Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-03 / 147. szám

ELLENZÉK I 9 3 H i u I I ti y 7. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ C URENTUL: \ intMigiuninfs/tér n— gedto, hogy a lapok -mcgjegy/í-sekot fűzzenek ;i kör gazgatiáisi .reform ja- vasíta Iához. A nojIn közreműködésére xzük. iség vám, a/ ellenőrzés első feltétele <i, jó kü/.iga/gátasnak, ellenőrizni Ike’lli a rendel­kezések pontos \ égre ha -j fását. A miniszter nem 'lehet .inindetnült jelen, őzért vaui. szük­ség laipokru, .molyok állandóan figyel k a tömegeik óhaját. A miaviisztkuliunnibat járó ri- pumter auiauton.lv.inét jobban ivani lájékova, a mtiás/ter alántvusuiii sokszor kénytelencik o.Hha. Kgutnii. a- v állóságok at., nehogy konye- rtikét kocka/toissák. .IC/éri mellőz a minisz­ter amvniküja, mtiliyntók %Vn fontos része, hogy « lóhátait a IkÖziigazgailás miauiéit vo­natán megái:>ai|i ti.sa. A sajtó megkönnyíti a miiús/U r munkájáh, sok visszaélés- hinsul meg azúrt, anerl 'Hőinek a lapok leleplezé­seitől és a. .nevtík invi'öváeiosságia hozatalá­tól. A 'nonde.’ke/ ős az ellenőrzést tollát csisk fokozta, ebből a m? aisz tennék les1/ a log- • nagyobb haszna. * S FAJRA: Gilt« Davta állampolgársági jogának megvonásával 'kapcsolatban újra eszünkbe jutnak azok, akik Ro­mánia külföldi kölcsönét cl akarták gán­cs ol'iv , vagy cikkeket helyeztek c!i a Inpok- han, hogy nemzeti érdekeinknek ártsanak. Többen kétségessé akarták tenni Románia külpolitikáját;, a lipcsei blird mégsem csa­pott le rájuk, miig most az első megtorlás­hoz jutottunk. Jobb később, mint soha. Pofot óikban., fényűző sl-'undokon, bárokbani élnek az önkéntes számkiivobettek. Azt hit- isik, hogy u külföld a/ ő kiizánólapos mono­póliumuk, miig most foltvilögosifjuk a v* lú­got: — Mit jelentoix-k ezek aa uraik aiWó- ságban. A törvényt 'smerjük, most u ne­veket is tudni akarjuk. Szerencsére náei- csenek sokami, de van néhány fürdőruhás, kumiszé pös önkéntes kivándorló az ár­nyékban. Ha tetszik nekik a számkivetett- ■siég, tegyenek úgy, mi nt a rég ék tet'tek s o szó igazi értelmében legyenek mártírok. P ORUNCA VJLEMII: A ,,regionalizmus“ •iij szót Kduitott szótárunkba: ,,regu- v teami“, ókirúlystágbeii. A szó a külön­állás szellemét ápolja; és útjában áll a lelki egység megvaiósitósánKuk. Uzonkivül ve­szedelmes embert is jelent, kitől jó tartóz­kodni. A szó egyformán vonatkozik azokra, ukik otthon maradtak, vagy átköltöztök a tartományokba. Ul'enszor.ivot és bizalmat­lanságot fejez ki. Szörnyű dolog jövevény­nek tartani a testvért, ki azért j'ön, hogy az egység ügyét szolgálja. Nem személyi érdeket, de nacionalista célt szolgálnak. A régi időkben nem volt példa, '-ilyesmire, -.el- lenkezö-Vg: szeretettel1 és tisztelettel fogad­ták az ókirTáiLysógbeli'ekct. Tudták, honttan .főnnek s a szeretet ezzel csak fokozódott, így kell legyen most is, nem lehet .Jöve­vény“ szóval sérteni azt, aki drága szülő­földjének szeretőiét hozza. - * U NIVERSUL: A .,Politika“ cmii bel­grádi iia/p agy értesült, hogy Beck len­gyel külügyminiszter a) „semlegesek tengelyét“ kovácsolja;, mely Heminskitö-í —Ankaráig húzód mai. Beck teljes' biztonsá­got -fgér a csatlakozó állmoknak arra az esetbe, ha Németország és Oroszország há­borút indCtainánaiaík. A semlegesség kétség­kívül biztonságot) -további; tpolitkai és gaz­dasági függetlaruséget jelent a valóságban. Felmerül azonban a kér dús: Elegendő-c az egyoldalú elhatározás el semlegesség fenn­tartásához? Ily elhatározás a nemzetközi jog keretébe helyezendő, hogy tiszteletben Rántsák a hadakozó /államok. A döntést tu­domásul