Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-03 / 147. szám

AM 5 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Gdeu Moélor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Ser. I G Ducu No. 8. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon ír 99 LIX' ÉVFOL Y A M, 14 7. SZÁM. BEM— III III IHTTTTTl-----MMMMB I Helikoni napok r~J~' egnap összegyűlt háramndpi tanácsko- / zásra országrészünk mag,goin íróinak legjelentősebb csoportja. Egy munka­közösség, mely Helikon nőiren folyóiratot és SZépmÜJjes-Qéh néven könyveket — évente 10-et —- ad ki, írókat jutalmaz, drárrittpályá­zatokat hirdet, már több mint évtizede. Irá­nyító kijelentéseket is közöl irodai ompolili- kai kérdésekről. Támogatja ötszög eszünk legnagyobb magyar színi Elzát. Könyvnapokra utazik Bucurestúbe és Budapestre. Akaratlan lett e táj szellemi életének vezére. Mert. ki­tűnő tábora, 30—-40 szervezett Eá mozgósí­totta és virágozhatta föl a transzÜürán magipar könyvet. Melynek Iá re-neve van már világ­szerte s fényes dicsősége az egész magyar nyelvterületen. A könyvet, mely öl az imént a Prágában ülésező Pen-klub üdvözlésekor jegyezte meg egy cseh köziró, hogy deák neve „szabadir-ot is jelent: liber. A könyvet, mely nekünk a szépség és igazság mellett a Nyelv, Emberiség, Jog, Élet jelképe cs esz­köze. Nem csoda, hogy a Helikon egykor a vidéket jelentette, melyben mindezeknek iste­ne, Apollo csatangolt édesdeden a múzsák társaságában és ahol a Pegazus ipatkója nyo­mán is üdítő forrásvíz fakadt; hogy a négy­szögletű s 7 hum Hangszert jelentette, amely a -szép hangzótok tanítását segítette. A feje­delmi kastély, ahol tanácskozás folyik, ma­gas dombon mereng; közelében „Jstenszéke“, mint havas-kezdet ködük. Csupa intelem. Az eszmék magasságából kell itt szét pillantani, le a völgybe, hol tömeg lélegzik és ország­részünk vivőé re ^ a Maros vezet! le a székely föld esőcsepjed az alföldi Tiszáiba. Hogy éle­tünk, az írók művész változatú élete és a ma­gunkfajta köz napos oké, most egyaránt Isten, az örökkévalóság, a múl haltat lom Törvény, legalább is a Történelem előtt zajlik le. A ki­sebbség nemcsak állapot, hanem küldetés, a magi;a-ság nemcsak sors, hanem hivatás és szükségesség, de mégis’nem lehet eszményinek lenni, a valóság eszményét kell keresni. A tanácskozások a „tölgyek“ alatt, Kuncz Aladár emlékezetét szolgáló kőasztal körül cserélik az eszméket. Első szavuk bizonyára a kis Dsidának fog szólamig ki most össze­fonódik a Mesterrel egészen. Egymás szom­szédságában laklak, egyazon Irány hívei vol­taik: a nyugati művelődés bölcsei, szövetsé­gesek halálos betegségek titkával és most összekulcsalódnak a halálban meg a helikoni nagy idézések során. Aki ott a tölgyek alatt igaz szám akár lenni, e két nagy halott vcK rázEatátrak alattvalója legyek. Az általános emberit és a nyugati művelődést építse a ki­sebbségi nemzetiség alapzatán. Transzilváni\z- mus csal: c múlj szellemében ér valamit. A szabad ember méltóságánálz, a magyar lélek szépér zésének és az ewópai hazafi ság nagy temuk'lógónak szolgálatával. Mindenütt, a Iíe- likon területén 'Is, ne ay elvadud élet átme­neti sötétje és ősz töm hatalma, hanem a friss halottak hagyománya, kik tisztábbak és job­bak lehetlek az idő rövidsége orvén, mint örököseik, legyen az útmutató felhő, melynek a ködében rejlik az istenség. Mivel kisebbség vagyunk és mert magyarság vagyunk, köte­lességünk védeni a szabadság, egyéniség, mél­tóság, de legfökép'en a szellem főhafaimót. Nagyon sok a tennivaló irmlnlml, de az egész kisebbségi területen. Rendkívüli méretű és jelentőségű átalakulás folyik idehaza és közvetlen körülöttünk, még pedig nemzetisé­gi vonatkozásban .4 változott időkhöz alkal­mazkodni kell, anélkül, hogy változnánk. Rendületlen régi küzdelem a miénk, amely épp ezért hűséges az állam és törvény iránt. De a kifejezés felel ős eb b és nehezebb. Az iro­dalom hdele és hatása lefelé és fölfelé cgy- fílrán; a benső ériék még fokozottabb és tisz­tább képviseletétől függ. Ezért a helikoni na­pok több lehetnek és több legyenek. , , ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS ,Felelős szerkesztő és ia-zziat&t DR. GROIS LÁSZLÓ iwiarfflrrmwga —--­v akarnaF Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 88óf 1938 Trib Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 70, negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 lej. MM—HiiMaiiMfj»««» MtHMLiJUag«WV’-xam? - --­CLUJ, 1938 JULIUS 3. Derűs hétvégre van kilátás .....