Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-17 / 159. szám

1938 }alius 17.

EEEBNZéK

határozata alapján valamely peres fél végrehajtást vezet, telekkönyvi bekebelezés eszközöl a vesztes tél vagyonára, aki további jogorvoslattal — felülvizsgálati kérelemmel — támadja meg az alsóbiróság határozatát. A felülvizsgálati biróság kedvező határozata, a megtámadott alsóbirósági határozat feloldása folytán aztán, felemerül a kérdés: mi történik a végrehajtási utón szerzett jogokkal? Erre ad választ a cluji Ítélőtábla, midőn a semmitőszéki eljárásról szóló törvény 51. szakasza alapján megállapítja, hogy nemlétezőnek kell tekinteni a feloldott, megsemmisített határozatot, miből önként következik, hogy az annak alapján eszközölt biztositási és végrehajtási intézkedések is egyidejűleg teljesen feloldatnak. Az ítélőtábla azt is hozzátette határozatához, hogy a semmitőszéki eljárásról szóló törvény az „egységes" törvények sorába tartozik s rendelkezéseit 1926 január i-től az ország egész területén kell alkalmazni.

V

áltóper hároméves szünetelése. (Ti- misoarai ítélőtábla C. III. r 5 r S — 1937. sz.) A periratokból kitűnik, hogy alperesek törvényes időben kifogással támadták meg a váltófizetési meghagyást, majd a per szünetelőbe volt helyezve, mert a felek nem jelentek meg a tárgyaláson. Négy év múlva aztán felperes kérvényt nyújtott be a járásbírósághoz azzal: állapítsa meg a biróság, hogy a kifogás elvesztette jelentőségét és a váltófizetési meghagyás jogerős maradt. A járásbíróság helyt adott a kérelemnek s a pert — csak a pert! — a Pprts. 446. szakasza értelmében, a fizetési meghagyás fenntartásával, megszüntette. A törvényszék az I. biróság végzését helybenhagyta. Az ítélőtábla hasonló határozatot hozott azzal az indokolással, hogy a transzilvá- niai Pprts. IX. fejezetében foglalt szabályok értelmében a váltó-fizetési meghagyás ügyében a peres eljárás a kifogással veszi kezdetét, ha tehát a kifogás folytán nyitott peres eljárás 3 évig szünetel, a kifogást megszűntnek és a fizetési meghagyást érvényben levőnek kell tekinteni.

T

örvénytelen gyermek tartásdija.

(Cluji ítélőtábla C. I. 1094—937.) A cluji járásbíróság mulasztási ítéletében arra kötelezte alperest, hogy a kereset beadásától számitva törvénytelen gyermeke számára havonta 300 lej tartásdijat fizessen. A kk. gyermek anyja megfelebbezte a járábiróság Ítéletét és Pprts. 440. szakasza alapján a kereseti kérelemnek megfelelően három évre visszamenően kérte alperes elmarasztalását. A törvényszék azzal az indokolással utasította el a felebbezést, hogy ily természetű követelések megítélésénél a kérelem előterjesztése, tehát a kereset beadásának napja irányadó. Az Ítélőtábla, felperes jogorvoslata folytán, mindenekelőtt a Pprts. 440. szakaszával foglalkozott és megállapította, hogy az I. biróság a kereset alaposságát mulasztási Ítélet esetében — tehát az alperes távollétében is — megvizsgálhatja. A jelen esetben azonban folytatja a tábla — felperes keresete — melyben 3 évre visszamenőleg kérte a gyermektartás megítélését — nem volt alaptalannak mondható. A Optkv. 1480. és 167. sakaszai értelmében ugyanis az ilyen tartásdijak 3 éven túl évülnek el, ezen időn belül tehát megítélhetők. Alperes csupán abban az esetben szabadulhat a fizetés alól, ha nincs abban a helyzetben, hogy tartásdijat fizessen.

