Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-29 / 169. szám

ELLENZÉK

■

10 3 8 Julius 2't.

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ

R

Mélységesen monarchikus érzelmű nép kísérte utolsó útjára szeretett királynéját

V

RlMKA: V kisebbségek «hiipán «ilblmMi

uz cselU'n U"kLnllioUidc románoknak., ha a român bitet vallják uuig'uke- nak. Meggyö/ödésselAkkor lxui'iie ';l 11 nak a romáéi közösségben. Nein hisznek? Távozhatnak s ha urm távoznak', ne i'si)- (hYlikozAnnak, bogy támadják ős .s/i«ljak «'»kot. Feleslege* a közösségben >'/, aki nőm érez együtt vele. Te görög, örimmy, vagy éppen zsidó: tisztáznod kell helyzeted is hited, li;> azt akarod, hogy Romániában megtűrjenek. Igen', — megtűrjenek, bármily leakncsony itó fts kellemetlen is ez a szó. Nem kívánhatsz sokat, mert nem v agy ki.v bb-égi akkor sem, ha eewivk neve- ■«d magad s ugyanokkor — rendbenlévő irataid alapján — románnak érzed magad.

I\bben a nem éppen tiszteletreméltó helyzetben, ha o romáin «népben igazán hinni akarsz, adj erős kilejezóst lárma nélkül hitednek, hogy létezésedről tudjanak és megismerjenek. Megtörténhet ágy az is. hogy ez idegen jobb román lesz, mint a született román, aki árt hazájának. Nem elég hangoztatni, hogy romámnak érzed magad, minden lépésseli, tevékenységgel, gondolattal a román összesség óhajának teljesedését kell szolgálni. Az. annyira hangoztatott hitben kell feínűni. Miniden árulás annak bizonyítéka, hogy mem vagy az, aminek vallód inogtad.

iOMANIA: Az aldunaii európai érdekek és Rómámétól érdekeinek közelségéi nem lehet tagadni. Politikai és gazdasági szempontból egyformán ivezéreiv, hogy szabad Jegyen a zavartalan dumál hajózás. Az összes zászlók jogegyenlőségét kell biztosijaim s az imperialiiszkkus gondolatot a Duna torkolatából ki kell kiiszö- böCiati. A középeurópai politikád kis területi változások 'befolyással voltak a folyam- hajózásra. Német részről a meghosszabbított Dunai-szakaszon szuKeranitást hangoztatnak s nem tartják kívánatosunk a Duna- | iparijától idegen államok beavatkozását, omúmt ezt a nemzetközi Duna-bizottságnak Becsből történt kitelepítése igazolja. Németország át ekarja alakítani az európai bizottságot, ehhez azonban Romániának Ls lesz szara, hogy a dumái hajózás szabadságátv'továbbra ás megvédje és n további fejlődést yb ztosi lso. Egyik imperializmus nem képes megbékülni azzal a gondolattal, hogy Basarabia romáin és román miairad, a a> másik' imperializmus 'viszont itt tűnik föl fenyegetően a dumád hajózásban, a Közép- európábüin t'örltint legutóbbi események nyomában. 'Románia számára erkölcsű és gazdasági parancsot jelent a Duwaptorkolat szabad hajózásának védelme. A Duna nagy hosszúságban szeLt át Romania területét, ebben a helyzetben minden status-quo megváltoztatására irányuló ajánlatna „non possumus“-a;I kell feleni. Akármilyen elß* myősöknek látszanak is ezek az ajánlatok, — mint m'nden kétoldalú megegyezés — veszélyeket foglalnak magukban. Az Euró. ipái Duna-bizottságot, — melynek Francia- ország, Itáliai és Anglia is tagjai; — továbbra is fenn kell tar tani. ügy azonban, hogy ne Jehesisen szó „államról az. államban“. Az európai! bizottság ‘hivatása; az, hogy a Duna-torkolat felé irányuló drapériái iszti- kus törekvéseket — bárhonnan jönnének azok — föl tartóztassa és a hajózás szabadságát biztosítsa. V