—a 1 m — ^ Pénteken az európai dip ácia lényegesen megenyhitette a légkört. — Most már valószinü, hogy juiius 1 in összeül a csehszlovák parlament s tárgyalni fogja a kisebbségvédelmi kodex -t. «» H.dzsa állandóan tárgyal a magyar, lengyel, ruthén és au.onóm tótok vezetőivel. — Javul az angol-olasz és a francia-török viszony Tegnap sikerült a világ diplomáciájá­nak oly pillanatnyi helyzetet létesíteni, amely a hétvégi üdülést n^m zavarja. így a mai szombaton nem valószínű, hogy az utóbbi időben szokásos külpolitikai kon- tra-weekend valamely fordulata követ­kezzék. A csehszlovák nemzetiségi moz­galom borúlátó meg térése — főleg Fran­ciaországban —, amely a pénteki légkört nyomasztóbbá tette, mára derűsebbe vált. Erre főleg az adott okot hagy nyomban Benes elnök nyilatkozata után. —, mely reményt ébresztett, hogv Csehszlovákia „holnapi“ háború sikeres eluantása elle­nére a a legmesszebbmenő határig teljesíteni fogja a kisebbségi kérdés megoldására tett ígéreteit — alig 24 órára, péntek délután már ösz- szeült a teljes cseh minisztertanács, ma­gának az államfőnek az elnökletével s mint a hivatalos közlemény bizonyítja, ezúttal kizárólag a kisebbségek önkor­mányzati jogának a mértékéről és jellegé­ről vitázott. Minden jel szerint most már valószinü, hogy juiius i$=én a csehszlo­vák törvényhozás csakugyan újra mun­kához lát s egyedüli tárgya lesz a kisebb­ségi kódex alapelveinek megalkotása, melynek alaptörvényét a kisebbségi statú­tum gyűjtőnév alá foglalt részletező tör­vények követik. A Benes elnökletével történt minisztertanács hire igen jó hatást gyakorolt a két nyugati demokrata nagyhatalomra. Hírek szerint Itália szintén ezt a kül­politikát igyekszik támogatni most már nyomatékosan és Csehszlovákia római követe, aki váratlanul Prágába utazott, úgy látszik, ilyen természetű felvilágosítá­sokat adott a tegnap folyamán kormá­nyának az olasz fölfogásról. Nagy várakozással tekintenek ama tár­gyalások elé, amelyeket Hodzsa minisz­terelnök folytat a szlovenszkói egyesült magyar pártok négy vezető emberével, a lengyel és a ruthén megbízottakkal. Prá­gai felfogás szerint ezek a tárgyalások most már igen élénk ütemben folytatód­nak, mert egy hét alatt az egész tárgya­lási anyaggal el kell készülni, ha juiius 15-re csakugyan már kész törvényjavas­latokkal akarnak a törvényhozás elé áll­ni. Természetesen a csehszlovákiai hely­zet alakulására befolyása lesz azoknak a látogatásának, melyeket Imrédy magyar mihiszterelnök és Kánya KáJmán külügy­miniszter végeznek Rómában, majd Ber­linben és kétségtelenül többet jelentenek, mint szokványos bemutatkozásokat. A külpolitika még mindég élénken fog­lalkozik Chamberlain alsóházi bejelenté­sével, amely az amerikai—angol—francia flottaegyezmény módosításáról szólou s tulajdonképen válasz volt Japán nagy-ton- natartalmu hajóépitési programjára. Az egyezkedő felek egyelőre negyvenötezer tonna űrtartalomnál nagyobb hajókat nem épitenek és a 16 hüvelykes ágyukali- berhez ragaszkodnak. Ezzel kapcsolatosan a távolkeleti helyzetet a kínai angol követ londoni közbelépésének ellenére s a béke- hajlandóság hiresztelése mellett sem látják rózsásnak. Japán ragaszkodik szigeti föl­tételeihez és egyelőre nem mutat több en­gedményre hajlandóságot, mint a jelenlegi kinai kormányzat továbbtürését s az el­foglalt területeken csupán a katonai meg­szállásra való szoritkozást. Ami a spanyol kérdést illeti, itt különösebb események „Hit, bátorság, áldozatkészség“ — mondta Őfelsége a fiatal hadnagyoknak Sibiaban v ü Segorbe város bombázása ’ í ' VALENCIA, juiius 2. Spanyol (nemzeté repülőgépek pénteken déelőit bombázták Segorbe helységet. A bombázásai*!Ik a (polgári: lakosság soraiból 8 halott és 14 sebesült áldozata van. , SIBIU, juiius 2. Mint tegnapi számunkban már jelen­tettük, őfelsége 11-ik Károly király teg­nap reggel Sibiuba érkezett, hogy az idén végzett fialtad hadnagyok felavatás] ün­nepségén rúsztvegyen. őfelsége a király ac? ünnepélyes pályaudvari fogadtatás