r

Életre hívta az „eltemetett“

Scherlock Hoimest a londoni Scotland Yard

Hogyan dolgozik a világ legnagyobb bűnügyi laboratóriuma

TöffvéiiyfLezés

/LEÜSSE* *

Rovatvezető sDR» KÖVz.SS ISTVÁN

R

osszhiszemű konverziós adósok (Cluj-i ítélőtábla C. II. 9^3~937) Az 1934. április 7-én kelt konverziós törvény xo. szakasza szerint elvesztik kedvezményeiket azok az adósok ,akik a törvény 7. és 8. szakaszai értelmében készített nyilatkozataikban rosszhiszeműen nem tüntették fel teljes vagyonukat. A rosszhiszeműség tehát lényeges tényálladéki elem, melyet bizonyítani kell akkor, midőn valakinek terhére vagyona egyrészének eltitkolását megállapítják. A cluji ítélőtábla felfogása szerint nem elég egyszerűen megállapítani, hogy az ados csupán városi házát tüntette fel nyilatkozatában és elhallgatta, hogy olyan ingatlannal is rendelkezik, mely mezőgazdasági adóval van megróva, az indokolásban részletesen foglalkozni kell a rosszhiszeműség kérdésével, annyival inkább, mert a jóhiszeműség az ellenkező bizonyítása mindig törvényesen vélel- meztetik. Az ítélőtábla ennek alapján uj határozat hozatalára utasította a törvényszéket.

Ugyanebben a kérdésben (Clu-j ítélőtábla no. C. I. 9S7~937) egy másik ügyben az Ítélőtábla megállapította, hogy az adós „városi adósnak" nevezte magát nyilatkozatában, a nyomtatványban szereplő „mezőgazdasági" szót kihúzta és nem tett említést arról, hogy birtoka is van. Az Ítélőtábla szerint ez esetben „városi adós" nyilatkozatáról van szó, aki — anélkül, hogy elvesztené a konverziós törvény to. szakaszában megjelölt kedvezményét — ilyen minőségben bírálandó el akkor is, ha egyébként a mezőgazdasági konverzió felvételeinek megfelelne és birtoka volna .

K

atonai fegyver gyilkos golyója (Ti- misoara-i ítélőtábla no. C. III. 6127—938.) Felperes kártérítési

keresetében előadta, hogy az aradi várban lévő kaszárnyák közelében lévő háza előtt tartózkodó leányát egy puska- golyó fején találta, minek következtében pillanatok alatt kiszenvedett. A boncolás során meglállapitást nyert, hogy orosz fegyver golyója hatolt jobb felől az agyba és a sérülés halálos volt.

A bizonyító eljárás során a fegyverszakértők nem tudták egyezően megállapítani, mily irányból jött a golyó, mely a kaszámyán túl, az ott fekvő község felől1 is jöhetett, a várban különben sem lőnek éles golyóval. Az Ítélőtábla következő jogi indokolást fűzte ehhez a tényálláshoz: Az állam felelőssége szempontjából szabály az, hogy a felelősséget a közalkalmazottak meg nem engedett tevékenysége, a megbízatással, vagy hivatalos hatalommal való visszaélés is megállapítja. Jelen esetben pedig azt tételezték fel, hogy egy katona — szolgálatban, vagy szolgálaton kívül — fegyverét használta és felperes leányát megölte. A katona puskalövését azonban — állapítja meg ,a tábla — nem lehet állami hivatali tevékenységnek tekinteni, csupán állampolgári kötelességteljesítésről van szó katonai előkészítés céljából, törvény alapján kötelező közszolgálatról, mely nem jelenti az állam felelősségét. Kivételt csupán az képezhetne, ha embe- , rek, vagy más lények életére veszélyes helyen tartanának éleslövéssel gyakorlatot, de ebben az esetben is a gondatlan, vagy szándékos káros ténykedésért a felügyelettel és vezetéssel megbizott személyeket kellene felelősségre vonni. Miután pedig felperes nem bizonyította, hogy állami alkalmazottat gondatlanság, vagy visszaélés terhelné és megelégedett azzal, hogy a halált katonai fegyverből származó golyó okozta, az ítélőtábla a kártérítési keresetet annyival inkább elutasította, mert a fegyver birtokában lévő katona vezényszó nélkül, szolgálaton kívül történt fegyverhasználatáért a katonai kincstár felelősége nem álJbpitható meg akkor sem, ha a kérdéses puskagolyó valóban a kaszárnyából jött volna.

F

elülvizsgálati bíróság határozatának következményei (Cluj-i ítélőtábla no. C. EH. 1015—937). Gyakran előfordul, hogy az alsóbiróság kedvező

LONDON, július hó. ,

Azi iró fantáziája igen gyakran megelőzi az időt, amiben végeredményben semmi különös nincs: eszméket ugyanis sokkal könnyebb papirra vetni, mint megvalósítani.