kell; vegyék a több- államok s ar­ról sem szabad megfeledkezni, hogy biz­tonság és függetlenségen tűül egyéb speciális érdekeik ás 'vannak az érdekelt államoknak1, •egyrészt azért, mert eltérő földrajzi' fekvé­sük van, másrészt pod g, mert eltérő nem­zetközi egyezményeket kötötték különböző ái-Jamókkall. A kérdéses államok egyébként tagjai a Népszövetségnek, melynek alapok­mánya nem engedi meg u semlegességet, A midőn kötelezővé teszi, hogy a tagállamok j segítséget rnyujtsainak a megtámadóLtaknak. Kockázatos lenne tehát a' semlegesség elve a külpolá-tikában. Egyoldalú seiulegessiőgi' lia bánozatban nem bizhalunk, y * ! ... T IMPUL: 'Csupán két hét vála.szt el az ii j (közigazgatási -törvény életbelépte- tésétöl. Alapvető változás eliőLt állunk. Búcsút mondunk az öreg megyéknek, me­lyek egyszerűen ellenőrző szervvé zsugo­rodnak és megismerkedünk a tartomárny- n'ak nevezett uj fogaílommialli. Komoly köz- ■ igazgatási egység lesz 'pCmlÜgyi és gazda- | stági szempontból. Bátor neforni'ól ■ van i szó, melynek eredményétől függ további fejlődésiünk. Transzi!várnának jártasságban és eredményekben gazdag közigazgatás^ tradíciója van. Transz!! várnia; nagy Benan- ter-családhoz hasonló, ha. visszaérni éke- zülnk ei régi h vaitaln-o-ki karra;. A transza!- várnia! közigazgatást bürokratizmus és for­ma; iel emezte a gyakorlati közigazgatás kú A belügyminiszter körrendeleté Az állampolgársági névjegyzékből töröltekre az idegenek ellenőrzéséről szóló törvényt kell alkalmazni ^ ' BUCUREŞTI, jtdus 2. Az á'lamipolgárságok felülviizsgáloiánliik kérdésinél: Ikuiipcsolutosaini a- flbeliügv'iiniilni'v/.té- r-inini körrendeletét küldött az oinvzág öss/i's Ji'iulöuha ió'Mágaúnak, amelvlx'ii a/ 1938 ja­nuár 21-én ikolit 109. 1 örvuinyrendclet és an­nak végii'ohiaijUúi.sii; utasítása érte lm él mu ulöisi- tolhi az jlletékes halóságokat, hogy töröljék az álkimlpolgársági niévjegyzékből (mindazo­kat, ökiknö: o dölii-1 vizsgálat során megálila- pilást tigert, hogy jogtalanul vétettek fel az állampolgárok ntkjegyzékéire. A rendelet ér- delmélH‘.n a töri ú-kröl szóló határozatokat és végzéseket közölni kell az. 1 MeLékes pol- garinrsli-ri Ir va tulok k-atl és- a Ixdügyin nlszté- líu-inmail is. A fcMvli toovény végre ha j'ljisi Ida­s' iá.sáncuk í)()-.:ik szal.at-.z:i éMelmébeu a pol- gárnu-slí reket ilileti mi h'-ól h<a.tóságok álloil állampolgár-ági ügyekben hozott határozatok végrehajtása. Mindazokat, akik ily módon <-! vesztették állampolgárságukat, idegeneknek tekintik és kivonják a hadsereg ellenőrzése alól Az állampolgársógi Tiévjegyzéklö b'j- rölrt egyéneik személyozorjos ágál a poLgár- mestx i hiivotalok á'-!ap,iják meg ■ azt közWk városokon a rendőr éggel, ta vakoti ij.edig a e senders éggel «.'végei l. hogy a jövölaeii in nt idegenek kezeltesM-nek. Az lIjinpolgárságn- kat vevzletilek-nek a-zónban- meghosszabb t iák az országban való tartózkodás -dőpctrlját é> az idegenek ellenőrzéséről szóló törvény ha ta-ÍK.öre alá helyezik őket. Hapy-enddeI végződött a „leányszakieíés6* A herceg feleségül veszi a szerelmes B. Klárit s ezzel az ügy végétért BUDAPEST, ju'ius 2. OdcS'Chalahy herceg leány rabié sí ügye, amely oly nugy raguimat okozott a nv.gya-r- országi társ-aduf-mi kürökbon, a ícgujatlíh je­lentések szerint hapy-endhez érkezett. A her­ceg ugyanis kijelentene a ktusfélyba megérke­zel t B. Klári édesapjának, hogy o romanti­kus 3eányszöktetéshöi levonja a legvégső kö- vellkeztetéseke-t és a) íeényt, oki egyidbkózt saját akaratából követte* őt és akit szered, fe­leségül vesizi. A hercegaie-k reménye van arra, hogy a házasságira