jREZENTUL: A nyersanyag-behozatal ,.y és ai készáru-kivitel az Anschluss ’M u'lám éppen elég gondot okoz Csehszlovákiának. Főleg íd tengerem történő szállítással rvaoi gond, mert Csehszlovákia' függőségi viszonyba 'került idegen államokkal!, ami politikai és ge/zdas'ági szeempont- ból egyfonnón kellemetlenségekre öld okot. Prága a hamburgi, trieszti: lés gdyniai kikötőkre van5ntlaiiVöi és arra szorul, hogy nem éppen barátságos idegen államok területén át szállítsa áruját. Ebben a helyzetiben . egyetlent, eddig még igénybe nem' vett ut all rendek ez esőre: Gala ti-ban, vagy ContsIJatniliaHbaai szerény hajózási bázist) kell1 épitsen magának Románia barátságával. Ebben az irányban aztán a' dunait hajózást, vasutat, vagy gépkoesiutat vehetné igénybe és kereskedelmi flottát építhetne dunai és tengeri hajózás céljából. Az Anschluss mélyreható változásokat idézett elő Csehszlovákia gazdasági éleiében. Az osztrák vasúti vonalakon élvezett kedvezményes tarifát felmondták, uj utat — kikötőt — kelti' tehát keressen, annyival: inkább, mert a jelek szerint alig Várható jár villás a kát ország viszonyában.

ATRIA: Két rendkívül fontos nemzetközi esemény történt: az angol királyi pár párisi látogatása és Imré’dy magyar mliináiszterelnők'Y vés. Kánya külügyminiszter római útja. A Rómában történtek különös fontossággal) bírnak q románságra. Minden részlete érdekel, •* mert a Duma-völgyben élünk), mely valószínűleg a római tiálrgyeilJások tengelyét képezte. Hivatal oP . nyilaikozatokat várunk illetékes tényezőink résízérőll s addig is feljegyezzük' a római tanácskozás' eredményéről kapott híreket. Mindenekelőtt azt, hogy Magyar- ország Rómában biztosítékot keresett^ a

BUCUREŞTI, Julius 28.

Az ország szeretett királynéjának uto'- só útja a királyok Curte de Arges-". temetkezési helyéig, a román nemzet monarchikus érzéseinek erős és kétségbevonhatatlan megnyilatkozásának bizonyítéka.

Végig az útvonal két oklalán, melyen a felséges halott földi maradványait vivő koporsónak el kellet haladnia, a királyi palotától a Mogosoaia-pályaudvarig, vasárnap már kora hajnalban eleven falakat alkotva sorakoztak fel a gyászoló férfiak, asszonyok, öregek, gyermekek tömegei és lélekben ott volt minden román.

A szomorú gyászmenet ünnepélyessége a sokaság egyhangú fájdalmának ünnepélyes képében tükröződött.

Nem volt szem, melyet nem áztattak könnyek, nem volt szív, melybe nem markolt Iájdalom, mikor a koporsó mögött, mely az anyák legnagyobbikát vitte az öröklőt felé, feltűnt őfelsége II. Károly király.

Mennyit szenvedhetett, milyen határtalan kint érezhetett felséges szive a vá'ás miatt, hogy olyan nagyon fájdalommal teltnek látszott a király?

A nemzet, mely a királyné gyász.menc- tében vasárnap látta Öt, látta a határtalan szenvedést, amely egész alakján végig- ömlött. Emberi fájdalom volt ez, a szó retett fiú fájdalma, az a fájdalom, mely olyankor fog el, mikor kegyetlen sors

az utolsó pillanatban is igazolja, megerő- sitse, bebizonyítsa a trón melletti hü ragaszkodását.

Rend, kegyelet és fájdalom

A szomorú menet felvonulásának egész ideje alatt a legtökéletesebb rend és fegyelem uralkodott. A gyászünnepély rendjére őrködő hatóságok s a közönség között tökéletes összhang mutatkozott. Nem volt szükség a kötélsorompókra, melyek máskor a nyugtalan tömeget visszatartották, helyéről mindenki mozdulatlanul nézte végig ai méltóságos gyászme* netet. Első alkalommal szereltek fel — a menet útvonalának hat pontján — egészségügyi segélyhelyeket. Egyetlen részletet sem mulasztottak el, hogy minden a legtökéletesebb rendben mehessen végbe.

És valóban, a gyalogjárókon többszázezer ember, mint a polgári fegyelem hadserege, 'a legcivilizáltabb magatartást és rendet tanúsította mindvégig s a Nyugat legsikerültebbjeinek szintjéig emelte fel ezzel a szertartás színvonalát.