Itt van például Sherlock Holmes, egy regényalak, akit az egész világ ismer. Conan Doyle fantáziája teremtette meg — egy skót orvos kollégája halvány körvonalai alapján — szinte kizárólag a fan* táziájából. A világ olvasóközönsége három évtizeden keresztül falta a világhírű detektivrői szóló históriákat, a serdül ellen ifjúság egész generációi határozták el olvasásuk közben, hogy a detektivi pályára) lépnek, ha felnőnek s addig is elsajá* titaniak egyet-mást a Sberlbck Holmes! technikából.

Ma, a harmincas évek végeidé, Conan Doyle olvasóközönsége erősen megcsappant. A közönség „uaiiv“-nak tartjo. irreálisnak és enyhén nevetségesnek, amiben sok igazság is van.

*

Sherlock Holmes népszerűsége évtizedeiben minden reális alapot nélkülözött; ma harminc-harmincöt évvel később azonban tényleg életrekelt. És éppen abban az Angliában él és működik, ahol a mult század végefelé cgiy termékeny irői fantázia kitalálta.

Az élő Sherlock Holmes azonban nem blaziirt zenebarát, monrfmistia agglegény, hanem egy középkorú, mosolygóarcu, családos államhivatalnok. Dr. Howard-nak hívják és hivatalos állására nézve, az fn- Igol belügyminisztérium bűnügyi laboratóriuma vezetője. Ez a laboratórium Not- trnghamban van, valószínűleg azért, mert ez a város van az ország igazi központjában s igy Anglia minden pontjáról hamarabb elérhető, mintha Londonban lenne. Ez a rendőrségek szempontjából nagyon fontos, mert. a legtöbb kérdést, amelyre nézve a laboratórium tanácsát kérik, nem lehet telefonon elintézni.

Mivel foglalkoznak ebben a laboratóriumban?

Mindennel, ami a bűnözéssel kapcsolatban lehet. Tehát a legszeszélyesebb

I anyagvizsgálattal. Pár percnyi vizsgálat után mindenről meg tudják mondani, hogy micsoda. A hatalmas épületben szédületes arányú mintagyüjtemények vannak, minden elképzelhető és elképzelhetetlen anyagból. Az egyik fiókban például fürészporminták vannak, a másikban gya.pjufonalak, a harmadikban gyufaszálak. Ez az utóbbi falán furcsán hangzik. A laikus tudja, hogy a, gyufadobozok különböznek, de a gyufák? Egyik gyufa olyan, mint a másik. A modern Sherlock Holmes erre jóakaratuan megrázza a, fejét. A gyufaszálak faanyagai között olyan vitális különbségek vannak, hogy mikroszkopikus vizsgálat alapján s a mintákkal összevetve, egy félig elhamvadt gyufaszálról is meg lehet állapítani, hogy tegyük fel, Portugáliában, Amerikában, vagy Európa más városában készült. S az

ilyen adott esetben sokat! mondhat.

*

Egy másik teremben az okirathamisi- tá sok kai kapcsolatos gyűjtemény van elhelyezve. Irásforrnak a világ minden részéről, tollak, papíranyagok, tinták és más íróeszközök. Dr. Howard szerint, ha egy aláirás a lehető legkisebb mértékig megegyezik a másik aláírással, szóval, ha teljesen tökéletes, akkor hamisítva van. Az ember ugyanis soha életében nem ir pontosan egyformán kétszer. Megtörténhetik, hogy valaki megesküszik arra, hogy a.z előtte fekvő aláirás az övé s a nottinghami laboratórium kideríti, hogy téved: az aláírás hamisa tv® van.

Dr. Howard két megállapítással lepte meg nemrégiben az an,goi közvéleményt s ezek végeredményben teljesen azonosak azzal a teóriával, amelyre Conan Doyle regényeit felépítette (amely teóriának akkoriban azonban kevés reális alapja volt).

— Senki se hagyhat el egy szobát — mondja az első teória —, bármennyire is elővigyázatos, anélkül, hogy egyrészt a szobában ne hagyjon bátra valamit önmagából, másrészt, hogy a szobából valamit magával ne vigyen.

A nyomozás mai tudományos eszközeivel bizonyos időn belül kétségen kívül

meg lehet állapítani', hogy egy kérdéses valaki a kérdéses szobában járt-e, vagy sem.

A másik felelet igy hangzik:

— A bűnjelekkel kapcsolatban a legerősebb bizonyitóerő a megszokott, köznapi dolgoknak szokatlan célokra való felhasználásában rejlik.