édestanyjöJ is beleegyezik. B. Kiár' is nyilakozott az ügyben és elmon­dotta-, hogy r."iic-ei.j -'zó leCiny-d-hlásról. a ro­mantikus ézii t ői t énetet csnk azért talál ta ki, mert félt '.vzii'ei haragjától. Az ügyben sze­replő és eddig a hál térben -mozgó grófról kiderült, hogy a herceg rég,' lxitúija, ük nek közelebb fii nem volt tudomása, a „szöktolés- röl“. Az ügy másik két szereplője: T. Mária é.y vőlegénye, Sándor Alajos, kik öngyilkossá- got követtek el, a ja-vu ás utjén nácinak és remény van élelhenmaradásukhoz. . * Nyolcvan résztvevő felenleáélíen nyíld meeg az unidá&'iissok Egyetemes lf|assági da!áliioz©|a CLUJ, julius 2. Péntek délelőtt 9 órakor, nyolcvan résztvevő jelenlétében nyitották meg ün­nepélyesen az unitárius Egyetemes Ifjúság szokásos évi találkozóját. Símén Dániel lupeni lelkész-elnök megnyitó beszédében az ifjúsági munka fontos szerepéről szó­lott, majd javasolta, hogy a találkozó küldjön üdvözlő táviratot Őfelségének és a kultuszminiszternek. A találkozó részt­vevői nagy lelkesedéssel elfogadták a ja­vaslatot. Ezután rz elmúlt esztendőről szóló jelentések hangzottak el, melyek fejlődésről számoltak be az ifjúsági mun­ka terén. Kitűnt belőlük, hogy az eddigi elméleti munkát egyre inkább a gyakor­lati munka 'váltotta fel. Erdő János „Az ifjúság szerepe a belmisszióban“ címen mondott érdekes előadást. Ma feltétlenül gyakorlati munkára van szükség — mon­dotta — és ezt a gyakorlati munkát erős és gerinces ifjúságnak kell vállalnia, mely tudatában van küldetésének és nem szé- gyenli megfogni, ha kell az ásó, a kala­pács nyelét akkor, amikor sorstestvérein kell segítenie. Utána Kiss Viola tartott előadást „Ahogy én láttam az angol nő­ket“ címmel. Délután 4 órakor Urmösi József püs- piiki titkár „A szövetkezeti munka és az ifjúság elhelyezkedési lehetősége“ címmel tartott előadást, melyben rámutatott a szövetkezeti munka nehéz indulására, majd nekilendülésére és sikereire. Utána Seyfreid Ferenc „Az ifjúság az újjászer­vezett gazdasági életben“ cimü előadása következett, melyben hangoztatta, hogy az ifjúságnak a falu felé kell fordulnia, mert onnan várható a jövő, segítségére kell lennie a földművelő osztálynak, ta­nítania kell, hogy biztosabb kenyeret biz­tosítson számára. Fizet Németország Megállapodás jött létre London és Berlin között, hogy Németország visszafizeti Ausztria adósságát LONDON, július 2. Pénteken létrejött megállapodás értel­mében a német kormány visszafizeti az angol kormánynak mindazokat az ösz- szegekcill, melyeket ez az osztrák kölcsönök biztositékaképen kifizetett s biztosítja mindazoknak a kölcsönkötvényeknek tel­jes érvényét, melyek i938 julius 1-én an­gol állampolgárok birtokában vannak. A kereskedelmi megegyezés intézkedik az angol export ellenértéké képpeni né­met exportból eredő angol követelésekre vonatkozólag is, hogy a Németország és Ausztria felé irányuló angol export megi- farthassa muftbani színvonalát. A né­met kormány kötelezi: magát, hogy tár­gyalásokat kezd a két ország kölcsönös kereskedelmének fokozására. A megegye­zés már a tegnap; nappal érvénybe lépett1. 