Beszámolók a temetésről

A felséges halott temetésének szertartását a legtökéletesebb eszközök ismertettek meg az egész világgal. A rádió beszámolói, gyászzenéből és az eltávozott királyné ragyogó egyéniségének ismertetéséből összeállított műsorai; a hírlapok,

Az Őfelsége Mária királyné holttestét vivő dgyutalp a pályaudvar előtt

.nagy u

pteljesedik be s meghal egy drága lény.

Mária királyné, az ország királynéja azonban nemcsak királyunk anyja volt. Anyja volt minden román léleknek a Nistru s a Tisza között. A lelkeknek, melyek a gyásznak e hetében eggyé ko» vácsolódtak a fájdalomban s a nemzet legfőbb vezetője, őfelsége II. Károly király iránti odaadásban.

A közel egy héten át, amit a felséges halott a föídön töltött, Őfelsége II. Károly király és egész népe könyörgő imát mondott, hogy részesüljön örök nyugalomban hasonlithatatlun nagy, királyi lelke annak, aki eltávozott.

A királyi palota előtti téren, mely a gyászfátyollal borított lámpák ibolyaszin fényében olyan volt, mint egy óriási székesegyház, amelynek az ég a boltozata, estétől-estéig őrködött a virrasztó nép. A Calea Victoriein, a palota előtt mozdulatlanul állt a nép az éjféli utáni késő órákban is, mikor a felkelő nao sugarai köszöntötték már a Bucureşti ablakait és erkélyeit boritó lila zászlókat. Hallgatva nézte az éjfélig gyengén megvilágított, majd sötétbe boruló ablakokat. És ha vae lamelyik ablak mögött elhaladt egy inas sziluettje, elég volt, hogy izgalmat keltsen a tömegben.

Ugyanez a tömeg órákon át őrködött hosszú sorban, hogy utolsó hódoló tekintettel adózhasson a királyné előtt, akinek arcáról a halál nem tudta letörölni a ió- ság és szépség ragyogását. Szerény virágcsokorral a kezében minden ember, minden román — egységes monarchikus érzésről tanúskodva — eljött, hogy ebben

melyek egész idő alatt gyászkeretben jelentek meg s részletesen ismertették a gyászos eseményt; a cikkek sokasága, melyeket nemcsak hivatásos ujságirÓK, hanem mások is írtak, mindazok, akik szerették Mária királynét s a kegyelet és magas irodalmi szint, amely jellemezte a cikkeket; a beszámolók és a szertartás minden mozzanatát bemutató számtalan fénykép, mind hozzájárult, hogy a nagyközönség megismerhesse a történteket.

Hatvan újságíró számolt be a nagy temetésről. A nagyszerűen szervezett propagandaügyi vezérigazgatóság ezeknek az újságíróknak külön irodákat és minden eszközt rendelkezésére bocsátott, hogy tökéletesen és zavartalanul elvégezhessék feladatukat.

Négy filmvállalat fényképezte !e az

egész szertartást, úgyhogy az egész világ

még e héten végignézheti a szeretett királyné temetését. Ä iegmeginditóbb azonban a rádiónak a temetésről szóló beszámolója volt. Akik nem hagyhatták' el otthonukat, az ország minden városában és falujában, pontról-pontra részesei lehettek a gyászü'nnepnek. Hallották a harangok szüntelen, szomorú zúgását, a lovak lépteinek ritmikus dobogását, az ágyuk dörejét, a halottas vonat robogását, a zokogást és a sóhajokat. Hallották az egész országban és az egész világon. - ,„.:r

Nagyszerű müvekben hátrahagyott örökség

Mária királyné, a román nép királynéja, amelyet annyira szeretett s amely annyira szerette Őt, aki leszállt közéje

német' terjeszkedés' ellen. A Shirt alaptalannak kell tekinteni, fantázia; szülemenye, Magyarország feltétel nélkül csatlakozott a Berlini—Róma-teffigelyhez. Imrédy miniszterelnök a-z eljövendő békéről' 'beszélt, mely tartós és igazságos lesz s a1 „Giornale dTta- lioi“ hasábjain Gayda azt irja, bogy „erős, igényeiben megbékült Magyarországra van Itáliának szüksége“. Német lapok Berlin—

Róma— V p ád- Budapest négyes megállapodásról irn í — a hivatalos nyilatkozatot ezért tartjuk szükségesnek. Románia nemzetköz» helyzete és szövetséges szerződései kétségkivüL elég erősek, nem hagynak kétséget a jövőre nézve, — egy órával előbb md'gis tisztázni kell a helyzetet, melyben egyes külügyi szervek gyöngíteni igyekeznek bennünket.

E hét végén megkezdik a behozatal*, engedélyek kiadását. Gh. Leonte, a nemzetgazdasági minisztérium vezértitkára a folyó évnegyed nyersanyagbehozataii kereteinek felosztásán dolgozik. Előreláthatólag a hét végén megkezdődik a behozatali engedélyek kiadása.

Lezuhartt a telefonoszlopról egy munkás. Sighetről jelentik: Súlyos szerencsét lenség történt a kisállomás közelében. — Velkoni Albert szerelő telefonpóznán dolgozott, munka közben elvesztetek egyensúlyát és több méter magasságból lezuhant. Súlyos belső zuzódásokat é* lábtörést szenvedett. — Kórházba száüi torták.

Senki sem vállalhat Ötnél több igazga tósági tagságot. Illetékes helyen elhatározták, hogy rendelkezést bocsájtanak ki amelynek értelmében senki sem vállalhat ötnél több igazgatóságban tagságot. FJha tározták még, hogy pontosan meghatározzák az igazgatók és delegált igazgatók felelősségét, amennyiben kiszélesítik mir ködési lehetőségeiket, viszont a felelőssé? tekintetében a bűnügyi eljárás alkalmazd sát is bevezetik.- A nyerskávé után fizetendő nemzet védelmi adó. A pénziigyminisztériurt rendelete szerint, a nyerskávé után az i százalékos nemzetvédelmi adót a vámra rifa 428. c. tételben megjelölt középért;!« szerint kell fizetni.

és csillapította fájdalmait, számtalan nagyszerű szociális és kulturális értékű müvet hagyott maga után. Mindezek a lcgurohó időkig működtek. Részei voltak a királyné magas elrcndcltctéscinek, legfőbb gondjainak. Drága örökségképpen nagy fiára, .11. Károly királyra maradtak ezek a müvek, aki örökölte nagyszerű jellemét s a szánalomnak és megértésnek ugyanolyan nemes, felséges érzéseit táplálja népe iránt. Folytatódni fognak ezek az. intézmények, beolvadva a számtalan hasonló mii összességébe, melyet a népe által legjobban szeretett királyné és anya ma fájdalmas fia, őfelsége a király kezdeményezett.

hogy Gilbert Miller, a hires londoni szín- igazgató Budapestre érkezett. Ezúttal nem színházi ügg mialt, hanem pihenni jött Budapestre;

hoyy meghalt Mezey Máról édesapja, dr. Mezey Pál szegedi ügyved. A kitűnő pesti színésznő nagy gyászában igazi részvéttel osztozik a pesti múvésztársa- daloni;

hogy Muráti Lili hazaérkezett a IJd > rál Budapestre s megkezdte c próbakőt a Terézköriíti Színpad Haragszik a ívi- nisztérium cimü újdonságában;

hogy három volt cluji művész Aratóit rendkívüli sikert a szegedi szabadtéri játékokon. A pesti lopok legjobban Tbm- pa Bélát dicsérik, aki a Háry János Napoleon szerepét alakította. Az egyik pesti kritikus ezt árja többek közölt Tompáról: „Az egész előadásnak egyik legtöké- letcsebb ábrázolása volt Tompa Napóleonja. Minden mozdulata olyan volt, amilyennek a hazudozó obsitos maga elé képzelhette a legyőzött NapóleontNégyen tetszett sajtónak és közönségnek Forgács Sándor bizáncbeli alakítása és a Háry Ferenc császárát alak.tó Ihász Aladár;

hogy a napokban Budapestre érkezik Nyirő József, hogy résztvegyen az l'z Bence filmfelvételein. Nyirő maga irt forgatókönyvet nagysikerű regényéből Nyirő igen érdekes utitárssal érkezik <t filmgyárba: Uz Bence legendáshírű medvéjét viszi magával. A mackót Nyirő ma ya vóUasztotta ki a havasok pásztorainak szeliditett medvéi közül. Ez a medve lesz az első filmsztár a rengeteg mackói között;

hogy Elene Nieolaidt, a görögszárma- zásu énekesnő Budapesten énekel a Car- menben és az Aidában. A bécsi Steals oper görög sztárja nagyon szép, ideális Carmen; fekete hajú, kreol, csillagszemül, karcsú nő