*

A fentiek után az ember azt hinné, hogy ebben a laboratóriumban a modern Sherlock Hohnes vezetése alatt „szenzációs" dolgokat csinálnak, szenzáció alatt persze a megdöbbentően nagystílű bűncselekményeket és a zseniális gonsztevők leleplezését értve. Ami azt illeti, dr. Howard és munkatársai tudását néha ilyen célokra is igénybe veszik, a legtöbb munka mindazonáltal szürke és köznapi rutinmunka. Az eredmények azonban mindig szenzációsak, legyen a bűntettes egy regénybe illő kalandor, aki milliomosok gyémántjaira pályázik, vagy békés üzletember, aki valakit elgázolt autójával s utána „továbbrobogott". Az utóbbiakból természetesen több van. Ne felejtsük el, hogy a „magystilüség" nem csupán a bűnözés terén ritka. Mindenütt az!

Itt van például egy eset, amely három héttel ezelőtt történt.

Az áldozat nem őszbecsavarodolt milliomos (aki kastélya könyvtárszobája padlóján fekszik tőrrel a szivében és estélyi ruhában), hanem egy középkorú angol gyárimunkás, az egyik londoni külváros utcájának járdáján.. Tragikus, de nem szenzációs dolog történt vele. Elgázolták. A londoni Scotland Yard hosz- szas nyomozás után. gyanúba vesz három embert, akik közül egyik minden valószínűség szerint a tettes. Az, áldozat persze semmire sem emlékszik; örül, hogy egy koponyaalapi törés árán megmenekült.

A Scotland Yard embere Nottingham* ha utazik és átnyújt dr. Howardnak két hajszálat, amelyeket az egyik gyanúsított motorkerékpárjának kerekén találtak. Howard megvizsgálja a hajszálakat és megállapítja, hogy „tépett" haj, tehát nem hullott; sötétvörös szinü, középkorú ember haja. A küldöncöt arra kéri, hogy hozzon. mintát az áldozat hajából s hozza. el egyúttal magával azt a ruhát, amelyben az illetőt elgázolták.

A hajmintáról megállapították, hogy azonos az áldozat hajával s a kabáton dr. Howard kis ragadós anyagot talált. Egy kis optimizmussal nekiállt és vizsgálni kezdte. Hátha érdekes dolgokat lehet megállapítani. Félóra múlva telefonon közli a Scotland Yarddal, hogy a kérdéses anyag bambusz és enyvből áll. A Scotland Yard lelkesen köszöni az információt: a gyanubavett ur motorkerékpár oldalkocsija bambusznáddal volt bevonva...

*

Egy másik esetben kasszafurássa! kapcsolatban kértek tanácsot a nottinghami laboratóriumtól. A gyanúsított már lakat alatt volt, minden ellene vallott, a nadrágja felhajtásában, az autója padlóján fürészport találtak, amelyet dr. Howard azonosnak jelentett ki azzal a fiirészpor- ral. amellyel a betörés színhelyét képező vidéki üzlet padlója fel volt hintve. A rendőrség azonban nem volt megelégedve az eredménnyel. Több kellett nekik, hogy az ügyet áttehessék a bírósághoz. Ezt) is megkapták.

Dr. Howard ismét vizsgálat alá vette a fürészport és abban kis barna növényi1 pelyheket talált. Szabadszemmel nézve úgy festetitek, mint a dohánylevél, vagy egy szivar töredékei. A mikroszkopikus vizsgálat és a mintagyüiteménnyel való összehasonlítás azonban mást mutatott. Dr. Howard párórai vizsgálódás, nézelődés, hasonlítgatás és fejvakarás után meg tudta állapítani, hogy a kérdéses anyag nem egyéb, mint burgonyahéj. Még pedig friss, ujbtirgonya héja.

A telefonhoz lépett. Hangjában ebben a pillanatban okvetlenül sok kellett legyen Sherlock Holmes unott, flegmatikus tónusából.

— Mondja csak, kérem — kérdezte a nyomozást vezető rendőrtisztviselőtől —, nincs-e véletlenül, egy zsák ujburgonva abban az üzletben?

— Dehogy nincs — válaszolt a rendőrtiszt, megbocsátható izgatottsággal. — Két hatalmas zsák ujburgonva áll a megfúrt pénzszekrény közvetlen közelében. Hegedűs Ádúm.

II