Németország által javasolt négyhatalmi értekezletet vagy feleslegessé tegyék, vagy ami inkább valószínű, a Run- ciman-féle feladat kudarca esetén az összehíváshoz való angol hozzájárulást indokolhassák. Ide fűzhetjük a hires külpolitikai újságíró, az amerikai Knickerbocker riasztó tudósítását Prágából, mely szerint elkerülhetetlen Németország és Csehszlovákia közt a leszámolás és csak azt várják, hogy a termést betakarítsák. Minden tárgyalás ezt a szünetet tölti be.

Mind a két kényes európai kérdésre a legtöbb világosságot veti az angol , parlament sűrűn ismétlődő külügyi vitája. — Tegnap az alsóházban rnár a saját pártja is szorongatta Chamberlaint. Chair konzervatív képviselő hivatkozva egy 1919- es csehszlovák emlékirat (Benes beadványa a párisi békeértekezlethez!) ama tételére, hogy a németek önkormányzatot kapnak, tekintettel, hogy az osztrák köztársasághoz akartak csatlakozni és hivatkozva Massaryk ünnepélyes Ígéretére, hogy Csehszlovákiát második Svájcként akarják megalapítani, kérdezte a kormányt, teljesednek-e ezek az Ígéretek? Chamberlain nem válaszolt s csak akkor nyilatkozott, amikor a statútumról esett szó, amelyről kijelentette, hogy még nem ismeri. Ifj. Henderson azt kérdezte, vájjon a nyári szünet alatt is összehivják-e az alsóházat, ha lehetséges lesz az angol-— olaste egyezmény végrehajtása, miután a spanyol kérdés eldőlt? Chamberlain ismét kitérő választ adott, mert nem tudja milyen lesz a jövő. Egy-két más mondatából aztán kitűnt, hogy a római egyezmény végrehajtása elé mind inkább több akadály gölfdül. Ez a lordok házának vitájából különösen kiderült. A lordok külügyi vitája során ugyanazok a kérdések merültek fel, amelyek napok óta foglalkoztatták az alsóház tagjait s ezekre lord Halifax külügyminiszter nagy záró beszédben válaszolt. Őszinte sajnálatát fejezte ki, hogy az olasz és angol egyezményt; előfeltételei még nem teljesültek s nerr^ eredményezték az olasz—francia viszony; javulását sem. Meglehet, hogy bizonyo| hatalmak erőfeszítést folytatnak az an: gol—olasz barátság ellen. Ha csakugyan megállapítható ellenséges erők munkája^ Angliának és Olaszországnak nem szabadj csüggedni és eltérittetni magukat az ed^ digi útról. A csehszlovák ügyben fölvet tett kérdésekre nem válaszolhat mást; mint hogy mindent el akar követni, amin a probléma követel: a megegyezésen) alapuló elintézést. Ez nem történhetik) csak úgy, hogy Csehszlovákia politikát határain belül, a cseh állam szétrombolásá nélkül önkormányzatot adna a lengye* leknek, németeknek és magyaroknak. — Utalt Runciman küldetésére. Kifejtette? még, hogy elismeri a kérdés súlyos voltarádé hiszi, hogy sikerül békés utón megoldani. Csak a békés megoldás maradan-, dó, nem pedig az erőszakon alapuló. Ha; Európa bajait a nagy háború és ezt. követő intézkedések rovására írják, akkor' már elismerik a bizonyítékot, amely szerint a háború nem oldja meg a kérdéseket.

PARIS, Julius 28. Az a körülmény/ hogy Franciaország a maga részéről nem jelölt ki Runciman lord küldetéséhez hasonló feladattal megbizotti francia személyiséget, különböző magyarázatokra ad okot — jelenti ai Havas-ügynökség. — Franciaország tartózkodásában bizonyos országok annak jelét vélték felfedezni, hogy Franciaország nem érdeklődik többé Középeurópa sorsa iránt. Illetékes francia körök tiltakoznak az ilyen célzás ellen-. Mint Daladier francia miniszterelnök is kijelentette nemrég, Francia- ország hü maradi valamennyi Csehszlovákiává,] szemben fenná lő kötelezettségéhez, tehát érdeklik Középeurópa kérdései. Ellenkezőleg, miutáni a csehszlovák kormánnyal szemben magánkötelezettsége» ket vállalt, Franciaország nem követhet az Angliáéhoz hasonló magatartást, melyet Csehszlovákiával szemben csak a népszövetségi alapokmányból eredő jogi vonatkozások köteleznek.

LONDON, július 28. VI. György király csütörtökön kihallgatáson fogadta Chamberlain angol miniszterelnököt. Hivatalos angol körök szerint Runciman lord egy héten belül elindul prágai útjára.

BERLIN, julius 28. Egy svájci' lapban hir jelent meg, mely arról akart tudni, hogy Becs környékén az utóbbi időben csapatmozdulafcok folynak, erősitik a légi erőt és tankokat szállítanak. A svájci lap híradását berliui hivatalos helyről most megcáfolták,

(Cikkünk folytatása az utolsó oldalonJ