után a tiszti iskolába hajtatott, ahol az is­ten tisztelte ten is részvét!!!. Az a váltási ünnepségen Argeseanu tá­bornok, nemzetvédelmi miniszter a ro­mán történelem dicsőséges hadisikereit felelevenítő beszédet tartott, melyre őfel­sége a következő beszéddel válaszolt: „MegkülönbözteteHt szeretettel üdvöz­löm fiatal bajtársaimat, aikik ma lépnek be a hadsereg kötelékeibe. Szükségesnek tartom hangsúlyozni hogy „Selimbar“ az egész élet je’képes ellnevezése. A se- b/mbari ütközet1 történelmünkben annak a százados álomnak a kezdetét jelenti, amely Atyám uralkodása alatt valósult meg. Az első és legfontosabb törvény. amiifc meg kell tanulnia a katonának: a rendíthetetlen hit! 1599-től 1918-ig nem veszett ki népünk leikéből a hit és a bi­zakodás a történelem Igazságában. A második erény: a bátorság! Mihai Vi­teazul és társai nem mindennapi ellen­félt győztek le. A harmadik erény: az áldozatkészség. Mindegyik katona hivatá­sának meggyőződésnek kelll lennie. Tud­nia kell, hogy ezekben a nehéz időkben bármikor sor kerülhet rá, bármikor a legnagyobb áldozatot kérhetik tőle. Nem­csak élete feláldozása lehet ez, hanem békében is, fegyelmezettség az élet bár­mely pillanatában. Legyenek lelkel ékbe mélyen és kitörölhetetlenül belevésve azok az erények, amelyek őseinket ékesí­tették. Ha követitek ezeket az erényeket, méltók lesztek ti is őseitekhez. Bátorság, fiuk!“ Az Uralkodó beszédét) a fényes ünnep­ség résztvevői szűnni nem akaró éljen­zéssel követték. nem történtek, leszámítva a nemzetiele részéről végrehajtott néhány bombázás hangulatát és a madridi éhezésről szóló híresztelést. Érdekes, hogy Hollandia csak föltételesen óhajt részt- venni a spanyol nyílt: városok bombá­zását megvizsgáló nemzetközi bízott ságban. A Londonba érkezett holland válasz szerint a vizsgálóbizottság munkájának! csak akkor lesz értelme, ha a polgárhá­ború mindkét oldalán elősegítik munka-, ját. Az angol—olasz viszony javulását tükrözte pénteken a angol és az olasz saj­tó. Mind a kettő abban a meggyőződés­ben van, hogy az olasz—angol egyezmény spanyol részét a legutóbbi események nem veszélyeztetik és a legutóbbi Ciano—lord Perth-féle találkozás kétségtelenné tette a, két fél szívélyes lelki korrespondenciáját. Ezt a hangulatot igyekszik a „Völkischer Beobachter“ kihasználni Franciaország el* len s azt fejtegeti, hogy az í olasz—angol viszony javulása párhuza­mosan haladt az angol—francia egyet­értés lazulásával, ezért meglepő fordu­lat várható. Kétségtelenül rossz hatással volt Ara- cuista volt párisi spanyol követ barcelo­nai beszéde, amelyben azt hirdette, hogy, Franciaország 30—40 napos határidő le­teltével szakit abenemavatkozás politikájá­val s döntő segítséget, sőt szövetséget nyújt a köztársasági Spanyolországnak. A francia lapok Aracuista beszédét szeren­csétlen ténynek minősitik. A Sandys képviselő mentelmi jogának megsértéséről folyt angol alsóházi vitáról szóló részletes tudósításunkat ma még az­zal kell kiegészítenünk, hogy a vita befe­jeztével a ház hozzájárult a mentelmi bi- zottság indítványához és nem függesztet­te fel Sandys immunitását. A hétvégi de­rűlátásra fenti híreken túl az alexandret- tei szandzsák ügyében folyó francia—tö­rök tárgyalások kedvező fejleményei is erősítették. Most már a katonai egyez­mény létrejötte is valószinü. Az eddig megkötött ideiglenes megállapodásról még azt a hirt kö'zlik, hogy ez hat hónapig marad érvényben és ez alatt a Szíriába küldött bizottságok befejezik vizsgálatai­kat, Akkor valószinüleg általános török —francia megnemtámadási, barátsági és katonai szerződés fog létrejönni. PRÁGAI juiius 2. Pénteken délután négy órai kezdettel Prágában szükebh m mn’szterta- mács voll, melyem Bencs közt, elnök elmö- i költ. A minisrtortomácg n nemzetiségi statú­tumnak a nemzetiségek önkonnányzaitáriai vo­natkozó részét tainmlimájruyozta. BUDAPEST, joinxts 2. Az ,,Uj Nemzedék“ ciirnü budapesti lap szentit. Tm’édv magyar minis« tere’nők és Kónya külügymiinliszten ber­lini látogatásra megy. A nwgywr államférfiak berlm.' útjára római látogatásuk után kerül sor. PÁR IS. juiius 2. Dakuler francia meiiisz- tereinlök tegnaip kihal'gatásom í'ogaxiUz Cesi- amiu párisii romám követet, ; . __

Next

/
Oldalképek
Tartalom