1 rárai, d!e Ibárm'-íkiént ás áll a dolog, mindig tisztában voltaik ált azzal: mli-t jelent a közigazgatás és hogyan kell; megszervezni egy lúvataJt. A mtaii közigazgatás telve van bürokratikus; zavaiarall. Iktató könyvek, dó­s-záróik!, jelentések, 'eirtesf'lések, válaszok', szakértői, vélemények önvénye kavarog és nem tál ál. utalt az ügyek elintézésére. El sem lehet igazodni o pepirok áradatában, ami komoly akadályt jelent a klözügyek in­I tűzéséiben. Magúink nésziáiöl úgy gondoljuk, 1 hogy tnaniszúvániiiaf; tisztviselőket kell al- koűtmaz.ni a tajntományok megszervezésében', kiknek jártasságuk valn; és tökéletessé híd­nak lenni a szolgálatot és modern időknek megfelelően, rendet teremtenének 31 lüva- itölokbaln'. A gépezet minden legkisebb csa­varját jól meg kell' választani és> helyére kel] áll ítani — ügy megkezdődhet a munka. Különben kár költségekért és 'fáradIsi!górt. MA 28 ÉVE 1910 julius 2-án még folyik a Khun- Héderváry miniszterelnök választoltn „munkapárti“ Ház megalakulása, A'eu- sziedler Károly korelnökletével. Ezúttal a képviselőim3 elnökének Berzeviczy Al­bertet, alel nőkké Návay Lajost és a U,ln szilván Kabos Ferencet választották meg; az ellenzék Apponyi Albert re, Mikó Lász lóra, Rakovszky Istvánra szavazott. A politikai légkör nagyon feszült; a hata­lomból kicsappant koalíciós nagy táma­dásokra készül; Károlyt Mihály és Jó­zsef gr. sikeresen készíti élő a független­ségi pártok egyesítését. A főrendiház el­nöke Csáky Albin gr. lett. A világban a nyári csönd vette át szerepét. Óriási ér­deklődéssel fogadják a roueni repülőver­seny „nagyszerű“ eredményeit. A távol­sági versenyt 744 km.-rel Dickson, a ma­gasságit 521 m.-rel Morand, a siklórcpii- lést 42G méterrel Brequet nyerte. Nagy hatású voit, hogy Efimoff egyszerre két ittassal repült, Morand pedig beszállt a városba és körülrepülve a katedrálist, tért vissza. A verseny hőse, a világhírű Latham lezuhant, de csodamód sértetlen maradt. Városunkban élénk idegen for­galmat állapítottak meg: angol, francia, német, holland vendégek fordulnak meg. Viszont gazdáink az Amge rendezésében AZ ARCBŐRT ELCSÚFÍTÓ SZÁMOS TISZ- TÁTALAItiSÁG, mint gyu'.hdásos párosságok pörsené.'ck es putotroisok, ame.yek elégtelen boi működés következtében tümadn-ak, a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvíz használttá álral — reggelenként egy pohárral — rendszer nt rövide­sen eltűnnek. Kérdezze meg orvosát. dán-svéd tanulmányútra mennek. Szép verseny készül. Lapunk nagy megbotrán­kozással Írja meg, hogy egy helyi szesz­gyárba hivott mentők a beteg asszonyt az istállóban lélték meg, ahol urával és két gyermekével lakik. A nyáléi színház építkezése nemsokára befejeződik, elein­te 70—80 ezer koronás vasvázas főépü­letre gondoltak, majd 280 ezret vasbeton­ra: most már a költségek majdnem 600 ezer koronára rúgnak. Az első játék jul. 15-én lesz benne; szinrekerül Kálmán Imre-Bakonyi Károly operettje, az Obsi­tos. Az ünnepélyes megnyitást ózonban cstak aug. 18-án rendelik. Az uj párisi évadban a. színpadok uralkodó háza a Rostand-család lett. Rostand felesége és fia: Maurice, együtt írtak darabot ,.Egy jó kis ördög“ címen. Az „öreg“ Rostand régi színmüvei közül fölelevenitik a Be- génycselc-et és Princesse Lointaire-í, be­mutatják u darabját, a Le Phactont és ál­landóan játszók Cyranot. Két év élőit Yvette Gilbert, a legkiválóbb francia dal­énekesnő nagy színházi ruhatárat alapí­tott, melyből kicsi összegért kölcsönöz­hetnek a szereplők. Eddig 700 esetben. Az adakozók annyira bőkezűek, hogy az intézményt uj és nagy helyiségbe kellőit költöztetni. Az adakozók, a párisi dival- és színházvilág, Mária görög hercegnő, Caruso, Brieux, Rotschild br., stb. oly kor óriás értékű és történelmi jelentősé, gü jelmezeket és ruháikat ajándékoznak Egy sopronmegyei község szép leánya, kitől vőlegényét eltiltották, elképesztő szerélmi tragédiát eszelt ki: cseresznyét veit a szájába és csókolódzás közben fe­lét leható platt a jegyesével; a gyümölcsbe rejtett gyors méreg szegényeket megölte m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom